Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-08 / 186. szám, péntek

Községfejlesztési számadásra készülnek Emeletes, féligkész épület mellett betonkeverőgép zakatol. Michal Krizner nyugdíjas ellen­őrzi a beton minőségét. Az épü­let belsejében két nyugdíjas társa, Vojtech Smiro és Ondrej Kondora pedig a központi fűtés vezetékének betonágyát készí­ti. — A falunak, unokáinknak, dédunokáinknak építjük ~ mondja Ondrej Komora, majd magyarázólag hozzáteszi: — Öooda lesz itt. Tavaly fogtunk hozzá s most már a tetőfedő pa- nelokat is felraktuk. Elvégez­tük a szigetelést és mindent úgy előkészítünk, hogy télen is dolgozhassunk. Az építkezéstől alig néhány méternyire, az egykori Hevesy kastélyban van a posta és a helyi nemzeti bizottság. Jozef Vetrák, a hnb elnöke elmond ja, hogy Fiige (Figa) község­ben még nincs óvoda. S mivel nagyhizlalda épüi, az erdé­szet, az állami gazdaság és a hnb társas beruházással, a Z- akció keretében akarja elké- szíteni a kétosztályos gyér mekintézményt. Úgy tervezik, hogy 1982 szeptemberében fel­avatják. — Ebben a megbízatási idő­szakban már egy épületet át­adtunk rendeltetésének. A mű­velődési központként szolgáló klubban kapott helyet a Könyv­tár is — újságolja az elnök. —• Tataroztuk a kastélyt, ter­mészetesen ezt is, azt is társa­dalmi munkában végeztük el. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek a településnek csak 415 lakosa van, ez szép eredmény­nek számít. Polgártársaink múlt évi kötelezettségvállalásukat 120 százalékra teljesítették. Füge központi község. Anya­könyvi körzetébe 8 község, köz igazgatásilag pedig két telepü­lés — Oldalfala (Stránske) és Baraca (Barca) — tartozik, összesen 1305 lakossal. — Fejlesztésében ügyelünk a lakosok igényeire •— folytatja az elnök. — Oldalfalán az óvo­da tatarozása után tűzoltószer­tárt építettünk. A legjelentő­sebbnek azonban azt tartom, hogy a főútvonal egyik, oldatán 800 méter járdát sikerült nagy erőfeszítéssel megépítenünk. Ezzel biztonságossá tettük a gyalogosok közlekedését, Baraca csak a múlt év óta tartozik közigazgatásilag Fügé­hez. fán Stulajter, a hnb tit­kára azelőtt ott látta el ezt a tisztséget. Tőle- tudom meg, hogy Baracán ebben a megbí­zatási időszakban művelődési otthont építettek, s jelenleg az óvodát hozzáépítéssel korsze­rűsítik. — A társadalmi munkát mindhárom településen o pol­gári bizottságok, a képviselők szervezik — mondja Stutajter eivtárs. — Természetesen mi funkcionáriusok is segítünk, sőt, nincs olyan társadalmi munka, amelyben ne vennénk részt. A személyes példamutatást tartjuk a legjobb meggyőző munkának. A felsorolás még nem teljes. Hiszen az említettek mellett a Kisfaludi puszára 400 méteres bekötőutat és járdát építettek. Az ott lakók segítségével ké­szült el az autóbusz váróterem. A kastély tatarozásakor rend- betették, illetve felújították a szertartások termét,' amire igen nagy szükség volt. Ezt iga­zolják Oszvald Mária anya­könyvvezető szavai is: — Tavaly 33 esküvőt, 53 név­adót tartottunk. Míg azelőtt ismeretien fogalom volt nálunk a polgári temetés, tavaly már hatot rendeztünk. Szünetet tart, majd így foly­tatja: hozzá. Magánépítkezésre előké­szítünk 15 háztelket. A megbízatási időszakban 10 családi házba költöztek be. Az állami gazdaság három hatla­kásos háztömböt épített. A jö­vőben is számolnak üzemi laká­sok építésével, mivel a nagyhiz­lalda bővüléséhez szakembe­rekre, újabb munkaerőkre van szükség. — Lakosaink 27 százaléka cigány — mondja búcsúzóul az elnök. — Sok probléma van ve­lük, persze nem mindegyikük­kel. Id. Várady József, Máté Az állami gazdaság három hatlakásos háztömbje — A három településen 229 nyugdíjast tartunk nyilván. A helyi vendéglőnek nincs kifőz­déje, ezért lépéseket tettunk, hogy a kastély alagsorában konyhát létesíthessünk részük­re. Az ígéretet az illetékesek tői megkaptuk, mindössze a já­rási higiénikus jóváhagyására várunk. A három községből naponta utaznak a lakosok munkába, vagy a mezőgazdaságban dől goznak. Korán kelnek, későn fekszenek. A képviselők ennek ellenére igazolatlanul csak nagy ritkán hiányoznak az ülé­sekről. A tanácson 90, a plénu- mon 85 százalékos a részvétel. A hat szakbizottságból a legak­tívabb a közrendvédelmi, az építészeti és a szociális. — Mivel közeleg a megbíza­tási időszak vége, nem egyszer szóbakerül, hogy a következő választási programba mit is ja­vasoljunk, mire volna a három település lakosainak szüksége — tájékoztat az elnök. — Köz­ponti községről lévén szó, az érvényben levő rendeletek sze­rint egészségügyi központot is kell létesítenünk. Elgondolá­sunk az, hogy erre a célra egy családi házat felvásárolunk és azt átalakítjuk. — Vízvezetékre is nagy szük­ség van, mivel a kutak vize nem a legegészségesebb — ve­szi át a szót a titkár. — A kö­tél jövőben kutat fúrunk, s az­után majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Egyébként folytatni akarjuk az utak rend­beszedését, a lefolyó árkok ké­szítését. Fügében egy labdarú­gópálya elkészítéséhez látunk Gyula, Lakatos József és János a társadalmi munkákból is ki­veszik részüket. Egyébként a felsoroltak maguk építette kor­szerű családi házban laknak. Három kis település lakosai­nak érdekeit összehangolni nem könnyű dolog. A hnb funk­cionáriusai hetente kijárnak hivatalos órákra. Maga Füge, a központi község is kicsi, hiá­nyos az ellátottsága. A tiszt­ségviselők ennek ellenére derű­látóak. A falu fejlesztésével és csinosításával országos hírne­vet ugyan nem vívnak ki, de nem ülnek ölhetett kézzel. S ez a legfontosabb. Minden megbí­zatási időszak végén arróJ szá molhatnak be, hogy újra gaz­dagabbak lettek, előbbre léptek. Nem lesz ez másképpen a kö­zeli számadáskor, a mostani vá­lasztási időszak végén sem. NÉMETH JÁNOS Kommentáljuk Negyedszázad mérlege Az elmúlt 25 év alatt csaknem egy és háromnegyedmillió szlovákiai gyerek töltötte szünideje három hetét pionírtá borban. E számvetésre a szakszervezeti gyermeküdültetés negyedszázados évfordulója adott alkalmat: a pionírtáborok ugyanis e nyáron „bontottak zászlót“ 25. alkalommal a szak- szervezetek védnöksége alatt. Szerény örökséget vettek át a szakszervezeti szervek 1955-ben az Iskolaügyi Megbízotti Hivataltól, a gyermek üdültetés addigi szervezőiétől. Akkor az e célt szolgáló 22 létesítményben mindössze 10 ezer gyerek válthatta egy mást egy idény alatt. Legfőbb gond és feladat tehát az új gondnok számára a gyermeküdültetés lehetőségének mennyiségi bővítése volt. Ebbeli igyekezetének eredménye a 25 év alatt: ma már Szlovákiában 110 ezer fiú és lány —■ az 1955 ös létszámnak több mint tizenötszöröse — üdül bet az ország legszebb helyein épült pionírtáborokban. Ez azonban korántsem azt jelenti, hogy a szakszerveze lek minden érdeklődőt ki tudnak elégíteni. Évről évre több szülő szeretne gyermekének ily módon élményteii napokat, örömet szerezni, nem is szólva arról, hogy a népe sedés kedvező alakulásával a „táborozásra érett“ korosz­tály létszáma is nagyobb a néhány év előttinél. A Szlo váklában működő több mint 160 állandó pionírtábor így még mindig kevés az összes pionirtáborba vágyó gyerek elhelyezésére. A fejlesztés szükségességét az illetékesek is látják: 1978 ban a szakszervezeti tagok 273 millió korona értékű társadalmi munkát végeztek a táborok tökéletesítésén, épí tésén; a szakszervezeti szervek idei beruházási tervében pedig újabb 50 pionírtábor építésének megkezdése, folyta tása, illetve befejezése szerepel. Az évek során nemcsak a gyermeküdültetés létszámbeli lehetőségei bővültek, hanem a szervezése is tökéletesebb lett, formáiban, is gazdagodott. Említsük példaként csupán a csereüdültetést: míg 1972-ben ily módon körülbelül 3000 pionír jutott el a Szovjetunióba, Magy'arországra, az NDK ba, Bulgáriába és sok más országba, az idén már közel 10 ezer. Vagy a 12—14 éves gyerekek számára szervezett vándor­táborokat, amelyek e nyáron 6B00 zal több pionírt fogadnak, mint 1972 ben. A szakszervezeti szervek, az oktatási, az egészségügyi minisztériummal, a SZISZ szel és más társadalmi szerveze tekkel együttműködve, körültekintően gondoskodnak róla, hogy a gyerekek az üdülés alatt semmiben hiányt ne szén vedjenek, jói szórakozzanak, a lehető legtöbbet mozogja nak, sportoljanak. Az igényesség mércéje az is, hogy a há romhetes program összeállítása során a gyermekek isme reteinek bővítését, az iskolában tanultak ötletes gyakorlati formákban történő elmélyítését is egyre inkább szem előtt tartják. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a pionír táborok szervezéséhez, a táborok irányításához mind több pedagógiai dolgozó nyújt segítséget szakszervezeti bizottsá­goknak. A szakszervezeti gyermeküdültetés 25 éves mérlege vi tathatatlanui kedvező. Üjabb bizonyítéka ez, hogy a tár sadalom sokoldalúan támogatja a gyermekes családokat. A szervezőknek ennek ellenére jócskán van még tenni valójuk a gyermeküdültetés fejlesztése terén, hogy a leg ' közelebbi számvetéskor — nem a következő negyedszázad végére gondolunk — egyetlen pionirtáborba vágyó gyer­meket sem kelljen azzal vigasztalni: talán jövőre sikerül. FLORIAN MARTA orvosi tanácsadó Szorongás, félelem, iszony Nincs olyan ember, aki ne félt volna életében. Félni sok mindentől lehet, és sok min­dentől szoktunk. Ennek általá­ban konkrét okai vannak és el­múlásukkal már nem is gondo­lunk rájuk. A szorongás leg­gyakrabban konkrét, vagy elfo­gadható ok nélkül jelentkezik, néha állandó jellegű, a külső hatásoktól függetlenül ingado­zó, vagy ilyen hatásokra (te­lefoncsengés, találkozás Ismerő­sökkel) erősödő. Máskor össze­függ bizonyos előkészületekkel, vagy ok nélkül jelentkezik és elmúlik. Kísérő jelei azonosak a félelem tüneteivel, például szívdobogás, szívtájéki nyomás, étvágytalanság, vagy fokozott étvágy, székrekedés, illetve hasmenés, gyakori vizelés, menstruáció- és potenciazava­rok. Fóbia alatt a beteges, alapta­lan félelmet értjük. Gyermek­korban épp úgy előfordul, mint felnőttkorban. Előidézheti: 1) bizonyos helyzet (utcai közlekedés, üres térség, zárt helyiség, alagút vagy felvonó, utazás vonaton vagy repülőn, sötétség, mennydörgés, villám­lás); A bolgár vegyipar fejlődésé­nek üteme, a népgazdaság más ágazataihoz viszonyítva, a legmagasabb. Az idén a vegyipari termelés 13 száza lékkai növekedett, 1981-ben 10 százalékos növekedésre számítanak. A korábbi évek­hez hasonlóan most is foko­zott figyelmet szentelnek a petrolkémia és az olajfeldol­gozás fejlesztésének. Felvé­telünkön a burgaszi petrol­kémiai kombinát új berende­zése látható (CSTK felvétel) 2) félelem bizonyos személy­től, állattól, tárgytól, pl. kés­től stb.; 3) félelem betegségtől, halál­tól. A félelem, az iszony a neu­rózis gyakori tünete, ezért az egyént betegnek kell tekinte­nünk. Az iszonytkeltő dolog a szorongáson kívül rendszerint szédülést, sápadtságot, verejté­kezést, pirulást is okoz. Az egyen a fóbia keletkezésé, nek okait életének egy-egy eseményében keresi. A klinikai tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy a fóbia hátterében nem megtörtént eseményt vagy kínos élményt kell keresni. A fóbia valódi oka mindig lelki trauma, megrázkódtatás. Felde­rítése céljából az egyén életé­nek, körülményeinek nagyon aprólékos elemzése szükséges. Az okok tudniillik többnyire az életviszonyokban, a családi, a munka-, az élettársi-, a gyer­mek-szülői viszonyban stb. gyö­kereznek. A fóbia keletkezésének meg­értéséhez gyakran a gyermek­kort kell felidézni, elemezve az anya és gyermeke, a gyerek és körzete kapcsolatát. A gye­rek szeretne megismerni min­den tárgyat és helyzetet. Óha­ja mögött azonban meglapul a félelem is. Csecsemőkorban minden erősebb impulzus meg­ijeszti a gyermeket. A gyermek fél a sötétségtől, az egyedüllét­től, az orvostól, az injekciótól. Minél idősebb, annál kevesebb a félelemkeltő indíték. A szo­rongó lelkialkatú anya hatásá­ra, aki mindentől meg akarja óvni gyermekét, vagy csak a veszélyekre hívja fel a figyel­mét, a gyermek bátortalanná, félőssé válik. Ha viszont a gyermek érzi, hogy szüleire tá­maszkodhat, van, aki megvéd je, akkor újabb és újabb „fel­fedezésekre“ mer vállalkozni, így bővül ismeretköre, ügyessé, bátorrá válik. Tehát az anya vagy a gondozó kötelessége megtanítani a gyermeket árra, hogy képes legyen a valós és az irreális félelmet megkülön böztetni. A gyermeknek tudnia -kell, hogy veszélyes játszani tűzzel, gázzal, villanykapcsoló­val, de abból nem lehet baja, ha este egyedül marad a sötét szobában. A helyes nevelés te­hát az egyik fő előfeltétele a fóbia kiküszöbölésének. Kis­gyerekre veszélyes az ijesztge­tés, amit sajnos sok szülő gyakran alkalmaz és a testi fe­nyítés is. Erős ijedtség hatá­sára előfordul dadogás, éjjeii bevizelés, arcizom rángntódzás. Látjuk tehát, milyen fontos szerepe van a helyes szülői magatartásnak a gyermeki kép­zelet formálásában is. A képze­let és a valóság a gyerek gon­dolkodásában sokkal kevésbé differenciálódik, mint a felnőt­tében. Ijesztgetés és fenyegetés alapján a gyermekben olyan nagy fokú félelem alakulhat ki, amely nemegyszer felnőttkor­ban is következményekkel jár. Hogyan kezelhető a fóbia? Elsősorban, amint már említet­tük, meg kell találni a mögöt­te meghúzódó nem tudatos fé­lelmet, fantasztikus elképzelé­seket és azokat az eseménye­ket, amelyeknek közük lehetett kialakulásában. Gyermekkori fóbiánál meg kell állapítani, hogy miként alakult ki a nem reális félelem. Amennyiben ezt az iszonyt a szülő fóbiája okoz­ta, az ő hibás reagálását kell megvalósítani, hogy a gyermek félelme, iszonya megszűnjön. A fóbia gyógyításának egyéb for­mája a félelmet keltő helyzet érzelmi áthangolása, ami néha valóban eredményes eljárás. Ha viszont a fóbiának mélyebbek az okai, gyógyítása is nehe­zebb, hosszadalmasabb. Dr. KVASZ LÁSZLÚ ÚJ szó 1960. Vili. 8

Next

/
Thumbnails
Contents