Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-29 / 204. szám, péntek
TUDTA, HOL A HELYE A 36 év előtti forrodoímt események egyik részvevője Minden ember életében vannak olyan időszakok, amelyek befolyásolják élete alakulását, meghatározzák állásfoglalásait, nézeteit. Alojz Ritnošik, a hires Štefánik partizánbrigád egyik osztagának volt parancsnoka életében ez az időszak a sanyarú gyermekkor volt. Alojz és öt testvére nem ismerte apját Édesanyjának volt mit tennie, hogy jóllakassa gyermekeit. Az alapiskolát Veiké Rovnoban végezte el, kitűnően tanult, de a család nem engedhette meg magának, hogy tovább tanítássá. Munkát keresett. Búcsút kellett vennie szülőfalujától, olyan munkahelyet kellett keresnie, amellyel szállás és koszt Is járt. Brnoban pékinas lett. Szállította a lisztet, őrködött a kemencék mellett, kihordta az üzletekbe a friss péksüteményt. Pihenésre alig jutott ‘ ideje. Nem szívesen emlékezik vissza ezekre az évekre. A sérelmek, az igazságtalanság, mindennapi életének kísérőjelenségei, azonban megacélozták jellemét. Megtanították arra, hol a helye a társadalomban, miért kell harcolnia. — Pékinasként beléptem egy ifjúsági szervezetbe, természetesen mesterem tudta néflkül —■ emlékezik vissza Alojz Ritno- šík. — Haladó szervezet voit ez, tevékenysége az akkori rendszer ellen irányult. Gyűléseinken gyakran vitatkoztunk a munkásfiatalok nehéz sorsáról, arról, hogyan segítheti szervezetünk a fiatalokat, olvastuk a haladó írók és költők műveit. Szabad időnkben, igaz, ebből kevés volt, sokszor kirándultunk. Kisebb-nagyobb feladatokat is vállaltunk, így például a május elsejei ünnepségek előkészítésében. A fasizmus fellépésének idejében röp- iratokat Irtunk. 1938-tól részt vett az illegális pártmunkában. Két évvel később a tényleges katonai szolgálatra hívták, egy martini alakulathoz került. — Annak az osztálynak az érdekeit kellett volna védenem, amelynek képviselőit szívem mélyéből gyűlöltem — emlékezik. — A kaszárnyában akkoriban a vak engedelmesség, az emberi méltóság megalázásának szelleme uralkodott. A kiképzés alatt gyakran tartottak beszélgetéseket a papokkal, akik az orosz bolsevizmussal ijesztgettek bennünket, azt akarták velünk elhitetni, hogy aki életét áldozza az oroszok elleni harcban, az a túlvilágon üdvözül. Meggyőződésemet azonban semmi sem változtatta meg. Ismerkedett társaival, azzal a céllal, hogy kommunista sejtet alapítson az egységben. Hasonló gondolkodású katonákat gyűjtött maga köré. Illegális munkát fejtettek ki. Az új tagokat a nép életére vonatkozó tényekkel, a szovjetek országa fejlődésének ismertetésével nyerte meg. — Eleinte nagyon nehezen ment a munka — mondja őszintén. — Az emberek nem akarták megérteni, hogy a fasiszták bomlasztották szét a köztársaságot. A kaszárnyákban nacionalista hangulat uralkodott. Rövid idő múlva, amikor ezredün- ket a keleti frontra vezényelték, meggyőződtek igazunkról. Csak egy eseményt említek meg, amely megváltoztatta a katonák gondolkodását. Ukrajnában a Szán folyó mögött, ezredünk a szovjet csapatok védelmi vonalába került. Az egyik harckocsinkat telitalálat érte, benne lévő társaink elpusztultak. Ez az esemény mindenkit megdöbbentett, ettől a pillanattól mindenki arra törekedett, ne kelljen részt vennie a szovjet testvéreink elleni igazságtalan harcban. A tragikus eseményt kihasználva megegyeztünk harckocsi-vezetőinkkel, hogy tankjaink „üzemképtelenek“ lesznek. Az egész ügy végződött, hogy hat hét után egységünket visszavezényelték Martinba. A kaszárnyában a katonák megfogadták, hogy amint újból a frontra kerülnek, megkísérlik az átjutást a másik oldalra. — 1944 elején alkalmam nyílt, hogy kapcsolatot kössek a német fogolytáborokból megszökött szovjet katonákkal — folytatja visszaemlékezéseit Alojz Ritnošik. — Márciusban Pjotr Vasziljevics Ancupov és Ivan Mojszejevics Viszockij elvtársakhoz továbbiak is csatlakoztak és Martin közelében az erdőkben partizántábort létesítettek. Hogyan jutottam el közéjük? Helyi lakosok figyelmeztettek, hogy a hegyekben „gyanús" emberekkel találkoztak. Felkerestem a megadott helyet, ahol az elvtársakkal nagyon rövid időn belül megértettem magam. Ruhaneműt, cipőt és fegyvert kértek tőlem. Megígértem, hogy segítek. Tretinik és Letko elvtársakkal megszerveztük ellátásukat. Honnan szereztünk fegyvert és lőszert? Például, amikor egységünk a gránátdobást gyakorolta, azok a katonák, akik sikertelenül próbálkoztak, megismételhették a gyakorlatot. A katonák ezért sorban „sikertelenül" kísérleteztek és eközben gyűjtötték a gránátokat. Riadókor pedig a beteg, vagy távollevő társaink fegyvereit is magunkkal vittük a gyakorlóterekre és azokat „ott felejtettük“. A partizánok ellátása egyre nehezebb feladat volt, különösen azután, hogy Vrútky mellett Nyikolaj Alekszandrovics Szurkov vezetésével megalakult egy nagy partizáncsoport. — A partizánoktól utasítást kaptam, hogy a Sklabina elleni támadáshoz fegyvert és lőszert szerezzek. Az első kísérlet a fegyverek kicsempészésére a kaszárnyából meghiúsult. Augusztus 23-án azonban egy egész teherautónyi fegyvert sikerült kivinnem. Ezután természetesen már nem térhettem vissza ezredemhez, a partizánok közt maradtam. Egy nemzetközi partizáncsoport vezetőjévé neveztek ki. Augusztus 25- én elindultunk Sklabina felé. Parancsnokunk, Konsztantyin Karpovics Popov, a környező németlakta falvakból 10 lakost fogatott el. Valamennyiüket kihallgatta, majd megmagyarázta nekik a fasizmus elleni harc jelentőségét és felkérte őket, csatlakozzanak hozzájuk. Kezet fogott az emberekkel, majd sza- badonbocsátotta őket. Ennek az eljárásnak óriási politikai jelentősége volt. Később, amikor áthaladtunk ezeken a falvakon, tárt karokkal fogadtak bennünket, élelmiszert és más segítséget kaptunk a lakosságtól. A rajeci völgybe vonulva azt a parancsot kaptuk, hogy foglaljuk el Višňové és Turie községeket és akadályozzuk meg a fasiszták előrenyomulását Žilina felé. Feladatunk teljesítése Aloji Ritnošik közben összetűztünk a fasisz^ iákkal. A súlyos tűzharcból mi kerültünk ki győztesen. A fasiszták azonban nem adták meg magukat, másnap, amikor elesett társunkat, Ján Skam- ralt temettük, visszatértek és újból tüzet nyitottak ránk. Mi azonban előnyös helyzetben voltunk, partizántársaink hátba támadták őket. Éles harc bontakozott ki. Hét, fegyvert és lőszert szállító tehergépkocsit zsákmányoltunk. Amint később megtudtuk, Höffle fasiszta tábornok „túlságosan nehéz, áthatolhatatlan“ terepnek minősítette harcaink színhelyét és a völgyet „halálvölgynek“ nevezte. Alojz Ritnošik, a becsületes, bátor partizánparancsnok rengeteg emléket őriz ebből az időszakból. Élményeiben szívesen osztozik a fiatalokkal, akikkel, mint az Antifasiszta Harcosok Szövetsége járási és központi bizottságának tagja gyakran találkozik. Helytállásáért, bátorságáért számtalan kitüntetést, érdemrendet kapott, többek között a Vörös Csillag Érdemrendet, a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrendet, Az építésben szerzett érdemekért kitüntetést. |MRICH MQDROCKÝ Kommentáljuk PRÓBA — SZERENCSE Szokatlan levelet találtam a napokban a postaládánkban. Feladója a Bratislavai Fémmegmunkáló Vállalat volt. Meg lepetésemre a boríték egy sokszorosított kérdőívet tártai mázott, melynek kitöltésére mint szolgáltatásaikat — ese tünkben autójavítást — igénybe vevő fogyasztót kértek fel. Hogyan vagyunk megelégedve az elvégzett munka minőségével, a javítást végző dolgozók viselkedésével, készsé gével, a megszabott árral, a határidő megtartásával, vannak-e valamilyen javaslataink, észrevételeink a munkájuk minőségének javítása érdekében — e kérdéseket, mint a vállalat illetékeseitől később megtudtam, minden szolgáltató részlegük jónéhány megrendelőjének feltették. A kérdőív- akciót nem az első alkalommal rendezik meg, s jó hasznát látják, mert a megkérdezett megrendelők elsősorban nem .dicsérnek, hanem a hiányosságokra, a kifogásolni valókra mutatnak rá, s hasznosítható javaslataik is vannak. Miért tartom ezt említésre méltónak? Nemcsak azért, mert én először találkoztam a gyakorlatban a szolgáltatások terén ilyesmivel. Egy másik tény ismerete adta kezembe a tollat: a nemzeti bizottságokra érkező panaszok „leg népesebb csoportja“ éppen a szolgáltatásokra, azok minő ségére, a szállítási határidők meg nem tartására, sőt a szolgáltatásokat végző dolgozók magatartására vonatkozik. Ismeretes, hogy a CSKP XV. kongresszusa, a Központi Bizottság 7. ülése milyen fontosságot tulajdonított a szolgáltatások kérdésének, milyen határozatokat hozntt fejlesztésükre, tökéletesítésükre. Szlovákiában jelenleg 65 szolgáltató vállalat, 53 helyi gazdálkodási vállalat, 130 különböző szolgáltató szervezet, 66 lakásgazdálkodási szervezet, 908 községben pedig a nemzeti bizottságok üzemrészlegei látják el a lakossági szolgáltatások feladatait. A hatodik ötéves tervidőszak első négy évében a szol gáltatások fejlesztésére egy és negyedmilliárd koronát fordítottunk. Az említett négy év alatt a különböző szolgáltatásokért a lakosságtól származó bevétel is 26 százalékkal növekedett, ez sem adhat tehát okot elégedetlenségre. A szolgáltatások igénylői, a lakosság, azonban nem a terv mutatók teljesítése alapján értékeli a szolgáltatásokat, hanem aszerint, kielégítik-e azok, és hogyan, az igényeit. A panaszok sokasága pedig arra enged következtetni, hogy a szolgáltatások dolgozóinak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük munkájuk minőségére is. A hogyanra többféle lehetőség is kínálkozik. Említsük elsőként a szocialista munkaversenyt, mely a szolgáltatások dolgozói körében sem ismeretlen: 32 ezren kapcsolódnak be közülük a versenymozgalomba. Hasznos lenne tehát, ha a szocialista brigádok és a többi versengési forma értékelésekor a munkaminőség elbírálása az eddigieknél többet nyomna a latban. S figyelemre méltó a Bratislavai Fémmegmunkáló Vállalat kezdeményezése is. Próba szerencse, tartja a szólás. Az említett példát követő próbálkozók ez esetben esak nyerhetnek. FLORIAN MARTA ORVOSI TANÁCSADÓ A veszettség megelőzéséről Mivel a folyami szállítás a legolcsóbb, és a Duna a nemzetközi áruszállításban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, hozzáfogtak a bratislavai kikötő átépítéséhez, és úf kikötő létesítéséhez. 1983-ban, a befejezés után a kikötő együttes áruszállítási kapacitása a Jelenlegi 1,6 helyett 4,5 millió tonna lesz. IP. Šimónčik felvétele — ČSTK) A veszettség az egész világon ismert betegség. Ember és állat egyaránt megkaphatja. A legkomolyabb egészségügyi problémák egyike Csehszlovákiában, valamint Közép- és Dél-Európában is. A veszettséget a vadon élő és a házi emlősök egyaránt megkaphatják. A vadon élők közül főleg a róka, a vaddisznó, a nyúl, a patkány, a mókus, a farkas, a vadmacska, a háziállatok közül pedig a kutya, a macska, ritkábban a szarvasmarha, a juh, a kecske kapja meg ezt a veszélyes betegséget. A betegség legelső ismertetőjele az állat szokatlan viselkedése. A kutya pl. nyugtalan, harap, főleg idegeneket, de később már az ismerősöket, és a gazdáját is, egyszóval mindenkit, aki csak az útjába kerül. A veszettség későbbi szakaszában megbénulnak az állat rágóizmai, nyálazik, lóg az állkapcsa és elveszíti a hangját. A vírus gyakran már néhány nappal a betegség felismerése előtt jelen van a beteg kutyák nyálában A veszettség főleg harapás útján terjed, de előfordulhat az is, hogy sérült bőrfelületen keresztül jut a fertőzés a szervezetbe. Az embernél 2—8 hét alatt fejlődik ki teljes mértékben a veszettség, de esetenként ez az inkubációs időszak sokkal hosszabb ideig is eltarthat (akár 80 napig is). Ha a veszettség teljes mértékben kifejlődött, akkor szinte kivétel nélkül halállal végződik. A veszettség leghatásosabb ellenszere tehát a megelőzés. A betegség megelőzése összetett folyamat, melynek több pontjai a következők: a beteg állatok és főleg a kóbor kutyák: pusztítása, továbbá a kutyák veszettség elleni oltása, valamint a róka, a farkas és más vadon élő állat elpusztítása azokon a vidékeken, ahol gyakori a veszettség. A gyanúsan viselkedő háziállatokat állatorvosi megfigyelés alá kell helyezni, legalább 10 napra. Kerüljük a kóbor kutyákat, vadon élő állatot soha ne fogjunk meg puszta kézzel, kerüljük a gyanúsan viselkedő állatokat. Pl. ha a róka nappal is emberi település közelébe merészkedik és köny- nyebben foglyul ejthető, akkor feltétlenül veszettségre kell gondolnunk. Főleg a gyerekekre vigyázzunk, hisz a gyermek természetes ösztönétől vezérelve kézből eteti őket. Ha a sérülés már bekövetkezett, úgy néhány óvintézkedés elkerülhetetlen. A sebet azonnal ki kell öblíteni 20 százalékos szappanoldattal, vagy 2 százalékos ajatinoldattal. A két oldatot nem szabad egyszerre, vagy közvetlen egymás után használni. Minden sérülés esetében sebészeti beavatkozásra van szükség. A következő lépés attól függ, hogy a sérülést egészséges vagy beteg állat okozta-e. A sérülést okozó állatot állatorvosi megfigyelés alá kell helyezni. Ha az állat egészséges volt, elég a sebészeti beavatkozás és a tetanusz elleni védőoltás. Ha a sebet beteg állat okozta, veszettség elleni védőoltásra van szükség, sok esetben speciális szérumot adunk a betegnek. A gyógyítás a sérülés jellegétől és az oltóanyag minőségétől függően eltarthat 1—2 hétig is. Ahhoz, hogy az ellenanyagok megfelelő szintjét biztosíthassuk a szervezetben, szükség van még három további védőoltásra, mégpedig a tizedik, a huszadik és a kilencvenedik napon. Ha azonban kiderül, hogy a gyanús állat mégis egészséges, úgy az oltást bármikor abba lehet hagyni. A veszettség elleni védőoltásnak ugyanis lehetnek káros mellékhatásai is, ezért szükséges az állatorvos igazolása az állat egészségi állapotáról. Ha a sérülést okozó állat időközben elpusztult, a fejét feltétlenül le kell vágni és igelit zacskóba csomagolva elküldeni szövettani vizsgálatra. Semmi esetre se ássuk el az elpusztult állatot anélkül, hogy ezt a vizsgálatot fel ne végeznénk. összegezésként tehát csak annyit, hogy minden sérülést, mely állattól származik, feltétlenül mutassuk meg az orvosnak. Dr. ONDREJ BÄLINT CSc. KÉM ISMERNÉK MEG SZÜLŐFALUJUKAT Jelentős évfordulót ünnepel az idén a topol'canyi járás egyik 3000 lakost számláló községe, Chynorany: 850 éve alapították. Az egykori alapítók vagy a falu új arculatának első formálói, a kommunista párt 1921-ben alakult helyi alapszervezetének megalapítói aligha ismernének rá szülőfalujukra. A fejlődés szemléltetésére elég felsorolni mi mindennel gazdagodottt a község egy évtized alatt, 1969-től 1979-ig. Felépült az utazók minden igényét kielégítő, új vasútállomás, a hnb épülete, 250 lakás, üzletek, vendéglátóipari létesítmények, az ivóvízellátáshoz elengedhetetlen vízvezetékhálózat, 1200 méternyi gázvezeték, felújították a sportlétesítményeket, 15 kilométernyi szakaszon porta- lanították a község útjait, 1600 négyzetméternyi járda épült, s ma már a zöldövezetek sem hiányoznak a faluból. Mindez a lakosok segítségével létesült, akik a Z-akció keretében aktívan támogatják a választási program megvalósítását. így lehetséges, hogy Chynoranyban minden évben épül valami új. Jelenleg például a művelődési otthon, melynek csupán a beruházási értéke 4 600 000 korona. A községfejlesztés üteme a 7. ötéves tervidőszakban sem csökken. Mint Milan Bakyta, a hnb elnöke elmondta, a következő ötéves tervidőszakra már kidolgozták a teljes tervdokumentációt. Ennek alapján kezdik majd meg a kanalizáció, a szennyvíztisztító, az egészség- ügyi központ, egy étterem, további óvoda építését, folytatják a gázvezeték lerakását. Mindezek megvalósítása hozzájárul Chynorany további fejlődéséhez, lakói élet- és művelődési feltételeinek tökéletesítéséhez. MIKULÁŠ MATAŠEJE 1980. VIII., a
