Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-26 / 201. szám, kedd

ŽBTOjS 1980 VlIT. 28. 5 „Fülöncsípett“ veszteségek I. ÚJABB VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉPÍTKEZÉSEK KELET-SZLOVÁKIÁBAN HOGY ÜBET THEMEN A FÖLD Kedvezőtlen volt az utóbbi hónapok időjárása, helyenként aránytalanul sok csapadék hullott a földre, így a kelet-szlo­vákiai síkságon jelentős károkat okozott az árvíz. Sok szó esett a lakosság körében arról, vajon a jövőben elejét lehet e venni az ilyen természeti csapásoknak, magyarán szólva: sza- bályozhatók-e úgy a folyóvizek, hogy átlagosnál lényegesen csapadékosabb időjárás esetén is képesek legyenek a víz biz­tonságos levezetésére. Állok a nagyfeszültségű firamvezeték tartóoszlopa alatt és hallgatom a zümmögést. A transzformátor hangja ez — és keresem a hangforrást* de sehol sem lelem. Fölöttem hu­zalok futnak a messze távolba, és valahol a látóhatár peremén vesznek bele a semmibe. Mégis: Honnan ez a különleges, tipi­kusan huszadik századi elekt­romos „zene“? — forgolódom tétován. Tenyerem árnyékával védett tekintetemmel végig* pásztázom az egetveró tartó­oszlop koronáját. A pózna két alsó karján hármas csóvával futnak a huzalok, kicsit följebb párosával rengeteg porcelán szigetelőt látok még, de ekkor « két ujjam közti résen sze­membe tűz a nyári nap. — A zümmö­gés, amit hal­lott, természete­sen a pózna kö­rül a vezeték­ben keletkezik magyarázza jo- zef Lago mér­nök, a Bratisla­va! Elektrovod kutatója, mi­után elmesélem neki a részem­ről rejtélyesnek vélt jelenséget. — Ilyen nagy feszültség ese­tében ez termé­szetes velejáró­ja az áramszál­lításnak. Tulaj­donképpen ez az elektromos kisüléshez ha­sonló jelenség, aminek az a hátránya, hogy minden „zené­lő“ ponton árnmveszteség is keletkezik. Igaz, nem vala­mi nagy veszte­ség, de ha ilyenből sok van a vezeté­ken, akkor érthetően a kárunk is megnő. — Elhárítható-e ez a jelen­ség? — Nagyon nehéz ezt meg­szüntetni, szinte lehetetlen. Mérsékelni viszont lehet. Ha az előbb azt mondtam, hogy a zümmögő helyek számától füg­gően megnő a veszteségünk is, ez még nem azt jelenti, hogy nagy, ún. áramillanási kárunk keletkezik. A szállított áram mennyiségéhez mérve itt a veszteségeket a százalék ezre­lékeiben számoljuk csupán. Fi­gyelemre méltóbb veszteségek keletkeznek a huzalokban és azok felületén. Tudott, hogy ezek a vezetékek acélmagvas alumínium huzalokból fonott drótkötélből készülnek. Az acél­mag a teherbírást biztosítja, magyarán azért van, hogy a drótkötél megbírja saját súlyát. A magban keletkező vesztesé­gek az acél minőségének javí­tásával csökkenthetők. E téren tulajdonképpen elértük a ma­ximumot. Jobbítani most már A lamači Drudop ipari szö­vetkezet autószervize Bratisla­vában a legnagyobbak és a leg­korszerűbbek közé tartozik. A szerviz minden javítást vállal a Skoda, VÁZ és Moszkvics gépkocsikon kezdve a karban­tartástól egészen a generálja- vításig. A turistaidényben a szerviz alkalmazottai szomba­tonként meghosszabbított mű­szakokban dolgoznak, a vasár- napi műszakot is bevezették. Hét hónap alatt 10 200 megren­delést teljesítettek. ■ A képen Karol Koncek egy Moszkvics 412 típusú gépkocsit javít. (VI. Andor felvétele — CSTKJ csak az alumíniumfonat töké­letesítésével lehet. Az egyik járható út ez esetben is az alu­mínium minőségének javítása, a másik a fonat egy jobb válto­zatának alkalmazásában van. Mivel jobb minőségű alumíniu­mot az energetika számára elő­állítani nem tudunk, mi a má­sik utat választottuk. —■ Milyen eredménnyel? — Mondhatom, kitűnővel. Ku­tatócsoportunk hosszabb ideig foglalkozott a problémával, és rengeteg, a számunkra eddig ismeretlen dologra derített fényt. Abból az ismert tényből indultunk ki, hogy a vezeték­ben, a drótsodronyban keletke­ző nem kívánt elektromágne­sesség következtében nyolc-tíz százaléknyi a veszteség. Hosz­szas kísérlet után kidolgoztuk a fonat egy új változatát, ami­nek az a lényege, hogy ellen­tétes irányú rétegek váltják benne egymást. Míg az egyik réteg mágneses teret gerjeszt, a másik, ellenkező irányban fonott réteg demagnetizál. Ez­zel a módszerrel kettőtől öt százalékig tudtuk csökkenteni a veszteséget. — Hogyan tud majd ehhez az elképzeléshez alkalmazkod­ni a gyártó cég? ..., gondo­lom, számára sem mindegy, hogy milyen típusú fonást vé- gez? — A Žiar nad Hronom-I alu­míniumgyár dicséretére válik, hogy nálunk ez az elképzelés nem ütközött semmiféle aka­dályba. A jóváhagyó bizottság is, amelyben helyet foglalt gyártó és megrendelő egyaránt, teljes mértékben elfogadta konstrukciós tervünket. A meg­rendelő részéről volt ugyan egy kívánság, ami persze, nem az általunk tervezett sodronykötél szerkezetét érintette. Azt kérte, hogy a gyártó használjon több­féle nagyságú orsót a tekercse­Villogó lámpájával óvatosság­ra intő terepjárókocsi közelít lassan az országúton. Kis tá­volságra mögötte két szokatlan formájú mezőgazdasági gép ha­lad. Nem csupán a figyelmez­tető jelzés, de a kíváncsiság is arra késztet, hogy leáll jak az út mentén. Elhaladnak mellet­tem, de nyomban befordulnak a földúlra és az ott levő hatal­mas rozstábla végén megállnak. Odavisz a kíváncsiság, nézem a szinte „gólyalábakon“ álló gépeket, melyek alsó részén ki- sebb-nagyobb csónak-formájú tartályok vannak elhelyezve, közöttük pedig forgó lapátkák láthatók. Vajon mire használják ezeket a különleges, furcsa gé­peket? Bizov Dániel és Babicska Já­nos, a két gép irányítója elma­gyarázza, hogy ez az úgyneve­zett rozsoltó gép. Kétféle mű­velet végzésére használják: ka­lászfejlődés előtt a rozs beol­tását végzik velük, most pedig az oltás nyomán a kalászon kifejlődött anyarozs szedését. Az utóbbi úgy történik, hogy a gép a talpon álló majd kétmé­lésnél. Nyilván azért kérték ezt, hogy egy adott esetben, ahol rövidebb vezetékre lesz szükség, könnyebben manipu­lálhassanak a kisebb tekercs csel. — A gyártó üzem tehát vál­lalta az új típusú sodronykötél gyártását, viszont mikor kezdik meg az új program teljesítését? — Ezerkilencszáznyolcvanegy januárjában. Az új tervezet sze­rint akkor kezdi az energetika is ennek a vezetéknek az alkal­mazását. Minden nagyfeszültsé­gű áramszállító vezetékre, amit ezt követően terveznek, már ezeket a sodronyokat alkalmaz­zák. Ugyancsak használni fog­ják az elöregedett vezetékek felújításakor. — Mi lesz az akkor már el­avult típus sorsa? — Ezerkilencszáznyolcvan- ötig még alkalmazható lesz olyan helyeken, ahol ez meg­indokolható. A megszabott ha­táridő eltelte után viszont vég­legesen kivonjuk a forgalom­ból. — Érinti ez a típusváltás a választékot is? — A ma még érvényben levő előírás szerint a megrendelő csaknem negyven féle drótkö­tél közt válogathat. A jövő év­ben érvénybe lépő szabály sze­rint viszont csak tizenöt félét kínálunk. Ez a figyelemre mél­tó választékcsökkenés semmit sem vesz el az új sodronyok értékéből. Tudniillik, amikor ezt a mennyiséget megállapí­tottuk, figyelembe vettük a megrendelők kívánságait is. Az új drótkötelek jó minőségével fedni tudjuk a megrendelők kí­vánalmait, sőt ezzel a megol­dással megkönnyítjük a típu­sok közti tájékozódást is. A gyártó üzem is rugalmasabban reagálhat majd a megrendelő kívánságaira, s indokoltan bí­zunk abban is, hogy a tizenöt típus bevezetése után kevesebb lesz a hiánycikk. — Ebben az esetben igazán elmondható, hogy nem sok idő telik el az ötlet megszületésé­től a megvalósításig. Valóban ennyire sürgős lenne a drótkö­tél-váltás? — Számoljunk utána — in­vitál Lago mérnök —, hogy job­ban megértsük a dolog lénye­gét. Eddig a veszteségről és a nyereségről csupán százalékok­ban beszéltünk. Álljanak itt most közérthetőbb számok. Az újtípusú huzalokkal felszerelt négyszáz kilovoltos vezeték száz kilométeres szakaszán har­minc év alatt — ennyi a veze­ték élettartama — hatszáz mil­lió korona értékű áram taka­rítható meg. Fordítva, ha ma­radunk a régi típusú huzalok­nál, ennyit veszítünk. Az új tí­pusú sodrony bevezetésének lesz egy további előnye is, és­pedig, hogy általa csöndeseb­bek lesznek a vezetékek. A jö­vőben egy ilyen vezeték alatt állva aligha hallja majd a züm­mögést. RESZELI BÉLA (Folytatása a holnapi szám­ban.) ternyi rozsban halad, a forgó részek ütögetik a kalászokat, amelyről a sötétbarna színű, hajcsatnagyságú és formájú anyarozs a gép alján levő tar­tályba hull. Utána kézi rostá­val Vinger Sándorné, Flok Ist­vánné, Podskalecký fánosné és Nagy fánosné még a tábla szé­lén tisztítja. — így végignézve a gabonán nem sok anyarozst iátni rajta. — Távolabbról nehéz is ész­revenni, mert a kalászok elta­karják, meg aztán nem is nagy. Ebből bizony nincs ötven má­zsás hektárhozam, 2—3 mázsa egy hektárról már jó eredmény. Ezért is olyan értékes: 12 ezer korona körül van egy mázsa ára. Egyébként a Slovakofarma vásárolja fel és gyógyszer alap­anyagául használja. — Ilyen felvásárlási ár mel­lett bizonyára kifizetődő a szö­vetkezetnek foglalkozni ter­mesztésével. — Ez tény, bár a beindulás­kor a gépi felszerelésre jelen­tős összeget kell fordítani. A befektetés viszont később meg­térül. Aztán itt két termést is Számos magas beosztású párt- és állami vezető látoga­tott az utóbbi időszakban az ár­víz sújtotta vidékre. Ez is azt mutatja, hogy nehéz helyzetben sem maradnak magukra a kár­vallottak. A kerületi szervek már kidolgozták és jóváhagyták a termékeny síkság vízgazda­sági szempontból való rendezé­sének 1979—1980-as tervét és a vízgazdálkodás fejlesztésének 7. ötéves tervidőszakra szóló koncepcióját. A rendezés fő célja az agroökológiai feltéte­lek javítása és kihasználása hatékony mezőgazdasági rend­szer kialakítása révén. Az ország érdeklődésének középpontjában Társadalmunk megkülönböz­tetett figyelmet fordít a kelet­szlovákiai síkság fejlesztésére. Ahhoz, hogy lehetővé váljék az adottságok magas színvonalon való kiaknázása, számos bonyo­lult kérdést kell megoldani. Szervezési-műszaki, tudomá­nyos-kutatási, tervezési, végre­hajtási és üzemeltetési felada­tok egész garmadájáról van itt szó. A kapitalista rendszer idején itt úgyszólván minden évben a víz martalékává vált a termés. A folyók megfékezése érdeké­ben 1955-ben határozatot hozott a kormány, amelynek értelmé­ben szabályozni kellett a folyó­kat, hogy biztosítsák minden esztendőben az ár levonulását. A munkálatokat 1959-ben kezd­ték meg, és az 1965—1968-as időszakban zömében be is fe­jezték. Kulcsfontosságú vízgaz­dálkodási létesítményeket: vé- dőgát-rendszereket és szivaty- tyúállomásokat építettek. A 320 kilométer hosszú vízlevezető csatornahálózat vízgyűjtő terü­letéről másodpercenként 61,5 köbméter vizet tudnak elvonni a szivattyúk. Szabályozták a Bodrogot, a Laborcot, az Ungot, a Latorcát és az Ondavát, létrehozták a Vihorlát alatti víztárolót, fel­építették a stretavkvai, a Cica- rovcei, a bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) és a kisráskai (Malé Raškovce) szi­vattyúállomást, valamint a fő levezetőcsatorna-hálózatot, Így biztosították a belvíz levezeté­sét és a környéket megvédték az árvizektől. Az utóbbi idő­szakban több ízben is újraérté­kelték a szabályozás hatékony­ságát, és a szakvélemények alapján hozzáláttak a szabályo­zási terv második és harmadik szakaszának végrehajtásához. 1968 végéig (II. szakasz) 60 700 hektárt csapoltak le, takaríthatunk be: először az anyarozst, utána pedig kombáj­nokkal a gabonarozst. — Régen foglalkozik már anyarozs termesztésével a szö­vetkezet? — Mindössze az elmúlt évben kezdtük termeszteni, nagy ta­pasztalatunk tehát még nincs e téren. A két gép is saját gyártmány, a szövetkezet ügyes gépesítői hozták össze, miután megtekintettek egy ilyen gépet. Most még csak kettő van belő­le, de készül a harmadik is, mivel a jövőben 90—100 hek­tárra szándékozik a közös bő­víteni az anyarozs vetésterüle­tét. Egy gépre ugyanis 30—35 hektárnyi területet lehet ter­vezni, mivel az oltáskor és a begyűjtéskor is csak lassan dol­gozhatnak. Megvárom, míg elindulnak a gépek, forogni kezdenek a kis lapátkák, hull az anyarozs a tartályokba. Gyűlik a hasznos alapanyag a gyógyszeripar ré­szére a palásti (Plášťovce) Bé­ke Efsz határában. BÖJTÜS JÁNOS majd 12 600 hektárt tettek ön- tözhetővé (III. szakasz). A mun­kálatok II. és III. szakaszának végrehajtására 1978 végéig 1,4 milliárd koronát fordított a tár­sadalom. Az említett vízgazdálkodási létesítmények jól működtek, si­keresen folyt a belvíz leveze­tése és az árvízvédelem. Az 1979 febrári árvíz napjaiban a Bodrog, az Ung és a Latorca szintje hallatlanul felduzzadt, magasabb volt a vízállás az úgynevezett százéves vízszint­nél, annál a maximális érték­nél, amellyel a gátak tervezői számoltak. Jozef Lenárt és |án Janik elvtárs, valamint a CSSZSZK, kormánya képviselőinek jelen­létében is értékelték a víz­gazdálkodási rendszer fejlesz­tésének eredményeit, és az ősz- szegezés végeredménye pozitív volt. A problémák végső megol­dásáról azonban még nem be­szélhetünk, folyamatról van szó, a létesítmények állandó tökéletesítésére kell töreked­nünk, hogy így lehetővé váljék az itteni termőföld intenzí® műveléssel való hasznosítása. Bonyolult, de megoldható feladat Nem mindennapi feladat vég­rehajtásáról van szó. A kuta­tásba, a helyzetfelmérésbe, a tervezésbe és a végrehajtásba a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Szlovák Tudományos Akadé­mia és a Szlovák Földmérésta­ni és Térképészeti Hivatal szer­vezetei, illetve kutatási munka­helyei egyaránt bekapcsolód­tak. A munka összehangolására célprogramot dolgoztak ki és ágazatközi szakbizottságot hoz­tak létre. A térségben kijelöl­ték a tervezési, termőföldgaz­dálkodási, növénytermesztési és állattenyésztési, beruházási és irányításfejlesztési komplex fel­adatokat. A fejlesztési koncepció ér­telmében a 7. ötéves tervidő­szakban a térségben 152 700 hektár szántófölddel (és ezen belül 14 000 hektár évelő takar­mánnyal számolnak. A gyü­mölcsöskertek területét 1050 hektárral növelik, így összesen 4G00 hektáron folyik majd gyü­mölcstermesztés. A szőlőültet­vények területét 1400 hektárral gyarapítják, így végül is össze­sen 5000 hektáron termelik e intenzív növényt (a tokaji bor­vidéken 1300 hektáron). A tér­ségben a 7. ötéves tervidőszak­ban 675 hektárt erdősítenek be, 930 hektáron pedig vízterületet létesítenek. A rétek, legelők területe: 31 000 hektár. Ellenőrizni kell a koncepció végrehajtását Maga a koncepció, a terv ha mégoly gondosan dolgozták is ki — nem oldja meg a problé­mákat. Színvonalas szervező és politikai tömegmunkára van szükség minden területen. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottságra is jelentős fel­adatok várnak. E népi hatalmi és közigazgatási szervnek kell ellenőriznie, hogy a gyakorlat-, ban milyen színvonalon hajtják végre az intézkedéseket. A knb- tanács ezért úgy döntött, hogy negyedévenként rendszeresen foglalkozik a vízgazdálkodási beruházásokon kialakult hely­zettel. lehetővé válik így a fo­lyamszabályozási vállalatokkal, a kerületi mezőgazdasági igaz­gatósággal és az Állami Melio­rációs Igazgatósággal való együttműködés elmélyítése, il­letve ezeknek a szervezeteknek az ellenőrzése, a vízgazdálko­dási fejlesztési koncepció vég­rehajtásának tökéletesítése. EUGEN MÝTNIK . A zümmögés a pózna körül a vezetékben kelet­kezik — mondja jozef Lago mérnök (A szerző felvétele) KÉT ARATÁS ÍGY PARCELLÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents