Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)
1980-08-25 / 200. szám, hétfő
3 nana VIII. 25. 3 Néma családtagunk - a bútor A SZÉPET ÖSSZEKÖTIK A HASZNOSSAL Gután (Kolárovo) a vasútállomás mellett lassan, de biztosan egy kisebb gyárváros, vagy pontosabban szólva: ipartelep épül: Az úton előbb a bratislavai szer elő-vállalat üzemrészlegét fedeztük fel, aztán a Vágmenti Gépgyár nagy csarnokait, mögötte pedig a Priemko helyi ipari vállalat járási üzemének bútorgyárát. Az utóbbi műhelyeiben készül a brnói közszükségleti cikkek vásárán aranyéremmel kitüntetett Igor nevű ebédlőfal és sok más, ismert és egyelőre kisebb mértékben elterjedt bútor. A román vegyipar sikerei Háromszázszoros növekedés Nehezen képzelhető el, hogy van olyan ember, akit ne érdekelne a bútor. Ez érthető is, hiszen a szekrények, asztalok, székek néma családtagjaink a lakásban, sokszor egy életen át velünk vannak. Lehet, hogy az olvasók közül egyesek megmosolyogják a mondat végét, arra gondolva hogy a régi, masszív bútorok valóban egy életen át szolgáltak, de a könnyű elemekből készült maiak... ?! Pedig nincs igazuk a kételkedőknek, mert a most gyártott bútorok is jó anyagból és szakszerűen készülnek. — Nagy gondot fordítunk a nálunk gyártott bútorok jó minőségére, termékeinkre egyéves garanciát is adunk, és igyekszünk beszerezni gyártásukhoz a legjobb alapanyagokat — mondotta Ján Veselka, a Priemko gútai bútorgyárának gyártásvezetője. Igor, Zoltán, Opera A nevek azokat a bútorokat jelölik, melyeket Gútán gyártanak. Az 520 centiméter széles és 220 centiméter magas Igor két változatban készül. Az egyik 15 715 a másik 16 130 koronába kerül. Szekrényes része húsz variálható elemből áll. A háziasszonyok nem panaszkodhatnak rá, mert tárolhatók benne a felső- és alsó ruhák; van bárszekrénye, könyvespolca, s hogy alul és felül a ki-' sebb és nagyobb szekrényekbe és fiókokba mi mindent raknak, az csupán rajtuk múlik. Az Igorban van hely bőven — és ami szintén fontos — a külső megjelenése is tetszetős. Csak a dicséret hangján szólhatunk arról a České Budejovi- ce-i mérnökről, aki megtervezte. A szakemberek már 1976-ban felfigyeltek erre a termékre, mert egy bratislavai kiállításon — komoly konkurrencia közepette — második díjat nyert. — Az évek folyamán hozzá- kezdtünk más típusok gyártásához is — mondotta Veselka elvtárs. — Ezek közül elsőként az általunk gyermekszobának nevezett bútort említem meg. Ez heverőbői, könyvszekrényből, vitrinből, ágyneműtartóból áll. Készítünk hozzá íróasztalt és széket is. Érdeklődnek iránta a vásárlók, mert amellett hogy praktikus, az ára sem magas: kereken hétezer korona. Ezt a saját üzleteinkben forgalmazzuk Ostraván és Komáromban. — Mit gyártanak még? — Saját tervezésű kisebb ebédlőfalat, melynek a Zoltán nevet adtuk, és tavaly készült el a legújabb ebédlőfalunk, melyet a próbagyártás idején Varieténak hívtunk, végül azonban Opera néven gyártjuk. Ez is aranyérmet nyert a brnói közszükségleti cikkek vásárán. Műszaki problémák Az Opera nevű ebédlőfal jelentősen eltér az Igortól. A bútort nem lakkozzák, hanem fehér színű anyaggal vonják be és pácolt tölgyfalécekkel díszítik. Az ára megközelítőleg 18 5CT korona. Keskenyebb minx az ígor, kombinálható elemekből áll és a szoba méretei szerint alakítható. A szekrényeket külön is fel lehet állítani. — A gyártást az idén még nem sikerült teljesen felfuttatni — mondotta a gyártásvezető —, mert műszaki problémák hátráltatják a munkákat. Az Onera az eddig gyártott bútoroktól eltérő technológia alkalmazását teszi szükségessé. De megbirkózunk vele, és lövőre teljes ütemben fogjuk gyártani. A bútor iránt nagy a kereslet. A Priemko gútal bútorgyárában gondot okoz az anyagellátás is. Fő szállítójuk a Drevo- unia, de anyagbeszerzőik ha kell, beutazzák a fél országot és beszerzik a szükséges árukat a termelővállalatoktól. Gyakran utaznak a Bučina vállalatba, a žarnovicei Preglejká- ba, megfordulnak Chinoranyban és a csehországi vállalatokban is. Az indulás éveiben (1975) az anyaghiány még a terv teljesítésre is kihatott, a későbbiek során azonban sikerült minden évet adósság nélkül zárni. Minőség A fogyasztók körében végzett felmérések eredményei, és a reklamációk számának csökkenése arra enged következtetni, hogy a vásárlók elégedettek a Priemko gútai bútorgyárának termékeivel. — Ennek örülünk, — mondotta Ján Veselka —, de ez egyúttal állandóan jobb munka végzésére kötelez. Az indulás éveiben nehezen tudtunk eleget tenni a bútorok minőségével kapcsolatos elvárásoknak. Nagyobb részt olyan emberekkel dolgoz-* tunk, akik nem tudták megkülönböztetni a fürnért a bükkfától, vagyis olyanokkal, akik azelőtt sohasem dolgoztak a bútoriparban. Azóta elsajátították a szükséges szakmai ismereteket, sokan közülük szakmunkás-bizonyítványt szereztek, a többiek pedig betanított munkásokként dolgoznak. A vezetőséget dicséri, hogy a termékek minőségének javítása érdekében szakmai iskoláztatást szerveztek a szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók számára. Évről évre újabb, nagyobb teljesítményű gépeket is vásároltak, és ügyeltek arra, hogy ezek kezelését mielőbb elsajátítsák a dolgozók. Három ellenőr figyel a termékek jó minőségére. Munkájuk nemcsak abból áll, hogy gondosan átvizsgálják a kész bútorokat, hanem ellenőrzéseket végeznek munka közben is. Ha hibás anyagra bukkannak, azt azonnal kivonják a termelésből, így megelőzik a bútor esetleges későbbi szétszerelését. — Hibás termékek egyáltalán nem kerülnek ki az üzemből? — Ezt sajnos nem mondhatom. A gondos ellenőrzés ellenére is becsúszhat valami... Legtöbbször anyaghiba okozza a bútor meghibásodását. Ha azonban megállapítjuk, hogy a fogyatékosság valamelyik dolgozónk lelkén szárad, munkaidő után eltávolíttatjuk vele a hibát. — Mennyi idő alatt intézik el a reklamációkat? — Egy hét alatt. — Akkor is, ha a vásárló az ország legtávolabbi pontján lakik? — Igen, akkor is. Erre a célra külön szakembereink vannak, akik a helyszínre utaznak, s ha tudják, ott megjavítiák a bútort, ha komolyabb hibát találnak, ide szállítjuk az üzembe és soron kívül rendbe hozzuk. Segít a munkaverseny A gútai bútorgyárban 9 munkacsoport versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A Csente Miklós és Molnár Ferenc vezette munkacsoportok már megkapták a címet. Érdemes felfigyelni arra, hogy a brigádtagok egy lóhosz- szal a többiek előtt járnak. Ez nem magyarázható azzal, hogy a brigádvezetők esetleg a legjobb termelési eredményeket elérő dolgozókat vették be a csoportjukba, mert hiszen nincs röntgenszemük és senkibe se láthatnak bele, hanem inkább azzal, hogy a tagok érzik ff brigádtagságból eredő felelősséget és tudják, hogy munkatársaik figyelik a teljesítményüket. Kevés azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem versenyeznek, mert a brfgádtagok többek között olyan kötelezettséget is vállaltak, hogy igyekeznek minél több dolgozót bevonni a versenybe. Arra a kérdésre: találkoz-. nak-e az üzem vezetői a bri- gádlagokkal, meghallgatják-e véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket és ezeket tudják-e hasznosítani az irányítómunkában, a gyártásvezető így válaszolt: , — Havonta találkozunk velük és nagyon odafigyelünk arra, amit mondanak. Konkrét példát mondok, hogyan hasznosítottuk például Csente Miklós egyik javaslatát. A brigádvezető elmondotta, hogy az általa vezetett szerelő-csoport munkáját gyakran hátráltatta az, hogy az egyes műhelyekből nem kaptak komplett anyagot és hol ez, hol az hiányzott. Ilyenkor át kellett menniük a másik műhelybe és fel kellett hajtaniuk a hiányzó oldal- vagy válaszfalat, valamelyik ajtót, polcot, vasalást. Csente elvtárs észrevétele alapján megszigorítottuk az üzemen belüli anyagmozgatást és azóta a bútorszerelők folyamatosabban dolgozhatnak. Tervek, elképzelések Mint említettük, 1975-ben kezdték meg a termelést. A bútorgyár akkor a gútai kommunális vállalathoz tartozott. 1979- ben átvette a gyárat a Priemko vállalat és azóta több elgondolás született a munka további javítására. A 7. ötéves tervidőszakban például korszerű raklárat építenek, mellyel megoldják a raktározási gondokat. A megfelelő körülmények között tárolt anyagok a bútorokba beépítve már kevesebbet „dolgoznak“, ugyanis nedvesség- vagy hőártalom következtében nem vetemednek. Korszerűsíteni akarják az anyagszállítást és növelni a dolgozók létszámát. Lehet, hogy a későbbiek folyamán sor kerül arra is, hogy a Priemko keretében csak egy bútorgyár készíti el a végterméket, a többi pedig a részelemeket gyártja le. Ez a vállalaton belüli kooperáció tovább javíthatja a bútorok minőségét, mert az egyes üzemrészlegek csak egy bizonyos részt csinálnak, és ebben nagy gyakorlatra tesznek szert. # * # ]ó a munkaerkölcs a gútai bútorgyárban. Az emberek megbecsülik azt, hogy odahaza dolgozhatnak és nem kell hajnalban elutazniuk a városból és késő este hazajönniük. A fiatalok szívesen tanulnak az üzemben szervezett szakoktatás keretében. Évente 10—12 szakipari tanuló szerez itt képesítést. Mivel a tanulók szerződést kötöttek az üzemmel, kitanult asztalosként, bútorszerelőként dolgozhatnak itt tovább. Van jövője ennek a bútorgyárnak s mert szakembereinek a száma évről évre gyarapodik, ennek jó hatása minden bizonnyal megmutatkozik maid a bútorok javuló minőségéljen és esztétikai megjelenítésében. KOMLÜSI LAJOS A Prešovi Fémipari Kutató Intézet az idén a csehszlovák vállalatok számára 30 különböző típusú ipari robotot állít elő. Felvételünkön František Dolin- skij a PR—16 típusú robot szerelése közben. (A. HašCák felvétele — CSTKJ Általában az ember, ha csak teheti, kerüli a kampányokat, de még annak látszatát is. Néha azonban ez a legnagyobb igyekezet mellett sem sikerül, így volt ez az idei Incheba vegyipari vásár idején is, amely óta idestova két hónap telt el, de közlésre érdemes információk még mindig akadnak a jegyzetfüzetemben. Például a Román Népköztársaság vegyiparára vonatkozóan. EXPORT 110 ORSZÁGBA Napjainkban a román vegyipar a világ tíz legfejlettebb vegyiparral rendelkező országai közé tartozik. Az évi vegyipari termelés volumenjét tekintve háromszázszoros (!) növekedést ért el az ágazat, összehasonlítva 1938-cal. Abban az évben ugyanis a második világháború előtti időszak csúcsteljesítményét mutathatta fel a román gazdasági élet, benne az ipar, s természetesen a vegyipar is. A második világháború után a szocialista Románia vegyipara óriási fejlődésnek indult, mivel az ország gazdag alapanyag-lelőhelyekkel rendelkezik, s elsősorban a szénhidrogének terén vannak jelentős tartalékai. A tervek szerint a jelenlegi — hatodik ötéves tervidőszak — vegyipari termelése összesítésben meghaladja a korábbi öt (!) ötéves tervidőszak együttes vegyipari terme- meiését. Ha egy közelebbi időpontot — például 1965-öt — veszünk alapul, akkor a fejlődés ütemét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy több mint tizenkétszeresével növekedik az idei termelés. Persze, nemcsak a vegyipar egy bizonyos ágát fejlesztik Romániában. Az ágazat csupán exportra mintegy 700 féle terméket gyárt, amelyeket a világ 110 országába szállítanak, A teljes román export egynegyedét képezik a vegyi- és kő- olajtermékek. Feltételezhetően a jövő évben kezdődő következő ötéves tervidőszak folyamán is töretlen lesz az ország vegyiparának fejlődése, és fokozatosan fejlesztenek több olyan vegyipari ágazatot, amelyek az eddiginél hatékonyabban tudják majd hasznosítani az ország gazdag vegyipari alapanyagbázisát. SZÉLES KÖRŰ TUDOMÁNYOS FEJLESZTÉS A román vegyipari kutatás és fejlesztés a Központi Vegyipari Kutató Intézet felügyeletével, irányításával folyik. Ennek a tudományos megalapozottsággal folyó tevékenységét számadatokkal lehetetlen érzékeltetni. Jelentőségét azonban közelebbről megvilágítja egy további adat, amely szerint az 1976—1980 között létesült vegyipari beruházások nem kevesebb mint 86 százalékát romániai technológiával szerelték fel. Saját kutatásaik eredményeként mintegy ezerkilencszáz új terméket fejlesztettek ki. Az említett vegyipari kutató Intézetben folyó tudományos-kísérleti és kutatómunka eredményeként valósítják meg a vegyipar teljes termékszerkezetének jelentős részét. A rendelkezésre álló gazdag nyersanyagbázis további hatékonyabb kihasználása során el szeretnék érni, hogy minél több új terméket fejlesszenek ki és tér, meljenek, további, új, jóval hatékonyabb technológiákat dolgozzanak ki, amelyek nyersanyag- és energiaigénye a minimálisra csökken. BÖ EXPORT-SKÁLA A román vegyipar exportlistáján több ezer termék szerepel. Már eddig is jelentős a szervetlen vegyi termékek exportja, s a jövőben tovább fejlesztik a szervetlen kémiai anyagok gyártását, a technológiákat, hiszen különösen a szervetlen festékanyagok nyersanyagai bőven találhatók az ország ásványkincsei között. A petrolkémiai termékek kiváló minősége garantálja, hogy a jövőben sem okoz majd nehézséget piacot találni ezek eladására. Köztük is jelentős helyet foglalnak el a műanyaggok, amelyek felhasználási területe egyre nő, így az iparág előtt álló lehetőségek szinte beláthatatlanok. A gyógyszergyártásban Románia nagyhatalom, és a jövö ötéves tervidőszakban további nagyméretű fejlődés jellemzi majd a vegyiparnak ezt az ágát: 1985 végéig több mint kétszeresére növekszik a gyógyszeripar termelése. A világpiacon nemcsak a romániai gyógyszerek, hanem a kozmetikai cikkek is verseny-» képesek. A MIRAJ és a FAR- MEC cégek neve ismert valamennyi földrészen. Az idei In- chebán jelentős üzletkötésre került sor hazánk és Románia között a kozmetikai szerek cseréjéről, így a közeljövőben az érdeklődők nemcsak a kiállítási vitrinekben, de saját bőrükön is érzékelhetik e készítmények jótékony hatását. Műtrágyák, szintetikus kau- csuk készítmények, autógumiabroncsok, alacsony- és nagynyomású tömlők, szállítószalagok, mind olyan termékek, amelyek méltán öregbítik Románia vegyiparának jó hírét szerte a világon. Világszínvonalúak a romániai vegyipar által előállított műszálak is, amelyekből nemcsak a hazai textilipar igényeit tudják kielégíteni, hanem jut belőlük exportra is. E rövid ismertetésből is lemérhető, hogy a vegyipar olyan jelentős helyet foglal el az ország népgazdaságában, amelyre méltán lehet büszke a nemzeti ünnepét ülő szocialista Román Népköztársaság. MÉSZÁROS JÄNOS Termelés visszafogás A nyersacél termelés önként visszafogásában állapodott meg a Közös Piac acélipari szakmai szervezete, az Eurofer és a brüsszeli bizottság. A közös piaci tagországok gyártói — az olaszokat kivéve, akik semmiféle kötelezettséget nem vállaltak — a termelést ez év máHíd a Gibraltári szoroson? A spanyol és a marokkói kormány képviselői a közelmúltban tárgyalásokat folytattak arról — az enyhén szólva merésznek tűnő — tervről, hogy a Gibraltári szoroson át közvetlen összeköttetést teremtsenek Európa és Afrika között. Hogy azonban az elképzelés korántsem keresztülvihetetlen, azt bizonyítja, hogy a tárgyalásokon már makett formájában bemutatták Antonio Golcoechea spanyol vasúti mérnök tervét. Ez lényegében egy hatalmas, 25 km hosszú és kb. 100 m szésodik felében 10—11 százalékkal alacsonyabb szinten fogják tartani, mint 1979 második felében volt. A hétmillió tonnás termeléscsökkentéssel a kilen- cek a hirtelen áresést szeretnék elkerülni a piacokon. (V. G.) les gát — rajta megfelelő nyílásokkal a hajóforgalom és a tengeráramlás céljaira —, amely, re vasútvonalat, autópályát, cső- és kábelvezetőket építenek Bár az elgondolásnak számos ellenzője van, előnyei kézenfekvők. Olyannyira, hogy a két ország kormánya máris puhatolózik a nemzetközi pénzpiacon: van-e lehetőség a tervezett felszíni létesítményhez, vagy egy esetleges alagúthoz szükséges tőke előteremtésére. . (Fl
