Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-22 / 198. szám, péntek

1980 Vili. 22. 3 BBB BT HATÁROZAT JERUZSÁLEMRŐL A KNESSZET DÖNTÉSE AKADÁLYOZZA A KÖZEL-KELETI PROBLÉMA RENDEZÉSÉT Csak az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól A NEMZETKÖZI REAKCIÓ TOVÁBBRA IS DURVÁN BEAVATKOZIK AFGANISZTÁN BELÜGYEIBE Babrak Karmai televízióbeszéde (ČSTK) — Az Iszlám orszá­gok kérésére szerdán összeült a Biztonsági Tanács, hogy tár­gyaljon a Jeruzsálemet érintő izraeli politikáról. A határozati javaslat, amely több napos kon­zultációk eredménye, mély ag­godalmat fejez ki az Izraeli parlamentben elfogadott tör* vény miatt, mely szerint Jeru­zsálem Izrael örök és osztha­tatlan fővárosa. A határozati javaslat kéri azokat az orszá­gokat, melyeknek diplomáciai képviselete Jeruzsálemben van, hogy helyezzék át azokat. Az Egyesült Államok az ENSZ ben ismét teljes elszige­teltségbe került, amikor, mint a BT egyetlen tagja, tartózkodott a szavazástól az említett ha­tározatról. A BT hangsúlyozta: a törvény, amely megerősíti a mindig is arab Kelet-Jeruzsá- Jem bekebelezését, megváltoz­tatja a város jellegét és statú­tumát, ellentétben áll a nemzet­közi joggal és a háború idején a polgári személyek védelméről szóló genfi megállapodással. Ezért a Jeruzsálem statútumát megváltoztató jogi és admi­nisztratív izraeli intézkedések érvénytelenek, és azokat ha­tálytalanítani kell. A BT sze­rint az izraeli törvény komoly akadályt jelent a közel-keleti átfogó, igazságos és tartós bé- iki! elérése érdekében tett erő­feszítések útjában. Harmincöt iszlám ország egy további határozati javaslatot is terjesztett a Biztonsági Tanács elé, amely az ENSZ Alapok­Izrael rijabh támadásra készül (ČSTK) — A Dél-Libanonban ideiglenesen elhelyezett ENSZ- erök (UNIFIL) főparancsnok­sága közölte, hogy Izrael szer­dán katonai egységeket helye­zett át Dél-Libanonba. A liba­noni jobboldali milíciák által tartósan ellenőrzött területre izraeli gyalogságot, páncélautó­kat és 203 mm kaliberű ágyú­kat helyeitek át. A keddi és a szerdai barbár támadások után ez azt jelenti, hogy Izrael újabb agresszióra készül. Begin kijelentette, hogy Izrael állandóan támadni fogja a palesztinokat, legyenek azok bárhol. lített térségekben már 20 ezer főtől kezdve; — tájékoztatni az említett térségekben a nagy légi had­gyakorlatokról; — tájékoztatni a nagyobb ha. ditengerészeti gyakorlatokról a Záróokmányt aláírt országok" felségvizeinek közelében; — a katonai hadgyakorlato kon részt vevő katonák számát 40—50 ezer főre korlátozni. A szocialista közösség orszá­gai nemcsak a Záróokmányban rögzített intézkedések módosí­tását szorgalmazzák, hanem új intézkedések életbe léptetéséért is síkraszállnak, amelyeket a Záróokmány nem foglal magá. ba. Vonatkozik ez például a hadgyakorlatok létszámbeli föl­ső határának a megszabására, a légi és haditengerészeti gya­korlatokról történő tájékozta­tásra. Mindamellett tekintetbe veszik azt a tényt, hogy a Hel­sinkiben született bizalomkeltő megállapodások hosszan tartó és bonyolult tárgyalások és 35 ország érdekei egyeztetésének eredményei, ezért nem enged­hető meg a Záróokmány ren­delkezéseinek hatálytalanítása, hanem ezeket a bizalomerősítő intézkedéseket tovább kell bő. víteni és konkretizálni. A Varsói Szerződés tagálla­mai széles körű, a kölcsönös bizalmat elmélyítő programot javasolnak, s ellenzik, hogy megváltoztassák a Záróokmány bizalomkeltő intézkedéseinek hatósugarát, amely tekintetbe veszi az egyes országok föld­rajzi sajátosságait és a külön­böző politikai feltételeket. Mint köztudott, Helsinkiben megálla. podtak abban, hogy „a Záró­okmányt aláírt ország eseté­ben, melynek területe Európa mánya 7. cikkelye értelmében szankciók meghirdetését köve­teli Izrael ellen, beleértve a gazdasági és katonai kapcsola­tok megszakítását. Erről a ha­tározati javaslatról nem szavaz­tak a BT-ben, mivel a több na­pon nem hivatalos konzultáci­ók után nyilvánvaló volt, hogy az USA megvétózza a határoza­tot. Megerősítette «zt felszólalá­sában az amerikai küldöttség vezetője, Edmund Muskie kül­ügyminiszter. Megvádolta az ENSZ-et, hogy állítólag „irreá­lis, (kiegyensúlyozatlan és egy­oldalú“ határozatokat fogad el, melyek Izrael ellen irányulnak. Védelmezte a Camp Davidben m eg kezde tt „ békefolyama to t és hangsúlyozta, hogy az USA a jövőben sem engedélyezi, hogy szankciókat fogadjanak el Izrael ellen. A Biztonsági Tanács vala­mennyi nyugati tagja a határo­zat mellett szavazott, és felszó­lalásaikban elítélték a knesz- szet törvényét. Izraelt még Egyiptom képviselője is élesen bírálta. Oleg Trojannvszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője kijelentette: küldöttsége készen állt arra, hogy az Izrael elleni szankciók meghirdetéséről szó­ló határozat mellett szavazzon. Az Egyesült Államok bűne, hogy a Biztonsági Tanács nem tehetett ez irányú határozott lépést. határain kívül esik, csak olyan esetben szükséges előzetes be­jelentést tenni a katonai had­gyakorlatról, ha arra valame­lyik részt vevő ország határá­tól vagy azok közös határaitól 250 kilométerig terjedő távol­ságban kerül sor.“ Az erre vo­natkozó megállapodás nagy erőfeszítések eredménye nyo­mán került be a Záróokmány­ba, s cikkelybe iktatását meg. előzte valamennyi részt vevő ország egyensúlyi érdekeinek gondos megvizsgálása, s az megfelel a részt vevő felek egyenlő biztonsága és egyenlő- ség« elvének. Az európai katonai enyhülés, sei kapcsolatban a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai úgy vélik, hogy a bizalom erősítő és leszerelési intézkedések anyagi vonatkózá. sait Össze kell kapcsolni poli­tikai és szerződésjogi intézke­désekkel a háborús veszély csökkentése és az európai or­szágok biztonsága garanciáinak megszilárdítása érdekében. E célt szolgálja/ a szocialista or­szágok arra vonatkozó javasla­ta, hogy a részt vevő országok kössenek szerződést, melyben köteleznék magukat, hogy egy­más ellen nem vetnek be sem hagyományos, sem atomfegyve­reket. Lényegében tehát meg­nemtámadási szerződés megkö­téséről van szó. Egy ilyen meg­állapodás aláírása jelentős hoz­zájárulás lenne az európai ka­tonai enyhüléshez. Rendkívül nagy jelentőségű volt azon megállapodások jóvá. hagyása, melyek a politikai-jo­gi alap megszilárdítása, az erő alkalmazásáról való lemondás és az erővel történő fenyegetés LEONYID BREZSNYEV tegnap részvéttávirátot intézett Kho­meini ajatollahhoz, melyben sajnálkozását fejezte ki az em­beréleteket követelő Gecsszaran városlwm történt robbanással kapcsolatban. ALEKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök üdvözlő távira­tot küldött Mohammad Ali Radzsaínak iráni kormányfővé történő kinevezése alkalmából. ROMES CSANDRA, a Béke­világtanács elnöke tegnap be­fejezte háromnapos szófiai lá­togatását, melynek során To­dor Zsivkovval a szemptember végén esedékes népek világ p a r lám en t j e előkészületeiről tárgyalt. Silaunga északkelet-indiai vá­ros biztonsági szervei a napok­ban Pekingbarát szeparatista bandát számoltak fel. Indiai források szerint hét speciálisan kiképzett terroristát fogtak el, akik rendszeres támadásokat intéztek az ottani rendőrállo­más és a helyi kormánytiszt­viselők ellen. OTTO LAMBSDORFF nyugat­német gazdasági miniszter be­fejezte tíznapos kínai látogatá­sát, melynek során pekingi ve­zetőkkel a kínai nyersanyagok kiaknázásában tervezett nyu­gatnémet részvételről tárgyalt. A BRAZIL fővárosban Figuei- redo brazil és Videla argentin elnök kormányközi együttmű­ködési megállapodást írt alá az atomenergia, a tengeri hajózás és a turisztika területére vonat­kozóan. kiiktatására vonatkozó elv tiszj teletben tartását és nem utol-- sósorban az atomfegyverrel nem rendelkező európai orszá. gok biztonsága garantálásának megszilárdítására vonatkozó különleges intézkedések jóvá­hagyását célozzák. Ezek az in­tézkedések leszögezhetnék, hogy az atomhatalmak soha nem alkalmaznak atomfegyvert olyan európai országok ellen — tekintet nélkül arra, tagjai-e valamelyik katonai tömörülés, nek — amelyek nem rendelkez­nek atomfegyverrel vagy nem raktároznak atomfegyvereket területükön. További fontos, a politikai és szerződésjogi alapot meg­erősítő lépés lenne az a javas­lat, amely szerint sem a NATO, sem a 'Varsói Szerződés nem bővítené tagjainak létszámát. A Politikai Tanácskozó Tes­tület májusi varsói ülésén a szocialista országok javasolták, hogy egy bizonyos időponttól egy európai ország, egy euró­pai államcsoportosulás se emel­je fegyveres erőinek létszák mát a Záróokmányban mégha, tározott térségben. Az erre vo­natkozó javaslat elfogadása hozzájárulna az európai bizton­ság és a bizalom megszilárdí­tásához. A Szovjetunió és a szocialis­ta közösség többi országa a bé­kéért, a nemzetközi és európai biztonságért folytatott harc élén halad. A varsói nyilatko­zatban foglalt konstruktív ak­cióprogram megvalósítása az eu. rópai és a világbéke megszilár­dítását eredményezheti — s kell hogy eredményezze. Ez az út pedig Madridon és Varsón keresztül vezet. (CSTK) — Kabulban sajtó konferenciát tartottak, amelyen felolvasták az afgán kormány nyilatkozatát, A nyilatkozat egyebek között megállapítja, hogy az Egyesült Államok, Nagy Britannia és néhány tő­kés ország, valamint Peking és szövetségesei, akik pakisztáni és iráni területen készítik elő az afgán ellenforradalmárokat a ország elleni támadásra, to­vább folytatják hadüzenet nél­küli háborújukat az afgán nép ellen. Míg a nemzetközi reakció korábban igyekezett eltitkolni az afgán ellenforradalmárok­nak nyújtott támogatásának a tényét, ezúttal a helyzet meg­változott. Néhány nyugat-euró­pai ország vezetői nyíltan hangoztatják az afgán ellem forradalmároknak nyújtott tá­mogatás fokozásának szüksé­gességét. A kabuli kormány nyilatkoza­ta a továbbiakban hangsúlyoz­za, hogy a banditák korábban túlnyomórészt elavult fegyvere­ket használtak, most viszont korszerűbb nyugati fegyverek-* íkel vannak felszerelve, s az el­fogott ellen forradalmároknál olyan kínai, iráni és egyiptomi fegyvereket is találtak, ame­lyek a szabadpiacon nem kap­hatók. Ezzel a ténnyel kapcsolatban az afgán kormány kötelességé nek tartja tudatni az afgán néppel, valamennyi ország né­pével és kormányával, a világ haladó erőivel, hogy számtalan tiltakozásának, javaslatának és nyilatkozatának ellenére a nemzetközi reakció továbbira is durván beavatkozik Afganisz­tán belügyeibe. A nyilatkozat említést tesz vegyi fegyverek használatának eseteiről is. Herad tartomány­ban például március 25-én nagy menyiségű mérgező anyagokkal töltött amerikai gránátot zsák­mányoltak. Június elején az el­lenforradalmárok különböző akcióik során idegölő gázokat vetettek be. Július 6-án ellen­forradalmárok támadást intéz­tek Ghazni városa ellen. Az af­gán hadsereg katonái az akció (ČSTK) >— A bol Hasszan Ba- niszadr iráni elnök szerdán hi-> vatalosan kinevezte miniszter- elnökké Mohammed Ali Rad zsait. A miniszterelnökhöz in­tézett levelében az elnök leszö­gezte, hogy a jelenlegi időszak-« ban a kormány legfontosabb feladata az ország egységének, politikai, gazdasági és kulturá­lis függetlenségének megőrzé­se. A parlament augusztus 11-én hagyta jóvá Radzsai kor­mányfővé jelölését. A San Francisco Chronical című amerikai lap szerdán kö­zölte az első cikket abból a so­rozatból, amely a Pentagon és a Fehér Ház által Irán ellen előkészített újabb fegyveres provokációval foglalkozik. A cikk szerzője, Jack Anderson megállapítja: annak ellenére, hogy az október közepére ter­vezett akció álítólagos célja az amerikai túszok kiszabadítása lesz, az amerikai kormánynak lehetőséget nyújt a visszavágás­ra. A szerző szerint egy külön­leges tervet dolgoztak ki az Brown magyarázkodik (ČSTK) Harold Brown amerikai hadügyminiszter a ha­ditengerészet parancsnokságá­nak New Portban tartott be­szédében részletezte az Egye­sült Államok úgynevezett új nukleáris stratégiáját. A koráb­bihoz hasonlóan ezúttal is az Egyesült Államok ellen irányu­ló szovjet támadás „veszélyé­ről“ szóló koholmányokkal in­dokolta Washington doktríná­ját. Megállapította ugyan, hogy a szovjet fegyveres erők képe­sek ellenállni bármilyen táma­dásnak, da a szovjet hadsere­get a nemzetközi kapcsolatok­ra nézve nem a béke biztosí­tékaként, hanem fenyegető ve­szélyeként tüntette fel« befejezte után M—112-es típu­sú amerikai lőszereket találtak, amelyekben szintén vegyi­anyag volt. Az afgán kormány ezzel kap-: csolatban elhatározta, hogy a világközvélemény illetékes kép« viselőivel közösen elemezni lógja az amerikai vegyi fegy« vereket és kivizsgálja, hogy mi-» lyen körülmények között liasz-* nálták azokat. Az afgán kormány ismételten tiltakozik az ellen, hogy az el« lenforradalmárokat vegyi fegy« verekkel látják el, és felhívja a szomszédos országok figyel« mát erre a tényre. A kormány; figyelmezteti az ellenforradal« móroknak támogatást nyújtó államokat, hugy akcióikért tel« jes mértékben maguk a fele« lősek — hangsúlyozza az afgán kormánynyilatkozat. Babrak Karmai, az AfganisZ« táni Népi Demokratikus Párti Központi Bizottságának főtitkár ra, a kormány elnöke az or« szág függetlenségének 61. év« fordulója alkalmából televízió« beszédet mondott, amelyben egyebek között elemezte a je« lenlegi helyzetet Is. Ezzel kap« csolatban hangsúlyozta, hogy; az amerikai imperializmus Pe« kinggel, a pakisztáni reakciós katonai rendszerrel, Szadat rendszerével és más arab reak« ciós erőkkel karöltve rögtön az áprilisi forradalom győzelme után fokozta akcióit Afganisz« tán ellen. Törekvésük kezdet* tői fogva világos volt: megdön« teui a haladó rendszert, és Af« ganisztánt olyan bázissá váltó*« látni, amelyről támadásokat in­tézhetnének a térség nemzett felszabadító mozgalmai, vala« mint a Szovjetunió ellen. Karmai aláhúzta, hogy S Szovjetunió az afgán kormány kérésére épp akkor sietett az or-« szág segítségére, amikor az im« perialista erők közvetlen ag« ressziója fenyegette Afganisz« tánt. Az afgán vezető ismétel« ten hangsúlyozta, liogy a kor« látozott létszámú szovjet csapa« tok, kivonulnak az országból, amint megszűnik az Afganisz-* tán ügyeibe való külföldi be« avatkozás. Irán elleni fegyveres támadás« ra, melynek értelmében a Per« zsa-öbölben már most ott van« nak az amerikai hadihajók, re« pülőgépek és a szükséges lő« szer. A kommentátor szerint' amint az elnök meggyőződik ar« ról, hogy a fegyveres erők ké« szén állnak és megfelelő az időjárás, a tervet aláírja. Al kommentátor szerint olyan bi« zonyítékai vannak, hogy Carter; elnök nem cáfolhatja meg a terv létezését. Anderson szerint az USA ez« zel egyidőben előkészíti azo« kát a helyeket, ahonnan az amerikai katonák segítséget nyújthatnának az iráni akció« ban részt vevő társaiknak. Car« ter elnök állítólag már jóvá« hagyott egy titkos tervet ameri kai egységek Szaúd-Arábiábart történő elhelyezéséről. A. két ország között erről a kérdés« ről már folytak titkos tárgya« lások. Emelkedik a guatemalai katonai rezsim áldozatainak száma (ČSTK) — A guatemalai ka­tonai rezsim könyörtelenül el« nyomja az ellenállás bármily megnyilvánulásait. Az év ele­jétől a rendőrség és a rend« szer által támogatott különbö­ző fegyveres fasiszta bandák több mint 500 hazafit gyilkol­tak meg. Szerdán például a guatemalai főváros közelében újabb 8 férfi holttestét találták meg, amelyeken kínzás nyo­mait fedezték fel. További 11' holttestet találtak meg a fővá« ros különböző kerületeiben. Az elmúlt öt év alatt 4 ezer nő és férfi esett a guatemalai rendőrség áldozatául. Az izraeli barbár támadások tovább pusztítják Dél-Lihanont, aiuely már a hosszadalmas polgárháború idején is sokat szenve­dett. Damurban, amely a fővárostól 15 kilométerre délre fekszik,, a levegőből és a tenger felől végrehajtott sorozatos izraeli táma­dásuk gyakorlatilag már minden lakóházat romba döntöttek (ČSTK felvétele)' IRÁN Legfontosabb feladat az egység megőrzése Előkészületek Washington ‘túszmentő akciójára

Next

/
Thumbnails
Contents