Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-02 / 181. szám, szombat

Leküzdhetők az enyhülési folyamatot gátló nehézségek Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek megbeszélései Jelentós halaelás Genfben Jelentés a háromoldalú tárgyalásokról . (TASZSZJ — Mint már lövi. ^len közöltük, a Krím félszige ten csütörtökön találkozott ijLeoiiyid Brezsnyev, az SZKP JCB Főtitkára, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­bek elnöke és Edward Gierek, ft LEMP KB első titkára, aki Í zabadságát tölti a Szovjetunió ián. .A megbeszélés részvevői nagy felismeréssel nyilatkoztak a két testvérpárt politikai együttmíí ködöséről, amely a Szovjetunió 6s Lengyelország népei további közeledésének, sokoldalú £gytittniűködésük állandó mé­I yítésének mozgató ereje. Meg­állapították: az utóbbi időben megkötött egyezményeknek (negfslelően a soron levő ötéves Jerv Időszakában fejlődik a két prszág közötti kooperáció, Il­letve szakosodás az elektroni­kai iparban, a repülőgép- és ha­jógyártásban, valamint a gaz­uaság más vezető ágazataiban. A nemzetközi helyzetről szól­Vn a találkozó részvevői meg­Folylalódnak a támadások Carter elnök ellen öccsének, Uillynek viselt dolgai miatt. Ha a legutóbbi, az eddigieknél ls baljósabb vádak igazak, ak­kor Billy Carter, az amerikai elnök öccse, az FBI és az igaz­ságügyi minisztérium emberei­vel folytatott beszélgetés során így nyilatkozott, hogy meg­kapta Carter elnöktől az ame­rikai külügyminisztérium és a CIA egyes táviratait, s azokat haza is vitte. A táviratok Billy Carler líbiai útjával vollak kap­csolatosak, s a képviselő sze­rint bizalmas jellegűnek minő­sültek. A fentieket Harold Sa­wyer republikánus képviselő a kongresszus jogi bizottsága előli jelentette ki. Sawyer azt állítja, hogy Információi az Igazságügyi minisztérium doku­mentumain alapulnak. A moszkvai Pravda szemle­Irója a Carter elnök öccse kö­rül magasra csapó belpoliti­kai hullámokkal foglalkozik, megállapítja: Bár a Fehér Ház határozottan tiltakozik a Billy Carter-ügy és a Watergate­botrány közötti bármiféle pár­A helsinki Záróokmány alá­írásának 5. évfordulójáról a nemzetközi közvélemény ve­gyes érzelmekkel emlékezett meg. Világosan látható, hogy a helsinki megállapodások meg­valósítása — még ha nem is teljes mértékben — érezhetően' pozitív eredményeket hozott az európai népek számára. Az eny­hülés mély gyökereiket eresz­tett az államközi, politikai és társadalmi kapcsolatok rendsze­rében. Csakhogy az európai konti­nensen megvalósult pozitív fo­lyamatok ellentétbe kerültek egyes nyugati nagyhatalmi erők, mindenekelőtt az USA ve­zető köreinek érdekeivel, mivel ezek politikai és gazdasági be­folyásukat a nemzetközi fe­szültség fokozására, az enyhü­lés aláásására Irányítják. Az utóbbi időben ezek az erők fe­szültté tették a nemzetközi lég­kört, és így nem kis csapást mértek az európai nemzetközi kapcsolatok javításának ügyé­re is. Ezért az európai közvé­lemény okkal nyugtalankodik a helsinki Záróokmányt aláíró országok Madridban megrende­zésre kerülő találkozója kime­netelét illetően, és kormányai­tól konstruktív hozzáállást kö­vetel. A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Tes­tülete közelmúltban megrende­zett tanácskozásán a madridi fórum sikeres lebonyolítása ér­dekében a kétoldalú és sokol­dalú eszmecserék fokozására és elmélyítésére szólított fel. A madridi találkozó előkészítő szakaszában az európai és az egész világ közvéleménye fele­állapílották: jelenleg a sorsdön­tő kérdés az, hogy bekövetke­zik e vagy sem a fegyverkezési bajsza új fordulója. A Szovjet­unió és Lengyelország, a szo­cialista közösséghez tartozó más országokkal együtt minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megakadályozzák a háborús ve­szély fokozódását. A lengyel sajtó részletesen tájékoztat Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek találkozójá­ról. A Trybuna ludu azt írja, hogy a kél vezető politikus kölcsö­nösen tájékoztatta egymást or­szágaik helyzetéről s megvitat­ták a sokoldalú együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket is. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek véleménye megegyezett abban, hogy a szo­cialista és kapitalista országok vezetőinek az elmúlt időszak­ban lezajlott találkozói arról tanúskodnak, hogy leküzdhetők az enyhülési folyamatot gátló nehézségek huzam megvonása ellen, az el­lenzék erői egyértelműen ér­tésre adták, hogy a „Billygate"­ügyet az elnök presztízsére mért maximális csapásra akar­ják felhasználni. Washingtont elárasztó vá­daskodások, igazolások és men­tegetések közepette szenzáció­ként hatott Civileíti igazság­ügy-miniszter július 25-í beje­lentése: váratlanul beismerte ugyanis azt, amit addig mind maga, mind pedig a Fehér Ház több ízben és kategorikusan cáfolt. Nevezetesen azt, hogy ő (Civiletti), a törvény nyil­vánvaló megsértésével, június 17-én megvitatta Billy Cartel ügyét az elnökkel, s azt aján lotta neki, hogy öccse sürgősen jegyeztesse be magát egy kül földi állam (Líbia) érdekkép­viselőjeként, mert így elkerül­heti a büntetőjogi felelősségra vonást. E beismerés után ke vesen hiszik Carter hívei kö­zül, hogy az elnöknek tekin­télyveszteség nélkül sikerül átvészelnie az ügyet — írja a moszkvai Pravda. (TASZSZ) lősségre vonja azokat, akik Eu­rópában és az egész világon a konfrontációra törekednek, akik 1978-ban és 1979-ben a fegy­verkezési hajsza fokozásának érdekében határozatokat fogad­tak el a fegyverkészletek növe­léséről és új amerikai közép­hatótávolságú rakéták elhelye­zéséről Nyugat-Európába. Azok­tól is számon lehet kérni, ho­gyan is függ össze mindez a Záróokmány kitételével, akik Súlyos harcok Salvadorban (CSTKI — A salvadori par­tizánok néhány órára elfog­lalták San Salvador négy rá­dióállomását és országos fel kelésre szólították fel a salva­dori népet a katonai junta ter rorja ellűn. Az ADN hírügynökség sze rint a salvadori hazafiak, a de­mokratikus erők egyre egysé­gesebben lépnek fel. Az ország kelet; és északi részén már néhány napja súlyos harcok dúlnak a junta fegyveres erői, a jobboldali terrorista bandák, valamint a felszabadító mozga lom harcosai közölt Újabb amerikai atomrábantás (CSTK) — Az Egyesült Álla mnk csütörtökön a Nevada-si­vatagban végrehajtotta ez évi 11. föld alatti atomrobbantá sát. A robbanás ereje a Hirosi­mára 19-15 augusztusában ledo­bott bomba erejével hasonlít hl tó össze. Az Egyesült Álla­moknak ez volt az 558. hels mert atomrobbantása a Neva da sivatagban. A józan ész és a két társa­dalmi rendszer egymás mellett éléséből szerzett tapasztalatok azt mutatják az európaiaknak, hogy a helsinki megállapodá­sok megvalósításához a legsike­resebb út az európai kontinen­sen a politikai és a katonai enyhülés időszerű kérdéseinek megoldásán keresztül vezet. Különösen nagy jelentőségű a madridi találkozó alapos elő­készítése. Ha ezen a találkozón (CSTK) — A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia küldöttsége Genfben a leszerelési bizottság ülésén je­lentést terjesztett elő a három­oldalú tárgyalások állásáról, amelynek célfa az atomfegyver­kfsérleíelt teljes és általános betiltásáról szóló szerződés ki­dolgozása. A jelentés részlete­sen tájékoztat a háromoldalú tárgyalásokon elért megállapo­dásról és a leküzdésre váró nehézségekről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy jelentős ha­ladás történt a szerződés ki­dolgozásában s a résztvevők készek mindent megtenni, hogy a tárgyalásokat mielőbb sike­resen befejezzék. A jelentés előterjesztésével kapcsolatban felszólalt Viktor Iszraeljan szovjet képviselő. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió elsőrendű jelentőséget tu­lajdonít az atomfegyver-kísér­letek teljes és általános betiltá­sának és számos kezdeménye­ző javaslatot tett az erről szó­ló megállapodás elérésére. Kész a jövőben is mindent megten­ni a dokumentum kidolgozásá­ért. A leszerelési bizottság nagy érdeklődéssel és megelégedés­sel fogadta az előterjesztett je­lentést. A Lengyel Népköztár­saság, India és Nigéria képvi­selői kijelentetlék, hogy a liá­lehetővé tenné az európai or­szágok számára, hogy közösen oldják meg korunk sorsdöntő kérdését. Az európai bizalom és biz­tonság megszilárdítása szem­pontjából feltétlenül döntő lé­pés lenne, ha az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia résztvevői megállapo­dást kötnének arról, hogy nem használnak egymás ellen első­ként atomfegyvert, sem hagyo­mányos fegyvereket. Madridban megvitatásra ke­rülhetne a gazdasági, tudomá­nyos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésével kapcsola­tos javaslat ls. Nagy érdeklő­dést váltott ki az a Javaslat ls, hogy tartsanak összeurópai konferenciát az energetikáról és közlekedésről. Madridban lehetőség nyílik arra is, hogy megállapodások szülessenek a helsinki Záróok­mány úgynevezett „harmadik kosaráról". E téma keretében tárgyalni lehetne a béke, a nemzetek közti kölcsönös meg­értés és bizalom szellemében megvalósítandó oktatás és ne­velés terén való együttműkö­désről, az igaz és objektív ín­formációk terjesztéséről, az If­júsági, sport és turistaforgal­mi kapcsolatok támogatásáról. A jelenlegi helyzetben a madridi találkozónak fontos szerepet kellene Játszania a bi­zalom és együttműködés lég­körének megszilárdításában. Ezért terheli oly aagy felelős­ség a résztvevőket e fórum si­keres megvalósításáért. JEVGENYIJ KOSZTYIN (APN) romoldalú tárgyalások résztvei vöi jó alapot teremtettek a nemzetközi szerződés megköt téséhez és felszólították a' résztvevőket, liogy folytassák' a munkát a végső cél eléré« séért. Meg kell találni I a közös nyelvet Alfred Stahlschmidt Westjá­! iában negyven évvel ezelőtt került előszűr a Szovjetunióba. De csak egy, Moszkvától 300 kilométerre fekvő kisvárosig jutott. Azután megsebesült, majd még egyszer a frontra ke­rült, végül pedig fogságba esett> Alfred Stahlschmidt ma nyugdíjas, s eljött Moszkvába a XXII. Nyári Olimpiai Játékok* ra. Hát igen, sokkal egyszerűbb vonattal utazni külföldre, mint katonai autókon — mondja nyíltan az NSZK-beli turista. —< Sajnos, nem mindenki véleke* dik így. Az NSZK-ban ugyanis a németeket állandóan a szov­let veszéllyel ijesztgetik. Azt javasolták nekünk, hogy ne utazzunk el Moszkvába. Azt mondták, hogy itt sehová sem juthatunk el a katonák kordon' jain át, és csak az erre a célra külön kijelölt emberekkel be­szélhetünk. Az első este néhány órát egyedül sétáltam a szovjet fő­város központi utcáin, és csak egyfajta egyenruhás emberek­kel találkoztam — a milicisták' kai, akik a forgalmi szabályok megtartását ellenőrizték. Nagyon sajnálom, hogy nem tudok oroszul. Hiszen olyan jó lenne megállítani egy moszk­vait — például egy olyan ősz­fejű. embert, mint amilyen én vagyok — és szívélyesen elbe­szélgetni vele. Hiszen így tesz­nek az én fiatalabb turistatár' saim, akik beszélik az orosz nyelvet. A hatóságok részéről Moszkvában a hasonló kapcso­latokra nincs semmilyen tila lom. Különben rendeznek szá­munkra találkozókat is az üze­mek dolgozóival a nemzetközi klubokban. A Szovjetunióban csodálatos emberek élnek, kol­lektívaszerető nép. Itt- minden ember számára az első helyen a közös gondok, célok állnak és csak azután a sajátjai... Az igazat megvallva bizo­nyos félelemmel utaztam a Szovjetunióba. Akaratlanul is arra gondoltam, hogyan fogad­nak majd itt engem, annak a háborúnak volt résztvevőjét, amely annyi keserűséget és szenvedést okozott a szovjet népnek. Az igazságot azonban nem akartam letagadni, mivel azt tartom: jobb bűnösnek len­ni, mint hazugnak. De vala­mennyiünket, az NSZK-ból ér­kezett németeket, a második világháború résztvevőit is bele­értve, nagyon szívélyesen fo­gadtak Moszkvában, minden ellenérzés nélkül. Ez természe­tesen nem azt jelenti, hogy a Szovjet emberek elfelejtették szenvedéseiket és áldozataikat — a Szovjetunióban nagyon sok emlékmű van, melyek a haza védői emlékének tiszteletéről tanúskodnak. A moszkvaiak vendégszeretele is bizonyítja, hogy a szovjet nép küzd a bé­kéért és az országok közti köl­csönös megértésért, függetlenül a köztük fennálló egykori vi­szonytól. Ennek a politikának jó esz­köze a sport. A fiataloknak le­hetőséget kell adni arra, hogy bizonyítsák erejüket, ügyessé­güket, szellemi képességeiket. Az NSZK sportolóit megfosz­tották áltól a lehetőségtől, hogy ezt megtegyék a jelenlegi olim­piai játékokon. Reméljük, az ollmpiaellenes hadjárat bukása tanulságul szolgál majd a jö­vőt Illetően. Régi szociáldemokrata va­gyok, de egyesek talán azt mondják majd, hogy nézeteim Inkább a kommunistákéhoz áll­nak közel. Ez azonban vélemé­nyem szerint csak azt bizonyít­ja, hogy a különböző meggyő­ződésű embereknek meg kell találniuk a közös nyelvet. (APNj Heisink Konfrontáció vagy az koholt vádak alapján egyolda­lúan megszegték a gazdasági, tudományos-műszaki és kultu­rális kapcsolatokról szóló meg­állapodásokat, és kibújtak a kö­telezettségeik alól. Felbukkantak még olyan vé­lemények is, hogy Madridban, éppúgy mint Belgrádban egye­sek megpróbálják kijátszani utolsó kártyájukat, a szocialis­ta országokban az emberi jogok állítólagos megsértésének kér­dését, hogy ezzel eltereljék a figyelmet az európai politika alapvető kérdéseinek megvita­tásáról. Csakhogy a közvéle­mény már megtanulta, hogyan kell megkülönböztetni a szo­cialista országok úgynevezett disszidenseinak törvényellenes tetteikért való megbüntetését az USA, Nagy-Britannia és más kapitalista országok polgárai politikai, gazdasági, szociális, nemzeti és vallási jogai és sza­badságai tömeges megsértésé­től. • * • • r i ufjan enyhülés folytatása? konstruktív, konkrét határoza­tokat fogadnának el, ez kedve­zően befolyásolná az egész nemzetközi légkört ls. Ez a szocialista országok álláspont­ja a madridi találkozóval kap cso latban. Ez talán azt Jelenti, hogy a madridi találkozó sikere csak a szocialista országok érdeke, vagy hogy ott csak saját javas­lataikat fogják megvitatni? Kontinensünk számos országa álláspontjának elemzése azt mutatja, hogy Madridban lehet­séges a különböző katonai-po­litikai szövetségekhez tartozó országok érdekeinek egyezte­tése. Az európai közösség úgy vé­li, hogy az egyik központi té­ma a Varsói Szerződés tagálla­mai, a NATO egyes tagorszá­gai és a semleges országok ja­vaslata lesz az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdései­vel foglalkozó konferencia ősz­szehívásáról. Ez a konferencia Tovább tart Carter öccse körül a botrány A moszkvai Pravda az amerikai demokrata párt válságáról Július 31-én éjjel rendőrök százai vették körül a floridai Orland város néger negyedét, ahol már harmadik napja tartanak a zavar­gások. A rendőrség gumibotokkal és könnyfakasztó gázzal oszlat­ta szét a tüntetőket. Több mint 30 tüntetőt letartóztattak (CSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents