Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-14 / 164. szám, hétfő

Járnak-e a fonóba.,.?

IGEIM. DE NEM ÜGY, MINT RÉGEN

fliM

Kz i riport a Munka Érdemrenddel kitüntetett Nemzetközi Non,IP Vállalat termelési igazgatójának az irodájában kezdődött Bratislavában. Ernest Nedeľka elvtárs az eredményekről, a dolgozók helytállásáról szólva felhívta a figyelmemet *:gy kis kollektívára, amelynek tagjai — mintegy 150 en — hiánytalanul teljesítik feladataikat. Konkrétan a vállalat No vg /.'.not i üzemrészlegéről van szó, mely egyrészt munkaalkalmat biztosít a falu és környéke asszonyainak, lányainak, másrészt nagy teljesítményű gépeivel besegít a vállalat tervének a teljesítésébe.

I960

VII. 14.

Az asszonynak a konyhában a helye!

idősebb olvasóink nyilván emlékeznek erre a „vaskalapos" kijelentésre. Akik megfogalmazták, biztosan nem tartoztak a lángcszűek szűkeid» Családjába. Az asszonyok már rég „kinőtték“ a konyhát, és eredményesen helytállnak a népgazdaság minden területén.

— Az üzemrészlegünkben dolgozó asszonyok döntő többsége nem volt munkaviszonyban, mégis egy két hónap alalt tökéletesen elsajátította a gépselymek tekercselésével kapcsolatos tudnivalókat — mondotta Marek Skula. a Nemzetközi Nőnap Vállalat illésházi Üzemrészlegének vezetője. — Pedig ez a munka az ügyességen és az érzékeny hozzáálláson kívül igényli a bonyolult és nagy teljesítményű gépek keze- lesevei összefüggő ismeretek elsajátítását is. Nődolgozóink oly.in gyorsan megtanultak ezekkel a masinákkal bánni, hogy közülük többen néhány hónapos munka után elérték azoknak az iskolázott vagy betanított dolgozóknak a teljesítményét, akik évek óta dolgoznak a bratislavai vállalatban.

Tény, hogy ügyesek az illésházi részlegen dolgozó asszonyok és lányok. Persze, azért a konyhától sem szakadtak el, mert közülük sokan édesanyák, akikre az üzemben végzett munka után odahaza — és főleg u konyhában — a második műszak vár.

Mister, Nora és a többiek

Ezeket a neveket, valamint a f'ilatá-t és a Tebá-t gépselyrnek viselik. Illésházán van belőlük bőven. Hosszúságukat méterben és yardban határozzák meg. Sögt Márta, a szakszervezet mű- helybizottságának elnöke kisebb kirakodóvásárt csinált az asztalon azokból a termékekből, melyek ebben az üzemrészlegben készülnek.

— Amelyek hazai piacra kerülnek, azoknak a hosszát méterben szabjuk meg, amelyek exportra készülnek, azokat yardban. 1971-ben, amikor néhány öregebb géppel megkezdődött a termelés, az ekkori 30—40 főnyi nődolgozó 50 és 100 méteres orsókat készített. Az évek múlásával új gépeket kaptunk, gyarapodott a dolgozók létszáma is, és ma már mintegy 150 asszony és lány 500 és 1000 méteres, valamint yardos, különféle színű és rendeltetésű gépselymeket tekercsel.

Pompás látványt nyújt ez a varrónő-paradicsom. Ha itt készülnének a szivárvány színeiben pompázó báliruhák, nem okozna gondot a kívánt színű felsőszál vagy gépselyem megtalálása. A skatulyákon feltüntetett árak sem riasztóak. A gépek ontják a teli orsókat, s csak akkor állnak meg rövid időre, amikor az automata beemeli a gépbe az üres orsókat. Aztán folytatódik a boszorkánytánc, vagyis a szédületes gyorsaságú tekercselés. Hogyan bírják ezt „szusszal“ a gépek,

és ami még rejtélyesebb: hogyhogy nem szakad el minden másodpercben a szemmel alig látható, hajszálvékony fo nál...?

Bővül az üzemrészieg

Kezdetben volt tehát az egykori iskolaépület. Ezt .1975 ben új szárnnyal bővítették. Az idén februárban 19 gépet kaptak,ós ha valami előre nem látható zavaró körülmény nem jön közbe, még ebben a hónapban elkészül az új munkacsarnok.

— Izgatottan várjuk a napot, amikor birtokba vehetjük — mond|a az üzemrészleg vezető. A jelenlegi munkahelyeket már kinőttük. A termekben nagy a zsúfoltság, mert raktározási gondok miatt a kész termékeket a gépek kőiül kell tárolni. Ez azon kívül, hogy rontja a dolgozók munkahelyi közérzetét, balesetveszéllyel is fenyeget. Nincsenek szociális berendezéseink. Ott ez a probléma is megoldódik. Ami a komfortot illeti, néhány vonatkozásban túlszárnyaljuk a bratislavai vál- lalatot.

— Nó a dolgozók létszáma is?

— Az év végéig húsz dolgozót vehetünk fel.

Utazási gondok

Mivel korszerű gépekkel dolgoznak, és igyekeznek ezek nagy teljesítményét minél jobban kihasználni, rendszeresen két műszakban termelnek. Reg gél hatkor kezdenek. Ez a közeli falvakban lakó asszonyoknak nem okoz gondot, mert az autóbuszok 5,50 kor megérkeznek. Rosszabb a helyzet a délutáni műszakkal, mely 14,30- kor kezdődik és 22,30-ig tart. Ebéd után 13 órakor behozzák az autóbuszok a délutáni műszakban dolgozókat, és az üzemrészleg vezetői törhetik a fejüket, mivél foglalkoztassák őket egy másfél órára. (Az említett időszakban ugyanis a gépek foglaltak). Mindig találnak megoldást, de célszerűbb lenne a dolgozók szempontjából is. ha akkor érkezhetnének meg a munkahelyükre, amikor a délelőtti műszak már véget ért és szabadok a gépek.

Hasonló a helyzet a munkás- nők műszak utáni elszállításával is. Este nincs csatlakozás. A vezetőség jól ismeri és megérti ezeket a problémákat. Akik viszont kénytelenek korábban elutazni, a legjobb akaratuk ellenére sem tudják teljesíteni a normájukat. Károsodik a teljesítménybérben dolgozó munkásnő és az üzem. Egy asszony átlagban 5 kilogramm fonalat dolgoz fel egy műszak alatt, s ha tízen — vagy még többen — kénytelenek korábban befejezni a munkát, értékes kilók maradnak gombolyítatlanul a vállalatból érkező nagy kötegeken.

Mivel viszonylag kisebb embercsoportot érintenek ezek az utazási gondok, az autóközlekedési vállalat aligha oldhatja ezt meg. Az autóbuszok Somor- jára, (Samorínf, Galántára, Bra- tislavába igyekeznek időben eljutni, mert a környező falvakból sokan dolgoznak az említett városokban. Saját autóbusz üzemeltetése viszont megoldhatná a problémát. Kérdés azonban: nem lenne-e drágább a leves mint a hús, nem is szólva az energiatakarékossági szempontokról ...

Zaj, zaj

Az üzemrészleg területén — még a gépektől távolabbra eső helyeken is — elég nagy a zaj. Ez az ára a nagy fordulatszámnak.

— Először speciális vattákkal, később alakítható füldugókkal védtük dolgozóinkat a zajártalomtól — mondotta Bőgi Márta.

— A legjobb megoldást azonban a fülvédők jelentik — vette át a szót Skula elvtárs. — Megmondom őszintén, amikor

megérkezett az első szállítmány, tartottam tőle, hogy esztétikai okok miatt nem fogják használni őket. Kezdetben próbálgatták a fülvédőket, nézegettek egymást és rájöttek, hogy ezek a fontos munkavédelmi eszközök senkit sem csúfítanak el. Nagy örömömre nem a lomtárba, hanem a csinos asszonyok és lányok fejére kerültek.

A vállalatvezetőség nagy gondot fordít a zajártalom csökkentésére. Évente végeznek szűrővizsgálatokat, és az új munkacsarnok megtervezésekor is gondoltak a hangos gépekre. Itt már távolabbra ke rülnek egymástól a masinák, ezáltal a zajszint is jelentősen csökken. Az új épületben néhány vonatkozásban ideállsab- bak lesznek a munkafeltételek, mint a vállalatban.

Hét szocialista munkabrigád

Az üzemrészleg jó gazdasági eredményeinek eléréséhez

nagyban hozzájárulnak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző csopor tok. A részlegvezető dolgozó- szobájában hét bekeretezett

díszoklevél tanúsítja, hogy a

vállalat nagy figyelemmel ki séri munkájukat, és rendszeresen értékeli eredményeiket. A szakszervezet műhelybizottsá gátiak elnöke elmondotta, hogy a jó kollektív szellem kialakításához nagyban hozzájárulnak a versenyző csoportok.

— Nem azért járnak az

üzembe, hogy itt legyenek, hanem hogy jó termelési eredményeket érjenek el és példát mutassanak a többieknek — mondotta. — Közülük többen vállalati kitüntetésben része sültek.

Az ismert nótából kölcsön vett és a címben feltett kérdésre — a látottak, hallottak alapján — valóban azt az egyértelmű választ adhatjuk: Járnak a fonóba (bár ez az üzemrészleg a jellegénél fogva eltér a nótabelitől), de nem úgy, mint régen. A korszerű gépek, gépsorok a falvakban sem mennek ritkaságszámba, és kiszorítják a régi munkamódszereket. Az egykori fonókra csak az idősebbek emlékeznek. A mai lányok dúdolják ugyan a régi dalokat, de modern berendezéseken dolgoznak.

KOMLÖSI LAJOS

Htjlík Sándor (baloldalt! elégedetten szendéit a kombájnokat szerelő csoportot (a szerző felvétele],

Ember és gép készen UH

Nagyapáink idejében Péter—Pálkor már villogtak a kaszák a napfényben, szedték a markot, kötötték a kévét, szaporodtak a keresztek a tarlón. Am azóta alaposan megváltozott az aratás, sokkal könycbben és gyorsabban kerül biztos helyre u gabona. Ügy látszik, megváltozott az időjárás ts, mert bár Péter—Pál elmúlt, még hire sincs a nyárnak, hűvös, esős napok késleltetik a gabonabetakaritás megkezdését. A kalászok lassan sárgulnak, csak néhol látni egy egy árpatáblát, mely kaszára érett már.

Pedig a mezőgazdasági gép javítók már elkészültek a szűk séges gépek javításával, felőlük már kezdődhetne a nagy nyári munka. Az ipolynyéki (Vinica) fíéke Efsz műhelyvezetőjétől, Halik Sándortól legalábbis ezt tudom meg.

— A terv szerint június 20 ra kellett üzemképes állapotba hoz ni, az aratáshoz szükséges gépeket, akkor jött szemrevételezni a járási ellenőrzőcsoport. Nyugodtan vártuk, hiszen a tíz kombájnunk már akkor startra kész volt. Igaz, nem is tétlenkedtünk, a rendelkezésünkre álló időt igyekeztünk gazdaságosan kihasználni. A javítás folyamatos volt, azt a néhány hiányzó alkatrészt is sikerült kisebb nagyobb utánjárással beszereznünk. Munkánk eredményességét segítette az is, hogy a kombájnosok jelentős hányada aktívan bekapcsolódott a gépek javításába. Ez nemcsak a gépek idejében történő kijavítása szempontjából volt hasznos, hanem azért is, mert a

Az augusztus 31-től szeptember 6 ig sorra kerülő őszi Lipcsei Vásáron 50 országból kereken Ö000 kiállító vesz részt, s mintegy 100 országból várnak látogatókat. A tavaszi és az őszi vásár már korábban végrehajtott átprof Hozásának

megfelelően ezúttal is kiállítanak mind beruházási javakat, mind pedig fogyasztási cikkeket.

Az előbbiek közül legjelentősebb — 31 000 m2-en és 25 országból érkező kiállítók részvételével — a vegyi ágazat és vegyipari berendezések bemutatója, amely két szakcsoportra oszlik: mezőgazdasági

vegyi anyagokra és műanyag- ipari gépekre. Számottevő nemzetközi részvétel jellemzi

továbbá a textilipari gépek, közúti járművek, gyógyászati berendezések, nyomdaipari és fafeldolgozóipari gépek kiállítását. A hét szakmai csoportra osztott fogyasztási cikkek bemutatója összesen 130 ezer m2-en helyezkedik el. Ehhez kapcsolódik a szabad idő és sporteszközök tematikus kiállítása — beleértve az NDK rendezte EXPOVITA 80-t —, valamint az oktatási eszközöket és oktatási intézmények bútorait bemutató „interscola“ elnevezésű kiállítás. Az NDK-t 2800 vállalat képviseli — közöttük több mint 500 új, illteve továbbfejlesztett gyártmánnyal —, míg a résztvevő 13 szocialista ország közül legnagyobb a Szovjetunió 12 ezer m2-es árubemutatója. (Ff

Szocialista hajósiroda

A szocialista országok hajótársaságai hajózási központot létesítenek Bécsben, hogy a Rajna—Majna—Duna csatorna megnyitásakor készen álljanak az Északi-tenger és a Feketetenger közötti teherforgalomban való részvételre.

A bécsi kikötőben már megkezdődött az építkezés: 2500

négyzetméter irodát, 500 négyzetméter raktárat és egy kon- ténerjavító-műhelyt építenek fel jövő szeptemberig 30 millió

schillinges költséggel. Ä négy- emeletes irodaépületben a szovjet, a román és a bolgár hajótársaságot fogják elhelyezni.

A beruházás kivitelezője az 1974-ben 51 százalékos szovjet tőkerészvétellel megalakult Transnautic hamburgi cég osztrák leányvállalata. A Transnautic bécsi és linzi irodája a szovjet hajózási vállalatokon kívül az „Interlighter Budapestjét is képviseli*

kombájnosok így még jobban megismerhették a gépek szerkezetét. Ez pedig jelentős segítség lehet majd egy esetleges üzemzavar esetén.

— Kik ülnek majd a kombájn nők fülkéjébe, ha eljön az aratás ideje?

— Legtöbbjük régi, tapasztalt kombájuos, évek óta részt vesz a gabona betakarításában. Ezek között van Siket József, Súth Gábor, Danko László, Hrasko László. Mellettük kapnak helyet a fiatalok, akik reméljük, nemcsak belekóstolni akarnak az aratásba, de hosszú évekre elkötelezik magukat a legfontosabb mezőgazdasági munkák egyikével. A kezdő kombájnosok számára nagy segítség az, hogy tapasztaltabbak vezetik be őket a „kombájnozás“ felelősségteljes tudományába.

— Hogyan készültek fel az esetleges üzemzavarok gyors eltávolítására?

Á már néhány éve eredményesen alkalmazott módszert vezetjük be: korszerű szervizkocsival Rados Béla az Ifjabb Zsigmondi László követi majd a kombájnokat, hogy az esetleges hibát azonnal és a helyszínen el tudják távolítani. Ez a szervezési mód az aratás mielőbbi befejezése szempontjából ugyancsak jelentős.

Molnár László agronómus szavaiból is kiérződik, hogy szeretné már a határban látni a gépeket. Annál is inkább, mert egyelőre a gabona még nem dőlt meg, nincs semmi, ami nehezítené az aratást. A táblák gyommentesek, a termés is jónak ígérkezik. Csak hát az idő nem akar kedvezni.

— Sok az aratni való?

— összesen 975 hektár, ebből 450 hektár búza, 150 hektár őszi árpa, 165 hektár tavaszi árpa, 100 hektár zab, 50 hektár rozs, és van 60 hektár len is. Minden évben vendégkombájnok is segítenek a termés betakarításában. Az idén szintén számítunk rájuk, bár a kedvezőtlen idő miatt lehet hogy egyszerre kell aratni itt is, nálunk is.

— Idén aratnak együtt először a magasmajtényiakkal, akik csak most léptek a közös útra, eddig egyénileg gazdálkodtak. Ott milyen lesz az aratás?

— Bizony nehéz, mert nemcsak a meredek domboldalak lassítják az aratást, de a még meglévő mezsgyék is fékezik annak menetét. Gondolom, jól érzékeltetem az ottani helyzetet azzal, ha elmondom, hogy a magasmajtényi határban több mint kétszáz parcellában van gabona. Azért is jó lenne, ha mielőbb megkezdhetnénk az aratást, hogy a társulással beállott újabb nehézségek ellenére Idejében és eredményesen végezhessük el a gabonatakarítást. , BÖJTÖS JÁNOS

Aki még nem járt Illésházán (a mai Nový Život nevű központi falu ogy része) eltévedhet a csaknem összeépült kisebb nagyobb falvakban. Tónk háza, Kismagyar, Bél—-Vata {Tonkovce, Malý Meger, Voj techovce) „labirintusában** egy készséges kisfiú segített a tájékozódásban. Számára természetes volt, hogy ipari létesítőién y működik a faluban, az Idősebbek azonban még ma is kíváncsian nézik az egykori is jkola.'pülétből átalakított és új $pülKtszárnyakkal bővülő üzem résziegot. ürülnek neki, mert télen nyáron foglalkoztatja az asszonyokat és lányokat, es büszkék rá, mert egy gyár akárhogy is nézzük, rangot ad ti községnek.

Őszi Lipcsei Vásár