Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-12 / 163. szám, szombat
ÖSSZEESKÜVÉST LEPLEZTEK LE IRÁNBAN Szabadon bocsátottak egy túszt (ČSTK) — Baniszadr elnök és Dzsavüd Fakuri, az iráni lőgi- orő parancsnoka csütörtök esto a televízióban közölték, hogy, lelepleztek egy összeesküvést, melynek célja a jelenlegi iráni rezsim megdöntése volt. A hírügynökségek tegnapi részletesebb jelentései szerint az elnök azt is közölte, hogy az összeesküvés sikere esetén a rádióban felolvastak volna egy, nyilatkozatot arról, hogy megdőlt „a papság uralma“ és a hatalom ,,a hadsereg és a valódi hazafiak“ kezébe került. A nyilatkozatot az „iráni katonai bizottság“ írta alá. Dzsavad Fakuri, a légierő parancsnoka azt is bejelentette, hogy az összeesküvők el akarCsehszlovák felszólalás Genfben (GSTlv) — A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt Pavel Luke* csehszlovák küldött. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kormány nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy megakadályozza a? új műszaki és tudományos felfedezések katonai célokra való felhasználását. A csehszlovák küldött rámutatott néhány körülményre, amelyek nehezítik a bizottság munkáját. Ezek között említette meg, hogy a felvetett kérdések nem mindig függnek > össze a megvitatott problémával. Befejezésül Lukeš felszólí-i totta a bizottságot, hogy fokozza az általános és teljes leszerelésre irányuló erőfeszítéseit. A francia elnök befejezte bonni látogatását (ČSTK) — Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök tegnap befejezte ötnapos bonni látogatását. Ezzel lezárultak Helmut Schmidt szövetségi kancellárral folytatott tárgyalásai. A megbeszéléseken mindenekelőtt a nemzetközi helyzetről volt szó, ezen belül is a francia államfő és a nyugatnémet kancellár Leonyid Brezsnyevvel folytatott tárgyalásairól, valamint a francia —nyugatnémet kapcsolatok további fejlődéséről. dalmi vívmányaival, Afganisztán törvényes kormányával, íme az egybehangolt eljárás példája. Vagy nézzünk egy másik, korábbi példát, amikor Teng llsziao-ping amerikai útja után Kína elhatározta, hogy úgymond megbünteti a demokratikus Vietnamot. Ez azt jelenti, hogy Kína már az Egyesült Államok tudtával, sőt ösztönzésével vetett be fegyvereket szocialista országok ellen. Ezzel mindkét fél a szocialista országok aláaknázására törekszik, sőt katonai erő bevetésére vetemedik, ahogyan ez Vietnam esetében történt. Természetesen ez a politika a szocialista országok ' ellen irányul és ma már nem újság, hogy Kínát a szocializmus ellenségeinek táborában látjuk. És mit kap ezért Kína? Az Egyesült Államok nemcsak azzal fizet, hogy fegyverszállításokat ígér. Carter kormányzatában különösen kiemelkedik Brzezinski, akiről az járja, hogy mindennap új esztelensé- get dolgoz ki Carter elnök számára. Ez ugyan már az újságírói jellemzés dolga, de mégis megfelel a valóságnak. A Carter — Brzezinski-kormányzat most bizonyos fegyverek gyártási eljárásainak átadásával igyekszik fizetni Kína antikommunista politikájáért. Ezek nem védelmi fegyverek; természetesen olyanok, amelyeket nem az Egyesült Államok, hanem a szocialista országok ellen fognak irányítani. Az Egyesült Államok vezetőivel fenntartott kapcsolatok egyre gyakoribbak. Ebben is van bizonyos zsarolás. Amikor kínai vezetők amerikaiakkal találkoznak, fenyegetések hangzanak el a Szovjetunió ellen, közös közleményekben a Szovjetuniót mint szocialista országot elítélik. Ebben is fellelhető a jókora zsarolás, mert ezzel nyomást akarnak gyakorolni az egész szocialista világra, bomták foglalni a Teherántól 400 km-re nyugatra fekvő Naudeh légi támaszpontot, és azt parancsnoki állássá akarták változtatni. Ezt követően bombázni akarták Teherán és Quin stratégiai objektumait, elsősorban Khomeini ajatollah rezidenciáját, az elnöki irodát, a rádiót stb. A rádió közvetítésével akarták bejelenteni az ideiglenes kormány megalakítását, majd a hatalmat az Egyesült Államok és védence, a volt kormányfő, Bahtiar kezébe akarták átadni Fakuri szerint a puccs megvalósítása érdekében a legkorszerűbb fegyvereket csempészték be Iránba. A teheráni rádióra hivatkozva az AFP hírügynökség közölte, hogy az összeesküvők egy részét, akiknek bűnössége egyértelműen bebizonyosodott, teg nap kivégezték. Khomeini ajatollah utasítására szabadon bocsátották Richard Queent, az Egyesült Államok volt teheráni alkonzul- ját, a tavaly november óta fogva tartott 50 amerikai túsz egyikét. Queent a közelmúltban egy teheráni kórházba kellett szállítani, ahoí csütörtökön meglátogatta őt Baniszadr iráni elnök. Közölte vele, hogy lmmá* nus okokból engedélyezik b.aj zatérését. A Portugál KP választási programja (ČSTK) — A Portugál Kommunista Párt képviselői lisszaboni sajtókonferenciájukon hozták nyilvánosságra a pártnak az őszi parlamenti választásokra kidolgozott programját. Ez egyebek között a Portugália és a szocialista országok, valamint a volt afrikai gyarmatok közötti kapcsolatok bővítésének szükségességét hangsúlyozza. A választási program hangsúlyozza a békepolitika szükségességét. Az év végén esedékes elnök- választással kapcsolatban a PKP képviselői elmondták, hogy a párt hajlandó tárgyalni más baloldali pártokkal egy olyan jelölt személyéről, aki győzelmet arathatna Antonio Sá Carneiro, a jobboldal elnökjelöltje felett. lasztani próbálják a szocialista országok egységét. Ennek a politikának azonban nincs perspektívája, mert a szocialista országok, a Szovjetunió, nemzeteink teljesen biztosak abban, hogy kormányaink és államaink éberen figyelik az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak ilyen alakulását, a provokációk e politikáját, amelyet a két ország követ. Van mivel védekeznünk és garantálnunk népünknek s a szocialista országok baráti nemzeteinek biztonságát. 3. Válasz: A Politikai Tanácskozó Testület határozatai az európai közvélemény egyre nagyobb megértésére és támogatására találnak, főleg azért, mert e határozatok ismét arra szólítják fel a világot, különösen Európát, hogy térjen visz- sza az enyhüléshez, őrizze meg az enyhülés folyamatát, találja meg az enyhülés megőrzésének útját. Ugyanúgy, mint a múltban, ma is az a véleményünk, hogy ennek ésszerű alapja az öt éve kidolgozott helsinki Záróokmány, amely aláírásának évfordulójáról rövidesen megemlékezünk. És az azóta eltelt évek a nagyon bonyolult európai helyzet ellenére bebizonyították, hogy a helsinki Záróokmány ajánlásai nagyon hasznosak és szükségesek Európa számára, s megnyitják az utat az európai népek életének további fejlesztése előtt. Most mindannyian a helsinki megállapodások fejlesztésének új szakaszára készülődünk. A madridi találkozóról van szó, amelyre az idei év végén kerül sor. E találkozón nézetünk szerint az egyik legfontosabb megvitatandó kérdés a politikai enyhülés kiegészítése katonai enyhüléssel. Európa erre a lépésre vár. Ezen a téren az európai szocialista országok számos igen jelentős kezdeményezést tesznek. Ezeket beiktatták a Politikai Tanácskozó Testület varsói Csehszlovák—afgán közös közlemény (Folytatás az l. oldalról) a két ország kapcsolatai biztos alapokon fejlődjenek tovább. A két fél hasznosnak tartja, hogy a szerződéses alapot a két ország új minőségű kapcsolataival egészítsék ki. Ezzel kapcsolatban elemezték a konzuláris megállapodás, a jogi segítségről szóló szerződés, valamint más szerződéses jogi dokumentumok aláírásának lehetőségeit. A két ország rendszeres kapcsolatainak megteremtéséhez hozzájárul a két külügy- minisztérium együttműködéséről a mostani látogatás során készült jegyzőkönyv is. A két fél hangsúlyozta, hogy a jövőben tovább fogja mélyíteni a kulturális, az oktatásügyi, az egészségügyi, a tudományos együttműködést, valamint a tömegtájékoztató eszközök együttműködését, ahol az utóbbi időben figyelemreméltó pozitív fejlődés mutatkozik. A csehszlovák külügyminiszter biztosította az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot, az afgán kormányt és az afgán népet a CSKP KB, a csehszlovák kormány és a csehszlovák nép in. ternacionalista támogatásáról, az ország függetlenségéért, szuverenitásáért, területi sérthetetlenségéért és a forradalom vívmányainak megvédéséért vívott igazságos és határozott harcában. Ezzel kapcsolatban támogatásáról biztosította az afgán kormány által 198U. május 14 én előterjesztett politikái rendezési programot. A két fél reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országok (»lfogadják az afgán javaslatot, és megkezdik a tárgyalásokat a jószomszédi szilárd és tartós kapcsolatok megteremtéséről, a kölcsönösen előnyös és hasznos békés együtt- műküdésről. Az afganisztáni helyzet, valamint a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kérdések politikai megoldása elengedhetetlen feltételének tartják a külső beavatkozás minden formájának teljes megszüntetését, valamint megbízható garanciák biztosítását arra, hogy a jövőben nem ismétlődik meg semmilyen formában az Afganisztán belügyeibe való kiilsö beavatkozás. Mindkét fél az afgán népnek ülésén jóváhagyott Záródokumentumba. A javaslatok között, amelyeket meg kell vitatni Madridban, szerepel egy konferencia összehívása az európai enyhülést és leszerelést, valamint az európai biztonság garantálását célzó Intézkedésekről. Ezen az úton nyilvánvalóan az az első lépés, hogy intézkedéseket vitassunk meg az országok közötti bizalom erősítéséről, s felújítsuk a bizalom javítását szolgáló azon intézkedéseket, amelyeket földrészünkön bizonyos mértékben aláaknáztak az amerikai lépések. Ennek fejlesztéseként konferenciát kell egybehívni az európai leszerelés, enyhülés és biztonság kérdéseiről. Arra törekszünk, hogy a madridi találkozó konstruktív légkörben folyjon le, hogy továbbfejlessze a helsinki ajánlásokat, s ne jelentsen visszatérést a hidegháborúhoz, amelyet országaink a helsinki Záróokmány aláírása előtt éltek át. Ezért most Csehszlovákia, a Szovjetunió, a többi szocialista ország erőfeszítései arra irányulnak, hogy megvalósuljon a madridi találkozó, s egyben úgy menjen végbe, hogy új, reális lépéseket tegyen a béke megőrzésére. Hiszen mi gyakran úgyszólván el sem gondolkodunk arról, hogy a népek már több mint harminc éve békében élnek, hogy már új nemzedék nőtt fel, amely nem tudja, mi a háború ... De ez azt jelenti, hogy pártjaink, országaink ezekben az években olyan irányvonalat követtek, amely a népek számára lehetővé tette, hogy nyugodt, békés jövőt lássanak maguk előtt. Azt akarjuk, hogy ez a jövőben is így legyen. Ez országaink és pártjaink vezetői politikájának értelme. És a szocialista országok, az európai országok népei ezt a politikát nagyra értékelik, mert békés életet biztosít számukra. Ez az, ami az ember számára a legdrágább. nyújtott testvéri szovjet segít-* séget elengedhetetlennek tartja az ország függetlenségének és szuverenitásának megőrzése, valamint az áprilisi forradalom eredményeinek megvédése szempontjából. Határozottan elutasítják az imperialista és a hegemon ista erők által kezde ményezett afgán és szovjetellenes kampányt. Ezek az erők a feszültség fokozódását a nemzetközi helyzet megrontására használják fel. A két miniszter ezzel kapcsolatban aggodalommal szólt a nemzetközi helyzet bonyolultságáról. Elítélték azokat a kísérleteket, amelyek a nemzetközi enyhülési folyamat megállítására irányulnak, és síkra- szálltak az enyhülési folyamat további megszilárdításáért é* kibővítéséért a helsinki Záróokmány szellemében. Ügy vélik, hogy erre megvannak a reális feltételek. Kijelentették, hogy a Varsói Szerződés tagál. lamai Politikai Tanácskozó Testületének májusi ülésén elhangzott javaslatok megvalósítása hozzájárulna az atom. konfliktus veszélyének elhárításához, az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés megszilárdításához. A két fél kész a békeszerető országokkal és a társadalmi erőkkel együtt megvédeni az enyhülési folyamatot és arra törekedni, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlanná, sokoldalúvá és általánossá váljék. Rámutattak arra a fontos szerepre, amelyet a helsinki Záróokmányt aláíró országok közelgő madridi találkozója játszik a további enyhülési folyamatban, a biztonság megszilárdításában és az európai együttműködés fejlesztésében. A madridi találkozónak gyakorlati lépések meghatározásával kellene befejeződnie. E lépések az európai biztonság katonai és politikai szempontjaival, valamint az együttműködés fejlesztésével lennének kapcsolatosak. A béke és a népek biztonsága szempontjából különösképpen veszélyesnek tartják a NATO-tanács döntését az új típusú, közép-hatótávolságú amerikai rakétafegyverek gyártásáról és Nyugat-Európába való telepítéséről. Ezzel kapcsolatban üdvözlik és támogatják a Szovjetunió javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a rakétafegyverekről az amerikai előretolt atomfegyverek kérdéséről folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan. Itt a két fél arra gondol, hogy az említett kérdésekben az esetleges megállapodások gyakorlatilag csak akkor valósíthatók meg, ha életbe lép a második szovjet —amerikai szerződés a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Az ázsiai kontineus problémáiknak megtárgyalásakor a két fél kifejezte szilárd elszántságát, hogy hozzájárul az ázsiai béke és biztonság megszilárdításához, s rámutattak a Délkelet- és Délnyugat-Azsiában végbemenő forradalmi változások jelentőségére. Mindkét fél támogatja azt a javaslatot, hogy az Indiai-óceánt változtassák békeövezetté. Követelik a Diego Garcia szigetén lévő amerikai támaszpont és az e térségben található többi katonai támaszpont felszámolását. Elítélték az imperialista erők durva gazdasági, politika és katonai nyomását Iránra. Az a véleményük, hogy az amerikai —iráni kapcsolatokban mutatkozó problémák rendezése egyedül tárgyalások útján lehetséges, a nemzetközi jog normái és elvei alapján, valamint az iráni nép azon elvitathatatlan jogának tszteletben tartása alapján, hngy saját sorsáról külső beavatkozás nélkül egyedül döntsön. A két fél szolidaritásáról biztosította az imperializmus és a hegemonizmus ellen harcoló Vietnam, népét. Üdvözlik, hogy az Indiai Köztársaság elismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. Elítélték a jelenlegi kínai vezetés nagyhatalmi politikáját, amely a nemzetközi kapcsolatokban új, veszélyes gócpontokat teremt, megzavarja az ázsiai országok barátságának ét együttműködésének fejlődé-, sét, s veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát. Hangsúlyozták, hogy hagyományosan támogatják az arab országok igazságos harcát. Tá« Riogatásukról biztosították az arab népeknek a nemzetközi imperializmus és a cionizmus összeesküvése, valamint az egyiptomi—izraeli különszerz&i dés elleni harcát. Ismét megerősítették, hogy a közel-keleti helyzet békés rendezését csak' akkor lehet elérni, ha az izraeli csapatok kivonulnak az 19S7-beu megszállt arab terii* letekről, és a palesztin nép el-« nyeri önrendelkezési jogát, he« leértve önálló, független állam alapításához való jogát is. Nagyra értékelték a Szilárd* ság Frontja tagállamai állás« pontjának jelentőségét. Ezek az országok szembeszálltak az im« perialista és a cionista erők' intrikáival. Az afrikai helyzet elemzése során a két fél test« véri szolidaritását fejezte ki az etióp forradalommal, elítélte a dél-afrikai fajüldözők fegyver rés akcióit Angola és Mozam* bik ellen. Támogatásukról biz-) tosították a namíbiai és a dél» afrikai nép nemzeti felszabad!* Ui harcát, valamint az afrikai országok igazságos küzdelmét a gyarmatosítás, az imperializ* mus, a neokolonializmus, a faj« üldözés és a faji megkülönböz-í tetés politikája ellen. A két fél üdvözölte a Zimbabwei Haza« fias Front győzelmét, amely; újabb csapást mért a gyarmatosításra és a fajüldözésre Dél-« Afrikában. Mindkét fél nagyra értékelte azt a pozitív szerepet, amelyet a jelenlegi nemzetközi kapcsom latokban az el nem kötelezett országok mozgalma játszik« Hangsúlyozták ezeknek az or* szágoknak a béke megszilárdi* tására, a feszültség enyhülésé-* re, a leszerelésre és a nemzet* közi biztonságra irányuló erő* kifejtéseit. Kiemelték az el nem kötelezettek mozgalma haladó irányzata megőrzésének és el* mélyítésének szükségességét, és támogatják az el nem köte* lezett országok állam- és kor* inányföi hatodik havannai érte* kezletéuek határozatait. A két fél hangsúlyozta, hogy, meg kell szilárdítani a szocia* lista országok, a nemzeti fel* szabadító mozgalmak és az el nem kötelezett országok akció* egységét. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy az ENSZ tevékenysége az Alapokmányban rögzített elvek és célok szellemében a békéért és a biztonságért vívott harc egyik jelentős eszköze, amely hozzájárul a világban a haladó változások végrehajtás sához és a nemzetközi problé* mák igazságos rendezéséhez* Ezzel kapcsolatban ismét támo* gatásukról biztosították a világ- szervezetet. A két fél megállapodott abban, hogy a nemzetközi gazda* sági problémák rendezésének a szuverenitás, a függetlenség és az egyenjogúság elveinek állandó érvényesítésén kell alapul* nia tekintet nélkül az országok társadalmi és gazdasági rend* szerére. Kifejezték eltökéltségüket, hogy hozzá fognak járulni a nemzetközi gazdasági kapcso* latok átépítéséhez, az új nemzetközi gazdasági rend kialakí* tásához, figyelembe véve vala* mennyi ország érdekeit azzal a céllal, hogy megszilárduljon a fejlődő országok politikai és gazdasági függetlensége, hogy, megszülessenek a kedvező feltételek a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődéséhez. Bohuslav Ctmoupek miniszter a látogatás végén őszintén kö. szünetet mondott az afgán külügyminiszternek az őszinte baráti fogadtatásért és azért, hogy lehetősége nyílt mégis* merkedni az ország helyzeté* vei. Köszönetét mondott a vendéglátásért, amelyben a külügy* minisztert és a küldöttség tag* jait Afganisztánban részesítették. Bohuslav Chüoupek cseh* szlovákiai hivatalos baráti látogatásra hívta meg az afgán külügyminisztert, aki a meghí* vast köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton határozzák meg. (CSTK)
