Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-26 / 175. szám, szombat

EMELKEDETT A TÁRSADALMI TERMELÉS SZÍNVONALA 1980 VII. 26. /Folytatás az 1. oldalról) A nebézgépipar termelése 5,6 százalékkal, az általános gépiparé 6,6 százalékkal, az elektrotechnikai iparé pedig 3,6 százalékkal növekedett. Né­hány gépipari és elektrotech­nikai ipari termék előállításá­nak fokozása főleg a termelő­kapacitások növelésének kö­szönhető A vegyiparban 5,7 százalék-* kai növekedett a termelés, eb­ből a kőolaj-feldolgozás 6,1 százalékkal, a gumi- és az­besztiparí termelés 5,4 száza­lékkal, a cellulóz- és papíripa­ri termelés pedig 3,4 százalék­kal növekedett. A műszálgyár­tás 11,6 százalékkal,a műanyag­gyártás 9,6 százalékkal, a nit­rogénműtrágya-gyártás 26,8 százalékkal, a karbamidműtrá­gya-gyártás pedig 16,3 száza­lékkal növekedett. A múlt év első feléhez viszo­nyítva az építőanyag-termelés­ben 6,2 százalékos volt a nö­vekedés. A közszükségleti ipar terme­lése 5,6 százalékkal növekedett. Az átlagosnál gyorsabban növe­kedett a termelés a hazai nyersanyagokat feldolgozó ipa­ri ágazatokban, így a fafeldol­gozó iparban 6,2 százalékkal, az üveg-, porcelán- és kerámia­iparban 10,8 százalékkal stb. Az élelmiszeripar termelése az év első felében 2,8 százalék­kal növekedett. A hazai piacra 4,5 százalékkal több húst, 5,6 százalékkal több baromfit, 4,1 százalékkal több sajtot, 7 szá­zalékkal több vajat és 0,8 szá­zalékkal több olajat és zsírt adtunk, mint tavaly. A központilag irányított ipar­ban 677 ezren dolgoztak, 11 ezerrel (1,8 százalékkal) töb­ben, mint a múlt év azonos időszakában. A dolgozók szá­mának növekedése elsősorban a gépiparban és a közszükség­leti iparban járult hozzá a fej­lődéshez. Az egy dolgozóra jutó mun­katermelékenység a múlt év­hez képest 2,8 százalékkal növe­kedett, s a termelés növekedé­séből 62 százalékban részese­dett; az éves terv 71,4 százalé­kot határozott meg. A terve­zett munkatermelékenységet nem értük el a nehézgépipar­ban, az elektrotechnikai ipar­ban, a fafeldolgozó iparban és a cellulóz-, illetve papíripar­ban. Kedvezően alakult az ipari termelésben a költségek szint­je. Csökkent az összköltségek, ezen belül a teljesítményre át­számított anyagi és bérköltsé­gek szintje Is a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A ter­melési költségek csökkentésé­ben a legjobb eredményeket az élelmiszer- és gumiipari válla­latok könyvelhetik el. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az időjárási feltételeknek megfelelően szükséges változ­tatásokat eszközöltünk a vetés­szerkezetben. A gabonafélék vetési tervét 98,9 százalékra teljesítettük. Közel 33 000 hek­tár árpa és 4000 hektár zab hiányzik a tervezetthez viszo­nyítva, a búza vetésterülete vi­szont 11 ezer hektárral nagyobb a tervezettnél. Hüvelyesekből terven felül 6,9 ezer hektárt vetettünk. Az olajosok és a cukorrépa vetésterülete körülbelül megfe­lel a tervezett szintnek. Burgo­nyából 4000 hektárral keveseb­bet ültettünk a tervezettnél. A szántóföldön termesztett évelő takarmányok vetésterülete 20,5 ezer hektárral kisebb a terve­zettnél, zöldségből viszont kö­zel 4000 hektárral többet vetet­tünk az előirányzottnál. A múlt év július elsejéhez képest az állattenyésztésben valamennyi gazdasági állomány növekedett Ez év július elsejével bezá­rólag a szarvasmarha-állomány 1551,2 ezer darab volt, a ser­tésállomány 2 852.3 ezer. a juh­állomány 779,1 ezer, a barom­fiállomány pedig 24 666,6 ezer darab volt. Kedvező eredménye­ket értünk el a tehénállomány termelékenységében. A tehe­nenkénti átlagos napi tejhozam 8,18 liter volt, ami a múlt év első feléhez viszonyítva 0,23 li­ter növekedést jelent, összesen 837,7 millió liter tejet termel­tünk, 30,3 millió literrel többet a múlt év első feléhez képest. Gyengébb eredmények szület­tek a tojástermelésben; a múlt évhez viszonyítva a tojónkénti tojáshozam 2,8 darabbal csök­kent. 778 millió darab volt a tojástermelés, 28,4 millió da­rabbal kevesebb, mint tavaly. A tervezetthez viszonyítva 4,9 ezer tonnával több vágóállatot adtunk a piacra, ebből a vágó­marha 1,2 ezer tonnát, a vágó­sertés pedig 3,8 ezer tonnát tett ki, a vágóbaromfiból 2,2 ezer tonnával adtunk többet a tervezettnél, tejből pedig 7,4 millió literrel. Nem teljesítettük az étkezésre szánt tojás felvá­sárlási tervét. Az erdőgazdaságok több mint 2950 ezer erdei köbméter fát termeltek ki, ami az éves terv 53 százalékos teljesítését jelen­ti. Haszonfából 2 550 ezer er­dei köbmétert szállítottak az erdőgazdaságok, teljesítve ez­zel éves feladataik felét, jól teljesítették a fásítási terveket is, ezt a munkát 14,9 ezer hek­tár területen végezték el. Építőipar Szlovákia építőipari vállala­tai 13,9 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztek el, ami 2,9 százalékkal több az előző év hasonló Időszakához képest. Az ágazatban 3,6 szá­zalékkal növekedett az átlagos napi termelés. Az alapvető épí­tőipari termelés feladatait 99,3 százalékra teljesítették, az éves tervfeladatoknak pedig csupán 46,2 százalékát végezték el. Kedvező eredmények születtek a tüzelőanyag-energetikai bázis építkezésein és néhány kiemelt építkezésen. A termékvezetékek építésében 5,4 százalékkal tel­jesítettük túl feladatainkat. Nem teljesítettük feladatain­kat az építőipari munkák szük­séges szerkezetét illetően sem, ami elsősorban a beruházáso­kon végzett építőipari munkák tervhez viszonyított lemaradá­sában mutatkozott meg. Az építőiparban 199,8 ezren dolgoztak, ami 0,9 százalékkal több, mint 1979 első felében. A dolgozók számának növeke­dése összhangban van az éves tervben előirányzott ütemmel. Lassúbb volt azonban a növe­kedési ütem az építőipari mun­kások kategóriájában. Az építőipari dolgozók mun­katermelékenységé a múlt év első feléhez viszonyítva 2 szá­zalékkal növekedett, 67,9 szá­zalékkal járulva hozzá az épí­tőipari termelés növekedéséhez. Az éves terv 86,1 százalékos részarányt ír elő. Közlekedés és távközlés Az év első hat hónapjában 123,7 millió tonna árut és nyersanyagot szállítottunk te­herszállító eszközeinken, ami 4,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Tovább növekedett a Csehszlo­vák Autóközlekedési Vállalat közúti szállítóeszközeinek igénybevétele. A vasúti teherszállításban a múlt év első feléhez viszonyít­va 1,6 százalékkal növekedett az áruszállítás. A folyami te­herszállításban 1,4 millió tonna árut szállítottunk — 100,8 szá­zalékra teljesítve a tervet — a múlt év azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalék-kal nö­vekedett a teljesítménye. A távközlésben tovább fejlő­dött a helyi és távolsági tele­fon-összeköttetések automatizá­lása, valamint az adóhálózat bővítése és a postai üzemelte­tés gépesítése. A telefonállomá­sok száma 9848-cal gyarapo­dott. Az év végén Szlovákiában 848 ezer telefonállomást tar­tottak nyilván. II. A GAZDASÁG­FEJLESZTÉS ALAPVETŐ TENYEZÖI Foglalkoztatottság és bérek Szlovákia szofialista szekto­rában (az efsz-ek nélkül) a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 32 ezerrel növeke­dett a dolgozók száma, elérve ezzel az 1 898 ezret. Az 1,7 szá­zalékos növekedés magasabb a tervezettnél. Ezenkívül 110 000 nő volt gyermekgondozási sza­badságon, ami megközelítőleg a múlt évi szintnek felel meg A dolgozók összlétszámának 44,7 százalékát képezték a nők. Szlovákia szocialista szekto­rában dolgozóknak (az efsz-ek nélkül) 29,1 milliárd korona bért fizettünk ki. Az átlagos havi bér a tervnek megfelelően 2 százalékkal növekedett, és elérte a 2563 koronát. Beruházás A beruházási munkák és szál­lítások terjedelme (a Z-akció­ban megvalósított munkák ter­jedelme nélkül) a múlt év el ső feléhez képest 8 százalékkal növekedett. A növekedési ütem mérsékeltebb volt a tervezett­nél, főleg a gépek és berende­zések szállításában. Az építő­ipari munkák végzésében egye­netlen volt a teljesítés, s a nö vekedési ütem is lassúbb volt az előirányzottnál. Tudományos-műszaki fejlesztés A kutatási és fejlesztési alap munkahelyein 50 ezren dolgoz­tak. A múlt év hasonló idősza­kához képest javult az ágazat­ban dolgozók képesítés szerinti struktúrája s a munkahelyek műszaki ellátottsága. A kuta­tásban és fejlesztésben 135 ál­lami műszaki-fejlesztési feladat megoldásán dolgoztak, ebből a tervezett, határidőre és a kívánt minőségben 116-ot fejeztek be. Külkereskedelem A külkereskedelemben a leg­nagyobb ütemű növekedés az ex­portban volt (26,6 százalékos), az import növekedése 15,4 szá­zalékos volt. A külkereskedelmi forgalom közel 60 százalékát a szocialista országokkal, ebből a KGST-tagországokkal 53 száza­lékát valósítottuk meg. Pénzügyi gazdálkodás Az SZSZK gazdasági szerve zetei teljesítették a nyereség­képzéssel és a termelés gazda­ságosabbá tételével kapcsolatos feladatokat. Az összköltségek csökkenése 0,1 ponttal kedve­zőbb, mint a tervben előirány­zott. III. A LAKOSSÁG ÉLET­SZÍNVONALÁNAK ALAKULÁSA Az SZSZK lakosságának pénz­bevétele az év első felében 51,6 milliárd korona volt, s a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 5,9 százalékkal nö­vekedett. A szociális juttatások­ból származó bevételek 13,4 százalékkal növekedtek. A lakosság pénzkia'dásai 49,1 milliárd koronát tettek ki, ami a múlt év azonos időszakához képest 7,5 százalékos növeke­dést jelent. A kiskereskedelmi forgalom 31,4 milliárd koronát tesz ki; a tervhez viszonyítva 1,3 szá­zalékos, a múlt év első feléhez képest pedig 5,9 százalékos nö­vekedést jelent. Az alapvető élelmiszerekből általában folyamatos volt az ellátás. Az ipari árucikkekből a fogyasztók elsősorban a pa­mut- és gyapjúszövetek iránt érdeklődtek, nagy volt a keres­let az ágynemű, a lakástextil és a cipők iránt is. A lakásépítés valamennyi for­májában együttvéve 13 109 la­kás készült el. A feladatok tel­jesítése még mindig egyenet­len, az éves tervből a lakások­nak mindössze 26,6 százalékát adtuk át. A vízvezeték-hálózat­ból a múlt év első feléhez vi­szonyítva 8 millió köbméterrel több ivóvizet fogyasztottunk, elérve ezzel a 221 millió köb­métert. A lakosság 61,9 száza­léka nyeri vízvezeték-hálózat­ból a vizet, 1,6 százalékkal több. mint tavaly. A családi há­zak 39,8 százalékát kapcsolták rá a közművesítésre. Az előző időszakhoz viszo­nyítva csökkent a lakosság ter­mészetes szaporulata. Az élve született gyermekek száma 49 ezer volt, ami az előző évek féléves átlagainak felel meg. Az év első felében 18 000 há­zasságot kötöttek. Június végén Szlovákia lakosságának száma elérte a 4 983 ezret. Hivatásérzeiből, mély meggyőződésből (Egy pártoktatási előadó portréja) Legkedvesebb s egyben legértékesebb emlékeim között őrzöm azokat az iskolai útbaigazításokat, intelmeket és tudnivalókat, amelyekkel hajdani tanáraim elláttak. Mindegyikük adott valamit útravalóul tarsolyomba, amit életem során jelhasználhattam. Nem szégyellem bevallani, előfordul, hogy még ma is, őszülő halánték­kal, gyakran felidézem magamban ezeket a hasznos diákkori tanulságokat. Azért teszek minderről említést, hogy kiemelten hangsúlyoz­zam: milyen mély nyomokat hagy az ember tudatában mindaz, amiről a pedagógus, a valóságot feltáró és az igazat bizonyító előadó mély meggyőződésből fakadó őszinteséggel beszél, ma­gyaráz. Az ilyen előadást —• foglalkozzék bármilyen témával — fokozottabb érdeklődéssel, nagyobb figyelemmel kíséri és köny­nyebben megérti a hallgatóság. Ezektől a gondolatoktól át­hatva beszélgettem a kassai /KoSiceJ városi pártbizottság vezetésévei működő Politikai Nevelés Háza egyik kiváló elő­adójával, Gustáv Klein mérnök­kel, aki több mint három évti­zede, tizennyolc éves kora óta foglalkozik a marxi—lenini eszmék tanulmányozásával, majd tanításával. « Gustáv Klein (Svätopluk PiseckJ felvétele) — Már tagja voltam a párt­nak 1948-ban — mondta mint­egy bevezetőül —, amikor el­kezdtem tanulmányaimat az Erdészeti Főiskola kassai ka­rán. A főiskolai pártszervezet­ben különböző tisztségeket lát­tam el, s negyedéves koromban megbíztak a marxista társada­lomtudományi kör vezetésével, előadások, szemináriumok meg­tartásával. Tanulmányaimat er­dőmérnökként végeztem el itt, Kassán. Ezt követően a főisko­la erdészeti karát áthelyezték Zvolenbe, oda mentem én is. Tanársegédként dolgoztam, po­litikai előadásokat tartottam. A főiskolán kívül a terület pártiskoláiban, Zvolenben és Rajecké Teplicében is. — Mikor tért vissza Kelet­Szlovákiába? — Négyévi távollét után, 1956-ban folytattam azt, amit Zvolenben abbahagytam, itt a kassai Műszaki Főiskolán. A városban megalakult a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyete­me, s rögtön megbízást kap­tam az egyik előadótestület ve­zetésére, előadások megtartá­sára. Azóta ÍS megszakítás nél­kül végzem e teendőimet. Ter­mészetesen közben egyéb poli­tikai és társadalmi tisztségek­kel is megbíztak, de politikai tevékenységem főleg a marxista társadalomtudományok oktatá­sában nyilvánul meg. — Milyen tapasztalatokat szerzett, mint előadó? — Szeretném előrebocsájla­ní, hogy politikát tanítani, ta­nulni felületesen nem lehet. Aki a marxista—leninista tár­sadalomtudományok ismereta­nyagát hivatott tanítani, annak alaposan felkészültnek kell lennie, s állandó tanulással kell kiegészítenie, tökéletesíte­nie tudását. Az is fontos, hogy az előadó tudja, kiknek ad elő, s ehhez mérten, tehát dif­ferenciáltan tartsa meg előadá­sait, s az elméleti kérdéseket feltétlenül összefüggésbe kali hoznia a gyakorlati élettel. Ar­ról a területről, ahol a hallga­tóság zöme dolgozik. Tapasz­talataim szerint a marxista— leninista ideológiát nem elég csupán magyarázni, az előadó­nak azt propagálnia, népsze­rűsítenie is kell. Ezt pedig csak jói előkészített előadásokkal, s ezt követő beszélgetésekkel le­het elérni. Gustáv Klein kérésünknek eleget téve, több évtizedes po­litikai tevékenysége egy-két epizódját is megemlítette: — Az egyik alkalommal a Szocialista Akadémia megbízá­sából az egyik községben kel­lett előadást tartanom. A helyi nemzeti bizottság elnöke érke­zésem után megkérdezte: „Mi­ről tart előadást az elvtárs?' „Hát az ateizmusról" — mond­tam. „Akkor ne is menjen az iskolába, tele van emberekkel, s ha erről beszél, rögtön ott­hagyják, elmennek az embe­rek". Abban igaza volt a haj­dani elnöknek, hogy rengete­gen szorongtak az iskolában. Beszédem elején bejelentettem, hogy az ember származásáról és fejlődéséről tartok előadást. Egy középkorú férfi erre izga­tottan felállt és hangosan mondta: „Emberek, ez nekünk arról akar beszélni, hogy ma­jomtól származunk". Ezután fogta magát és kifelé tartott a helyiségből. Ketten követték, de csak az ajtóig. Ogy igye­keztem beszélni, hogy az em­berek figyelmét lekössem, sen­kit meg ne sértsek. Sikerült el­érnem, amit akartam. Az elő­adás végén egy őszhajú bácsi odakiáltott az ajtó felé: „TI hárman, ott az ajtóban, ti vagy­tok a legnagyobb majmok". —• Ez azt jelenti, hogy a hallgatóság megértette az elő­adást. — Hiszen éppen erre töre­kedtem. Történt hasonló esetem fiatalok körében is. Egy fiata­lokból álló ateista kürt vezet­tem. Az előadássorozat után egy fiatal lány szót kért: „Elő­adásaid témája az ateizmus, a tudományos világnézet ismer­tetése volt. Meg is értettük, amit mondtál, sem az egyházat, sem a vallást nem szidtad, a lényeget mégis megértettük." „Ez a fontos" — válaszoltam a felszólaló lánynak. Klein elvtárs közölte, hogy a Marxizmus-Leninizmus E?ti Egyeteme az 1968—69-es kriti­kus időszakban is működött. Több volt a hitetlenkedő, kétel­kedő kérdéö, ezért fokozott fe­lelősséggel kellett védelmezni a szocialista internacionalizmus eszméit. De sikerült, mert meg­alapozottak, érthetők, világo­sak voltak az előadók válaszai. Akárcsak mostanában, amikor a marxista filozófiát tanítja. KULIK GELLÉRT Bratislava MachnáC nevű dombján épül a Szí ,vak RNZEIT Levél­tár 11 szintes épülete (§• Petrás felvétel — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents