Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-23 / 172. szám, szerda

VILÁGSZERTE ELÍTÉLIK A BOLÍVIAI KATONAI ÁLLAMCSÍNYT Kubai—kambodzsai Még egyetlen kormány (CSTK) — A múlt heti katonai hatalomátvétel után Boll fiában a helyzet továbbra is Jbonyolult és igen feszült. Gyakorlatilag az egész ország élejjiét általános sztrájk bénítja Jmeg, amelyet meghatározatlan »dőre és tiltakozásul a puccs fellen a Bolíviai Munkásközpont fCOBJ hirdetett meg. La Paz és más városok üzle|ei zárva tartanak, a közlekedés szünetel, a legtöbb üzem t>en és a hivatalokban beszüntették a munkát. A hét elején a főváros központjában szórványos lövöldözésekre került sor. hvc AP hírügynökség tudósítója Jelentette, hogy egy téren a rendőrség puskatűzzel zavart szét néhány száz tüntetőt. Súlyos összecsapásokra került sor a La Paz i egyetemi negyedben Is. A bolíviai főváros utcáin tankok cirkálnak, állig felfegy Irerzett katonák járőröznek. A Bolíviai Munkásközpont székházát továbbra Is megszállva tartják a puccsisták. Mint ismeretes, az épületet több ellenzéki politikai párt központjával, a tévé és rádióadókkal stb. együtt pénteken szállta meg a hadsereg, és az ott levő szak ^zervezeli vezetőket elhurcolta. K COB főtitkárát, Juan Lechint súlyosan megsebesítették, és a junta egyik képviselőjének bejelentése szerint több más szakszervezeti és politikai ve íetővel egy meg nem nevezett katonai börtönben tartják fogva. A junta hatalomra jutása ulán rögtön hadjáratot indított a vele szemben állók ellen. A kormánycsapatok a déli bányavidéken ütköztek a legnagyobb ellenállásba. A bányászok elbarikádozták az utakat és — mint ahogy azt a birtokukban levő rádióadón keresztül sugárzott nyilatkozatukban hangsúlyozzák — készek az utolsó emberig védekezni. A bolíviai katonai államcsíny elleni tiltakozásul lemondott tisztségéről az ország uruguayi, spanyolországi és belgiumi nagykövete. A hírügynökségek ezzel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy a juntát mind ez Ideig még egyetlen kormány sem ismerte el. Világszerte elítélik a La Paz-i katonai államcsínyt. A legerősebb a tiltakozás Latin-Amerikában. Az Andok-egyezmény (Bolívián kívül Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela a tagja) külügyminiszterei Caracasban közzétett nyilatkozatuksem ismerte el a juntát baa rámutatnak: a puccs célja, hogy meghiúsítsa a biztosan fejlődő demokratizálási folyamatot ebben a dél amerikai országban. A külügyminiszterek egyben szolidaritásukról biztosítják a bolíviai népet. Aristides Koyo panamai államfő ís. nyilatkozatban ítélte el a bolíviai puccsot. A panamai külügyminisztérium vv.;szahívta képivselőjét az Amerikai Államok Szervezetéből, és kap csolatot teremtett a kontinens más országaival azzal a céllal, hogy közös akcióba kezdjenek a junta ellen. A mexikói külügyminisztérium szintén nyilatkozatban adott hangot felhábo rodásának a La Paz-i puccsal kapcsolatban. A Francia Kommunista Párt a 1,'Hunianité hasábjain közzétett felhívásában hangsúlyozza, hogy a bolíviai katonai vezetés, amely a szélsőjobboldali erők támogatását élvezi, el akarja nyomni azt a hatalmas nemzeti mozgalmat, amely az ország előtt megnyitotta a szociális, gazdasági és kulturális haladás távlatait. Az FKP felszólítja a francia dolgozókat, hogy fejezzék ki szolidaritásukat a bolíviai néppel, és'támo gassák a junta elleni harcát. (ŰSTK) — llavannáltan hétfőn megkezdődtek a hivatalos kubai—kambodzsai megbeszélések. A kubai kiiidötlséget Ricardo Álarcon ügyvezető külügyminiszter, a kamixxlzsai küldöttséget pedig Hun Sen, a Kambodzsai Nemzeti Egységtrónt Központi' Bizottságának tagja, külügyminiszter vezeti. A tárgyalásokun mindenekelőtt a két ország kapcsolatainak fejlődéséről és néhány időszerű nemzetközi kérdésről lesz szó. A kambodzsai küldöttség Ma naguából érkezett Kubába, ahol részt vett a nicaraguai forradalom első évfordulójának ünnepségein. Feltartóztatják a (CSTKI - Mexikó a jövőben fel fogja tartóztatni az amen kai kalózhajókat, amelyek Mextikó felségvizein engedély nél kül halásznak, mondotta Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter. A miniszter ellenezte azt a javaslatot, hogy állítsák le a mexikói kőolajexportot az Egyesült Államokba, megtorlásul azért, hogy az amerikai hatóságok embargót érvényest tettek a mexikói tonhalimport ra. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának egyik fő feladata az írástudatlanság felszámolása: az országban a férfiak 90, a nők 98 százaléka nem tud írni és olvasni. Jelenleg körülbelül félmillió afgán munkás és paraszt látogatja azokat a tanfolyamokai, ahol írni és olvasni tanítják őket. Körülbelül 10 éven belül kell az írástudatlanságot felszámolni. Felvételünk a nok egyik ilyen tanfolyamán készült (ÚSTK-felvétel) ' AFGANISZTÁN Újabb ellenforradalmi bandát számoltak fel eljárás Kabulban IRAN Banisradr elnök letette a hivatali esküt Khomeini tisztogatást követel a kormányban (CSTKj — Abol Hasszan Ba niszadr iráni elnök tegnap a parlament elölt letette a hivatali esküt. Már a januári elnökválasztáson megválasztották, de a hivatali esküt csak az új iráni parlament előtt tehette le. A kormány tegnapi ülésének végén Baniszadr közölte, hogy ma a parlament elé terjeszti az új kormányfő kinevezésére tett javaslatot, amely a páriament jóváhagyására vár. Ali Asgar Behfbdnia, a nemzeti orientáció kérdéseivel foglalkozó miniszter helyettese rádión keresztül szólította fel azokat a külföldi misszionáriusokat, akiknek jelenléte nem indokolt, hogy hagyják el az országot. Minden olyan intézményt bezárnak és személyzetét elbocsátják, amelyeknél bebizonyosodik, hogy kapcsolatot tart fenn valamilyen politikai intézménnyel vagy a nemzetközi kémhálózattal. Az iszlám forradalmi bíróság további négy államellenes öszszeesküvőt ítélt halálra — közölte az AP hírügynökség. Korábban az Evin nevű ismert teheráni börtönben üt magas ran gú tisztet végeztek kt, akik közül négynek a nevét az iráni hírközlő eszközök még csak meg sem nevezték. Az állam csíny kísérlet tel kapcsolatban állítólag több mint 500 iránit tartóztattak le. Khomeini felszólította az iráni parlamentet, hogy hajtson végre tisztogatást a kormány ban, és távolítsa el azokat, akik „nem százszázalékos muzulmánok". Azt állította, hogy a kormányban nem lehet megtűrni olyan minisztereket, mint a Jelenlegi kormány néhány tagja. Az iráni posta és távközlési minisztérium közölte, hogy mostantól minden postai bélyegen Khomeini imám portréjának kell lenni. Az iráni forradalom győzelme óta a bélyegeken vezető vallási személyiségek vagy nemzeti hősök, vagy pedig a forradalom néhány jelenete volt látható. A megdöntött monarchia idején Reza Pahlavi portréjával jelentek meg a postai bélyegek. Nyilvános bírósági (CSTK) — Az afgán népi fegyveres erők sikeresen folytatják az ellenforradalmi bandák maradványainak felszámolását. A Bahtar hírügynökség közlése szerint Kalata térségé ben felszámoltak egy csoportot, amely csaknem másfél éve terrorizálta a helyi lakosságot. A banditák öltek, iskolákat gyújtottak fel, gépkocsikat támadtak meg, és megkínozták a pártmunkásokat és a kormány képviselőit. A beavatkozás 90rán nagy mennyiségű amerikai, kínai és egyiptomi fegyvereiket koboztak el. Kabulban megtartották az ún. iszlám forradalmi mozgalom diverzáns és terrorista tagjainak nyilvános bírósági eljárását. A bíróság elé állították a. csoport vezetőjét, Bharatali Dzsafart, aki Kaszim fedőnevet viselt. Öt és 11 társát azzal vádolták, hogy megölt hat pártaiktivistát, illegálisan boanbát gyártott, törvénytelenül fegyvereket raktározott, és államellenes irodalmat terjesztett. Ä forradalmi bíróság a csoport :két tagját halálra, a többit különböző időtartamú szabadságvesztésre ítélte. Az elítéltek beismerték, hogy tevékenységüket külföldről irányították, s hogy a pénzt és a rágalmazó irodalmat Iránból a már említett „Iszlám forradalmi mozgalomtól" kapták. A' TASZSZ hírügynökség megjegyzi

1. hogy Iránban Masluid városában van az intervenciós erők támaszpontja, amelyek a szomszédos Afganisztán ellen lépnek fel. Az intervenciós erők tevékenységét a pakisztáni Pesavarban levő vezérkar koor« dinátjá. TÁRGYALÁSOK SPANYOLORSZÁG ÉS PORTUGÁLIA EGK FELVÉTELÉRŐL (CSTK) — A Közös Piac külügyminiszterei Brüsszelben hétfőn este a spanyol kormány képviselőjével Spanyolország tervezett EGK-felvételérői tárgyaltak. A kilencek, tekintettel a fennálló nehézségekre, úgy vélekednek, hogy ezt a lépést tökéletesen elő kell készíteni. A Közös Piacba való felvételt illetően Spanyolország, amely Portugáliával együtt már 1983-ban tagja szeretne lenni az EGK-nak, nem kapott semmiféle biztosítékot. A Közös Piac külügyminiszerei Brüsszelben tegnap a portugál kormány képviselőivel tárgyallak. Ezt megelőzően azonban már megállapodtak abban, hogy kölcsönök formájában pénzügyi támogatást nyújtanak Portugáliának, A moszkvai Pravda cikke A kínai propaganda a jelenlegi pekingi vezetés határtalan nagyhatalmi ambícióinak és hegemonista törekvéseinek buzgó hirdetője — írja Alekszej Petrov, a moszkvai Pravda tegnapi számában „Merre tart Peking? című cikkében. A szerző bizonyítékul a Zsenmin Zsipao július 16-i cikkét hozza fel. A maoista propaganda szócsöve a cikkben azt latolgatja, hogy „megőrizhető-e a világbéke, amely Jelenleg oly labilis és törékeny". Ezen a témán érthetően a maga módján gondolkodik el — írja Petrov. Ez annyit jelent, hogy amennyiben az általánosan Ismert tények nem felelnek meg Pekingnek, kiforgatják őket, a feketét fehérnek nevezik és fordítva, az otthon kitalált vagy az imperialista forrásból származó képtelenségeket vitathatatlan Igazságként tüntetik fel. A kínai lap azonban ezúttal nem elégszik meg csupán a Szovjetunió rágalmazásával. Történelmi magyarázatokba kezd, és elméleti általánosításokba bocsátkozik, s ezzel kívánja bizonyítani, hogy amikor Kína háborús előkészületekre, a feszültség fokozására és az államok közötti békés együttműködés megzavarására összpontosít, akkor a legmesszebbmenőkig törődik a nemzetek sorsával, míg a konfliktusok és a nézeteltérések politikai rendezése engedmény az agresszornak, a gyöngébb feláldozása az erősebbeknek. A lap csaknem primitív módszerekhez folyamodik — a Szovjetuniót nagyhatalmi törekvésekkel vádolja. Ebből a helytelenül megfogalmazott feltételezésből ered a fő tézis: „Ha a Szovjetunió valamennyi expanzív lépését nem követi ellenakció, akkor holnap további stratégiai célokra és fontos Amíg Peking „saját erőire támaszkodva" háborúra készülődik, a Nyugatnak hozzá kellene járulnia szovjetellenes politkiájához, és nem lenne szabad az . enyhülésre, a leszerelésre stb. törekednie. A pekingi propagandisták szerint az enyhülés és a békés egymás mellett élés csupán csalétek az egyszerű emberek számára. A „határozott politikus" csak nem tetszik a külföld „lanylia reakciója" az afganisztáni eseményekre. Az Afganisztán körül mesterségesen szított és fenntartott feszültség lanyhulása nem esik egybe a kínai kormánykörök terveivel. Peking már az Afganisztán elleni agresszióra jelentős eszközöket és erőket fordított, és ezeket nem szívesen „írná le". Ezért minden kudarc ellenére továbberre tart Peking! térségekre tör". A lap szerint „háborúval kell megállítani a háborút", és nem szabad megvárni, amíg „az erőviszonyokban alapvető változások állnak be" a Szovjetunió Javára. A kínai lap sejteti, hogy Peking már döntött: ahogy csak tud, ártani fog a Szovjetuniónak. A kínai propagandisták véleménye szerint azonban a nyugati tőkés államok többet tehetnének, ha „megfelelő időt" választanának, és „határozott ellenállást" tanúsítanának a Szovjetunióval szemben. Peking számára a jelenlegi időszakban fontos, hogy az Egyesült Államokat és néhány szövetségesét meggyőzze arról, hogy ne adják fel militarista pozícióikat, s rábírja őket, hogy a szocialista országokkal szemben olyan követeléseket támasszanak, amelyek nem teszik lehetővé megállapodás létrejöttét. azért ül tárgyalóasztalhoz, hogy ököllel verhesse azt. A kínai lap azt ajánlja, hogy a többlek vegyenek példát Peking „határozottságáról". Ha a felelőtlenségre, a jószomszédi kapcsolatok megsértésére és a nemzetek jogainak lábbal tiprására gondolunk, valóban sok mindent tanulhatnak tőle. Elég, ha megemlítjük a szocialista Vietnam elleni kínai agressziót, Peking felelősségét a Pol Potrendszer bűntetteiért és az önálló Kambodzsa elleni fegyveres provokációkért, Laosszal, Burmával és Indiával. Afganisztánnal és a térség más országaival szembeni ellenséges akcióit. Az ázsiai államok nem felejtették el. hogy e földrészen a második világháború után kirobbant 30 katonai konfliktusból 19 a pekingi vezetők lelkiismeretén szárad. Miért ilyen buzgó a lap? A pekingi vezetőknek nyilván ra is az Afganisztán elleni „hadüzenet nélküli háború" folytatásában bízik. Kínában, ugyanúgy, mint Pakisztánban és Iránban, kínai pénzen és kínai kiképzők vezetése alatt táborokat és támaszpontokat létesítettek az afganisztáni ellenforradalmi bandák számára. Innen küldik őket Afganisztánba, hogy felszámolják a nép forradalmi vívmányalt, hogy gyilkolják a békés lakosságot, hogy lerombolják a kórházakat és iskolákat, a hidakat és utakat. Kegyetlenebb irónia talán nem is létezik annál, hogy azok a politikusok, akik Teng Hsziao-pinghez és környezetéhez hasonlóan időről-időre kommunistáknak nevezik magukat, arra törekszenek, hogy minden eszközzel és módon elnyomják az afgán nép haladás és a középkori sötétségből való kijutás utáni vágyát. Afganisztán esetében Peking megismétli, amit már megtett Chilével szemben: Pinochettel ölelkezik; vagy Angolával szemben: a dél-afrikai fajüldözőkkel szövetkezett, vagy a palesztinokkal szemben: a Camp David-i különmegállapodásokat támogatja. Nem véletlen, hogy a ZsenZsipao épp abban az időszakban közöl rágalmazó cikket a Szovjetunióról, amikor befejeződött egy újabb kínai—amerikai tárgyalássorozat (a tokiói Hua—

Carter találkozó, Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes és Byrd szenátor pekingi útja). Lehetséges, hogy az említett cikk a nyilvánosságnak azokról a „titkos gondolatokról" számol be, amelyekkel a pekingi vezetők amerikai partnereiket ismertették meg. A cikkből kisugárzó Ingerültség talán azt bizonyltja, hogy Peking nem Is annyira elégedett az említett „gondolatok" visszhangjával. Bárhogy is legyen, a cikk ismét arról tesz tanúbizonyságot, hogy hová kívánják vezetni a pekingi hegemonisták a nemzeteket és az államokat, amikor az ún. „afgán problémát" a nemzetközi élet pozitív folyamataínak az aláásására, a szovjetellenesség fokozására használják kl. Ez az ellenségeskedés és a gyűlölet útja, az enyhülési folyamat felszámolásának az útja, olyan út, amelyet a világ népei elutasítanak — fejezi be cikkét Alekszej Petrov.