Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-18 / 168. szám, péntek

1RÄ3M

Újabb puccskísérletet ieplextek le

Az összeesküvőket különleges bíróság elé állítják

(ČŠTK) — Iránban újabb puccskísérletet lepleztek le, amely valójában a múlt csü törtöki összeesküvést kísérle' folytatása lett volna. Mint utó- íai; kiderült, a Khomeini megdöntését célul kitűző összeesküvést eredetileg két szakaszban akarták végrehajtani. B«- hesli ajatollah, a legfelsőbb bíróság elnöke kijelentette, hogy a második puccskísérlet korántsem volt olyan veszélyes, mint az első. A befolyásos politikus elmondotta, nagy számban tartóztattak le olyan személyeket, akikről feltételezik, hogy közük volt a puccskísérlethez. Rendeleté nyomán különleges bíróságot állítottak fel, amely az összeesküvés résztvevői felett mond majd ítéletet.

Baniszadr iráni elnök tegnap találkozol az iráni hadsereg legfelsőbb vezetésével. A talál kozón, melyen részt veit Mu»* tata Samran, nemzetvédelmi miniszter is, az ország biztonságának kérdéseiről volt sző a leleplezett államellenes össze- es1- Livést követően.

Iránban elfogatási parancsot adtak ki az összeesküvés veze .tői, Hamid Naaniati százados, Mortazi Nikbageri ezredes és Mehdi Bacliar, a SAVAK iráni titkosszolgálat „elméleti szak értője“ ellen, jelentések szerint tegnap letartóztatták a volt irá m egészségügyi minisztert, va lamint a sah utolsó miniszter elnökének, Bakhttarnak két co Jkonát is. A TASZSZ a teheráni rádióra hivatkozva jelentette

Lemondott a libanoni kormányfő

ÍČSTK) — Eliasz Szárkssz

libanoni államfő szerdán elfő gadta Szel im al Hossz miniszterelnök lemondását, jelentette be Juzsef Dzsabran tájékoztatási miniszter a kormány ülése után.

Hossz még július 7-én felajánlotta kormánya lemondását, de Szárkisz elnök „megfelelő időpontra várva“, mindeddig halogatta a döntést. Egyelőre még célzás sem történt arra, hogy ki lehet Al Hossz utóda.

Szárkisz elnök azonnat megkezdi a kormányalakítási tárgyalásokat. Elképzelése szerint az új kormányban képviseltetné magát az ország valamennyi politikai ereje.

figyelmeztették a lakosságot, hogy a szabadlábon levő összeesküvők esetleg támadást intézhetnek olajvezetékek ellen, hogy újabb jelentős gazdasági károkat okozzanak.

Az iráni kormány úgy döntött, hogy bezárja az országban működő külföldi katolikus iskolákat, jelentette a PAKS iráni hírügynökség.

Az iráni hatóságok azt követően hozták az intézkedést, hogy az egyik teheráni olasz katolikus Iskolában az intéz meny és egy izraeli szervezet kapcsolataira vonatkozó dóka meritumokat találtak.

A Kejhan lap azt állította, hogy az iskola vezetősége Izraelből irányított kémtevékenységben vett részt. A tanárokat a talált dokumentumok alapján azzal vádolják, hogy szorosan együttműködtek a megdöntött monarchista rezsim híveivel, többek között a volt sah nővérével, Asraffal,

A PARS hírügynökség jelentése szerint az iskola környékét az iráni belbiztonsági szervek lezárták s a személyzet kö zül senki sem hagyhatja el Iránt. A teheráni külügyminisztérium képviselője úgv nyilat kozott, hogy kapcsolatba lépett Vatikánnal és az ügyet diplomáciái úton tisztázzák.

Kubai tiltakozás

(CSTK) -— Isidoro Malmierca

kubai külügyminiszter jegyzékben tiltakozott Waldheim ENSZ- főtitkárnál amiatt, hogy marok- kió katonai repülőgépek július 12-én az Atlanti-óceánon megtámadták két kubai halászhajót. Mint a jegyzék megállapítja, az egyik hajó kapitánya a támadás során életét vesztette és a legénység több tagja megsebesült. A repülőgépek Nyugat? Szahara területeiről szálltak fel és az akció befejeztével oda tértek vissza. — Marokkó barbár agressziót hajtott végre, amely ellentmond a nemzetközi jog alapvető normáinak és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot — hangsúlyozza a jegyzék. ^

Szuzuki az új japán miniszterelnök

(Csík i — A japán parlament tegnap Szuzuki Zenkót, a Liberális Demokrata Párt kedden megválasztott új elnökét választotta meg miniszterelnökké.

Az új japán kormányfő tegnap nyilvánosságra hozta kormányának összetételét. Nagy érdeklődés előzte meg a leendő külügyminiszter személyét. A japán diplomácia új vezetője It«* Maszajosi, ügyvivő miniszterelnök lett. Miniszteri tárcát kapott Szuzuki két vetélytársa a pártelnöki és kormányfői tisztségért folytatott harcban: Na- kaszouR |asutiira és Komote Tosio is.

TOVÁBB TART A FESZÜLTSÉG MIAMIBAN

(ČSTK) — A floridai Miami város néger lakta negye dében továbbra Is feszült a helyzet. A gettót elzárták a város többi részétől, az utcákon ál- lig felfegyverzett, rendőrök cirkálnak. Zárva maradtak az iskolák és egy egész sor üz let.

A városban szór ványos összecsapá sokra és incidensekre került sor.

Egy 15 éves néger fiú súlyosan megsebesült, egy rendőrnő könnyebb sebesülést szenvedett. Letartóztattak két fehér bőrű lakost, akik ok nélkül lőni kezdtek egy néger üzletet.

A néger lakosság vezetői Igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket, de megjegyzik, hogy

ERŐS PÁRT, STABIL KORMÁNY?

A japán Liberális Demokrata Párt — úgy tűnik — visszanyerte egyensúlyát. A parlamentben a kényelmes szavazattöbbség biztosít számára nagy mozgási lehetőségeket, a belső, a frakciók közötti harc beszüntetését pedig az új pártelnök és kormányfő, Szuzuki Zenko személye szavatolhatja.

Az LDP június 22 i választási sikere egyrészt azon múlott, hogy a nagytőke nyomására felfüggesztette a belső ellenségeskedéseket és a gyáriparosoktól 15 milliárd jent kapott kampányköltségekre. (Ha figyelembe vesszük, hogy az ellenzéki pártok kasszája a tavalyi választások után kiürült, ez kétségkívül nagy előny.) Másrészt azon múlott, hogy az ellenzék ezúttal sem volt képes egységesen fellépni. Ohira kormányfő halála pedig ún. részvétszavazatokat szerzett a pártnak. (Egyes kommentátorok azt írták, hogy Ohira jobban segítette pártját halálával, mintha életben maradt volna.) Ám a győzelem — mint azt a japán lapok megjegyezték — nem annyira az LDP saját érdeme, a jól végzett munka gyümölcse volt, hanem sokkal inkább a fent felsorolt kedvező külső körülmények szerencsés összejátszásának az eredménye.

A választásokat követően az volt a nagy kérdés, hogy ki lesz az új pártvezér, s egyben a kormány elnöke. A párt különböző frakciói saját jelöltet állítottak, de a leggyakrabban három nevet emlegettek: Ko- moto Tosio közgazdászt, Naka- szone Jaszuhiro volt hadügymi- ^ niszlerét és Mijazava Kiicsi egy*

* kori külügyminisztert. Hogy mégis Szuzuki Zenko, Ohira közeli munkatársa lett a pártelnök, ahhoz mindenekelőtt Fu- kuda Takeo frakciójának a támogatása járult hozzá. Az új pártelnök megválasztásában nem kis szerepet játszott Tanaka Kakuei és Kisi Noboszuke, a sajtó által „királycsinálőnak“

nevezett két befolyásos polífť-* kus is.

Az új japán miniszterelnök T1911-ben született, apja jómódú halász volt; egyetemi diplomáját halíenyésztési és mező-« gazdasági szákon szerezte meg;

1947-ben a Szocialista Párt színeiben lett alsóházi képviselő; két évre rá az LDP elődjének, a Liberális Pártnak a tagjaként szerzett mandátumot; a hatvanas években postaügyi, távközlési, majd népjóléti miniszter volt, s 1976-ban a halászati, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tárcát bízták rá; a kormány tagjaként fontos gazdasági tárgyalásokat folytatott egyebek’ között a szovjet kormány képviselőivel Is) nem állt soha a politikai élet reflektorfényében, ám fontos tevékenységet fejtett ki a Liberális Demokrata Párt apparátusában. Mivel szorosan nem kötődött egyetlen frakció-« hoz sem (igaz, legközelebb Obi- rához állt), és elég tapasztalatot szerzett a pártviszályok elsimításában, bizonyára ennek köszönheti, hogy a nemrég még széthullással fenyegetett párti élére került. Ebből is látható, hogy fő pártelnöki és kormányfői feladata a frakcióharc megszüntetése és egy stabil, megrázkódtatásoktól mentes kormány létrehozása, s ezáltal az LDP további évekig tartó uralmának (a nagytőke érdekei védelmének) a biztosítása.

Tokióban Szuzukiról úgy vélekednek, hogy lényeges változások nélkül folytatja Ohira bel- és külpolitikáját. Ez utóbbi az elmúlt években mindinkább a Washingtonnal való viszony előmozdítására és a Pe- kinghez való közeledésre irányult. Ezt kívánta demonstrálni a legutóbbi Carter—Hua találkozó, amelyhez Tokió — óvatosan ugyan, de asszisztált. Egyre nyilvánvalóbbá válik az Egyesült Államok, Kína és Tokió összefogása (s nem kétséges, hogy ez a Szovjetunió és Vietnam ellen irányul), a háromszög egyre élesebb kontúrokat kap. Az általában óvatos japán sajtó felhívja a figyelmet az e kapcsolatokból Japánra háruló kötelezettségek veszélyeire, s azt javasolja, hogy) az új kormány a legutóbbi események ellensúlyozására kezdeményezze a viszony javítását a Szovjetunióval. A térség békéjét és biztonságát ez mindenképp megszilárdítaná.

PAPUCSEK GERGELY

ľetueteLunkôn a keddi tüntetésekben részt vett egyik néger fiatalembert lefogja egy rendőr (Telefoto — ČSTK)

újabb összecsapásokra kerülhet sor. A városban a légkör ugyanis a májusi véres faji megmozdulások óta nem nyugodott meg teljesen.

CSALÓDÁS ÉS FELHÁBORODÁS AZ OLIMPIÁRÓL VALÓ KÉNYSZERŰ TÁVOLMARADÁS MIATT

London — ČSTK) — Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára a londoni Hackney negyedben

Kommentárunk

19B0

VII. 18.

B

egin szerint nincs is pa lesztin probléma. Vannak ugyan palesztinai menekül tek, de ehhez Izraelnek semmi köze: foglalkozzon velük a i

ENSZ menekültügyi szervezete vagy az Arab Liga. Az izraeli miniszterelnök arrogáns nézetének határozottan ellentmond az a tény, hogy az eddigi valamennyi próbálkozás a közel-keleti válság rendezésére — bárhonnan Is Indult ki, bárki is kezdeményezte — előbb-utóbb eljutott a palesztin kérdés megoldásának szükségességéig, s ebbe — majdnem hogy törvényszerűen — bele is bukott. A palesztin probléma igazságos rendezését szem előtt tartó, ebből kiinduló rendezési kezdeményezések viszont azért ítéltettek korai halálra, mivel a világ egyik felének a vezetői saját önző érdekeiket szem előtt tartva inkább csatlakoznak Begin és a hozzá hasonlók véleményéhez.

Izrael az imperializmus közel-keleti érdekei védelmének alaposan megerősített hídfőállása. Fontossága tudatában Tel Aviv vígan packázik „gazdáival“. Csakhogy azoknak létfontosságú az arab olaj, tudatosítják, hogy azt jobb lenne békés úton, szolid kereskedelemmel megszerezni. A jelenlegi nemzetközi légkör ugyanis nem kedvez a kardesörtetésnek, a nemzetközi közvélemény elítél minden erőszakot, s érvényt tud szerezni véleményének.

A kapitalista világ e dilemmájának jegyeit viselik magukon az USA védőszárnyai alatt létrehozott Camp David-1 megállapodások és a „kilencek“ velencei tanácskozásán elfogadott közel-keleti nyilatkozat is. Az egy hónappal ezelőtt kiadott tizenegy pontos nyilatkozatból

koztak a dokumentumról, ami annál lehangolóbb, mert valójában a feléjük tett jó szándékú gesztusnak szánták.

A Közel-Kelet országai, az Arab Liga tagállamai sok mindenről vallanak különböző, gyakran ellentmondó nézeteket, de a palesztin kérdésben hatáMilden út a p«sifä#'

és az azt megelőző hírverésből csak a némi jószándék és az igyekezet értékes. Míg az USA Camp Davidben a háború és a béke, Izrael és az arabok barátsága között nem tudott dönteni, a közöspiaci partnerek az arab olaj problémamentes megszerzése és az óceánon túli nagy szövetség várható megtorlásai között ingadoztak, s végül is engedtek Washingtonnak. A Fehér Ház ugyan talált egykét kivetni való dolgot a dokumentumon, de ezekbe beletörődött, mivel — főleg a francia elnök nézeteit ismerve — az ügy rosszabbul Is végződhetett volna.

Bár a nyilatkozat külön biztosítékot nyújt Tel Avivnak; „Izraelnek biztos és elismert határok között kell me~ — Begin kormányfő mégis „új Münchennek“ minősítette azt. Begin kifakadása — közismert hajthatatlanságát Ismerve — nem meglepő, szinte várható volt. Csakhogy az arab országok szintén fenntartásokkal, sőt nagyon Is bírálóan nyllatrozottan egyforma az álláspontjuk. A szíriai, jordánial vagy szaudi álláspont közti árnyalati különbségek, más-más hangsúlyok elenyészően jelentéktelenek. A térség valamennyi országa számára világos, hogy Dél-Llbanon vagy a Golan-fenn- sík kiürítése, Jordánia igényeinek kielégítése távolról sem jelentheti a béke helyreállítását a térségben. A becslések szerint két és fél milliós — a legtöbb értelmiséggel és szakemberrel rendelkező palesztinai arab nemzet, melynek 60 százaléka történelmi hazáján kívül, a fennmaradó része pedig izraeli megszállás alatt él, l\a’ tározottan szembeszállna az ilyen félmegoldással. A palesztinok menekültként, vendég- munkásként, a környező országokban élve és dolgozva olyan pozíciókra, szimpátiára tettek szert, hogy kisemmizésük, cser- benhagyásuk a felháborodás hullámát váltaná ki, ami súlyos következményekkel járna a térség országai számára.

Amikor kiderült, hogy az

Egyesült Államok által kezdej ményezett, a palesztinokat megkerülő út nem vezet a rendezéshez, Giscard elnök merész lépést tett. Az USA-tól függetlenül, sőt annak álláspontjával szemben a nyugat-európai országok közül elsőként kiállt a palesztin nemzeti jogok mellett, Sikeresen, hisZen — bár óvatosan — követte őt a többi EGK-* tag is. A hiba csak abban van, hogy Velencéig érve megtorpantak. Csakhogy a francia államfő és a bonni kancellár —. a Fehér Ház szerint — túlságosan is hajlamos az önálló politikai vonalvezetésre. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Giscard elnök már a két velencei találkőzó után nem az EGK-nyi- latkozat szellemében szólt a közel-keleti helyzetről, hanem megismételte a térségben tett körútja során elmondottakat. A Khaled király bonni látogatásakor kifejtett nyugatnémet álláspont is inkább hasonlít a francia elnökéhez, mint a közöspiaci nyilatkozathoz. Willy Brandt hivatalosan ugyan, a Szocialista Internacionálé „színeiben“ tart fenn nagyon jó kapcsolatokat a PFSZ-el, de nem szabad elfeledni, hogy Schmidt kancellár hű szövetségese.

Az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő rendkívüli ülésszakának napirendje is azt bizonyítja, hogy a közel-keleti válság rendezéséhez vezető egyetlen út a palesztin kérdés maradéktalan megoldása.

GÖRFÖL ZSUZSA

tartott beszédében élesen elítélte a konzervatív kormány szovjetet lenes hangulatot keltő törekvéseit. Arra figyelmeztetett, hogy a kormány a tájékoztatási eszközök egy részével együtt a nyári olimpiai játékokat az utóbbi évek egyik legádázabb szovjelellenes. kampányára használja fel. Azokat a brit atlétákat is támadások érik, akik nem hajlandók eleget tenni a Thatcher-kormány követelésének, hogy ne vegyenek részt az olimpiai játékokon, vagy; még nézőként se utazzanak el Moszkvába.

A KP főtitkára azonban megállapította, hogy Nagy-Britannia lakosságának többsége egyetért az olimpia Moszkvában való megtartásával, és a brit atlétáknak sok sikert kíván.

Bonn — A nyugatnémet sportolók minden kínálkozó alkalommal hangot adnak mérhetetlen csalódásuknak és felháborodásuknak afelett, hogy az NSZK olimpiai bizottsága a bonni kormány nyomására lehetetlenné tette részvételüket a nyári olimpiai játékokon.

Heiner Brandt, az NSZK kézilabdacsapatának tagja, egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy a moszkvai távolmaradással kapcsolatos csalódás napról napra fokozódik.

Nyugatnémet élsportolók egy csoportja még a múlt héten is kísérletet tett arra, hogy jogi úton szerezzen érvényt olimpiai részvételüknek. Arra hivatkoztak, hogy az NSZK olimpiai bizottsága a távolmaradás támogatásával saját alapszabályzata ellen vétett. A sportolók azonban végül Is lemondtak erről a kísérletről, mert nem bízhattak annak sikerében.