Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-11 / 136. szám, szerda
TOVÁBB SZILÁRDÍTOTTUK ORSZÁGUNK GAZDASÁGI EREJÉT LEOPOLD LÉRNEK, a szövetségi kormány pénzügyminiszterének dőaséi beszéde a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának együttes illésen A Csehszlovák Szocialista Köztársaság (kormánya a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti az 1979 évi zárszámadás javaslatát és ezzel kapcsolatban jelentést is az elmúlt év pénzügyi gazdálkodásának országos eredményeiről. A CSSZSZK kormánya áprilisban számadást tett programnyilatkozatának teljesítéséről s ez most újabb alkalom, hogy elemezzük népgazdaságunk fejlesztésének eredményeit. A CSKP KB 14. ülésének határozataiból indulunk ki, ez az ülés megvitatta az idei feladatokat és értékelte az 1976—79-ben végzett munkánk eredményeit. Az ötéves tervidőszak négy éve alatt haladást értünik el a népgazdaság fejlesztésében, tovább szilárdítottuk országunk gazdasági erejét. 1979 ben a nemzeti jövedelem 12 százalékkal volt nagyobb mint 1975-ben. Az ipari termelés ugyanebben az időszakban 21 százalékkal nőtt, és a mezőgazdasági termelés évi átlaga 7,6 százalékkal magasabb mint az előző öt Öv átlaga. A CSKP KB 14. ülését követően a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek értékelték gazdasági eredményeiket, majd kidolgoztuk és megvitattuk az állami zárszámadást. A több ezer kollektíva elemző munkáját áthatotta az a törekvés, hogy objektiven és bírálóan értékeljék eredményeinket, mutassanak rá a fogyatékosságokra és elsősorban találják meg a pozitív kiindulópontokat az előttünk álló igényes feladatok megoldásában. A népgazdaság 1979. évi fejlődése 1979 nehezebb év volt gazdaságunk számára, mint az előző évek. A bonyolult belső és külső gazdasági feltételeket elmélyítették a tüzelőanyag és energetika ágazatában az év elején felmerülő problémák. A mezőgazdasági termelést a kedvezőtlen időjárás befolyásolta és a külföldi piacokon folytatódott az árak számunkra kedvezőtlen alakulása. A kormánynak az irányító szervekkel együttműködve az év folyamán rugalmasan meg kellett oldania számos komoly problémát és intézkedéseket foganatosított a folyamatos gazdasági termelés biztosítására. A nehézségek enyhítéséhez elsősorban az embereik áldozatkész munkája, kezdeményezésük, tettrekészségük, a párt, szakszervezeti, ifjúsági és más szervezetek politikai és szervezőmunkája járult hozzá s így az eredmények végül kedvezőbbek voltak, mint amilyeneket az első negyedév után kialakult helyzet alapján feltételeztünk. A mezőgazdaság kivételével az anyagi források kialakítása 1978-hoz viszonyítva minden ágazatban növekedett, de ugyanakkor alacsonyabb volt a tervezettnél: az ipari termelés és az építőipari munkák volumene 3,7 százalékkal nőtt, míg' a terv 4,1 százalékos, illetve 5,5 százalékos növekedést Irányzott elő. A mezőgazdasági termelés 1978-hoz viszonyítva 3,9 százalékkal csőikként, míg a terv 2,7 százalékos növekedést irányozott elő. E kiesés következtében több mint 6 milliárd korona értékű gabonát kellett terven felül behoznunk, továbbá a mezőgazdaság kedvezőtlen gazdasági eredményei a költségvetés teljesítésében is tükröződtek. A termelés növekedésének alacsonyabb dinamikája a nemzeti jövedelemben is megnyilvánult, amely a tervezett 4 százalék helyett csak 2,8 százalékkal növekedett. A kialakított források struktúrája is eltért a tervezettől. így például az ipar nem teljesítette szállítmányait a hazai piacra, sem pedig a nem szocialista országokba, de ugyanakkor a tervezettnél több gépet és berendezést gyártott a beruházások számára. Az építőipar nem teljesítette az építke- zési beruházásokon a tervet. A vállalatok között a szállítói-megrendelői kapcsolatokban strukturális problémák merültek fel, amelyek a lakosság ellátásában is megnyilvánultak. Egyes pozitív eredmények ellenére nem sikerült elérnünk a kitűzött feladatokat, a hatékonyság és a munkatermelékenység növeléséljen. A külkereskedelemben gyorsabb ütemben növekedett a behozatal mint a kivitel és kedvezőtlenebbek lettek az árucsere relációi, mivel a behozatali árak gyorsabban növekedtek mint a kiviteli árak. A pénzügy« gazdái kodás eredményei és az állami költségvetés teljesítése Az említett fejlődési irányzat a pénzügyi területen is tükröződött. A gazdaságunk által kialakított pénzügyi források növekedésének dinamikája alacsonyabb volt mint 1978-ban s ezzel kapcsolatban csökkent a pénzügyi kiadások növekedése is. A költségvetési gazdálkodásban sikerült teljesíteni az alapvető feladatokat a kiadásokat és bevételeket illetően. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai 0,2 százalékkal voltak magasabbak a tervezettnél. A bevétel 249 milliárd 886 millió korona, a kiadás pedig 249 milliárd 835 millió korona volt. Ezzel megteremtettük a feltételeket a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodásában is teljesítettük a fő feladatokat. A bevételek a tervezettnél 3,3 százalékkal voltak nagyobbak. Ez lehetővé tette, hogy a kiadások a tervezettnél 1,1 százalékkal nagyobbak legyenek. A nemzeti bizottságok és az állampolgárok: kezdeményezéséről tanúskodik, hogy 1979-ben a Z-akcióban megvalósított beruházások értéke elérte a 4 milliárd 960 millió koronát. A költségvetési kiadások és bevételek struktúrája általában megfelelt a tervnek. A gazdaságra fordított beru- házásos és nem beruházásos kiadásaik képezték a költségvetési kiadások 43,9 százalékát, a szociális és kulturális területre fordított kiadások 46,6 százalékát, a védelemre és biztonságra fordított kiadások 7,3 százalékát és a köz- igazgatási kiadások 2,2 százalékát. összességében a költségvetési gazdálkodás eredményeit pozitívan értékelhetjük, mivel az egyensúly megteremtése nem volt egyszerű feladat. A részletesebb elemzés azonban azt mutatja, hogy ezen a területen is számos probléma merült fel és nem lehetünk teljesen elégedettek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül hogy az újratermelési folyamat finanszírozásához továbbra is külső gazdasági forrásokat kellett felhasználni. A költségvetés egyensúlyához bizonyos mértékben hozzájárult egyes árufajták és szolgáltatások kiskereskedelmi árának módosítása. Ezért az elért eredményeket józanul és annak tudatában értékeljük, hogy a pénzügyi egyensúlyt a jövőben a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsabb növelésével és a gazdaságosság fokozásával kell elérnünk. A termelésben a világpiaci kritériumokat kell érvényesíteni Az állami zárszámadás kifejezi munkánk konkrét eredményeit. Az adatok rámutatnak sikereinkre és a hiányosságokra. Az 1980 januárjától elért eredmények azt mutatják, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva a népgazdaság számos ágazatában javult a helyzet. A tüzelőanyag és energiaellátás általában folyamatos volt, az ipar jobban teljesítette a hazai és külföldi piacra irányuló szállítmányok tervét. Számos fogyatékosság azonban továbbra is fennáll — kedvezőtlen a helyzet az építőipari munkák tervéneik teljesítésében, a barnaszén fejtésében, a hazai piac ellátásában, nftra sikerült teljesíteni a feladatokat az anyagi és az általános költségek csökkentésében. Ez azt tanúsítja, hogy irányító munkánkban még jelentős tartalékaink vannak, gyorsabban (kell megbirkóznunk az előttünk álló egyre igényesebb feladatokkal. A teljesítmények, a hatékonyság, a minőség, a nyersanyagok hasznosítása, a tudományos műszaki haladás kihasználása, az anyag- és bérigényesség elsősorban a vállalatok gazdálkodásában tükröződik. Az 1979. évi pénzügyi terv 98,8 milliárd korona nyereséget írt elő, amit országos viszonylatban 280 millióval túlteljesítettek. A nyereség tavaly 7,28 milliárd koronával nőtt. A nyereség elérésének módja azonban eltért a tervezettől, az egyes ágazatok között nagyok az eltérések. A költségek tervezett összegét összességében 910 millió koronával léptük túl. Annak ellenére, hogy az alapanyagok és az energia fogyasztása a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a pénzügyi kiadások magasak voltak, így például a károk és hiányok helyrehozáséra 1,1 milliárd koronát, bírságokra és kötbérekre 1,6 milliárd koronát fordítottunk. Államunk gazdasági fejlődése a nemzetközi munkamegosztás fejlődésétől és hatékonyságától függ. Ezért termelésünkben az eddiginél jobban kell érvényesíteni a világpiaci kritériumokat. A hatékony termelés és kivitel a mi v»szonyaink között azt jelenti, hogy lépést kell tartanunk a nemzetközi konkurenciával nemcsak termékeink gazdasági és műszaki színvonalát, hanem termelési költségeit illetően is. Csakis ennek alapján tudjuk előnyösebben eladni őket a külföldi piacokon. Ezért meg ikell követelnünk a tudományos és kutató dolgozóktól, a tervezőktől, a technológusoktól és a termékeink műszaki-gazdasági színvonaláról döntő többi dolgozótól, hogy munkájuk konkrét eredményei megnyilvánuljanak a kivitel hatékonyságában és állandóan nőjön a világszínvonalat elérő termékeik részaránya. Csehszlovákia aktív bekapcsolódása a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba létszükséglet. Külgazdasági kapcsolataink alapját a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományosműszaki együttműködés képezi. Nemcsak az iparunk számára nélkülözhetetlen nyersanyagokról van szó, hanem egyre nagyobb jelentőségűek a gazdasági együttműködés magasabb formái. Idén májusban jelentős politikai és gazdasági dokumentumot írtunk alá, Csehszlovákia és a Szovjetunió termelési-kooperációjának és szakosításának távlati programját. További fontos terület a beruházások. Az elmúlt években relatíve gyorsabb ütemben növekedtek, ami feszültséget idézett elő a gazdaságban. 1979- ben a kormány intézkedéseket foganatosított, ezek alapján stabilizálódni kellett volna a beruházások mértékének. Ezt a célt lényegében elértünk. A beruházások 1979-ben 1,8 százalékkal növekedtek, míg 1976—1978-ban az átlagos évi növekedés 4,7 százalékos volt. Ennek ellenére ezen a területen továbbra is olyan problémák fordulnak elő, amelyeknek megoldása a szükségesnél lassúbb. A felmérések szerint sokszor késik a tervelőkészítés, túllépik a költség- vetési költségeiket, késik az átadás, megkésve helyezik üzembe az új létesítményeket és nem érik el a tervezett mutatókat. Az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költségvetéséből tavaly 58,5 milliárd koronát fordítottunk az állami szervezetek beruházásaira, ami 3,4 milliárddal kevesebb a tervezettnél. Fogyatékosságok fordulnak elő elsősorban a kiemelt fejlesztési területeken — Prágában, az észak-csehországi kerületben és Bratislavában. Tavaly sem merítették ki a tervezett beruházási kiadásokat a lakásépítésben. Jelentős tartalékaink vannak a költségek csökkentésében, a külkereskedelem hatékonyságában, a beruházásokban és az állóalapok kihasználásában. A népgazdaság hatékonyságáról egyre nagyobb mértékben a tudományosműszaki haladás dönt. Társadalmunk jelentős eszközöket fordít ezekre a célokra. Az elmúlt évben a tudomány- és a technika feljesztésére fordított nem beruházás jellegű kiadások elérték a 15,5 milliárd koronát. A gazdasági szervezetek tevékenysége A XV. pártkongresszus határozataival összhangban a termelési-gazdasági egységekben és a vállalatokban az 1979. évi gazdasági eredmények elemzése során a legnagyobb figyelmet a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának szentelték. A jól gazdálkodó szervezetek tevékenységének értékelését lezártuk. A szervezem tek 78 százaléka tartozik ebbe a csoportba, míg az előző évben 83 százaléka. Ez is azt tanúsítja, hogy igényesebben, bírálóbban értékeltük a vállalatok tevékenységét. Az a tény, hogy egyes vállalatok és termelési-gazdasőgi egységek már hosszabb ideje nem teljesítik feladataikat, azt bizonyítja, ' hogy a felettes szerveik nem szentelnek kellő figyelmet munkájuknak. Egyes irányító dolgozóink eddig nyilván nem tudatosították a gazdálkodási feltételek megváltozásának jelentőségét. 1975-höz viszonyítva a behozatal mintegy egynegyedével lett drágább, miközben a mi kiviteli áraink növekedése 10 ponttal alacsonyabb volt. A pénzügyi szerveknek az eddiginél határozottabban kell megkövetelniük a rentabilitás és a gazdaságosság elveinek megtartását, hogy mindenütt javuljon a helyzet, ahol felelőtlenül gazdálkodnak, ahol a társadalom rovására élnek és keveset adnak a társadalomnak. A kormány intézkedéseket foganatosított a terv és költségvetési fegyelem megszilárdítására, a munka gazdaságosságának növelésére és minőségének javítására. Az intézkedések eddigi megvalósításának pozitív eredményei azt mutatják, hogy a gazdasági szervezetek többsége megértette jelentőségüket. Folyamatban van az adminisztráció csökkentésére hozott intézkedések megvalósítása. A gazdaságosság fokozására hozott intézkedések minden egyes dolgozóban megszilárdítják azt a tudatot, hogy a társadalmi érdekekkel összhangban kell cselekedniük, szem előtt tartva egész szocialista társadalmunk javát. Az új gazdasági viszonyok között a politikai nevelőmunkával, de nem utolsósorban gazdasági nyomással is ki kell alakítani a szigorú gazdaságosság, célszerűség tudatát. 1979 elejétől szigorúbban lépünk fel a rossz minőségű munka ellen. Tavaly az ipari és az építőipari vállalatokban a rossz minőségű munka okozta veszteség mintegy 1,2 milliárd korona volt. Ennek következtében a béreszközöket átlagosan 0,2 százalékkal csökkentették. Egyes üzemekben ez a csökkentés sokkal nagyobb volt és ez erős gazdasági nyomást gyakorolt arra, hogy ezek a szervezetek hatékony intézkedéseket foganatosítsanak a munka minőségének javítására. Határozottan a fogyatékosságok ellen Az irányítás minden szintjén fokozott figyelmet kell szentelni az 1979. évi eredmények értékelése során feltárt problémák és fogyatékosságok kiküszöbölésének. Ettől függ, hogyan sikerül teljesítenünk a XV. pártkongresszus irányvonalát és milyen alapot teremtünk meg a következő ötéves tervidőszak számára. A 80-as évek új, nagyobb igényeket támasztanak a tervezéssel és irányítással, a gazdaság teljesítőképességével és mindennemű munka minőségével szemben. A tervezés és az irányítás hatékonyságának növelésére vonatkozó jelentős dokumentum a CSKP KB Elnökségének és a kormánynak a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítéséről hozott intézkedései. A komplex intézkedések hároméves kísérleti érvényesítésének tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezek az intézkedések kedvezően befolyásolják a hatékonyságot, a munkatermelékenységet, a rentabilitást, a költségek csökkentését, a műszaki fejlesztést és a dolgozók kezdeményezését. A párt- és állami szervek állandó figyelmet szentelnek a gazdasági fejlődés és az életszínvonal kérdéseinek, mivel a párt gazdasági politikájának alapvető célja a lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése. 1979-ben a nehéz gazdasági feltételek ellenére sikerült megtartani az elért életszínvonalat, sőt egyes területeken tovább emelni. Növekedett a lakosság pénzbevétele és személyes fogyasztása. Az állami költségvetésből a gazdaságpolitika célkitűzéseivel összhangban többet fordítottunk a szociális ellátásra, egészségügyre, oktatásügyre és a kultúrára. Tavaly összesen 117,7 mii-: Ijárd koronát, vagyis 5 százalékkal többet fordítottunk erre a célra, mint az előző évben. Egy főre átszámítva ezek a kiadósok elérték a 7723 koronát és ha ehhez az összeghez még hozzászámítjuk a vállalatok és szervezetek nyújtotta ingyenes szolgáltatáso- kát, az összeg eléri a 8772 koronát. A szociális ellátásra 65,3 milliárd koronát, az oktatásügyre 21,1 milliárd koronát fordítottunk. A költségvetés tervezetéhez viszonyítva a 6. ötéves terv négy éve alatt az oktatásügyi kiadások csaknem 4 milliárd koronával voltak nagyobbak. Ezt a túllépést nagy mértékben a csehszlovák nevelési-oktatási rendszer tökéletesítésével kapcsolatos kiadások okozták, mivel ezeket a tervezet nem foglalta magába. Tavaly az egészségügyre 19 milliárd koronát fordítottunk, ami 4,5 százalékkal több, mint 1978-ban. Elsődleges figyelmet szenteltünk a betegségek megelőzésének, a szív- és érrendszeri betegségek, az onkológiai és a vírusos betegségek programjának, valamint a gyermekek és anyák ellátása javításának. Tavaly összesen 122 700 lakást építettünk, amihez az állami költségvetésből 23 milliárd koronával járultunk hozzá, ami 4,7 százalékkal több, mint 1978 ban. Az előterjesztett zárszámadás és az ezzel kapcsolatos értékelés azt bizonyítja, hogy a tavalyi költségvetés biztosította a gazdaság tavalyi szükségleteit és a társadalmi fogyasztás fejlesztését. A CSSZSZK kormánya nevében javaslom, hogy a Szövetségi Gyűlés hagyja jóvá az 1979. évi zárszámadás javaslatát. úf szó 1980. VI. 11.
