Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-10 / 135. szám, kedd
BŐVÜLŐ ENERGIABÁZIS I. Népgazdaságunk nagyberuházásai szorosan kapcsolódnak az energetikához, hiszen energiafogyasztó- és -termelő létesítményekét egyaránt építünk. A megvalósításban mindkét esetben jelentős szerepe van az építőiparnak, bár az energetikai nagyberuházások értékének jelentős hányada nem építőipari jellegű! Ebből következik, hogy a teljes építőipari termelésben az energetikai beruházások jóval kisebb részét jelentik az összkiadásoknak, mint az energiafogyasztó létesítmények. Ugyanakkor azonban az építőipar egyre nagyobb mértékű energetikai beruházás kivitelezését végzi. Ezt bizonyítják a következő adatok is: míg az ötödik ötéves tervidőszak folyamán az építőipari munkálatok összértékéből 7,5 százalék esett az energetikai építkezésekre, addig a most vége felé közeledő hatodik ötéves tervidőszakban ez az arány 10,6 százalékot ér el. A növekedés üteme azonban tovább gyorsul, és ha a következő ötéves tervidőszak tervezett számadatait összevetjük a jelenlegivel, akkor az 50 %-kos növekedésről szóló adat kellőképpen jelzi, hogy az építőipar feladatai ugrásszerűen nőnek, s nemcsak az energetikai beruházások terén. így még inkább fontos a meghatározó jelentőségű energetikai létesítmények építésének terminusait betartani, hiszen a ikésés következményei fokozottabb mértékben jelentkeznek a későbbiek folyamán. Persze, egy-egy nagyberuházás megvalósulásának időtartama nem fér bele egy-egy ötéves tervidőszakba, így 1981-től Is találkozunk azokkal az elnevezésekkel építőipari feladataink teljesítése során, amelyek már ma sem hatnak idegenül az újságolvasó számára. V-1 ÉS V 2 A Jaslovské Bohunicén épülő atomerőműnek elnevezéseit már megszokhattuk. Az építőipari hírekből, ripoťtokból azonban a közeljövőben végképp eltűnik majd a V—1-es, hiszen már a befejezéshez nagyon is közel áll második blokkjának építése, amely már elkezdte a próbaüzemelést is. A két blokk összesen nyolc évig készült, s jelenleg építőipari szemszögből nézve már csak a „szépítés" folyik. A V—2-es atomerőmű építése 1977-ben kezdődött, és e további 2X440 megawatt teljesítményű erőimü befejezését 1984*re tervezik. Persze, az energiatermelés ennél jóval korábban megkezdődiik. így az első blokk átadási határideje 1982 decembere, és egy évvel később a második blokk energiatermelése is elkezdődik. El kell kezdődnie! így vélekednek az építőipar illetékesei, hiszen a szükséges energiamennyiség hiánya nemcsak a többi termelőágazatot hátráltatná, hanem vissza vetné az energetikai beruházások megvalósítási folyamatát is. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, hogy ez láncreakció... Annak ellenére, hogy ennek a két atomerőműnek eredetileg teljesen egyformának kellett volna lennie, jelentős különbséggel épül a V—2-es idősebb „testvéréhez“ viszonyítva. Elsősorban építőipari szemszögből nézve szembetűnő a különbség. Több mint negyedimlliárd koronával kerül többe, s másfélszer annyi vasbetonnal készül, mint a V—1-es. A menetközben történt változás következménye, hogy az elmúlt évi feladatok egy részét nem teljesítették az építők, így ez az idei évre maradt 4 X 440 MW Azaz 1760 megawatt összteljesítménnyel fog működni a mohi (Mochovce) mellett felépülő atomerőmű, amelynek előkészületi munkálatai már megkezdődtek. Az erőmű építése a jövő évben kezdődik, s 1990 ben fejeződik be. A jtflenlegi árviszonyok mellett a feltételezett építőipari kiadások meghaladják a 7 milliárd koronát, s az atomerőmű összértéke feltételezhetően csaknem 21 milliárd korona lesz majd. Ez persze azoknak a beruházásoknak a költségeit nem foglalja magába, amelyek az atomerőmű építésével párhuzamosan valósulnak meg. Lakásokat kell építeni, az erőmű villanyáram- és hőkivezető létesítményeit is el kell készíteni stb. Erre az építkezésre mintegy hat és félezer építőmunkás kell majd a csúcsmunkák idején, 1985-ben, majd két évvel később a szerelők csúcslétszáma 5600 körül lesz. Feltehetően 1986-ban lesznek a legtöbben az építők — 11 500 lesz a számuk. DUNAI VÍZLÉPCSŐRENDSZER Nagyon sóikat írtak már alapok a jelenleg már éppen két éve folyó építkezésről, amely két ország közös beruházása. Két erőműből áll majd a rendszer, amelynek legfőbb erénye, hogy elsősorban csúcs- energiát termel majd — mégpedig a Bősnél (Gabčíkovo) épülő erőmű 700 megawattos teljesítménnyel. A Nagymaros mellett épülő erőmű pedig állandóan fogja termelni az elektromos energiát — 146 megawatt beépített teljesítménnyel. A Duna csehszlovák szakaszának teljes hosszában folynak majd a munkák, hiszen a Körtvélyes (Hrušov)'— Du- nakiliti vízduzzasztó létesítésével keletkező tó egészen Bratislava alá felnyúlik, majd a felvízcsatorna csaknem 18 kilométer hosszan átszeli a Csallóköz alsó részét Bősig, onnan az alvízcsalorná vezeti vissza az erőművön és a hajókamrákon áthaladó vizet. A Szaptól (Palkovičovo) lefelé eső Duna- szaikaszt mélyíteni kell, a gátakat meg kell erősíteni még a mellékfolyókon is, duzzasztó épül Nagymarosnál, amely felfogja a felvízcsatornán lezúduló vízimennyiséget és fokozatosan engedi a Duna további szakaszába. Korábban már bővebben ismertettük — többször is — az egész vízlépcső- rendszer működését, így eme rövid vázlatot csak emlékeztetőül szántuk, no meg annak sejtetésére, hogy milyen óriási mennyiségű munkát kell elvégezni 1991 decemberéig, amikorra az egész műnek el kellene készülnie. Az ismert nehézségek ellenére az eredetileg megállapított határidők változatlanok. Eszerint az első áramtermelő egység átadási határideje 1986 júniusa, az utolsó 1989 júniusa. Utána pedig a dunai vízlépcsőrendszer évente mintegy 3680 gigawattóra elektromos energiát termel, amelynek fele hazánkat, fele Magyarországot illeti. MÉSZÁROS JÁNOS MENNYI ZÖLDSÉG LESZ? 1980. 71. 10. A későn beköszöntött tavasz v kiskertekben, kertészetekben is érezteti hatását, a tavaszi zöldségfélék a szokottnál kesébb kerülnek asztalunkra Nem véletlen tehát, hogy napjainkban sok szó esik a zöld ségellátásról. Az éléskamrával törődő ember ugyanis figyelemmel követi a nála számításba jövő áru körüli helyzet kialakulását, összehasonlításokat végez, kalkulál, tervez, s ha közben rájön, hogy tavaly ugyanebben az időszakban az ellátás — ha nem is volt tökéletes, de jobb volt az ideinél, s ugyanokkor az időjárás most rosszabb, mint egy évvel korábban, akkor nem lelkendezik. Az is nyilvánvaló, hogy a „gyengélkedést“, illetve annak okát nem csupán a természeti viszonyokban látja, hanem a termelőkben és a termesztésben is. Hogy igaza van-e az ekép- pen gondolkodó kelet-szlovákiai fogyasztónak, arra a minap Jaroslav Jarabák mérnöktől, a Kertbarátok Szövetsége Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának igazgatójától kértem választ. Nem mentegetőzött, a valóságot mondta el. Nem dicsekedhetünk. Hogy a zöldségárusoknál jelenleg a vásárló alig kapja meg az árut, amire szüksége lenne, annak több oka is van. A legfőbb az, hogy a zöldség- termesztésre az idei tavasz kedvezőtlen. Késett, s mindamellett májusban tizenkétszer csökkent nulla fokra a hőmérséklet. Sajnos, a kerületben kevés az üvegház, mindössze 2,5 hektáron van, a 86 hektár fóliasátor nagy részét pedig fűtőanyag hiányában nem tudták fűteni, a gyenge napsugarak • sem teremtettek bennük kellő meleget. Májusban a szél is ellenünk dolgozott, hiszen sok fóliásé Irat megrongált. A Valalikvi Állami Gazdaságban ötwmef, a Nižná Myšla-i Efsz- ben 47 et, a Palínt Efsz-ben egy hektárnyi területen tépte szét, s más helyről is jelentettek hasonló károkat. — Az sem kimondottan a termelők hibája, hogy a nagyka- posi (Veiké Kapušany) és szádaimási (Jablonov nad Turňou) kompresszorállomásokon a tervezettnél lassabban halad az üvegházrendszerek építése. Erre a vásárlók nem kíváncsiak, ha mégis, akkor csak minket okolnak érte, pedig mi saját erőnkből képtelenek vagyunk azokat elkészíteni. — A kerület vásárlóközönsége áprilisban és májusban nem lehetett elégedett a kínálattal. Az év további része kárpótolja majd az eddigi lemaradást? Kielégíti az igényeket? — Bízom abban, hogy igen. A kerületben ugyanolyan területen termesztünk zöldséget, mint tavaly, vagyis 2860,5 hektáron. Május végéig 1834,3 hektáron végeztük el a vetemé- nyezést, illetve ültettük ki a palántákat, s jelenleg már csak a melegkedvelő fajták magja, illetve palántája hiányzik a kertekből. Június 30-ig azonban ezt a feladatot is szeretnénk elvégezni. — Sajnos, a már említett szélviharok nemcsak a fóliasátrakban tettek jelentős kárt, hanem a szántóföldi zöldségfélékben is, főleg a magról vetett hagymában. A megkárosított területeket ismét bevetettük, de ez a növényzet fejlődésében újabb kiesést, késést jelent. Az előzetes számvetés azt sejteti, hogy júniusban 125 tonna hagyma helyett csak 74,5 tonnát tudunk árusítani, sárgarépából 170 tonna helyett 120 tonna kerül a piacra, karalábéból a tervezettnél 8 tonnával több, vagyis 208 tonna, uborkából 880 tonna helyett 1400 tonnára van kilátás, petre- lyemből pedig több mint valószínű nem 75 tonnát, de 115-öt kínálunk a fogyasztóknak, ösz- szegezve ez annyit jelent, hogy a júniusra tervezett 2885 tonna zöldség helyett 3100 tonna lesz a termesztők teljesítménye. — A közelmúltban terepszemlén voltunk a tőketerebesi, a michalovcei és a Kassa-vidéki járásban. A látottak és tapasztalatok alapján a Kassa-vi- déki járással voltunk megelégedve a legjobban. Az üzemek közül elsősorban a Valalikyi Állami Gazdaság, a Vysoká nad Uhom-i, palíni és a csicsé- ri egységes földművesszövetkezetek munkája dicsérhető. Azt, hogy a tavaszi hónapokban kevés volt a korai zöldség, már nem tudjuk kárpótolni, de az évi tervünket, ami 47 400 tonna zöldség előállításával számolt, teljesíteni akarjuk. A kérdés a helyzet alapján jogos volt, s a megfontoltnak és megalapozottnak látszó válasz is elfogadható. Sajnos a kérdések és válaszok — akármennyire is igazságosak —, csak kis részben jelentenek vigasztalást. A csorbát teljesen csupán az igényeknek megfelelő kínálattal lehetne kiköszörülni. Reméljük, a termelők jóvoltából hamarosan erre is sor kerül. GAZDAG JÓZSEF A Senicai Járási Útkarbantartó Vállalat dolgozói is segítenek az árokpartokon termett Ja begyűjtésében (A szerző felvétele) Takarmónybetakorítós a senicai járásban A hosszan tartó hideg következtében a mezőgazdasági dolgozók a legtöbb helyen nem tudták agrotechnikai határidőben elvégezni az összes tavaszi munkát. Igaz, hogy ezt a késésit a természet elegendő nedvességgel kárpótolja, meggyorsítva ezáltal a gabona, a takarmányfélék és a kapásnövények fejlődését. Mi a helyzet napjainkban a senicai járás mezőgazdasági üzemeiben? Erről beszélgettünk Remko Ondrej mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatójával. — A gabonavetési tervet teljesítettük, sőt túlteljesítettük, a többi növény vetését és ültetését szintén elképzeléseink szerint hajtottuk végre. Csupán a burgonyaültetési tervet nem teljesítettük, azért, mert nem volt elegendő ültetőanyagunk. Az időjárás járásunkban sem kedvez a növénytermesztésnek. Körülijeiül 14 napos lemaradás észlelhető a fejlődésben. Dolgozóink állandóan szemmel tartják a határt. A határszemle azt mutatja, hogy az összes fejlődésijén levő növény alapos ápolást igényel. A vegyszerezésnek és a kultiválásnak a járás mezőgazdasági üzemeiben •nagy figyelmet szentelnek. Mindenütt tudatosítják, hogy ha optimális hektárhozamokat akarnak elérni, akkor mindent meg kell tenni, amit a termesztési technológia ilyen helyzetben megkíván. A takarmánynövények első kaszálására alaposan felkészültek a szóban forgó járás mezőgazdasági üzemei. Ez érthető, hiszen az állattenyésztés már nagyon várt a friss takarmányra. Május közepén kezdték meg a takarmányrepce és az őszi ta karma ny keverékek begyűjtését. összesen mintegy 200 hektár takarmányrepce, 1200 hektár takarmánykeverék, 7820 hektár évelő takarmány, 12 330 hektár gyep termése vár betakarításra. A begyűjtési munkálatokban 19 önjáró 23 SP—420- as kaszálógépet, 154 traktor után függeszthető kaszálógépel, 257 önfelszedő kocsit, 123 magasnyomású prést, 350 szárító ventillátort és egyéb gépet alkalmazhatnak. Takarmányféleségekből jó termés ígérkezik, ezért feltételezik, hogy a tö- megtakarmányok termesztési tervét maradéktalanul teljesítik. A termés 35 százalékát megszárítják, 35 százalékából szenázst készítenek, 20 százalékát pedig szénalisztté dolgozzák fel. A fennmaradt mennyiséget zölden etetik fel. — De ez még nem minden. Ránk vár még a nehezen hozzáférhető területeken termett széna betakarítása is, amiből mintegy 1500 tonnát gyűjtünk be. S ez bizony nem jelentéktelen mennyiség. A takarmánybetakarítási feladatok maradéktalan elvégzésére a mezőgazda- sági dolgozók közelmúltban lezajlott járási aktívaértekezletéö is felhívtuk a figyelmet. — Mint tudjuk, a járás cukorrépatermesztői az idén is beneveztek a prostéjovi járás által meghirdetett versenybe, melynek lényege minden egyes hektárról öt tonna cukor kitermelése. Tavaly a senicai járás mezőgazdasági üzemeinek ezt az igyekezetét nem koronázta siker. Az idén hogyan készültek fel e cél elérésére? — A múlt év cukorrépa termesztőink részére sok tanulsággal szolgált. A kedvezőtlen időjárási viszonyok, a rendkívüli meleg, a kevés eső, a betakarítási munkáik késése mind negatívan mutatkozott meg a cukorrépa hektárhozamában. A terméseredményekre rányomta bélyegét az, hogy a cukorrépa- termesztésben résztvevő dolgozók sem végeztek kiváló minőségű munkát. Ebben az évben 3050 hektáron vetettünk cukor? répát. Hogy a tavalyi sikertelenség nem szegte kedvüket a cukorrépatermeszitőknek, arról tanúskodik a szocialista kötelezettségvállalásuk is. Sajnos, minden jel arra vall, hogy az idei Időjárás sem kedvez a cu- korrépatermesztésnek. A hideg idő miatt csupán április végén sikerült talajba juttatni a vetőmagot. A vetőmag fajtaösszetétele megfelelt a követelményeknek, azonban sok volt közte a gyommag. A május újabb kellemetlen meglepetésekkel szolgált. A hónap első felében a felhőszakadást követő belvíz a járásban 525 hektár cukorrépával bevetett területen tett kárt. A pótvetést máj is 18-ra végezték el. Az első vetésű növények jól fejlődnek, viszont kár, hogy az esőzések megritkították annak 30 százalékát. Sóik mindent jóvátehetünk még abból, amit az időjárás elrontott. és így valóra válthatjuk elképzeléseinket. JOZEF SLUKA Minden órában 18000 kg kenyér és 16 000 darab péksütemény kerül ki a Dél-mor- vaországi Sütőipari Vállalat tŕebiči Csehszlovák-Magyar Barátság nevet viselő üzemének új, korszerű, automata gépsoráról. Az üzemet a Sövferv magyar épitőipari vállalat épitetie 30 hónap alatt. A korszerű sütöde 1979 májusától látja el kenyérre! és péksüteménnyel az egész tŕebíči járást. Felvételűnkön Karéi Kaspar látható, ekl a kenyérdagasztó gépsort ellenőrzi (V. KorCák felvétele — CSTK)
