Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-09 / 134. szám, hétfő
Szlovákia mezőgazdaságának feladatairól A nie zúg azda säg i élelmiszeripari komplexum fő feladata a CSKP KB 13. és 14. ülése határozatainak sikeres teljesítése, tizeket a határozatukat az SZLKP Kfí illései az SZSZK körül- ményeinek megfelelően konkretizáltak, majd a kerületi és a fúrási pártbizottságok megvitatták a tennivalókat, és megfelelő határozatokat, hoztak a végrehajtás biztosítására. Rendkívül igényes feladatokat teljesít az idén mezőgazdaságunk. Igényes, de teljesíthető feladatokat tűzött ki a párt, így nagy sz/ikség van az erőforrások és tartalékok mozgósítására. Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a közelmúltban beszélgetést folytatott Milan Pavlíkkal, a Rl/dé právo munkatársával. Az interjút az alábbiakban közöljük. 1980 VI. 9. • Az idén mire összpontosít Jak törekvésein kel első sorban, é\ jelenleg mi a helyzet Szlo vákia mezőgazdaságában? — Mivel az elmúlt években * mezőgazdaság adós maradt néhány fontos feladat teljesí- testivel, az idén mind a bruttó termelésben, mind a piaci produkcióban nagy növekménnyel számolunk a növény termesztésben, főleg ami a gabonát, a hüvelyeseket, a cukorrépát, az Ólajnövéuyeket, a gyümölcsöt és a zöldséget illeti. Az állattenyésztésben kisebb mértékű lösz a növekedés, itt főleg a szarvasmarha-állomány hasznosságát növeljük. Az idei terv teljesítésével és esetleg célszerű túlteljesítésével optimális eredményeket akarunk elérni a ö. ötéves terv teljesítésében, teljesíteni akarjuk a termelés intenzitásának mutatóit, és jó alapot kívánunk teremteni a 7. ötéves tervidőszak megkezdéséhez. Mindezt figyelembe véve az Idén a növénytermesztés a fő láncszem, és ezen belül a gabona- és tömegtakarmány-ter- inelés. Mivel szabad földterületeink már nincsenek, a termelés intenzívebbé tételére, a hek tárhozamok növelésére kell összpontosítani erőfeszítéseinket. Itt főleg a gabona, a kukorica, a szántóföldi és a réti takarmány félék hozamainak nö vetésére gondolok, elsősorban a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben. Már az év elején ezekből a követelményekből indultunk ki. Ősszel lényegében betartottak a vetésnél az agrotechnikai határidőket, növelték a nagy hozamú fajták részarányát, így egészében véve sokat ígérő az eddigi fejlődés. Több és jobb tömegtakarmányt takarítottunk be mint a múlt évben, így a tej és a marhahústermelésben jól teljesítik a feladatokat. Megoldottuk a szemestakarmány problémát, így a sertéshús-, és baromfihús-termelési tervet is teljesítjük. A trágyázás tökéletesítésével és az idejében elvégzett mélyszántással jő feltételeket teremtettünk a tavaszi munkák sikeres elvégzéséhez. ■ A szervezésben melyek a fö feladatok? — A pártszervek és -szervezetek jó munkára ösztönzik az irányító szervekben dolgozó kommunistákat. Politikai-szervező és politikai tömegmunkánk a feladatok idejében történő elvégzésére, a vetések ápolásának, a kártevők irtásának, a trágyázásnak és a tala jelőkészítésnek biztosítására összpontosul. A szervezőknek nagy gondot kell fordítaniuk a szálas takarmány színvonalas betakarítására, a kukorica-, cukorrépa-, napraforgó-, burgonya-vetésterületek ápolására. Későn köszöntött be a tavasz, így előfordulhat, hogy rövidebb időszakra torlódnak össze az élőmunka- és gépigényes feladatok, hogy a tavaszi munkákról nyomban át kell térni a nyári munkákra, és így nem lesz idő a „pihenésre“, ezért minderr vállalatnak állandóan küzdenie kell minden termény esetében a magas hektárhozamokért. Mindenütt az adott helyzetnek megfelelő, differenciált intézkedésekre van szükség. Intenzíven ki akarjuk használni a szakszolgáltatások, a tudományos műszaki intézmények, az egyes élenjáró termelők nyújtotta lehetőségeket és tapasztalatokat, és tovább fejlesztjük, színvonalasabban szervezzük a magas hektárhozamok elérését támogató szocialista munkaversenyformákat. ■ javában folyik a szénabegyűjtés Miként biztosítják Szlovákiában, hogy elegendő és jő minőségű tömegtakarmányt takarítsanak be a gazdaságok? — A gabonaprogram komp lex végrehajtása szempontjából különös figyelmet fordítunk a szántóföldi és réti tömegtakar- mány termelésére. Ez főleg a hegyvidéki és hegyaljai térségekben fontos feladat, mert itt vannak a legnagyobb tartalékok. Persze, problémák vannak a meredekebb lejtők szénater- mésének gépi betakarításával kapcsolatban. Egyelőre a rendelkezésre álló gépekkel és a helyi lakosság segítségével kell a szénái betakarítani, miközben a társadalmi munka és ü patronáló üzemek beszervezésére is nagy gondot kell fordítani. A pártszervek foglalkoztak a kérdéssel, és megfelelő intézkedéseket tettek a gépek (főleg az önjáró kaszálógépek}, tartósítószerek kihasználására, a nehezen hozzáférhető helyek kooperációban való legeltetésének megszervezésére. Ugyan akkor nagy gondot fordítanak arra is, hogy az agronórausok es az állattenyésztők nagyobb felelősséget erezzenek a tö- megtakarmány színvonalas betakarításáért, illetve tárolásáért. fl Konkrét példákat is fel lehet sorolni arról, hogy miként biztosítják a szálas takarmány betakarítását? — Vegyük szemügyre közelebbről, hogy mi történik a közép-szlovákiai kerület szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. A gyepterületekről — a legeltetett területeken kívül — csaknem 150 ÜÜÜ hektárról kell a szénát betakarítani. Ebben a kerületben különösen bonyolult feladatokat kell teljesíteni, hiszen a rétek 45 százaléka 15 fokosnál nagyobb lejtésű. A nagy teljesítményű gépek legfeljebb csak 12 fokos lejtőkön használhatók. A kerületben 325 szocialista munkabrigád 2890 tagja vesz részt a 3zénabetakarításban. Ezek a dolgozók 230 ezer óra társadalmi munkára kötelezték magukat. Kilenc komplex racio- nalízáciős brigád 320 tagja is bekapcsolódott a munkába, és 25 ezer óra társadalmi munkára kötelezte magát. A szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok arra is kötelezték magúkat, hogy az első kaszálásból származó termést 14 nap alatt takarítják be. A kerületben á betakarítás időtartamának átlaga 19 nap. 8 Milyen lehetőségek va rnak a termelés iovábbi növelésére, és az idén hogyan használják ki ezeket? — A fehérjeprogram teljesítése érdekében elsősorban a hüvelyesek termesztésének növelésére fogadtunk el intézkedéseket. Ezekből a tervezett területet vetettük be, s a növények eddig nagyon szépen fejlődnek. További intézkedéseket kell azonban foganatosítanunk azért, hogy az illetékes mezőgazdasági üzemek nagyobb gondot fordítsanak a fehérjeprogram teljesítésére, tudatosítsák a hüvelyesek termelésének jelentőségét, s annak a szükségességét, hogy e téren is önellátókká kell válnunk. Az eddiginél határozottabb lépéseket kell tennünk azért is, hogy zöldségből és gyümölcsből Is önellátókká váljunk. A jelenlegi fejlődési ütem és a lehetőségek alapján állíthatjuk, hogy az e téren kitűzött feladatok jobban teljesíthetők mint a múltban. Megköveteljük, hogy a kooperációs és integrációs kapcsolatok ke retében nagyobb felelősséget tanúsítsanak a termelés meny- nyiségi és minőségi mutatóinak teljesítéséért, az elosztásért és a raktározásért. fi Az állattenyésztésben mire fordítják a figyelmei? — Bár a mezőgazdasági termelés növekedésének fő feliétele a növénytermesztés fejlő dése, a hozamok emelkedése, nagy figyelmet szentelünk az állattenyésztésnek Is, e téren szintén igényes és bonyolult feladataink vannak. Az állat- tenyésztés növekedésének üteme azonban nem egyenletes. Lassú ütemben fejlődik a szarvasmarha-tenyésztés, aminek viszont döntő szerepe van. Mindenekelőtt a marhahús, a lej termelésének növelésére helyezzük a hangsúlyt, s nagy figyelmet szentelünk az állo- mányforgő meggyorsításának, a borjúpevelésnek stb. Ez különösen fontos feladat, mert közismert, hogy a sertés- és baromfitenyésztés fejlesztéséhez több szemes takarmányra van szükség, a szarvasmarha-tenyésztésben pedig kihasználhatók a tömegfa karma ny-termesztésben rejlő tartalékok és lehetőségek. Minden ágazatban nagyobb hatékonyságra és jobb minőségre törekszünk. Mindenekelőtt a takarmányok lehető leggazdaságosabb fel etetésére, a súlygyarapodás növelésére, a tojás- és a tejhozam nőve lésére igyekszünk, mégjjedig a tüzelőanyag-, energia- és egyéb termelési költségek csökkentésével egyidejűleg. R Az emberek, s mindenek előtt az irányitó dolgozók dön tő mértékben befolyásolják a termelés növekedéséi. Mit vár nak el tőlük az idén? — Azt tartjuk, hogy a növénytermesztésben és az állat tenyésztésben egyaránt javítani kell az irányítást, a felme riilő problémákat operatívan, azonnal meg kell oldani. Min dent meg kell tenni a tech nológiai fegyelem megtartásáért, harcolni kell a káros rutinszerűség és a fogyatékosságok felszámolásáért. Az erőket a fő problémák megoldására kell összpontosítani a tér melésben, az irányításban és a szervezésben egyaránt. Az agronórausok, a növényvédő szak emberek, az agrokémikusok helye a szó szoros értelmében a határba ír, az állatorvosok, a fajnemesítők helye pedig az állattenyésztő telepeken* van. A belső tartalékok és források kihasználása a döntő előfeltétele a terv teljesítésének és túlteljesítésének, a lemaradások felszámolásának, a tudományos-műszaki haladás eredményei gyakorlati kihasználásának a mezőgazdaságban is. E célok eléréséért folytatott küzdelem során növekszik a mezőgazdaságban dolgozók kezdeményezőkészsége is. E kezdeményezőkészség szervezésének, irányításának és értékelésének az irányítás minden fokán maximális figyelmet kell szentelnünk. Arról van szó, hogy egy-egy vállalat konkrét feltételei közepette olyan versenyformákat használjanak ki, amelyek a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a hatékonyság növekedését, a minőség javítását, s a gyengébb mezőgazdasági üzemek, vállalatok problémáinak megoldását. Támogatjuk a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok tevékenységét, a magasabb terméshozamok elérését célul tűző mozgalmakat, az egyéni és a közös szocialista vállalásokat egyaránt. Támogatjuk a piešfa- nyi és a vágsellyei (Šafa) kooperációs társulások felhívására született felajánlásokat is. Ezek főként azért nagy jelentőségűek, mert megvalósításukból nem csupán a termelő vállalatok, hanem a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok, a kutató intézetek is kiveszik részüket, s nem csupán a gazdasági hatékonyság elérését tartják szem előtt, hanem nagyra értékelik a felajánlás társadalmi-politikai jelentőségét is, hogy a kollektíva felelősséget vállal az egyénért és fordítva, az egyén harcol a kollektív sikerért. Az eredmények azt mutatják. hogy a dolgozók kezdeményezése kedvezően hat a tervezett feladatok teljesítésére. ■ Köszönöm a beszélgetést. Anna Fekeöová, a komáromi dohunygyárból több évben elnyerte az „üzem legjobb dolgozója" dm^t (Felvétel: archív) Jó minőségű termékeket állítanak elő Öreg gépeken új módszerekkel dolgoznak A Csehszlovák Dohányipari Vállalat kom á romi (Ko má mo) üzeme már évek óta a járás legjobb üzemei közé tartozik. Dolgozói évről évre túlteljesítik a feladataikat. A dohánygyár 199 dolgozója tavaly 03,5 millió korona értéket termelt. Sikereikről tanúskodik az a tény, hogy az tizeim a nyereség tervét 37.5 százalékkal túlteljesítette, és a tervezett termelési költségeknek csupán, 98 százalékát merítette ki. Az idei feladataik a dohánygyárban is igényesebbek, mint az előző évben, a dolgozóik azonban ezekkel is sikeresen megbirkóznak. Az év első négy hónapjának a termelési mutatóját 110,7 százalékra teljesítették. Főleg a muiuka termelékenység fokozásával. Ezt a mutatót az év elejétől 110,6 százalékra teljesítették. Az eredmények eléréséről Ondrej Stano mérnökkel, az üzem Igazgatójával, Rudolf Vaorovics, üzemgazdásszal, Jaroslav Parkért igazgatóhelyettessel és Lengyel Ferenccel, a karbantartók részlegén dolgozó szocialista ni unka brigád vezetőjével beszélgetünk. Elmondották, hogy az üzemnek 2 önálló termelő részlege van. Az „ősibb“ részleg 1923 óta vagyis a dohánygyár fennállása óta létezik. Itt a dohány feldolgozásával és formentálá- sáv>al foglalkoznak. Valamikor 3500 tonna dohányt dolgozott fel és fermentált a dohánygyár. Ez a mennyiség 1979-ben 865,3 tonnára csökkent. Az üzem ugyanis fokozatosan a füstszűrös rudacskák gyártására szakosodik. Ezt a munkát az új részlegen végzik. Az itt gyártott kártolt viszkózaanyag és füstszűrös filterek nagyobb nyereséget hoznak az üzemnek, mint a fermentált dohány. A dohányzás árt az egészségnek, az emberek ezt egyre többen tudatosítják, ezért a veszélyt a füstszűrös betétekíkel igyekeznek csökkenteni. Évente egy milliárd füstszűrös rudacs^ 'ka hagfyja el a komáromi dohánygyárat, ami 4 milliárd füstszűrös cigaretta gyártásához elegendő. (Egy-egy rudacskát ugyanis 4 felé vágnak.) A füstszűrös betétek gyártásához szükséges alapanyagok nagy részét hazánk külföldről — főleg tőkés országokból —> importálja. A szállító cégnek hatalmas hordóikban szállítják le az alapanyagot, amelynek a vagonokból való kirakása itt kézi munkával történik. A má« síik nehezítő körülmény, hogy az üzem dolgozói régi, korszerűtlen gépekkel dolgoznak, amelyeket az ország textilüzemeiben elöregedés miatt kise« lejteztek. Ezeken a gépeken csak fáradtságos munkával ér« he tok el jó eredmények. A doL« gőzök hozzájárulására, jó irányító munkára van szükség. Az öreg gépeknél mindig nagyobb az esély a meghibásodásra mint az újaknál. A komáromi dohánygyárban Lengyel Ferenc vezetésével viszont egy olyan 25 tagú karbantartó csoport, ra-« ciomalizációs brigád dolgozik, amely nem ismer javíthatatlant gépet. A karbantartók soraiból1 kerül kit a legtöbb újítási javaslat, amelyek realizálását is ők vállalják, A pótalkatrészeket ugyanis országszerte hiába ke« resnók, mert ezekhez a gépek« liez már ezeket egy vállalat sem gyártja. A dohánygyár karbantartói ezen nem is hosszan« kodnak, hanem saját műhe« lyeikben készítik el azokat. Az újítási javaslatok azonban nemcsak a pótalkatrészek gyár« tására irányulnak, hanem az egyes munkálatok megkönnyí« tésére, az energiával való takarékosságra és a termelési költ« ségek csökkentésére is. Az üzem vezetőségét a követ« kező módszer bevezetése dicsé« ni: a külföldi szállítóktól érke« zett nyersanyag miatt a múltban kötbért kellett fizetnie az Üzemnek. Főleg az éjszaka és a szünnapokon érkezett áru ki« rakása okozott gondot. Ennek megelőzése- érdekében a Múlt óv júliusában bevezették az éj« jeli készenléti szolgálatot. Há vagon érkezik, ők azonnal mun« kához látnak. Ezzel a módszer« rel az üzem jelentős pénzösz« szeget takarít meg. A Csehszlovák Dohányipari Vállalat komáromi üzemének dolgozói odaadó munkával érik el sikereiket. Ezért dicséret 11» letí mindannyiukat. Főleg pe« dig azért, mert termékeik ki-- váló minőségűek. KOLOZSI ERNŐ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban több nagy cementgyár termel fontos építőipari alapanyagokat. Köztük a legismertebbek a Komuszan és a Haezsu-gyár. Nemrég újabb nagyüzem építését kezdték meg. A cementipar fejlődését mutatja az az adat, miszerint 1970 ben még csak 4 millió tonna cementet gyártottak a hazat nyersanyagok felhasználásával, 1976-ra ez a mennyiség már megkettőződött, azóta pedig évtől-évre tovább nő. A terv szerint 1984-re a második hétéves terv utolsó esztendejére az évt cementtermelés már el fogja érni a 12—13 millió tonnát. (BUDAPESS — KCNA) A Kincses-hegy kincsei A mongóliai fiatal iparváros, Erdenet környékén emelkedik a magasba a Kincses-hegy, amely alaposan rászolgált nevére. A hegy mélyében a réz és a molibdén mellett értékes drágakövek, köztük a mongolok nagy becsben tartott „kilenc kincsének“ egyike a türkiz Is megtalálható. Az ulán- bátori ékszergyár avatott mes« tereinek kezében ez a kincs a csodálatos formákban csiszolt türkiz gyűrűk, függők, karpe* recek, nyakékek különleges dí« sze lesz. A Koreai cementipar dinamikus fejlődése
