Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-07 / 133. szám, szombat
Folytatni kell az enyhülési politikát Leonyid Brezsnyev fogadta az indiai külügyminiszteri; A teheráni nemzetközi konferencián ELÍTÉLTÉK AZ USA IRÁNI POLITIKÁJÁT (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Naraszimha Raól, az Indiai Köztársaság külügyminiszterét. A fogadáson jelen volt Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozón Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta a Szovjetuniónak a szovjet—indiai kapcsolatok további elmélyítéséi-« irányuló következetes politikáját. Mint mondotta, az imperialista erők intrikái bonyolulttá tették a nemzetközi helyzetet. Ugyanakkor hangsúlyozta: folytatni kell az enyhülési politikát, igyekezni kell elhárítani a konfliktushelyzeteket, és tiszteletben kell tartani minden ország népének jogát az önálló fejlődésre minden külső beavatkozás nélkül. Az indiai külügyminiszter az indiai fél megelégedettségét fejezte ki a szovjet—indiai kapcsolatok fejlődésével kapcsolatban. Olasz helyhatósági választások FELTÉRKÉPEZŐDNEK AZ ERŐVISZONYOK (ČSTK| — Negyvenhárom- millió olasz polgár járul a hétvégén az urnákhoz, hogy megválassza a helyhatósági szerveket. A helyi választásoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mivel nemcsak a helyi szervek összetételéről döntenek, hanem megmutatják az országos méretű politikai erőviszonyokat is. A figyelem a két legnagyobb olasz pártra, a kereszténydemokratákra és a kommunistákra összpontosul. Az OKP az 1975-ös helyhatósági választásokon nagy sikert aratott, és mivel a tavalyi parlamenti vá lasztások során némiképp visz- szaesett, érthető feszültséggel várják a vasárnapi választásuk eredményeit. A -kereszténydemokraták számára a helyhatósági választások tükrözik majd a Cossiga- kormány eddigi tevékenységének a minősítését. A Cossíga- kormánynak nem sikerült enyhítenie a gazdasági problémákat, az inflációval és a munka- nélküliséggel járó gondokat, nem tudta korlátozni a terroristák tevékenységét. A kormánypárt tekintélyét az el múlt hónapokban több botrány csorbította. (ČSTK] Tegnapra virradó éjszaka Teheránban befejeződött az a nemzetközi konferencia, melyen 50 ország képviselői elítélték az Egyesült Államok beavatkozását Irán bel- iigyeibe, s mindenekelőtt a közelmúltban végrehajtott siker, telen amerikai katonai 'hadműveletet. A húszpontos zárónyilatkozatban až Irán kezdeményezésére megtartott konferencia résztvevői megerősítették Irán jogát arra, hogy kártalanítást kérjen azokért az óriási anyagi és emberi veszteségekért, melyek az elmúlt 27 évben Iránnal szemben követett amerikai politikának a következményei. Elismerték: jogos Irán kérelme a megdöntött sah és vagyona kiadatását illetően. Több mint száz küldött elítélte az Irán elleni gazdasági szankciókat, mindenekelőtt az USA ban levő iráni bankbetétek zárolását, elítélték az amerikai hatóságok fellépését az Egyesült Államokban élő irániakkal, mindenekelőtt a diákokkal szemben. A nyilatkozat elítéli az Egyesült Államok által más országokra gyakorolt nyomást, hogy csatlakozzanak az Irán elleni kereskedelmi embargóhoz. A konferencia résztvevői megállapodtak abban. hogy különleges bizottságot hoznak létre, amely fenntartja majd a kapcsolatokat a konferencia küldöttei között azzal a céllal, liogy egyeztesse erőfeszítéseiket az iráni fórra dalom ellen irányuló imperialista provokációk megakadályozására. Hangsúlyozták, hogy az USA és Irán közti ellentéteket békés eszközökkel keii megoldani. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter, aki a záróülésen elnökölt, elutasította egyes résztvevők javaslatát, hogy a nyilatkozatban térjenek ki az amerikai lúszok ügyére is. Nem ússza meg szárazon? A Daily News című New York i napilap tegnapi számában közölte, miszerint a Feiiér Ház utasította a vámhatóságokat, hogy a teheráni konferencián részt vett tíztagú ameri- kia küldöttséget, melyet Ramsey Clark volt igazságügyminiszter vezetett, megérkezése után azonnal tartóztassák le és hallgassák ki, Brit botrányok CARTER KUDARCA A TÖRVÉNYHOZÁSBAN Elvetették az elnök különadó-tervezetét az importolajra (ČSTK) — A brit kormány lord William Diplockot nevezte ki annak a bizottságnak az élére, amely a nemrég nagy port kavart lehallgatási botrányt hivatott kivizsgálni. A kormány kénytelen volt létrehozni a bizottságot, ugyanis Rendkívüli állapot (ČSTK) Transkeiben, a dél-afrikai „független“ bantusz- tánban a hatóságok félve a diákzavargásoktól, rendkívüli állapotot hirdettek ki. A transkei Intézkedések tovább fokozzák a feszültséget a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol már hetedik hete folytatódnak az afrikai diákok tüntetései. felháborodást váltottak ki a la kosság körében. A lap szerint a brit titkosszolgálat lehallga tó központja nap nap után figyelte néhány nagykövetség, diplomata, szakszervezeti vezető, jogász és más személyek telefonbeszélgetéseit. A brit közvéleményt újabb botrány háborította fel. A sajló fényt derített arra, hogy néhány brit vállalat, köztük a kormánykörökkel szoros kapcsolatban álló cégek részt vesznek az afrikai munkások embertelen kizsákmányolásában a Dél-afrikai Köztársaságban. Az érintett vállalatok egyike a Barma Oil, amelynek igazgatója Denis Thatcher, a brit miniszterelnök-asszony férje. (ČSTKI — A törvényhozásban újabb súlyos vereségek érték Carter energiapolitikáját. Előbb a képviselőház 376:30, majd a szenátus 7ö:16 arányban elvetette Carter elnöknek azt a javaslatát, hogy az importolajra 4,ü2 dollár külőn-i adót vessenek ki, s ezzel egyidejűleg gallononként 10 centtel emeljék a benzin árát. Car-i tér ezt az intézkedést még márciusban bejelentette, de hatályba lépésére nem került sor, mert egy szövetségi bíró megvétózta azt. A kormány fel-« lebbezett, s ezért került a kér« dés a Kongresszus elé. A Kongresszus két házának elutasító döntéséről értesülve Carter elnök a Fehér Házba kérette a sajtó képviselőit és leszögezte, hogy vétót fog emelni a törvényhozás állás- foglalásával szemben. A jelek Befejeződött Berlinben a KB-titkárok tanácskozása (ČSTK) — A szocialista orszzágok kommunista és munkáspártjai pártszervezési kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai június 3—5 én Berlinben tanácskozást tartottak. 198Ü VI. 7. A tanácskozás résztvevői áttekintették a testvérpártok káderpolitikájának időszerű kérdéseit, széles körű vélemény- cserét folytattak a szocialista építőmunkában alkalmazott káderkiválasztás és nevelés kérdéseiről. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai pártszervezési kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai, június 3—5-én Berlinben tanácskozást tartottak. Részt vett a tanácskozáson Georgi Atanaszov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Mikuláš Beňo, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Lionel Soto Prieto, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja, Khounaluh Phely, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának politikai munkatársa, Zdzislaw Zandarow- ski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szampilin Zsalan Azsav, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Constantin Dascalescu, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ivan Kapitonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Dang Huu Khiem, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság szervezési bizottságának helyettes vezetője. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak illetékes osztályvezetői, osztályvezető-helyettesei és Konsztantyin Zadorow, a Béke és Szocializmus című folyóirat főszerkesztője. A találkozón áttekintették a részt vevő testvérpártok káder- politikájának időszerű kérdéseit. Széles körű vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a szocialista és kommunista építőmunkában alkalmazott káderkiválasztás, munkába állítás és nevelés kérdéseiről Megvitatták a marxizmus—leninizmus, a tudományos szocializmus elvei alkotó alkalmazásának tapasztalatait a káderpolitikában. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a szocialista társadalom körülményei között a káderpolitika kidolgozása, a káderek kiválasztása és képzése a kommunista és munkáspártok vezető és irányító szerepének egyik legfontosabb része. Megállapították, hogy a kommunista és munkáspártok céltudatos tevékenysége és a testvéri szocialista országokban lezajlott mélyreható társadalmigazdasági változások eredményeként szocialista típusú, tapasztalt, a tömegek bizalmát élvező, jól képzett vezetők nevelődtek ki, akik a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekeit szem előtt tartva meg tudják oldani bonyolult feladataikat. Hangsúlyozták, hogy a szocialista és a kommunista építőmunka, a tudományos-technikai forradalom, a termelés hatékonyságáért és a szocializmus előnyeinek minél teljesebb kibontakoztatásáért vívott küzdelem feltételei között mindinkább növekszik a káderek szerepe. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség soraiból kikerülő káderek képzéséről, a vezető káderállomány összetételének folyamatos javítását szolgáló tevékenységükről. A nép, a kommunista eszmék és az internacionalista szolidaritás iránti töretlen hűség szellemében nevelik őket. Nagy figyelmet fordítottak az ipari, a mezőgazda- sági szakemberek és a nők vezető posztokra állításával kapcsolatos - munka tapasztalataira. Fontosnak tartják az idősebb, tapasztaltabb és a fiatal káderek együttműködését, s a választott testületek szerepét a kádermunkában, beleértve az utánpótlást is. A szocialista és kommunista építés sikereinek, testvérországaink gazdasági, kulturális, tudományos-műszaki és szociális fejlődésének fontos feltétele a kádermunka és a társadalom vezetésének szakadatlan tökéletesítése. Mindez nagy mértékben hozzájárul a szocializmus pozícióinak további megszilárdításához az egész világon. A találkozón nagy jelentőséget tulajdonítottak a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete legutóbbi ülésének, amely áttekintette az európai enyhülésért, a biztonságért és az egyetemes béke megszilárdításáért vívott harc Időszerű feladatait. A berlini tanácskozás szívélyes, baráti légkörben, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás, az egység és az összeforrottság szellemében zajlott le. arra vallanak, hogy a Kongresszus az alkotmány által megkövetelt kétharmados többséggel túlteszi magát az elnöki vétón. Vance bírálja a washingtoni politikát (ČSTK) — Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, aki Washington Iránnal szemben folytatott politikája elleni til-< takozásul mondott le, a Har^ ward Egyetemen mondott beszédében a SALT—II. szerződés mielőbbi ratifikálása mellett foglalt állást. A szerződést Vance az ésszerű és körültekintő amerikai külpolitika alapjának nevezte. A volt külügyminiszter bírálta az amerikai kormányzat Szovjetunióval szemben folytatott ingatag politikáját. Felszólította a kormányt, hogy e téren kövessen „szilárd irányvonalat“, és ne hagyja magát befolyásolni. Üj# vakriadó az USA-ban (ČSTK) — Az Egyesült Államokban kedden az amerikai haderők riasztó rendszerének egyik hibás számítógépe ismét rakétatámadást jelzett, és ezért riadót rendeltek le. Az AP hír- ügynökség katonai forrásokra hivatkozva jelenti, hogy a stratégiai bombázók már startra készen álltak, amikor a riadót lefújták. Az amerikai hadügyminisztérium csütörtökön délután hozta nyilvánosságra az esetet, amely újabb bizonyíték arra, hogy a sokmilliárdos költséggel kiépített előrejelző rendszer immár rendszeresen csődöt mond, és, hibái óriási nemzetközi kockázatot rejtenek magukban. Hasonló eset történt az elmúlt év novemberében. A hibát korrigálták, a riadót idejében visszavonták — a hír mégis méltán kelt nyugtalanságot nemcsak Amerikában, hanem az egész világon. Jogok papim és a valóságban Kalauzként dolgozott, s most hirtelen meg kell válnia szakmájától. Nem önszántából, hanem bírósági döntés kényszeríti őt erre. A dortmundi fegyelmi bíróság ítélete megmásíthatatla- nul így szól: „Hans Jürgen-Lang« inann jegykezelő többé nem dolgozhat szakmájában, mert tagja a Német Kommunista Párt« nak.“ A vádirat a továbbiakban így folytatódik: „Már azzal, hogy belépett az NKP-ba, megszegte a nyugatnémet vasúti alkalmazottak kötelességeit, visszaélt munkaadójának bizalmával, mert politikailag nem volt elkötelezett iránta.“ Hans Jürgen -Langmann a radikálisokról szóló rendelet újabb, sokadik, s nyilván nem utolsó áldozata. Munkaadója azért fogta perbe, mert Jelöltként indult a tartományi választásokon Észak-Rrajna-Veszt« fóliában. „Vétke“ mindössze ennyi. Azért, hogy magáénak vallja a Német Kommunista Párt haladó eszméit, magas árat fizet: nyilván tartósan munka- nélküli lesz. Nem ő az egyedüli, hiszen az utóbbi időben mintegy 50 hasonló esetről érkezett hír a nyugat« német vasutak dolgozóitól. Számunkra talán érthetetlen« nek tűnik, hogy az NSZK-ban, „a szabad nyugati demokrácia egyik országában“ miért szólhat bele a törvényhozás abba, hogy valaki végezheti-e, avagy néni ezt vagy azt a foglalkozást. Elvégre az NSZK-nak is van alkot-; mánya, amely rögzíti a demok< ratikus jogokat. A Német Szocialista Köztársaság alaptörvénye valóban rögzíti ezeket, de a kommunista és haladó eszméktől tartó reak« ciós politikusok megtalálják a módját annak, hogy törvényesen próbálják elrettenteni az úgynevezett radikálisokat a haladó eszmék követésétől. A hét« venes évek elején, amikor a Né« met Kommunista Párt a gazda« sági válság elmélyülése közepet« te egyre nagyobb befolyásra tett szert a dolgozók körében, így okoskodtak: ha nincs ilyen törvény hát csinálni kell. 1974 ben elérkezettnek látták az időt a tartományi szövetségi miniszterelnökök, és bevezették az úgynevezett radikálisokról szóló hírhedt rendeletet. Ez megtiltja, hogy eredeti foglalkozásukat űzzék azok, akik az NKP tagjai, akik szimpatizálnak a párttal, vagy csupán az a „bűnük“, hogy haladó eszméket vallanak magukénak. Hiába mondja ki az alkotmány 33. cikkelye, hogy „minden németnek képessége és szakképesítése szerint lehetősége van arra,- hogy bármely közhivatalban dolgozzon“ és „senkinek sem származhat hátránya abból, hogy ilyen vagy olyan világnézet követője“. Papíron tehát minden nyugat« német állampolgár erre jogo^ sült, ugyanakkor a mindennapos gyakorlatban egyre inkább ál« kalmazzák a radikálisokra vo« natkozó rendeletet. Több tízezerre tehető az NSZK-ban azoknak a száma, akiktől haladó nézeteik miatt megvonták az egyik legalapvetőbb döntési jogot — a foglalkozás megválasztásának a jogát. A mind gyakoribb hasonló esetekre figyelmeztetnek a Hamburgban tegnap megkezdődött nemzetközi konferencia résztvevői, melynek témája a foglalkoztatási tilalom érvény« teleníté9éért folytatott harc. (p. vonyik) (ČSTK) — A libanoni államfő és az egyes politikai csoportok képviselői között a héten folytatott konzultációk egyetlen eredménye, hogy Sze- Iim Hossz államfő úgy döntött, felajánlja lemondását Szárkisz elnöknek. A tárgyalások újabb fordulója ismét bebizonyította, hogy összeegyeztethetetlenek a libanoni politikai erők ellentétes érdekei és azt, hogy a jobboldali körök nem hajlandók semmilyen engedményeket tenni, amelyek lehetővé Tennék a konkrét közös lépéseket az ország rendjének és biztonságának felújítása érdekében. E célok elérése azért is rendkívül nehéz, mivel az országot ál« landó fegyveres támadások' érik Izrael részéről, és a Tel Aviv támogatását élvező szepa« ratista Szaad Haddad is bonyo« lítja a helyzetet. A Hossz-kormány sorsáról véglegesen ma fognak dAnteni«
