Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-26 / 149. szám, csütörtök

Akik a tudásért sok áldozatra készek A Rozsnyói (Rožňava) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola hétköznapjai „Az anyanyelven szerzett tudás válik igazán az egyén és a társadalom kincsévé.“ Jan Ämos Konienský S ajátos arculatú, szép ter­mészeti környezetben fekvő város Rozsnyó (Rožfta va). A Szlovák Statisztikai Hi­vatal Járási kirendeltségének közlése szerint a lakosság 40,99 százaléka magyar nemzetiségű. Főtere, a Bányász tér régi há­zaival, díszes homlokzataival, boltíves kapualjaival ódon han­gulatot áraszt. A tér közepén park van. Az örökzöld bokrok hátterén jól kirajzolódik Tóth József hősi halált halt partizán mellszobra. E szobor akár jel­kép is lehetne. Jelképe annak, hogy Rozsnyó egykoron jelen­tős központja volt a dél-szlo­vákiai munkásmozgalomnak, s a Szlovák Nemzeti Felkelés idején számos parlizánakeió terve itt szülelett meg. A har­cok emléke még ma Is eleve­nen él nem egy nyugállományú bányász és munkás homloka mögött. Megállók a szobornál. Nem első alkalommal nézek szembe Tóth Józseffel. Subovits Jánost, Fábry Ferencet, Fehér Istvánt és a munkásmozgalom más nagyjait juttatja eszembe. A szoborral szemben jobbról a könyvesbolt, balról a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. Be lépve a masszív kapun, az is­kolaudvar és az épület belseje sem nyújt valami szívderítő látványt. György Béla, az iskola igaz­gatója órán van. Dobránszky Zoltán igazgatóhelyettessel ta­lálkozom. Kérésemre végigve­zet a tantermeken, megmutatja a könyvtárat, tornatermet, szin­te minden zeg-zugába bepillan­tok az épületnek. Az épület külső képe sem jobb. Viszont mögötte egy új épületszárny alapjai a jelenlegi állapot vál­tozását sejtetik... György Béla 1975 óta igaz­gatója az iskolának, de magá­val a pedagógiai pályával még 1950-ben eljegyezte magát. 1963-ban a Nyitrai Pedagógiai Fakultás levelező tagozatán fi­zika—politechnika szakos taní­tói oklevelet szerzett. Legelőször is elkészítjük az Iskola „leltárát“. Eszerint az iskola jelenleg két különböző helyen működik, az 1—4-es ta­gozata a Gottwald utcán, a 6— 9-es tagozat a szóban forgó épületben. A 23 osztályt (mely­ből 7 alsótagozatosj jelenleg 507 tanuló látogatja. Az iskola oktató-nevelő munkáját 40 pe­dagógus látja el. Az iskolának van három napközi otthona, kél iskolaklubja, tanulókönyvtára és tanári szakkönyvtára. — Milyen az iskolájuk tan- szerellátottsága, oktatási se­gédeszközökkel való felszere­lése? — kérdezem György Béla igazgatótól. — Néhány évvel ezelőtt még nemigen dicsekedhettünk vol­na, de az utóbbi esztendőkben sokat javult a helyzet. Szoro­san a kérdéshez kapcsolódik, hogy 1975-től hozzáláttunk a szaktantermek kialakításához. Felszereltünk két nyelvi labo­ratóriumot, egy-egy matemati­kai, fizikai, biológiai és kémiai szaktantermet. Tehát amennyi­re körülményeink között lehet­séges, mi is kihasználjuk a mo­dern technikai eszközöket az oktatásban, természetesen páro­sítva azokat a korigények által megkövetelt oktatási módsze­rekkel. — Hogyan haladnak a töké­letesített oktatási rendszer be­vezetésével? — Rendkívül nagy erőfeszí­téseket követelt ugyan mind az iskola vezetőségétől, mind a tantestülettől, de már vala­mennyi évfolyamban áttértünk a tökéletesített oktatási rend­szer szerinti tanításra. Mi ugyanis a Pedagógiai Kutató intézet kísérleti iskolája va­gyunk, úgyhogy a korszerűsí­tett koncepció bevezetésénél ez a tény is ösztönzött bennünket. Hogy viszonylag hamar átáll­tunk erre a programra, az rész­ben a Pedagógiai Kutatóintézet, valamint a városi és a járási iskolaügyi szervek érdeme is. Az eredményes oktatási neve­lő tevékenységhez a Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskolában a személyi feltételek biztosítottak. Nemcsak az ok­tató pedagógusok állnak hiva­tásuk magaslatán (néhányan tankönyvszerzőként is közremű­ködnek), hanem az öt nevelő­nő is megfelelő színvonalú munkát végez. Az iskolában az eszmei-ne­velő munkát jelentősen segíti a Subovits Jánosról (a mun­kásmozgalom egykori helyi ve­zéralakjáról) elnevezett pionír­szervezet, melynek sokrétű te­vékenységét önálló pionírveze­tő, Strausz Gizella irányítja. Hogy a pionírszervezet jól mű­ködik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Strausz Gizellát sokéves kiváló munká­jáért a SZISZ Központi Bizott­sága 1979-ben magas kitünte­tésben részesítette. Az iskola életét nemcsak színesebbé és tartalmasabbá teszi a mintegy 6—7 (többek között világnézeti, csillagászati, fotó-, céllövésze­ti, irodalmi és más) szakkör, hanem — a körvezető pedagó­gusok körültekintő irányító munkájának köszönhetően — gyakorlati ismeretekkel is fel­vértezi a tanulókat, sokszor segíti a tananyag jobb megér­tését, mélyebb elsajátítását. iskola tanulói évről év­ML, re sikeresen szerepel­nek a természettudományi olimpiákon. — Járási viszonylatiján 10 — 15 éve az első tíz eredményes megfejtő között foglalnak he­lyet a versenyeken — tájékoz­tat Simon Zoltán kémia tanár. — Többnyire 3—5. helyezést szoktak elérni. A kémiai olim­pián például tavaly ketten vet­tek részt. Ulman Károly járási első, Katrenyics Aladár pedig harmadik lett. Ulman a kerüle­ti döntőben tizedik helyezést ért el. Az idén Klárik Ibolya képviselte az iskolát a kémiai olimpia járási fordulóján, ahol nyolcadik lett, viszont első he­lyezést ért el az orosz szép­kiejtési versenyen. (A matema­tikai és a kémiai olimpián való rendszeres részvételnek is fon­tos szerepe van abban, hogy évenként két-három tanulót fel­vesznek a Bratislavai Vegyé­szeti Szakközépiskolába, amit el is végeznek.) A tanulók kulturális szükség­leteiket is kielégíthetik, legin­kább a MANDIKO színjátszó csoportban. A csoport tevé­kenységét 1975 óta három pe­dagógus — Zabarl Béla, Kló- bu'sník Sarolta, és Zabari Bélá- né — irányítja. — Sok időt igényel a színját- szőcsoporttal való foglalkozás —■ mondja Klobušnikné és Za­bari Béláné —, mert itt művé­szi teljesítményt is nyújtaniuk kell gyerekeinknek, ha meg akarják állni helyüket a szín­játszófesztiválon. A színjátszó­csoportról még annyit, hogy tavaly a Ludas Matyi című tré­fás játékkal 2. helyezést ért el a Dunamenti Tavasz országos gyermekszínjátszó-fesztiválon, ahova az Idén is meghívták. Ezúttal Tamási Áron igényes Szegény ördög című darabjával az első helyet szerezték meg. A színjátszó csoport mellett jól elősegíti az irodalmi neve­lést és a beszédkultúra fejlesz­tését az iskola irodalmi köre is, melynek irányításában vala­mennyi magyar szakos tanár részt vesz. Itt is szorgos mun­ka folyik, ami meg is termi a maga gyümölcsét. Drenko Zol­tán például a versmondók idei járási versenyén 1. helyezett lett a II. kategóriában, míg a III. kategóriában Balogh Ad­rienn szerzett első helyezést, ö a kerületi fordulón is részt vett. Ezenkívül az 1—4-es tagoza­ton Csunyocska Ildikó tanítónő vezetésével 16-tagú folklórcso­port is működik, mely tevé­kenységével színesebbé teszi az iskola életét. A jó tanulmányi eredmények NEM LESZNEK NYELVI NEHÉZSÉGEIK Mi tagadás, mi, csehszlová­kiai magyarok (tisztelet'a ki­vételnek) néha egy kicsit ké­nyelmetlenül érezzük magun­kat, mert ha tudásban és mun­kában nem is, de a többség nyelvén való beszélgetésben bizonytalanabbak vagyunk, mint azok, akiknek a szlovák, illet­ve a cseh az anyanyelvűk. Ez a megállapítás azonban nem fedné a valóságot, ha figyel­men kívül hagynánk, hogy a nyelvi nehézségekből eredő gondjaink egyre kisebbek. En­nek tanúsítására megemlíthető Kelet Szlovákia tanulóifjúságá­nak példája is. Hogy a kerület magyar taní­tási nyelvű alapiskoláinak ta­nulói jobban megbarátkozzanak a szlovák nyelvvel, a kerületi pedagógiai intézet öt évvel ez­előtt „Ismerd meg a szlovák nyelvet“ címmel versenyt hir­detett, amelyet azóta minden évben megrendeznek. Az alap­iskolák nyolcadik osztályos ta­nulói a kassai (Košice) kerüle­ti döntőn — négytagú járási csapatokban — igazolták, hogy az életben anyanyelvükön kí­vül más nyelven is tudnak majd érvényesülni. A döntőben nem volt könnyű a feladatuk, hiszen a bíráló bizottság, valamint a versenytársak és pedagógusok alkotta közönség előtt több té­makörben mérték össze tudásu­kat. Az illejnszabályokkal kapcso­latos szabad társalgás, a fan­táziát, választékos szókincset igénylő telefonbeszélgetés, amelynek során a csapattagok egy esetleges nyári kirándulás részletes terveit ismertették, a csupán néhány percig tanul­mányozható olvasmány tartal­mának elmondása, valamint egy tréfás jelenet, vicc elő­adása nem volt könnyű. Folyé­konyan kellett beszélgetni, rög­tönözni. Ez a lámpaláz ellenére is jól ment. Igaz, egyesek be­széde gazdagabb szókincs hiá­nyában nem volt elég változa­tos, baj volt a „ch“ betű ejté­sével, esetenként rossz rag ke­rült a szó végére, vagy kifogá­solható volt a mondatok szó­rendje, de általában véve sike­resen igazolták, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói is képesek a szlovák nyelv el­sajátítására. Ez volt a vélemé­nye a Terézia Samsonová, jú­lius Chebeií és Szathmáry Jé- z*ef pedagógusokból álló bírá­ló bizottságnak is. Július Chebeü szerint — aki eddig minden döntőn jelen volt — az utóbbi években sokat ja­vult a gyermekek szlovák tu­dásának színvonala. Jobb lett a kiejtésük, választékosabb a szó­kincsük és biztosabb a nyelv- használatuk. Terézia Samsonová így nyi­latkozott: — Az idei versenyen nem egyének, hanem csoportok szerepeltek. Szerintem az itt- ott előfordult hibák ellenére is sokat fejlődött a fiatalok be­szédkészsége. Az, hogy a kerületi verseny döntőjében a kassai csapat volt a legeredményesebb, meg­előzve a rozsnyói (Rožňava), Kassa-vidéki és tőketerebesi (Trebišov) járás pionírjait, csu­pán másodlagos tényként köny­velhető el. A siker ugyanis min­denkié, aki részt vett a ver­senyben, elsősorban azért, hogy anyanyelvének őrzése és ápolása mellett másokét is megtanulja. GAZDAG JÓZSEF A prágai tv-fesztivál zenés műsorairól A zenei kategóriában ver­senyző valamennyi alkotás egy- egy próbálkozás volt a komoly zene értékeinek televíziós meg­jeleni lésére, népszerűsítésére. Több figyelemreméltó komoly­zenei feldolgozás szerepelt a fesztivál második felének prog­ramjában is. A csehszlovák televízió a nézők körében már egy régóta népszerű sorozat különösen jól sikerült részével, Josef Suk- nak Zeyer Raduz és Ahulena című meséjére írt színpadi ze­néjével vett részt a verseny­ben. A karmesternek, Vaclav Neumann nemzeti művésznek a zeneszerző unokájával, Jozef Suk szólistával folytatott be­szélgetése, valamint a hegedű- művész kiváló teljesítménye el­ismerést váltott ki a fesztivál szakembereinek és vendégei­nek körében. A Szovjetunió a Régi tangó című balettfeldolgozással sze­repelt. A mű egyszerű történe­tének fő célja a különböző ko­rok és stílusok zenéjére írt táncok felvonultatása volt Je- katyerina Makszimova szóló­táncosnő és a leningrádi Kis Színház bravúros előadásában. Makszimova nemcsak tánc technikájával, de komikusi és színészi teljesítményével is el­bűvölt. Az NSZK mainzi tv-stúdiója Szvjatoszlav Richter Toursban címmel korunk egyik legna­gyobb zongoristájának művészi és emberi portréját igyekezett kiegészíteni néhány új, eddig kevésbé ismert vonással. A dán televízió Bournonville világa című egyórás dokumen­tumfilmje a neves koreográfus, August Bournonville, a dán Ki­rályi Balett megalapítója szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából készült. A rendező néhány, Bournonville idejében készült eredeti felvételt is beil­lesztett a dokumentumfilmbe, ami fokozta annak hatását és információs értékét. Az NDK televíziója Fekete madarak címmel az 1525-ös pa­rasztfelkelést megidéző balett­mű tévéváltozatával szerepelt sikerrel. Tom Schilling koreog­ráfus müve a világhírű Komi- scheoper balettkarának elő­adásában nagy visszhangot vál­tott ki az NDK-ban és külföl­dön egyaránt. A tv-változat is megőrizte az alkotás valameny- nyi értékét. (máj ZENEI VILÁGNAGYSÁGOK BRATISLAVÁBAN Az elmúlt hetekben a Szlovák Filharmónia koncerttermében két nagyszabású hangverse­nyen vehettünk részt. A Cseh­szlovák Rádió szimfonikus ze­nekarát Alekszandr Dimitrijev leningrádi karmester (J. Mra- vinszkij utódja) vezényelte. A hangverseny első részében Dmitrij Kabalevszkij op. 24-es Colas Breugnon nyitánya és Szergej Rahmanyinov op. 40-es 4., g-moll zongoraversenye hangzott el. A zongoraszólót a Kossuth- és Liszt-díjas fiatal magyar zongoraművész Kocsis Zoltán játszotta, akit ma már a világ legnagyobbjai között tartanak számon. Alekszandr Dmitrijev karmes­teri pálcája alatt élt a zene­kar. A legbonyolultabb felada­tokat is fölényes biztossággal oldotta meg. Szimpatikus egyé­niségével és szuggeszlív erejé­vel nagy hatást gyakorolt a zenekarra és a hallgatóságra egyaránt. Kocsis Zoltán plasztikus, ki­fejező, mély átélésről tanúsko­dó, intelligens előadásával, erőteljes és fölényesen köny­nyed, rendkívül muzikális vir­tuozitásával lenyűgözte hallga­tóságát. örültünk neki, hogy vállalkozott, a páratlanul igé­nyes, bonyolult és ritkán ját­szott mű előadására. A Csajkov- szkij-műben rejlő különlegesen nehéz zenei problémákat siker­rel megoldotta. A közönség szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a kiváló előadást és a művészeket. GHILLÁNY ISTVÁN KULTURÁLIS HÍREK ■ Ingmar Bergman München­ben forgatja a BÁBOK ÉLETÉ­BŐL című új filmjét. A film főszerepeit a müncheni Rezi- denztheater művészei alakítják. ■ Marie Curie — filmen. Ti­zennégy éve filmszínésznő Ma­rie Christine Barrault. Michel Boisrond rendezésében Marie Curie-t fogja alakítani, a világ­hírű asszony életéről szóló filmben. Távolabbi tervek: Woo dy Allen felkérte, játssza el ŐSZI TERV című filmjének egyik főszerepét. New Yorkban lesz a film forgatása. 19UU VI. 26. elérése tanárnak-tanulónak egyaránt sokkal nagyobb ener­giaráfordítást igényel, mint egy tágas, korszerű iskolaépületben. A pedagógusok azonban így is mindent megtesznek tanulóik jó előmeneteléért. Az 1977—78- as tanévben például az 568 ta­nulóból 139 volt kitüntetett, ta­valy pedig 549 tanulóból 103 kapott jeles bizonyítványt. A jó eredmények egyik kézzelfogha­tó bizonyítéka az, hogy az is­kola 10—12 éve tartja a har­mincöt százalékot a továbbta­nulók arányszámát illetően. Az is méltányolni való például, hogy bányászati szakmunkás­képzőbe is minden évben az előirányzottnál több tanulót küld az iskola. H a a szóban forgó tanin­tézet gondjairól akar­nánk szólni, sok mindenről be­szélni kellene. A tényekkel va­ló alapos helyszíni megismer­kedés után bízvást megállapít­hatjuk: a legnagyobb probléma az, hogy a közel 120 éves épü­let — mely hajdan apácazárda volt, s évekkel ezelőtt műem­lékké nyilvánították — már bi­zony nem felel meg a korszerű oktatói-nevelői munka alapvető követelményeinek. Az illetékes városi és járási szervek már több ízben s jelenleg is foglal­koznak az iskola elhelyezésé­nek, épületgondjainak megoldá­sával annak tudatában is, hogy az 1961—62-es tanévben még 900 körül mozgott a tanulók létszáma, jelenleg csak 507 (pedig már nemcsak a város, hanem hat környező falu is táplálja gyerekekkel), aminek oka lényegében az épület álla­pota. Igen örültünk neki — mondja György Béla igazgató —, hogy 1977-ben, a tanévnyi­tón ellátogatott közénk Ján Gallo elvtárs, a rozsnyói járási pártbizottság vezető titkára. Megismerte épületgondjainkat s elismerte helyzetünk tartha­tatlanságát, s határozottan tá­mogatja azt, hogy iskolánk megkapja ezt az új épületszár­nyat is, miáltal 8 tanteremmel, 3 szaktanteremmel és 2 mű­hellyel gyarapszik életterünk. A járási építőipari vállalat ta­valy decemberben már le is rakta az alapokat, s az épít­kezés folyik. Az új épület- szárnynak 1981 augusztus vé­géig kell elkészülnie. Az iskola ügyében felkeres­tük Ján Gallot, a járási pártbi­zottság vezető titkárát és Árpád Koreň járási ideológiai titkárt. Afelől is érdeklődtünk, mi a helyzet a Drázus utcában épü­lő új iskolával, melyet 1981 ta­vaszán adnak át az építők. Eb­be az új épületbe a tervek sze­rint, amelyeket teljes mérték­ben támogat a járási pártbizott­ság vezetősége is, a magyar alapiskola költözködik majd be, s amellett megkapja a régi épület már említett most készü­lő új szárnyát is, amennyiben a tanulók növekvő létszámánál fogva szüksége lesz rá. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű oktatási intéz­ményrendszer, mely népünk Februári Győzelmének egyik forradalmi vívmánya, az idén lesz 30 éves. Ez alkalomból a Rozsnyói Magyar Tanítási Nyel­vű Alapiskola felveszi Fábry Zoltánnak, a nagy antifasiszta írónak a nevét, aki egykoron maga is ebben a patinás gö­möri kisvárosban diákoskodott, s aki a város díszpolgára. A magyar nemzetiségi isko­lák — a szocializmus vívmá­nyai, szerves részét képezik a csehszlovákiai oktatási rend­szernek. Oktató-nevelő céljaik azonosak: céltudatos munkával szocialista módon gondolkodó, cselekvő és élő fiatalok neve­lése. Az anyanyelven való tanu­lást Csehszlovákia Kommunista Pártja marxi—lenini nemzetisé­gi politikája biztosítja a szocia­lista internacionalizmus követ­kezetes érvényesítésével a ha­zánkban élő nemzetek és nem­zetiségek testvéri együttélése és együvétartozása érdekében. KÖVESDI JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents