Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-19 / 143. szám, csütörtök
Arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. június 19. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA m XXXIII ÉVFOLYAM 143. szám m Ára 50 fillér JELENTŐS ÁLLOMÁS A KGST lefelsőbb szerve minden évben rendszeresen tanácskozik azokról a központi kérdésekről, amelyeknek az adott időszakban döntő szerepük van az egyes tagországok és az egész szocialista gazdasági közösség dinamikus fejlődéséhez szükséges szervezési és egyéb feltételek kialakításában, a gaz dasági kapcsolatok fő formáinak fejlesztésében. A KGST ülésszakai esetenként olyan jelentős dokumentumokat, ajánlásokat Is elfogadnak, amelyek a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteiből kiindulva hosszú időre megjelölik az együttműködés alapvető céljait, feladatait. Ilyen jelentős dokumentum volt például „Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamnk szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplet Program“ is, amelyet az 1971. évi XXV. ülésszak fogadott el. A Komplex Program elfogadása óta a tagországuk kapcsolatai az energiahordozók, az energia és a nyersanyagok termelésében, a feldolgozó iparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a közlekedésbén, a tervezésben, a közös beruházások megvalósításában, a tudományos-műszaki fejlesztésben, a szabványosításban, a pénzügyi rendszer fejlesztésében, valamint az együttműködés jogi formáinak és normáinak kidolgozásában sokoldalúan elmélyültek. Az együttműködés komplex jellegének megfelelően a tag államok közös társadalmi és gazdasági, tudományos-műszaki, valamint ágazati prognózisokat dolgoztak ki, amelyek elősegítették a tervezési együttműködés tökéletesítését, kedvező feltételeket teremtettek a tervek egyeztetéséhez, illetve az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezéséhez. A KGST egyes ülésszakai a hetvenes évek folyamán a Komplex Programból kiindulva további jelentős dokumentumokat fogadtak el, amelyek új fejezeteket jelentettek a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. A XXIX. ülésszak 1975 júniusában hagyta jóvá a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervét, amely a tervezési együttműködés új formáját képezte, s mintegy 30 nagy jelentőségű intézkedést tartalmazott. Az egyeztetett terv küx< vetlen kapcsolatba hozta a Komplex Programot a tagállamok ötéves népgazdasági terveivel, amelyek biztosították az erő* forrásokat a tagállamok közös erőfeszítéseivel létesülő termelési és szállító kapacitások megépítéséhez. Ezek között szerepeltek a többnyire már befejezett, vagy befejezés előtt álló közös beruházások, mint például a Szövetség földgázvezeték, a 750 kilovoltos távvezeték Vinyica és Albertirsa között. Az említett egyeztetett terv emellett előirányozta a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztését is olyan alapvető területeken, mint például a számítástechnika és az atom- energetika, a kőolaj- és a földgázjövesztés, a konténeres szállítás, a személygépkocsik, a gördülőcsapágyak, növényvédelmi vegyszerek és szintetikus festékek gyártása. A tagországok e feladatokkal kapcsolatban 190 szakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek, amelyek döntő hányada a gépipar területére vonatkozott. Az elmúlt évtized folyamán a világgazdasági helyzet kedv« üőtlen alakulása, s a tagországok belső szükségletei arra ösztönözték a KGST szerveit, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek az együttműködés távlati kérdéseinek. A napjainkban eszközölt beruházások hosszú időre meghatározzák az egyes országok termelési szerkezetét, ezért megfelelő összhangot kell teremteni a gazdaságfejlesztés előirányzott programjai között, legalább 10—15 évre meg kell határozni a nemzetközi munkamegosztás, a gazdasági kapcsolatok feltételeit. Ezekből a követelményekből indult ki a KGST XXX. ülésszaka is, amikor 1976-ban elhatározta a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozását. A XXXII. ülésszak 1978 júniusában három célprogramot hagyott jóvá, éspedig egyet az energetikai, a fűtő- és nyersanyagszükségletek kielégítéséről, egyet a mezőgazdasági és az élelmiszeripari együttműködés tökéletesítéséről, egyet pedig a gépipari együttműködés fejlesztéséről. Az ülésszak résztvevői kiilön nyilatkozatban állapították meg, hogy „E programok kidolgozása és megvalósítása újabb lépést jelent a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésében. Ojabb lehetőségeket tárnak fel a szocializmus előnyeinek a KGST-taglllamok n黫íi javára történő jobb kihasználásához “ A KGST XXXIII. ülésszaka 1979 júniusában további két célprogramot hagyott jóvá, éspedig a közszükségleti iparcikkek gyártásával és kölcsönös szállításával, valamint a közlekedés fejlesztésével kapcsolatban. Mind az öt célprogram alapvető elvi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az említett ágazatokon belül felölelik a szükségletek fedezésére irányuló együttműködés egész rendszerét. A célprogramok alapján a tagállamok 1980 márciusáig 52 megállapodást kötöttek. A legfontosabbak közé tartozik a 4 millió kilowatt teljesítményű hnielnyickiji atomerőmű építése, valamint egy 750 kilovoltos távvezeték építése az említett atomerőmű és a lengyelországi Rzeszów között. A tagállamok megépítik továbbá a moziri takarmányipari élesztőgyárat, folytatják a geológiai feltárásokat Kuba területén, növelik a bútorszövetek szakosított gyártását, s teljesítik előirányzott feladataikat az atomerőművi berendezések gyártásában és szállításában. Az együttműködés hosszú távú célprogramjainak megvalósítása a KGST XXXIV. prágai ülésszakán elfogadott határozatokkal és ajánlásokkal együtt a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy az együttműködés negyedik évtizedében a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, a gyártásszakosítás és a kooperáció lehetőségeinek maximális kihasználásával, erőik egyesítésével a világgazdaság egyre bonyolultabb feltételei között is teljesíthessék a gazdaság és a társadalom i'eljeszté- sének igényes feladatait. A prágai tanácskozás ezért a KGST és a szocialista gazdasági integráció történetének egyik legjelentősebb állomását képezi. MAKRAI MIKLÓS Gustáv Husik elirtárs fogadta a KGST MM. ülésszakán reszt vevő tagországok kiiídottsegvezetl (CSTKJ — Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, köztársa sági elnök, tegnap a prágai várban Ľubomír Strougalnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek, Josef Kempnýnek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának, Václav Hálának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, szövetségi miniszterelnök-helyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének és Rudolf Rohlíčeknek, a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének, szövetségi miniszterelnök-helyettesnek jelenlétében baráti találkozón fogadta a KGST XXXIV, ülésszakán részt vevő KGST-tagországok küldöttségeinek vezetőit. A fogadáson jelen voltak; Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Sztanko Todornv, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP KB Po litikai Bizottságának tagja, a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Edward Babiuh a LEMP KB Poli tikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Mi nisztertanácsának elnöke, Lá< zár György, az MSZMP KB Po* litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisz« leitanácsának elnöke, Dzsam* bin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná« csának elnöke, Willi Stoph, m NSZEP KB Politikai Bizottságán nak tagja, a Német Demokrat tikus Köztársaság Mlniszterta« nácsának elnöke, Ilije Verdets, a Román KP KB Politikai Vóg-* rehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság (Folytatás a 2. oldalon/ FOLYTATTA MUNKÁJÁT A KGST XXXIV ÜLÉSSZAKA Tovább kell mélyíteni a szocialista országok gazdasági együttműködését (ČSTKJ — A prágai fíernín palotában tegnap folytatta munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka. A KGST-tagországok és Jugoszlávia küldöttségei mindenekelőtt a* 1981—1985. évi népgazdaság fejlesztési tervek egyeztetéséről és a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításáról, ezen belül elsősorban a termelési kooperációnak és szakosításnak, va lamlnt a sokoldalú integráció* intézkedések tervezésének kér déseiről tanácskoztak. A küldöttségek vezetői bet>zó< deikben nagyra értékelték a KGST-nek és végrehajtó bízott* ságának tevékenységét, valamint a tagországok 1981—1985, évi népgazdaságfejlesztési tér-* vei egyeztetésének eredményeit, Hangsúlyozták, hogy a (Folytatás a 2. oldalonf Aláírtók Csehszlovákia és a Szovjetunió atomenergetikai együttműködésének programját Az 1990-ig szóló dokumentumot Ľubomír Štrougal és Alekszej Koszi gin látta el kézjegyével (ČSTK) — A.prágai Hrzán- palotában tegnap Ľubomír Štrougal a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszter elnök, és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságé nak tagja, a Szovjetunió Minisz tertanácsának elnöke aláírta a két ország 1990-ig terjedő atomenergetikai együttműködési programját. A dokumentum konkretizálj« a csehszlovákiai atomenergia- ipar fejlesztésének feladatait, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa, a csehszlovák népgazKfPZÉÍMSffll KIÁllíllS hazánk felszabadulásának tiszteletére A megnyitóünnepségen részt vett Gustáv Husák elvtárs (ČSTK) — Gustáv Husáknak. a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének jelenlétében tegnap a prágai várban ünnepélyesen megnyílt a cseh és szlovák képzőművészek új alkotásaiból rendezett „Képzőművészek Csehszlovákia felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére“ című kiállítás. A tárlat anyagát, több mint 1900 képet, szobrot, grafikát és Ipar- művészeti tárgyat csaknem 2000 művész alkotásaiból válogatták össze, s így az anyag átfogó képet ad a képzőművészek aktív hozzájárulásáról a kulturális és a társadalmi élet fejlesztéséhez. A kiállítás anya gának egy részét további 11 prágai kiállítóteremben helyezték el. A megnyitóünnepségen részt vettek még: Miloš JakeŠ, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Miroslav Müller, a CSKP KB osztályvezetője, Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök-helyettes, Jaromír Ob- zina szövetségi belügyminiszter, Milan Klusák cseh kulturális miniszter, valamint politikai, kulturális és közéletünk más személyiségei. Josef Malejovský nemzeti művész, a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetsé-. gének elnöke beszédében kifejezte azt a meggyőződését, hogy a seregszemle a képzőművészek méltó hozzájárulása hazánk fel szabadulásának 35. évfordulójának ünnepségeihez, s a közönségnek értékes művészi él menyeket és új ismereteket nyújt. A megnyitóünnepség végén Josef Suk nemzeti művész és Josef Koďousek kamarazenekar kíséretében szimfonikus művet adott elő. daság fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúaknak nyilvánít tott. Az e téren kifejtett csehszlovák—-szovjet együttműköf dés Jelentős mértékben előmozdítja fűtőanyag- és energiaipa-* runk céltudatos fejlesztését és az energiaellátás problémájának távlati megoldását. Az atomenergetika területén kifejtett csehszlovák-—szovjet gazdasági és műszaki együttműködés sikeresen fejlődik és a csehszlovák gépipar egyik legfontosabb integrációs akciója és szerkezeti változása. Iparunk 1980 után WER 440 és (Folytatás a 2. oldalon/ Jókívánságok Nepálba (CSTKj — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Szúrja Bahadur Thapnak, a Nepáli Királyság miniszterelnökének kinevezése alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött K. B. Sahiuak, Nepál kül« ügyminiszterének. KÁDÁR JÁNOS FOGADTA VASIL BIÜAHGT (CSTK) — Vasil Bifak. a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június 17— 18-án látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyaror szági látogatása idején Övári Miklóssal, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjával, és Gyenes Andrással, a Központi Bizottság titkárával folytatott megbeszéléseket, valamint fo- gadta őt Kádár János, az MSZMP KB első titkára is. A szívélyes, elvtársi légkör ben lezajlott megbeszéléseken a két testvérpárt központi bi zottság! képviselői eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kérdéseiről, valamint tapasztalatcserét folytattak a szocializmus építésével kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozták, hogy a CSKP és az MSZMP, valamint a két ország közötti sokoldalú együttműködés és a testvérbarátság tovább mélyül. A találkozókon jelen volt Bereust János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság nemzetközi osztályának vezetője, valamint Václav Moravec, hazánk budapesti nagykövete. Vasil Bifak tegnap elutazott Budapestről.
