Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-18 / 142. szám, szerda

Lépést tartanak a fejlődéssel Szerelvények az atomenergia szolgálatában A modranyi Sigma gyár azok­nak a vállalatoknak egyike, amely a csehszlovák atom prog­ram keretében kezdettől fogva részt vesz atomerőműveink ku­tatási, fejlesztési és építési, munkáiban. Az özem termelésé­nek 60 százalékát a hazai, de mindenekelőtt a szovjet atom energia számára gyártott spe­ciális szerelvények, csővezeték- rendszerek és egyéb megbízha­tóan működő, világszínvonalat megütő termékek képezik. — Nem Is lehet ez másként s— mondja Jifí Slach mérnök, a műszaki-fejlesztési osztály vezetője — hiszen az anyag és a munka, főleg a hegesztés mi­nőségét korszerűen berendezett laboratóriumunkban ellenőriz­zük. Készülékeink, amelyekhez hasonlókat az erőművekbe Is beépítünk, a számítógép segít­ségével másodpercek alatt ki­mutatják azokat a tudnivalókat, adatokat, amelyeknek megálla­pítása azelőtt hónapokig, de legalábbis hetekig tartott AZ 0J CSARNOKBAN! EGYSZERŰBB A MUNKA — Az idei tervfeladatok a ta­valyiaknál is igényesebbek. Az előirányzott 7 százalékos növe­kedés aligha lenne teljesíthető az eddigi munkamódszerekkel az elavult munkahelyeken — folytatja a mérnök. — Nem vé­letlen tehát, hogy a régi gyár mellett már felépült a tágas termelőcsarnok, az adminisztra­tív épülettel és raktárhelyisé­gekkel és hogy a fokozatosan üzembe helyezett 28 korszerű berendezést tervszerűen újabb 26 géppel egészítik ki. A látvőnyosságszámba menő új csarnok azonban nemcsak a termelés bővítését és a munka- feltételek javítását teszi lehe­tővé. A hatékony és minőségi ter­melés elősegítését célzó komp­lex tapasztalati módszereket már harmadik éve alkalmazzák, mégpedig eredményesen. A ta­pasztalati módszer alapelveit va­lamennyi dolgozóval a szocia­lista munkaiskola keretében is­mertették meg. És hogy fára­dozásuk nem volt hiábavaló, azt ma már tények alapján vala­mennyien elismerik. De nézzük c.sak, miben nyil­vánul meg a javulás? Elsősor­ban a színvonalasabb termelési értekezletekben. A minden egyes munkahely számára ki­dolgozott, napokra, dekádokra és hónapokra lebontott felada­tok nyilvántartása, a minőség, a teljesítmények, gazdasági ered­mények bejegyzése, a dolgozók értékelése stb. a mesterek kö­telessége, akiknek az adatait mindenki ellenőrizheti. Céljuk a folyamatos termelés biztosítá­sával megszüntetni a határidők lejárta előtti gyakori kapkodást. Miloslav Jelinek, a vállalati szakszervezett bizottság elnö­kének szavai szerint az Indo­kolt egyéni kifogásokat, vagy kéréseket igyekeznek kedvező­en elintézni. Vannak azonban komolyabb panaszok, amelyek erélyesebb intézkedéseket igé­nyelnek. Sok gondot okozott például a higiénikus által ártal­masnak minősített víz helyébe az ivóvíz bevezetése a munka­helyekre. A munkasegédeszkö­zök, pl. a védőszemüvegek és kesztyűk hiánya, illetve rossz minősége is erélyes beavatko­zást igényelt és mert a pana­szok ezen a téren még mindig gyakoriak, a szakszervezet ál­landó figyelmet szentel a prob­lémáknak. A műszaki problé­mák megoldására rendezett tanfolyamok célja a károk meg­előzése volt. A FIATALOK IS IGYEKEZNEK Érthető, hogy a körültekintő gondoskodást a dolgozók foko­zott munkakedvvel és kezde­ményezéssel viszonozzák. így A topolčanyi Béke Bútorgyár Bánovce nad Bebravuu-i Üzemének dolgozói az idén nyolc újítási javaslattal mintegy 150 ezer koro­nát takarítottak meg. A képen Anton Václavek művezető, aki újí­tási javaslatával egy dolgozó munkáját takarította meg, baloldalt Terézia Kysellcová (P. Šimončík felvétele — CSTK] pl. a Miloslav Čahoj vezette 13 tagú villanyszerelő-csoport, egyébként szocialista raunkabri- gád, vagy a nyersanyag- és munkaidőigényesség csökkenté­séről ismert Jiŕí Cejka kollektí­vája, csakúgy mint a különböző szakmákat — esztergályost, géplakatost, darukezelőt, gép­kocsivezetőt stb. tömörítő 10 tagú ifjúsági brigád megérdem­li, hogy felfigyeljünk rájuk. Ez utóbbi a múlt évben több mint 1300 társadalmi munkaóra le­dolgozásával félmillió korona értéktöbbletet teremtett meg. A fiúk viszont az újítási javasla­tok kidolgozására sem sajnál­ják az időt. A František Kufner által kidolgozott újítási javas­lat megvalósításával az üzem 35 ezer koronát takarított meg. És mert egymás szakmája iránt is érdeklődést mutatnak, a munkából hiányzókat is megbíz­hatóan helyettesítik. Ismerete­iknek különösen akkor vették hasznát, amikor a numerikus vezérlésű gépeket új csarnokba költöztették. — A munkaerőhiány miatt délutánonként a nyújtott műsza­kokban is részt veszünk — mondja Jaroslav Vondrák, a brigád vezetője, majd kötele­zettségvállalásukról beszél, amely feladataik 10 százalékos túlteljesítését helyezi kilátásba. Ám a fiatalok ennyivel nem elégszenek meg. A hulladékvas gyűjtéséből, a közeli óvoda épí­téséből, üzemük környékének csinosításából is részt kérnek. Aktivitásuknak köszönhető te­hát, hogy az 5. városkerület egyik legjobb ifjúsági brigádja­ként tartják nyilván őket. A MAGAS MŰSZAKI SZÍNVONAL KÖTELEZ Ezek után nincs okunk cso­dálkozni azon sem, hogy a gyár — termékeinek magas műszaki színvonala és öntudatos dolgo­zói jóvoltából — a Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium leg­jobb vállalatainak egyike. Dol­gozói kétségtelenül megérdem­lik ezt az elismerést, hiszen az újfajta szerelvények, és csövek tervezése, új típusú anyagok biztosítása, a prototípusok ki- fejlesztése, kipróbálása, sorozat- gyártásuk bevezetése, tekintet­tel az állandó fejlődésre, véget nem érő igényes feladatok elé állítja és további lelkiismeretes munkára ösztönzi valamennyiü- ket. Mondottuk már, hogy az 1000 MW-os WER típusú atomerő­művek szerelvényeinek a kifej­lesztése már folyamatban van. Ezt követően, a Szovjetunió megrendelése alapján a folyé­kony nátriummal hűtött gyors- reaktorok szerelvényeik kifej­lesztésére és az 1985-ben terve­zett sorozatgyártására is fel kell készülniük. Ugyanakkor azon­ban a jelenlegi tervfeladataik­nak is eleget kell tenniük. KARDOS MÁRTA A SZAKEMBER DERÜLÁTÓ Az utóbbi hetekben a rádió földműveseink által leggyak­rabban hallgatott műsorszáma azt hiszem az időjárásjelentés. Az aggodalom, a kíváncsiság jogos, hiszen a jövő évi kenyér, tej-, húsellátásunk színvonala függ az időjárás alakulásától. Bubenko Imre mérnök, a Tor­nai (Turňa nad Bodvouj Alla• mi Gazdaság zsarnói (Žarnov) részlegének vezetője a derűlá­tó mezőgazdasági szakemberek közé tartozik. — Az intenzív gazdálkodás ‘— mondja — a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben az időjárástól függet­lenül is kitolja a vegetáció idejét. Az idei kedvezőtlen idő­járás a növények fejlődését 15—20 nappal késlelteti. Ná­lunk irányadó az akác virág­zása. Vidékünkön általában május húszadika körül szokott virágozni, s ekkor kezdi a bú­za is hányni a kalászát. Ez csak most, június közepe táján következik be. A hűvös és szá­raz május gátolta a növények fejlődését, ugyanakkor a búza szára erősödött, nem nőtt hir­telen, s így nem fenyegeti ná­lunk a megdőlés veszélye. A hirtelen felmelegedéstől féltjük most a kalászosokat, mert be­sülhetne a szem. Ha ez nem következik be, jó terméshozam­ra számíthatunk. Ezekben a napokban legfon­tosabb teendő a növényvédelem és a gyomirtás. Ezekről a kö­vetkezőket mondja a szakem­ber: — A növényvédelemnek két fontos ága van. A betegségek elleni védekezés, ebben az esetben különböző vegyszereket használunk, a másik a gyom­irtás. Tavasszal vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. Leg­hatásosabb a traktoros perme­tezés, mert így a vegyszert job­ban be tudjuk dolgozni a ta­lajba, míg a repülőgépről le­szórt permetet a szél elhord­hatja. Állandóan rendelkezé­sünkre áll egy, szükség esetén két repülőgép. Ezeket a nehe­zebben hozzáférhető területe­ken használjuk, s akkor, ami­kor az időjárás, vagy a sáros talaj nem engedi meg a trak­toros permetezést. Az új búza- fajták különösen érzékenyek a különböző betegségekre, ezek elleni védekezésben nyújtanak nagy segítséget a sárga „cse­rebogarak“. A gabonafélék kö­zül a talajadottságainknak megfelelő nagy hozamú fajtá­kat vetettünk« amelyek csak­nem hiánytalanul átteleltek. A termés mennyisége és minősé­ge a gondos védekezéstől, s nem utolsósorban a következő hetek időjárásától függ. — A kapásnövényeket is fe­nyegetik a gyökér és levélbe­tegségek, s az elgyomosodás. Ezek esetében is az a fontos, hogy a védő és gyomirtó vegy­szereket jól bedolgozzuk a ta­lajba. — Jelenleg a legnagyobb munka számunkra is —■ foly­tatja Bubenko mérnök — a ta­karmánynövények betakarítása. A takarmánynövényeket félszá­raz ál'.*fútban gyűjtjük be és hagyo^-nyos módon szárítjuk. A jó minőségű takarmány lét­kérdés számunkra, mert gazda­sági részlegünk fő profilja a tejtermelés. Hétszáz fejőstehén ellátásáról kell gondoskodnunk. Eddigi eredményeink kitűnőek. Az idén egy tehéntől naponta átlagosan húsz liter tejet fe­jünk. Célunk, hogy a kedve­zőtlen időjárás ellenére ered­ményeink ne csökkenjenek, hanem az új módszerek beveze­tése, s elsősorban a jó munka eredményeként növekedjenek. A természettel állunk harcban, s itt a szaktudásnak kell győzni. FECSÚ PÁL Kommentáljuk EZ NEM MEGOLDÁS! „Kéregetiink, kunye.álunk..." E két, jelentésüket te kintve rokonfogalmat nem az alliteráció kedvéért raktuk egymás mellé. Sajnos vállalati és főleg üzemigazgatók használják gyakran őket, amikor a pótalka*rész ellátással kapcsolatos gondokról beszélnek újságírók előtt. Mosolyog­nak persze hozzá — legtöbbször kesernyésen —, nehogy valaki szó szerint értse a kunyerálást, de tény, hogy amit a gépek folyamatos üzemeltetése érdekében tesznek, némi­leg hasonlít a régi időkből ismert kéregetéshez. „Mondja meg őszintén, azért neveztek ki engem egy kol­lektíva élére, hogy hajlongjak és alázatoskodjak a közeli nagy gyár igazgatója előtt, ha valamilyen alkatrészre van szükségünk?“ — kérdezte tőlem a napokban beszélgetés közben egy igazgató. Kétségtelen, hogy nem azért. Neki irányítania, rendelkeznie, ellenőriznie kell, és hosszan so­rolhatnánk, milyen feladatai vannak még, de egy biztos: a kunyerálás nem szerepel a munkakörében. Mégis tennie kell. Ha leáll valamelyik gép, hozzá fut a mövezető vagy a mester, és sürgetve kéri: légy szíves, tégy valamit, ne­ked van ismeretséged, tekintélyedl Ilyenkor nyúl a tele­fonhoz, és a szerszámgépekkel rendelkező közelebbi távo labbi gyár igazgatójával való beszélgetéskor használja azt a hangnemet, mely bizonyos fokig kimeríti a bevezetőben leírt alliteráló fogalmak valamelyikét. Igaza van, ha ezek után panaszkodik és kijelenti: Ez nem megoldási A kérésekkel, kunyerálásokkal az a hely­zet, hogy egyszer-kétszer lehet alkalmazni a pótalkatrész beszerzésnek ezt a formáját. A másik fél is megérti, nem magánhasználatra kell a tengely vagy a csapágy, de tized szer, huzadszor már nem kerülheti el a kunyeráló, hogy olyanokat gondoljanak róla, mely enyhén szólva nem hasz­nál a tekintélyének. Felmerül a kérdés: miért kell ennek így lennie? A gyártó vállalatok vezetői nyilván tisztában vannak azzal, hogy semmi sem örökéletfi, így az általuk készített termékek sem azok. Anyagszerkezeti hibából ki­folyólag, gondatlanul legyártott részegység beépítése kö­vetkeztében, a műszaki ellenőrök gondatlansága miatt és sok más tényező hozzájárulásával még az első minőségi kategóriába sorolt termékek is meghibásodnak. (Hát még a többi...!) Éppen ezért kellene gondoskodniuk a szük­séges mennyiségű pótalkatrész legyártásáról. Persze, nem csak az igazgatók vagy más, magas beosztású vezetők te­kintélyének a megőrzése miatt, hanem főleg népgazdasági érdekből és a vásárlók érdekében. Ha pótalkatrészhiány miatt leáll a termelés, jelentős anyagi károk keletkeznek, melyek egyes munkahelyeken különösen nagyok. A vásári ó sem örül, ha megtudja, hogy elromlott háztartási kisgépéhez nincs sok esetben filléres alkatrész. Ott, ahol egy ipari terméket sorozatban gyártanak, miért nem lehet a kellő hozzáértéssel rendelkező kollektívával és a célnak megfelelően beállított gépekkel a keresletnek megfelelő mennyiségű pótalkatrészt legyártani? Miért kí­vánják el egyes gyártó vállalatok, hogy a termékeiket használó üzemek külön gyárat létesítsenek a gyárban, ahol esztergályosok, marósok, elektrotechnikusok és más szak­mabeliek naponta a célnak nem mindig megfelelő gépen rögtönözzenek olyan alkatrészeket, melyekhez — nyilván sok esetben — a hazai normáknak megfelelő anyagokkal sem rendelkeznek? És tarthatatlan a „kunyerálás“ is, amely semmiképpen sem jelent megoldást. A több és olcsóbb termelés feltételezi az üzemzavarok minimálisra való csökkentését. Itt ismét eljutottunk a pót­alkatrészekhez, melyeknek az eddiginél nagyobb méretű gyártása előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válik. Miért húzzák halasztják akkor? A pótalkatrészek gyártásának szükségességéről mind több szó esik. Néhány vállalat ön kritikát is gyakorolt és ígéretet tett a hiány pótlására. Jó lenne, ha mindenütt így járnának el, mert a felsorolt — és a többi — módszer csak ideig-óráig és legtöbbször ama tőr szinten oldja meg a problémákat. Akik máról-holnapra halogatják a rendszeres pótalkatrész-gyártást, károkat okoz nak iparunknak és mindannyiunknak. KOMLÓS1 LAJOS A Kladnói Poldi Egyesült Acélművekben a folyamatos acélöntés a legújabban bevezetett eljárások közé tartozik. A 100 tonnás ha­talmas öntőüstökböl ugyancsak óriási speciális berendezésekbe ömlik az izzó acél, amelyeket félkész termékként hagy el. A fo­lyamatos öntéssel készült Poldi néven ismert acél gyártói jelentős mennyiségű villamos energiát takarítanak meg ezzel az eljárással, ezenkívül lényegesen megkönnyítették az öntőműben dolgozók munkáját. A felvételen a 100 tonnás öntőüst látható, amelynek működését vezérlőberendezés segítségével irányítják (Felvétel: ČTK — J. TachezyJ 1980. VI. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents