Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-17 / 115. szám, szombat
A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról/ Ezeknek az államuknak jugá- imn áll biztosítékot kapni arra, hogy az erőszakról vagy az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elvének megfelelően semmilyen más fegyvert nem használnak ellenük. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselt államok különleges jelentőséget tulajdonítanak az olyan nagy horderejű kéréseknek, mint a közép- liatótávolságú nukleáris rakéta- fegyverekkel kapcsolatos megállapodás kidolgozása. A közép- hatótávolságú nukleáris raké- tafegyverekröl lehetségesek a tárgyalások, és az ülés résztvevői támogatják a Szovjetunió ezirányú javaslatait. A tárgyalások megkezdéséhez csak egy kell: vissza kell vonni a NATO döntését az újtípusű amerikai nukleáris rakétaíegyverek gyártásáról és Nyugat-Euprópábau történő elhelyezéséről, vagy legalábbis fel kell függeszteni annak végrehajtását. Kifejezik meggyőződésüket, hogy ha valamennyi államot az európai népek békéjének és biztonságának érdekei vezérlik és ezek kellő politikai akaratról tesznek tanúságot, akkor — a jelenleg fennálló hozzávetőleges európai erőegyensúly megőrzése mellett, amelynek meglétét nemrégiben még a NATO- országok is elismerték, nemcsak a nukleáris fegyverkezési hajsza további veszélyes fokozódásának lehet elejét venni, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy az egyensúly alacsonyabb szinten valósuljon meg. Európa népeinek létfontosságú érdeke, hogy mielőbb megkezdődjenek és sikeresen folytatódjanak a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekkel kapcsolatos tárgyalások, hogy az európai földrészen megszűnjön a nukleáris fegyverkezési hajsza, a nukleáris rakétafegyver-készletek növekedése. Ez megfelel a béke és valamennyi nép biztonsága érdekeinek. Az ülésen képviselt államok megengedhetetlennek tartják a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások további elhúzását. E térségben hatalmas fegyveres erőket és a legkorszerűbb fegyverzeteket halmozták fel, s ezek veszélyességét senkinek nincs joga lebecsülni. A bécsi tárgyalásokon részt-, vevő szocialista országok jelentős lépéseket tettek az álláspontok közelítésére. A résztvevő NATO-országok azonban nem segítik elő a tárgyalások sikerét, hanem — a napirendben lévő kérdések lényegét tekintve — még inkább visszalépnek. Mindamellett, a Politikai Tanácskozó Testület ülésén résztvevők véleménye szerint a megállapodás lehetőségei a bécsi tárgyalásokon még távolról sem merültek ki. Készek továbbra is erőfeszítéseket tenni az olyan megoldások keresésére, amelyek a felek biztonságának megsértése nélkül a katonai szembenállás szintjének csökkentéséhez vezetnének Közép- Európában. Ez konstruktív megközelítést követel a bécsi tárgyalások valamennyi résztvevőjétől. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselt államok következetesen fellépnek a katonai enyhüléssel kapcsolatos intézkedések megvalósításáért Európa egyéb területein, valamint a Földközi-tenger térségében is. A Földközi-tenger térségére vonatkozó megfelelő lépések előirányozhatnák a bizalom-erősítő intézkedések kiterjesztését, a fegyveres erők csökkentését ebben a térségben, a nukleáris tegyverhordozó rakéták kivonását a Földközi-tengerről, a lemondást arről, hogy nukleáris fegyvert helyezzenek el a föld- közi-tengermenti, nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai és nem európai államok területén. Ez megfelelne a helsinki Záróokmány szellemének. A Varsói Szerződés tagállamai készek komoly, érdemi tárgyalásokat folytatni mindezekről a kérdésekről. Ugyanilyen következetesen síkra szállnak olyan hatékony intézkedésekért, amelyek nemcsak európai, hanem globális méretekben is fordulathoz vezetnének a fegyverkezési verseny korlátozásában és megszüntetésében, konkrét leszerelési intézkedések megvalósításában, különösen a nukleáris fegyverek esetében. Meggyőződésük, hogy a Varsói Szerződés tagállamai javaslatainak széles köre. amely felöleli e kérdések valamennyi vonatkozását, megbízható utat mutat ilyen intézkedésekre. Az ülésen képviselt államok megerősítik, hogy niucs olyan fegyverfajta, amelyet ne lennének készek a kölcsönösség alapján korlátozni, vagy csökkenteni. A tanácskozáson képviselt ál lamok, a szocializmus és a kommunizmus magasztos esz méitől áthatva, népeik és az egész világ népeinek színe előtt újra kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy megsokszorozzák erőfeszítéseiket, még aktívabban harcolnak a katonai enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelésért, így az államok katonai kiadásainak, fegyveres erőinek és fegyverzeteinek csökkentéséért. 111. Az egyéb nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei hangsúlyozták, hogy államaik következetesen síkra szállnak a világ bármely részén kialakuló konfliktusos helyzetek igazságos és tartós, békés rendezéséért. Nincs olyan globális vagy regionális probléma, amely — megítélésük szerint — nem le* hetne politikai eszközökkel megoldható. Ez azonban meg követeli valamennyi állam szuverén jogainak és függetlenségének szigorú tiszteletben tartását, azt hogy teljes mértékben lemondjanak a belügyekbe való beavatkozásról, ellenük erő alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetésről, azokról a kísérletekről, hogy őket idegen uralom alá hajtsák, más országok elleni agresszió felvonulási területévé változtassák. A Közel Keleten már régen létre jöhetett volna a tartós béke. Ismert az ehhez vezető út, amelyre már az ülésen képviselt államok is nem egyszer rámutattak: ez az átfogó közel- keleti politikai rendezés, valamennyi érdekelt fél közvetlen részvételével — a Palesztin Felszabadítási Szervezet révén a palesztin arab népet is beleértve —, valamint a Közel-Kelet valamennyi állama és népe, közöttük Izrael törvényes érdekeinek tiszteletben tartásával. Az ilyen rendezés megköveteli az izraeli csapatok kivonását az 1967 ben megszállt összes arab területről, a palesztínai arab nép önrendelkezési jogának, a független államalapításra vonatkozó jogának helyreállítását és a térség valamennyi állama szuverenitásának és biztonságának szavatolását is. A közel-keleti politikai rendezés ugyancsak megköveteli, hogy ne kerüljön sor e célok elérését nehezítő cselekedetekre, s hogy egyetlen állam se avatkozzon a térség országainak és népeinek belügyeibe, ne akarja nekik előírni, hogy milyen társadalmi, politikai rendszert teremtsenek maguknak, valamint ne tartson igényt ezen országok és népek természeti kincseire és ne tegye rá a kezét azokra. As ülés résztvevői aláhúzták az Afganisztában kialakult helyzet politikai rendezésének szükségességét is. Az ilyen rendezésnek megbízhatóan kell szavatolnia, hogy teljesen megszűnik az Afganisztán kormánya és népe ellen irányuló kül ső beavatkozás minden formája és a későbbiekben sem újul fel. Az Afganisztán kormánya és népe ellen irányuló külső beavatkozás minden formájának teljes megszüntetésével együtt a Szovietunió nyilatkozatainak megfelelően megkez dődik a szovjet c^an^tnk kivo- vonása Afganisztánból. A véleménycsere során a* ülés résztvevői támogatásukról biztosították az iráni nép elidegeníthetetlen jogát arra, hogy önállóan, mindenféle külső beavatkozás nélkül döntsön sorsáról, s határozza meg fejlődésének útját. A legliatáro zottabb módon és kategorikusan elítélik az Irán területén nemrég lebonyolított amerikai katonai diverziós-akciót, mint különösen durva erőszakot, beavatkozást, egy független ál lám szuverenitása megsértését. Miközben megerősítik, hogy va latnennyi államnak szigorúan be kell tartania a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerződést, kijelentik, hogy semmilyen indokkal nem lehet igazolni egy ország szuverenitá sáuak megsértését, a nyomás bármely formáját. Meggyőződésünk, hogy az amerikai—iráni kapcsolatokban kialakult problémákat — mint bármely más államközi problémát — békés tárgyalások útján, a nemzetközi jog egyetemes elvei és normái alapján kell megoldani, mindenféle ka tonai akció, erőszak vagy erő szakkal való fenyegetés nélkül. Az ülés résztvevői támogatásukról biztosították az Indiaióceán államainak javaslatát a térség békeövezetté tételéről, s készségüket fejezték ki az együttműködésre e kérdésben, beleértve az Indiai- óceánnal az ENSZ keretében 1981 ben foglalkozó nemzetközi konferenciát is. Ugyanakkor megállapították, hogy az amerikai katonai flotta jelenlétének és tevékenységének nagyarányú növelése az Indiai-óceánon, az ottani idegen katonai támaszpontok kibővítése és újak létrehozása szöges ellen tétben áll az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításának az ENSZ által jóváhagyott tervével, sok ország biztonságát és függetlenségét fenyegeti, új nemzetközi feszültséggóc létrejöttéhez vezet. Az ülésen részt vett országok következetesen támogatják a népek nemzeti felszabadító harcát az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonializ más, a fajüldözés, az idegen uralom bármely formája ellen és valamennyi nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy saját sorsának ura lehessen és törekvéseit megvalósíthassa s a haladás útján fejlődjön. Megelégedéssel üdvözlik Zimbabwe függetlenségének kikiáltását, amely megkoronázta az ország népének a gyarmati fajüldöző uralom ellen, a szabad és méltó élet jogáért vívott sokéves hősies küzdelmét. Az ülés résztvevői megerősítették szolidaritásukat Namíbia népének a szabadságért és függetlenségért vívott igazságos harcával, valamint az apartheid-rendszer és a faji megkülönböztetés felszámolásáért küzdő délafrikai néppel. Legyen az a Közel-Kelet, vagy a Közép Kelet, Délkelet-Azsia, Dél-Afrika vagy a világ bármely más része ahol politikai feszültség vagy konfliktus alakult ki, valamennyi állam közvetlen kötelessége egyrészt, hogy ne tegyen semmi olyat, ami a helyzet romlását idézheti elő, másrészt pedig hogy objektív magatartásával, politikájával elősegítse a feszültség enyhülését, hozzájáruljon a helyzet normalizálásához. Az ülésen képviselt államok szilárdan követik ezt az irányvonalat és felhívják az öszes többi államot, hogy ugyanígy cselekedjenek. Az ülésen résztvevő tagállamok síkra szállnak azért, hogy a nemzetközi enyhülés folyamata kiterjedjen a világ minden térségére. Nincs olyan ország, amely ne nyerne ezzel, nincs olyan nép, amelynek az enyhülés eredményei ne lennének előnyösek. Az enyhülés politikájának nincs és nem is lehet ésszerű alternatívája. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői fontos pozitív tényezőnek tekintik, hogy sok or szág állami vezetői olyan tényleges intézkedések meghozatala mellett emeltek szót, amelyek az enyhülés megerősítését, s mindannak — így a nyomás és a rliktítnm módszerei alkalmazásának, a szuverenitás megsértésének, az államok, bel ügyeibe való beavatkozásnak — a kizárását célozzák az állam közi kapcsolatokból, ami zavar ja ezt a folyamatot. Az ülés résztvevői méltatták a jelenlegi nemzetközi politika jelentős pozitív tényezőjének, az el nem kötelezett mozgalomnak a megnövekedett szerepét a bonyolult nemzetközi prublé mák megoldásában. Ennek szel lemében értékelik az el nem kötelezett országok állam és kormányfői 1979-ben Havanna ban megtartott VI. konferencia jának eredményeit. Támogatják a konferencia határozatait, amelyek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a leszerelés meg valósítására, békeövezetek lét rehuzására, az idegen területeken elhelyezett külföldi kato nai támaszpontok felszámolására, az államok belügyeibe való bármilyen külső beavatkozás megakadályozására, a népek szabad és független fejlődése jogának biztosítására, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok felszabadítására az imperialista, gyarmatosító, neokolo dialista kizsákmányolás alól, az új, igazságos és demokratikus alapokon nyugvó gazdasági vi lágrend létrehozására irányulnak. Az ülés résztvevői — tekintettel az államok gazdasági fej leitségében meglévő szakadék felszámolásának és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapú átalakításának fontosságára — méltatták az ENSZ-kaz gyűlés nyáron sorra kerülő, s az új gazdasági világrend kérdéseivel foglalkozó reudkivüli ülésszakának jelentőségét. Kifejezik reményüket, hogy az ülésszak munkája és eredmé nyei hozzájárulnak az egyenjogú nemzetközi gazdasagi együttműködés fejlődéséhez, így többek között a fejlődő országok erőfeszítéseinek támo gatásához, gazdasági fejlődé sük ütemének meggyorsításához. A hetvenes évek a különböző társadalmi rendszerű álla' műk együttműködése és jó szomszédi kapcsolatai erősödésének időszakává váltak. A nyolcvanas években nemcsak meg kell őrizni az elmúlt évtizedben elért eredményeket, hanem gyarapítani is kell az enyhülés gyümölcseit, ki kell szélesíteni a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmet. Ez felel meg az egész emberiség vágyainak. IV. A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek szövetségük fennállásának 25. évfordulóján gyűltek össze a Politikai Tanácskozó Testület ülésére, felhívják valamennyi európai ország, a földkerekség minden országának figyelmét a jövőért való felelősségre, amelyben a világesemények jelenlegi alakulása kapcsán valamennyi állam osztozik. A jövőt a ma teremti meg, s a népek életének holnapja attól függ, hogy az államok együttesen és külön-külön milyen döntéseket hoznak most a kiélezett nemzetközi kérdésekben. E döntések meghozatalakor tudatában kell lenniük: valamennyi állam és nép közös érdeke, azokból a területi és politikai realitásokból induljanak ki, amelyek a fasiszta ag- resszorok fölött a második világháborúban aratott hatalmas győzelem, valamint a háború utáni fejlődés eredményeként alakultak ki, tt hozzájáruljanak az ENSZ Alapokmányának elvein és céljain nyugvó nemzetközi törvényesség megszilár dításához. Az államok vezetőinek, a kormányoknak, parlamenteknek, valamennyi társadalmi erőnek a saját és a világ nŕ peivel szembeni felelőssége tudatában minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy kizárják egy új háború kirobbantásának lehetőségét, s áthatolhatatlan gátat emeljenek útjába. A jelenlegi helyzet elemzése parancsoló szükségességgé teszi, hogy ezeket az erőfeszítéseket mindenekelőtt az alábbi irányokra összpontosítsák. Először. A jóakarat közös megnyilvánulásaként állapodjanak meg abban, hogy egy meghatározott, egyeztetett időponttól kezdve Európában egyetlen állam, egyetlen államcsoport sem növeli fegyveres erőinek létszámát az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában meghatározott térségben. Ez hozzájárulna a kedvező európai eredmények megszilárdításához és fontos lépés lenne a stabilitás és a bizalom megszilárdítása terén Európában. Másodszor. Hiánytalanul betartják az európai biztonsági és együttműködést értekezlet Záróokmányának valamennyi rendelkezését, amelyet öt esztendővel ezelőtt Helsinkiben 33 állam legfelső szintű képviselői írtak alá ünnepélyesen. Ez mindenekelőtt azokra az elvekre vonatkozik, amelyek megtartására az összeurópai értekezleten résztvevő államok kapcsolataikbam kötelezettséget vállaltak. Ezek: a szuverén egyenlőség, a szuverenitásból fakadó jogok tiszteletben tartása, a le« mondás az erő alkalmazásáról, vagy az erővel való fenyegetésről, a határok sérthetetlensége, az államok ter£^eti integritása, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az ele-' mi szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és joga saját sorsuk formálására, az államok közötti együttműködés, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Harmadszor: Az 1980-as esztendő végére tervezett madridi találkozó sikeres megtartása érdekében tegyék intenzívebbé és mélyítsék el az eszmecseréket két- és többoldalú alapon, hogy még a találkozó előtt alapvetően közös egyetértés alakuljon ki azokban a kérdésekben, amelyekben a találkozón megállapodásra lehet jutni a Záróokmány még teljesebb megvalósításához vezető gyakorlati lépésekről. A madridi találkozó jó előkészítése és az előrelépés a határozatok egyeztetésében megalapozhatná, hogy külügyminiszterek vegyenek részt a határozatok meghozatalában. A pozitív, konk-> rét eredményekkel befejeződő madridi találkozó kedvező hatást gyakorolna az egész nem-> zetközi légkörre is. Negyedszer. Meg kell gyorsítani az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásának előkészítését, erősíteni kell a kétoldalú véleménycserét az előkészítés konkrét kérdéseiről. A konferencián résztvevő államok képviselői tartsanak sokoldalú előkészítő konzultációkat azzal a céllal, hogy a madridi találkozón gyakorlati döntések szülessenek a konferencia felada-' fairól, idejéről, helyéről, munkarendjéről, többek között az első szakasz napirendjéről, úgy, hogy annak munkája a bizalomerősítő intézkedésekre összpontosuljon. ötödször. Erőfeszítéseket kell tenni abból a célból, hogy a fegyverkezési verseny korlátozásának és megszüntetésének különböző kérdéseiről fo-> lyó tárgyalásokon mielőbb megállapodások szülessenek. Haladéktalanul fel kell újítani azokat a tárgyalásokat, amelyeket szüneteltetnek, vagy megszakítottak. A fegyverkezési hajsza megszüntetését szolgáló gyakorlati intézkedések terén a legközvetlenebb feladatnak kell tekinteni a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés, a SALT-II. élet- beléptetése mellett azt, hogy mielőbb sikeresen befejeződjenek a tárgyalások: — a nukleáris fegyverkísér-' letek általános és teljes betiltásáról, — a sugárfegyverek betiltásáról, — a vegyi fegyverek betiltásáról és készleteik megsemmisítéséről, (Folytatás a 4. oldalon)
