Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-14 / 112. szám, szerda

Kevesen sokra képesek Kommentáljuk SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL ­A B. ötéves tervidőszak utolsó évében a szövetkezeti tagok munkakezdetnényezése egyre jobban fokozódik. A (elsza­badulás 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó mozgalom ban 322 millió korona értékű szocialista felajánlást tettek. Elhatározták, hogy a mezőgazdasági termelés tervét 160 millió, az árutermelés tervét pedig 90 millió korona érték­kel teljesitik túl. A tervezettnél jóval több gabonát, burgo­nyát, cukorrépát, tömegtakarmányt, húst, tejet és tojást termelnek. Csökkentik a termelési költségeket, és gazda- ságossabban etetik fel a takarmányt. A mozgalom tömeg­jellegét bizonyítja, hogy a Szlovákiában gazdálkodó szövet' kezetekben 90 748 szocialista kötelezettségvállalás született, amelyből 84 179 az egyéni, 5851 a kollektív, 589 a vállalati és 129 a közös kötelezettségvállalás. Ezek az adatok bizo nyitják, hogy egyének, kollektívák szívügyüknek tartják a lehetőségek felhasználását a termelés növelésére és aktívan részt vállalnak az igényes feladatok teljesítéséből. A felszabadulás tiszteletére tett felajánlott vállalások tel­jesítésére egyrészt azért kedvezőek a feltételek, mert a ve­zetők és beosztottak termelési értekezleteken vitatták meg és fogadták el azokat, másrészt azért, mert visszatükröző- dik bennük a kollektív felelősségérzet. Oj, és sokat ígérő kezdeményezések a termelési körzetek közös vállalásai, amelyek a gyengébben gazdálkodó efsz-ek megsegítésére Is irányulnak. Elősegítik a szaktanácsadás, a munkaszerve­zés legmegfelelőbb módszerei gyakorlati alkalmazásának megvalósítását. A vállalások szerint a mezőgazdasági üze­mek, a szolgáltató vállalatok, a kutató intézetek és intéz­mények képviselői rendszeresen összeülnek és megbeszélik az időszerű teendőket.^yakorlott tisztségviselők cserélik ki tapasztalataikat, osztják meg gondjaikat és közös erőfe­szítéssel oldják meg problémáikat. A nyugat-szlovákiai kerületben már hat kollektív köte­lezettségvállalás hozta meg az egyes körzetekben az első eredményeket. A pieStanyi körzetben — ahol ez a vállalási mozgalom született — tíz efsz az első negyedévben 121 000 liter tejjel teljesítette túl az eladási tervet. A hasznos ta­nácsok, a takarmányozási technika tökéletesítése és egyéb segítség eredményeként a gyengébben gazdálkodó efsz-ek' ben is növekedett a tejtermelés. A kooperációs körzetben a termelési tervek túlteljesítésére irányuló vállalások hoz­zájárulnak a tudomány- és technika vívmányainak gyors gyakorlati alkalmazásához is. A Trnavai Kukoricatermesz­tési Kutató Intézet előadói különböző iskolázásokon szak­szerű munkára képezték a gépesítő brigádok tagjait. Ez­után szakemberei munka közben is felkeresték a hallgató­kat és a helyszínen látták el őket további szaktanácsokkal. Az ilyen jellegű konkrét segítség is hozzájárul ahhoz, hogy a járásban jól előkészített talajba vetették el az árpát, a cukorrépát és a kukoricát. Hasonló jó együttműködés ala­kult ki a vágsellyei (Šaľa) kooperációs körzetben is, ahol kilenc efsz és két állami gazdaság, valamint a járási egész­ségügyi szolgálat, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat galántai üzeme, valamint a Kerületi Magtermeszt* Vállalat közös összefogással tesz meg mindent a vállalás teljesítéséért. ^ Az első tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a körzetekre kiterjedő közös vállalások közelebb hozzák egymáshoz a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági szolgáltató üzemek, vállalatok, vezetőit, dolgozóit, elősegítik a problémák gyorsabb megoldását. Elmélyítik a felelőssé­get más üzemek munkájáért, illetve gazdálkodásáért is. Sokoldalú együttműködéssel járulnak hozzá a mezőgazda­ság igényes feladatainak megvalósításához. BALL A JÖZSEF Hazánk szovjet hadsereg ál­tali felszabadításának 35. év­fordulóját a Horné Srníe-i Ce­mentgyár dolgozói — számos termelő vállalathoz hasonlóan — szintén vállalati szocialista felajánlással köszöntötték. A vállalati felajánlás megalapo­zott, hiszen a kollektívák és az egyének konkrét vállalásainak figyelembe vételével készült, A vállalati felajánlás jelentő­ségét növeli a tény, hogy a gazdasági vezetőségen kívül a szakszervezet, az ifjúsági szer­vezet és a vállalat pártvezető­sége egyaránt elfogadta, így lényegében a cementgyár dol­gozóinak egyöntetű akaratát fe­jezi ki. A cementgyár dolgozói a vál­lalás összeállításakor azokból az eredményekből indultak ki, amelyeket a hatodik ötéves tervidőszak első négy évében értek el, s célul tűzték az egész ' tervidőszakra kitűzött felada­tok túlteljesítését. A portland- klinker győrtásában 50 800 ton­nával akarnak többet termelni a tervezettnél, cementből 33 ezer tonnával, mészből 350 tonnával többet termelnek az előirányzottnál. A felajánlás szerint a terv többi mutatója esetében is túlteljesítésről akar* nak számot adni á felsőbb szer­veknek a tervidőszak végén. A mészégetési technológia tökéle­tesítésével akarják elérni azt, hogy megrendelőik ne csak a leszállított áru mennyiségével, hanem annak minőségével is elégedettek legyenek. A kollektívák nagy erőfeszí­téseket tesznek a munkavédel­mi előírások megtartása, a bal* esetek száma csökkentése ér­dekében is. Hogy az ilyen Irá­nyú követelményeknek fokozot­tabb mértékben, az eddiginél eredményesebben tudjanak ele­get tenni, bevezetik a Baszov- módszert, s tökéletesítik a mun­kaszervezést. Ily módon 2 szá­zalékkal akarják csökkenteni a balesetek számát. A szakszervezeti mozgalom keretében jelentős vállalásokat tettek a környezet szépítésére vonatkozóan is. Minden dolgo­zó legkevesebb 5 társadalmi munkaóra ledolgozását vállalta. Vállalati viszonylatban ez 4000 társadalmi munkaórőt tesz ki. Merésznek tűnő feladatokat vállaltak magukra az energia és a tüzelőanyag ésszerűbb felhasználásával kapcsolatban is. A tél beköszöntése előtt o legfontosabb technológiai be­rendezéseken olyan módosításo­kat hajtanak végre, amelyek eredményeképp az év két utol­só hónapjában óránként 3000 kilowattal kevesebb energiát használtak fel. Számos éssze­rűsítési javaslat megvalósításá­val 800 tonna kőszén egyenér­Történetünk hőse Kremnlcán született. Tanulmányait érettségi vizsgával fejezte be. Kremni- cán, a Közép-szlovákiai Víz- és Csatornaművekben helyezkedett el. Karol Belanský még szinte meg sem melegedett első mun­kahelyén, amikor ittas állapot­ban közlekedési balesetet oko­zott. Gépkocsijában utazó mun­katársa súlyos sérüléseket szen­vedett miatta. A baleset oko­zásáért nyolc hónapi szabadság- vesztésre ítélte a Žiar nad Hro- nom-i Járásbíróság. Szabadulása után nem ment vissza munka­helyiére. Kuitúi'felelősnek je­lentkezett az egyik szakszerve­zeti üdülőbe. Ott azonban Is­mét hamar megünta a becsüle*' te« munkát. Takarékbetétkönyvtár Egy Ideig otthon élősködött. Azután, hogy menyasszonya kö­zelében lehessen, az egyik nyugat-szlovákiai városba uta- zott. Szüleinek azt mondta, hogy munkát megy keresni. Al­bérletbe költözött, de mivel nem volt annyi pénze, ameny- nyit szeretett volna, azon kez­dett töprengeni, hogyan sze­rezhetne nagyobb összeget. Ter­mészetesen munka nélkül. Egy régebbi utazási taka­rékbetétkönyvén húsz koroná­ja volt. Az utolsó hivatalos ta­karékpénztári bejegyzéshez hozzáírt egy kettes számjegyet és három nullát. Ezzel 220 000 koronára növelte betétkönyvé­nek értékét, s nevét Ze- lanovskýra hamisította. Mind­ezt olyan szakszerűen végezte el, hogy a nyitrai postán, ahol próbaképpen 400 korona kifi­zetését kérte a felmutatott be­tétkönyvre, senki sem vette ész­re a hamisítást. Két nap- paJ később egy másik postán újabb 400 koronát szerzett ily módon. Még ugyanazon a na­dezett portákat, az aszfaltozott utakat és járdákat. Szinte hi* hetetlen mi mindenre futotta itt az emberek erejéből: vízve­zetéket, tanítói lakást építettek, kiépítették a csatornahálózatot, az egész faluban bevezették a villanyt, s mindent határidőre. — Nem mení azért minden olyan egyszerűen, mint ahogy első pillantásra tűnik — ma­gyarázza Stifter István. — Vá­lasztási programunk a mi felté­teleinkhez mérten valóban gazdag volt. Vegyük csak a mű­velődési házat, a legnagyobb önsegélyes akciókat. Három év alatt építettük fel 720 000 koro­na értékű munkával. A válasz­tási program egyetlen létesít­ménye, amelyet nem önerőből építettünk — az óvoda. A doborgaziak nemcsak az al­kotó, hanem a politikai tömeg- munkában is a járás legjobb­jai közé tartoznak. A képvise­lők, a polgári bizottságok és a polgári ügyek testületének se­gítségével jól végzik köteles­ségeiket. — Az egész községet érintő problémákat és feladatokat a nyilvános gyűléseken tárgyal­juk meg — mondja Crman Ka­talin. — Tavaly például, ami­kor a hangosanbeszélő felújí­tását és különböző faluszépíté- si teendőket kellett elvégezni, s ezt a lakosság elé tártuk, 7 kollektív és 165 egyéni köte­lezettségvállalás született e munkák támogatására. így sike­rült a tervezetteket jelesen tel­jesíteni. Polgáraink és a tö­megszervezetek tagjai 52 000 Órát dolgoztak társadalmi mun­kában, s 650 000 korona érté­ket hoztak létre. Gyakorlatilag a választási programunkat már teljesítettük, s az idén csupán a faluszépítésre összpontosítjuk az erőnket. A Bős—Nagymarosi vízi erő­mű felépítése lényegesen befo­lyásolja majd Doborgaz életét is. A község Vajkával (Vojka nad Dunajom) és Bodakkal (Bodíky) együtt egy mestersé­ges szigetszerűséget alkot majd, s ezért üdülési övezetté nyilvá­nították. Talán ezért is szépí­tik, fejlesztik a doborgaziak olyan lelkesen a falujukat ki­érdemelve ezzel néhány éve a Példás határőr község címet is. JOZEF SLUKA pon visszament az első próbál­kozás színhelyére, ahol ismét hasonló összeget kért. Akkor azonban egy másik tisztviselő rájött, hogy a végösszegből hiányzik az eredeti húsz koro- nányi maradékbetét. A tisztvise- lő a betétkönyvtulajdonos sze­mélyazonossági igazolványát kérte. Belanský gyorsan elil­lant a postáról, ahonnan már a rendőrséget is értesítették. A meghamisított név és az ugyancsak hamisan feltüntetett lakcím miatt nem is akadtak mindjárt a nyomára. A nagy fogásra készülve Belanský ezután új betét­könyvet váltott ki. Mint alap­tőikét, 100 koronát fizetett be. Az új betétkönyv kiállításakor el­hunyt nagyapja nevét és lakcí­mét diktálta be. Otthon a 100-as bejegyzést 50 ezerre iga­zította át. Ezzel a betétkönyv­vel a közép- és a kelet-szlová­kiai kerület különböző postahi­vatalaiban Igyekezett pénzt szerezni. Mindig csak 400 koro­nát kért, mivel ilyen összeg ki­fizetéséhez még nem szüksé­ges a takarékpénztár bratisla­vai főközpontjának külön en­gedélye. A nagyobb biztonság reményében azonban kiállított magának egy „hivatalos“ rend­őrségi Igazolványt Is arról, hogy elvesztette a személyazo­nossági Igazolványát. Ezutőn egy engedélyt Is készített ma­gának a takarékpénztár bratl­slaval főközpontja nevében és kiválasztotta a legmegfelelőbb­nek látszó postahivatalt. „Nagyon szimpatikus embernek látszott.. .* A Turčianske Tepllce-1 pos­tán azon a téli délutánon egy választékosán öltözött, ápolt külsejű, szakállas fiatalember lépett a pénztárablakhoz és a tisztviselőnek átadta a betét könyvet. — Negyvenet kérek — kö­zölte. — Bocsánat, nem jól értet­tem. Negyven koronát paran­csol? — Dehogyis! Negyvenezretl — sietett a magyarázattal, mi­közben benyújtotta a rendkí­vüli összeg kifizetésére szóló en­gedélyt és a személyazonossá­gi igazolvány elvesztését igazo­ló iratot. A tisztviselőnő szem­mel láthatóan kezdő volt a szakmájában, néhány perc múlva 40 000 koronát számolt le a fiatalembernek. Idézet a későbbi, rendőrségi tanúkihallgatás jegyzőkönyvé­ből: „Én akkor még csak né­hány napja voltam a pénztár­ban“ — magyarázta könnyes szemmel Viera S. — „Akkor is csak helyettesítettem. Arról tu­domásom volt, hogy négyszáz koronát meghaladó összeg ki­fizetésére mindenképpen külön engedélyt kell kérni. Viszont el sem tudtam képzelni, hogyan nézhet ki egy Uven engedély. A személyazonossági igazolvány elvesztéséről szóló valódi- hiva­talos igazolás sem volt még a kezemben. Különben mindkét papír bélyegzővel volt ellátva. Az utóbbin még fénykép is volt, amelyről biztosan láttam, hogy a tulajdonost ábrázolja, ö pedig nagyon szimpatikus, jól szituált ember benyomását keltette.“ Ha már úgy is hamisítónak neveznek Belanský személygépkocsit vásárolt a könnyen szerzett pénzen. Bár még nem kapta vissza a bevont jogosítványt, a kővetkező napokban sokat uta­zott autóján. Megint utazási be­tétkönyvet váltott. Első tétel­nek ismét 100 koronát íratott be. A betétkönyv tulajdonosa­ként az egyik barátját nevezte meg a martini takarékpénztár­ban. Délután már haza is ér­kezett Belanský, ahol szaksze­rűen 110 000 koronára „helyes* hitette“ betétkönyvének érté­két. Ezt követően elkészítette a többi „hivatalos iratot“ is. Amint azt később elmondta, azért cselekedte ezt, mert egy, iskolai jelentkezéshez csatolt kádervélemény és vállalati ajánlás korábbi „módosítása"* óta a legtöbben csak hamisí­tónak szólították. Belanský másnap elindult a Banská Štiavnlca-i postára. — Ötvenezer koronát szeret­nék kivenni a megtakarított pénzemből — állított be. —« Tessék, itt van a rendkívüli en­gedély. A személyazonossági igazolványomat sajnos elvesz-1 tettem, de van igazolásom erről a rendőrségtől. A posta pénztárosa azonnal gyanút fogott. Átnézte az irato­kat. — Megkérem, hogy várjon egy kicsit, mert pillanatnyilag nincs még annyi készpénzünk. Csak most kezdik hordani az üzleted napi bevételét — vá­laszolta nyugodtságot színlelve, majd néhány percig közömbös arckifejezéssel folytatta félbe­hagyott munkáját. Belanský megértően várako­zott. A pénztáros közben át­ment a hátsó szobába. A főnö­ke ugyancsak felismerte, hogy csalóval van dolguk. Rögtön ér­tesítették a rendőrséget. A tü­relmes „ügyfél“ csak akkor ka­pott észbe, amikor már a csuk­lójára kattintották a bilin­cset ... • • • A Banská Bystrica i Kerületi Bíróság büntetőtanácsa, majd a fellebbezési tárgyaláson az SZSZK Legfelsőbb Bírósága Ka­rol Belanskýt a szocialista tár­sadalmi tulajdon fosztogatá sáért, oklrathamlsításért és más bűncselekményekért nyolc v évi szigorított börtönnel sújtot­ta. Az ítélet jogerős FRANTIŠEK LEŠKO RAJTAVESZTETT ÜGYESKEDŐ Cement - terven felül tékű tüzelőanyag és energia megtakarítását akarják elérni ebben az évben. Vállalásaikban szerepel az is, hogy a terve­zetthez viszonyítva 100 tonná­val több fémhulladékot gyűjte­nek össze és szállítanak a vas­kohókba. A Horné Srnie-i Cementgyár dolgozóinak vállalásához nem lehet sokat fűzni. Csupán any- nyit, hogy eddigi feladataik tel­jesítésével már bebizonyították: nem méltatlanul kapták meg a Munka Érdemrendet és a Szo­cialista Munka Vállalata címet, s hogy mindkét kitüntetés jó kezekben van. —mtš— Inkább településnek mond­hatnánk, mint falunak: Dobor- gaz (Dobrohošf) 174 családi házában ugyanis megközelítő­en 620 lakos él. Évek óta mégis a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás legrendezettebb, legszebb községei közé tartozik. Doborgaz a Duna fő védőgát­jának közvetlen közelében épült fel. Az 1237-ből származó régi Írásos emlékekben még alapító­ja, az egykori földesúr neve után Doborként szerepel. Abban az Időben persze távolról sem így nézhetett ki, mint ma. Sű­rű erdő övezte a települést, s ez módot nyújtott a lakosság­nak, hogy a halászat és a gaz­dálkodás mellett favágással is foglalkozzék. Nem volt köny- nyfi életük az itt lakóknak, Gyakoriak voltak az árvizek, a lalu többször is csaknem tel­jesen elpusztult. 1569-ben a la­kosság épített ugyan gátat, de ez nem sok védelmet nyújtott a vízzel szemben. Csak az 1965- 4Js nagy árvíz után erősítették meg és szélesítették a gátat mai formájára s a falu azóta Indult fejlődésnek. Az élet- és munkakörülmé­nyekben már a felszabadítás után alapvető változás követ­kezett be. Évről évre több lett a munkalehetőség. 1952-ben alakult meg a földművesszövet­kezet, amely később egyesült a keszölcéslvel (Kysellce), 1972-ben pedig a somorjai (Sa- morín) szövetkezettel. Ma a Kék Duna nevet viseli s a já­rás élenjáró gazdaságai közé tartozik. — A produktív életkorban levő lakosság nagyobbrészt az iparban és más ágazatokban foglalatoskodik Dunaszerdahe- lyen, Somorján é%s Bratislavában — tájékoztat Stifter István a hnb elnöke, aki különösen a Sáros­fai (Blatná na Ostrove) Kilenc­éves Alapiskola igazgatója. — Ma már nem találni a faluban öreg lakóházat, mindegyiket korszerűsítették s 44 új családi ház is épült. Amiről néhány évtizede a doborgaziak nem is álmodtak a fürdőszoba, a jól felszerelt háztartás, sőt az autó és a garázs ma már itt sem megy ritkaságszámba. A legtöbbet a község a je­lenlegi és a két megelőző vá­lasztási Időszakban fejlődött. A fejlődés a funkcionáriusokat és a képviselőket elsősorban azon­ban magát a lakosságot dicsé­ri. A választási program telje­sítését mindenki szívügyének tekinti. Ennek köszönhető, hogy 1974-ben, 1975-ben, 1976- ban és 1978-ban Doborgaz a helyi nemzeti bizottságok ver­senyében a hozzá hasonló köz­ségek között járási méretben az első helyet szerezte meg. A hnb-elnök és Crman Kata­lin titkár kíséretében megszem­léljük az élelmiszerüzlet és a vendéglő épületét, az új műve­lődési házat, az óvodát, a kor­szerűsített iskolát, a hnb épüle­tét, ahol a tűzoltók is helyet kaptak, a sportpályát, a ren-

Next

/
Thumbnails
Contents