Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-01 / 103. szám, csütörtök
Régi májusokra emlékezve... Hazánknak a hős Vörös Hadsereg által való felszabadítása óta a mostani a harmincötödik drömteljes május elseje. A mun- ka nagy nemzetközi ünnepén, amikor hazánk dolgozóinak mii' liói is — fiatalok, idősek egyaránt lelkesedéssel ünnepel' nek, az idősebbek baráti körükben fel felemlegetik a harcos múlt, a hajdani májusok emlékéit. Felemelő emlékek ezek, annak ellenére, hogy sok-sok esetben a csendőrszuronyok, rend- őrgumibotok oszlatták fel a május elsejei felvonulásokat, tüntetéseket. Sokoldalú tevékenység Beszélgetés Gemicky Tiborral, a Honvédelmi Szövetség Rimaszombati {Rimavská Sobota) Járási Bizottságának elnökével * A települések c:s a szövetkezetek integrálása új feladat elé állította a szövetség járási vezetőségét. Figyelmüket most arra kell összpontosítaniuk, hogy a szövetkezetekben, a központi községekben életerős, sokoldalú tevékenységet kifejtő alapszervezeteket hozzanak létre. Az elért eredményekről, a megoldásra váró feladatokról Gembicky Tiborral beszélgettünk. Losonc (Lufienec) és a járás munkásmozgalmának története azt bizonyítja, hogy szinte minden évben a május volt a munkásmegmozdulások legélénkebb hónapja. A sok-sok mozgalmas esemény közül csupán néhányat említek, amelyek hűen tükrözik az akkori nehéz proletársorsot. A munkások harca az elnyomóik ellen a CSKP megalakulása után erősödött meg, s mind jobban a későbbi évek alatt. A kommunista párt már 1923-tól kezdve, a dolgozók élére állt, szervezte a különböző megmozdulásokat a burzsoá elnyomó osztály ellen. A krónika szerint a kommunista párt losonci szervezete 1923. május 19-én, a Zöld Fa elnevezésű munkásotthonban tartotta meg népgyűlését. Esen a pártszervezet vezetősége szorgalmazta a munkásegység létrehozását, hogy eredményesebben tudjanak a munkások harcolni alapvető jogaikért. Erre nagy szükség volt, mert ebben az évben különösen nagy volt a nyomor. A hatóságok csak Losoncon több mint 1200 munkanélkülit tartottak nyilván. Közülük mindössze 380 munkás kapott részleges munkanélküli-segélyt. A gyűlés résztvevői a városháza elé vonultak és „Munkál, kenyeret!“ jelszókat kiáltoztak. 1924-ben a munkásság májusban már két alkalommal is sztrájkba lépett bérkövetelés címén. Ekkor került sor először a földmunkások és az építőipari dolgozók sztrájkjára. Az utóbbiaknak sikerült 40 filléres órabéremelést kiharcolniuk. Ezt követően a többi ipari munkahelyen is gyakran került sor ki- sebb-nagyobb bérharcokra, amelyek a legtöbbször nem hoztak eredményt, mert még nem született meg az igazi munkásegység. Losoncon az első nagyobb (Szabású nyilvános népgyülést 1926. május 30-án tartotta a kommunista párt az akkori Wilson téren (ma Május 1. tér). Tudni kell, hogy a hatóságok május 1-én már csak elvből sem engedélyezték a nyilvános nagygyűlések megtartását. A gyűlést Ágoston Gusztáv, miksi A szövetkezet udvarán nagy a nyüzsgés. A javítók a gépeket ellenőrzik. Az egyik félreeső fészerben négy ember a műtrágyát rakja kocsira. Mozgásuk elárulja: megszokták az effajta munkát. Amikor a jármű megtelik, beszélgetnek. Egy vékony, középtermetű ember viszi a szót. — Ma a nyugdíjas ember is dolgozhat. A régi időben bizony a fiatalabbaknak sem jutott munka. Ha elégedetlenkedtek, felemelték a hangjukat, lázon- góknak nevezték őket és egykönnyen rendőri jelügyelet alá kerültek. Minden szavára odafigyelek. Agonás Jánost, a 84 éves nyugdíjas kommunistát jól ismerik. A közeli Ozsgyánban született, s már 11 éves fejjel mint a négy félárva gyerek közül a legidősebb, Rimaszombatba (R. Sobota) került, hogy kitanulja a cipészmesterséget. — Mivel özvegy édesanyám nem tudta fizetni a betegbiztosítást, segédként kellett ledolgoznom a 12 forintos adósságomat — folytatja. Amikor kitört a világháború elvittek katonának. Mire hazakerültem, elegem volt a háborúból, de amikor megalakult a Magyar Tanácsköztársaság öcsémmel együtt jelentkeztem a Vörös Hadseregbe. Ott léptem be a kommunista pártba is. A Tanácsköztársaság bukása után hazajött. Megnősült. Mivel nem volt pénze ahhoz, hogy a szakmájában dolgozhasson, Iliéivé cipészműhelyt nyithasson, alkalmi munkás lett. Fát vágott, részes arató volt. Munka közben gyakran szóba került a Tanácsköztársaság, amely töbkommunista nyitotta meg. Beszédében sürgette a földreform mielőbbi végrehajtását. A gyűlés főszónoka az akkori területi párttitkár volt. A járás dolgozói nevében felszólította a hatóságokat, hogy a nagymérvű munkanélküliség megszüntetése érdekében tegyenek sürgős intézkedéseket. Bírálta a hatóságokat, hogy nem gondoskodnak kielégítően a hadirokkantakról, a hadiözvegyek és árvák mindennapi megélhetéséről. Buzdított a Szovjetunió iránti barátság elmélyítésére. Beszédét a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió éltetésével fejezte be. Ezért a rendőrség „rendbontás“ címén eljárást indított ellene. A kommunista párt szüntelenül folytatta a harcot a munkanélküliség megszüntetése érdekében. 1927 májusában a kommunista párt írásban tiltakozott a városi tanácsnál a lo- soncapátfalusi (Lučenee-Opato- vá) és a gácsi (Halič) posztógyárak tervezett leszerelése ellen. Beadványában hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések nagy mértékben tovább súlyosbítják az amúgy is nagyarányú nyomort, munkanélküliséget. A párt beadványéi később a munkások sztrájkok megszervezésével is támogatták. Ennek ellenére a gácsi posztógyárat leszerelték. Az egyik legemlékezetesebb május elsejei ünnepély az 1928* as volt. A kommunisták itt mutatták be a nyilvánosságnak a Moszkvai DINAMÓ üzemétől az 1927 őszén kapott vörös zászlót. A zászló őrzésére, hogy azt a hatóságok ne tudják elkobozni, megszervezték a „zászlóőrséget“. Ezt a zászlót azóta Is őrzik a kommunisták — mint örök ereklyét. A felszabadulás óta minden május elsején büszkén viszik a felvonulók élén. A későbbi években mind jobban megerősödött a kommunista párt. Győzelmet aratott a községi választásokon is. így mindjobban lehetősége nyílt az állami szervekben is képviselni a munkásokat. Rendszeressé váltak a május elsejei ünnepsébek között az ember ember általi kizsákmányolásának felszámolását tűzte ki célul. 1931- ben úgy határoztak, hogy Ozsgyánban létrehozzák a CSKP alapszervezetét. Az elnök Agonás János lett és az is maradt 16 éven keresztül. — Sokat jártuk a környéket, agitáltunk, felvilágosítottuk az embereket, sztrájkra bíztattuk őket. Hallgattak ránk. Május elseje előtt is bejártuk a környéket. Minden május elsején vörös zászló alatt meneteltünk a járást székhelyre. Az egyik alkalommal elkiáltottam magam: „Éljen a Szovjetunió!“ A hatósági emberek nem jöttek rá, hogy ki volt az. Abban az időben ugyanis ilyesmi törvénybe ütköző dolognak számított. Számunkra a május elseje mindig nagy élmény volt. A pártszervezet megalakulása után rendszeresen megemlékeztek a szovjet hadsereg napjáról is. 1934-ben mintegy 120-an Igyekeztek a járási ünnepségre, de a város határában föltartóztatták őket a csendőrök. Agonás Jánost őrizetbe vették. Néhány napi börtön után elengedték. Hasonló eset többször is előfordult életében éppúgy, mint az, hogy meggyőződése miatt nem kapott munkát, pedig abban az időben már három gyerekről kellett gondoskodnia. — A müncheni árulás után azt a feladatot kaptam, hogy rejtsem el a szervezet iratait. Elástam. A párt zászlaját és a tagkönyvemet a méhkasban rejtettem el .Erről csupán a legidősebb lányom tudott. A magyar csendőrök sokat zaklatták, 1940-ben Miskolcra internálták. Négy és fél hónap gek. Igaz, a legtöbb alkalommal véres verekedésbe torkolltak a kivezényelt csendőrökkel, rendőrökkel. Ezekben a verekedésekben a munkások, vö- röscsoikészek bátran, hősiesen helytálltak. Az utóbbiak szöges- bot jálól a rendőrök is rettegtek. De kivették a harcból a részüket a vörös fejkendőben felvonuló munkásnők is, akik több esetben paprikát szórtak a csendőrök és a rendőrök szemébe. Ezekben az években mindjolr- ban erősödtek a munkásmegmozdulások a környező ipartelepeken is. Ebben nagy szerepet játszott az a tény, hogy járásunkba gyakran eljöttek a munkásgyűlésekre, Steiner Gábor, Major István, František Zupka és más elvtársak, akik a munkásokat bátorították igazságos harcukban. A fUlekiek (Fiľakovo) nemcsak az országos hírű sztrájkjukkal hívták fel magukra a figyelmet, de 1934 tavaszán Teleki Ferenc és kommunista társai egy éjszaka a gyár legmagasabb kéményére kitűzték a nemzetköziség dicső vörös zászlaját is, melyei több mint két héten át lengetett a tavaszi szél. A legnagyobb május 1 i nyilvános népgyűlésre Losoncon 1938. május 1-én került sor, amelyen több mint 6000 ember vett részt. A gyűlés főszónoka felhívta a népgyűlés figyelmét a megerősödött német fasizmus veszélyére, valamint felszólította a jelenlevőket a köztársaság megvédésére. A gyűlés résztvevői felhívást intéztek a kormányhoz, hogy kössön együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a Szovjetunióval. Sajnos, mint más népgyülések felhívásai, ez is süket fülekre talált a kormánynál, amiért a későbbi években drágán fizettünk meg. A régi harcos májusok szellemét azért idéztem fel, hogy ne feledjünk, s mi, utódok kövessük a régi májusok harcos szellemét, kommunista elődeink példamutatását, és gyümölcsöz- tessük szabad hazánk további felvirágoztatása, a pártunk által kitűzött népgazdasági feladataink sikeres megvalósítása érdekében. Ez ma minden becsületes állampolgár számára korparancs, amellyel erősít|ük nemcsak ha*ánkat, hanem az egyetemes világbékét is'. CSAK ISTVÁN múlva azonban hazaengedték, de rendőri felügyelet alá he lyezték, hetente kellett a csend- dőrőrsön jelentkeznie. Ennek ellenére a régi harcos társak, elvtársak, titokban felkeresték. Ilyenkor a jövőről beszéltek, mert ők abban az időben is bíztak a Szovjetunió győzelmében. — A megpróbáltatások 1945. január 3-án értek véget, amikor a Vörös Hadsereg felszabadította községünket, — fonja tovább az emlékezés fonalát. — Elővettem a zászlót, a párt és a szakszervezeti tagsági igazolványomat. Újjászerveztük a párt- szervezetet, megalakítottuk a nemzeti bizottságot. Abban az évben először ünnepelhettük meg szabadon május elsejét. Az ember kimondhatta, kimutathatta amit érzett. A pártszervezet elnöke voltam 1948-ig. Egy évvel később megalakítottuk községünkben a szövetkezetei. Segített a járás mezőgazdaságának szocializálásában, több évig Magyarhegymegen (Dolné Zahorany) a hnb-titkár teendőit látta el. Később véglegesen Rimaszombatba költözött. A nyugdíjazás óta a helyi szövetkezetben dolgozik. — Ha nem dolgozhatnék, belebetegednék — mondja. — Hat éve a városi pártbizottság tagja vagyok. A kommunista 84 éves korában sem tétlenkedhet, különösen akkor nem, ha ebben egészsége sem gátolja. Agonás János kilenc kitüntetést kapott. 80. születésnapján a szocialista társadalom építésében szerzett érdemekért kitüntetést. Az idei május elsejei ünnepségen a veterán pártharcosok között ő is ott lesz a díszemelvényen. —nj— ■ Milyen a tagállomány, melyek a leg tevékenyebb alapszer- vezetek? , — Járásunk lakosainak 7,3 százaléka tagja a szövetségnek, s ezzel a kerületben a negyedik helyen vagyunk. Jelenleg a 105 alapszervezetben 7215 tag tevékenykedik. Az iskolai szervezetek közül a legaktívabb a rimaszombat: közgazdasági és a mezőgazdasági-műszaki, valamint a tiszolci (Tisovec) szakközépiskola szervezete. Jól dolgozik a hnúšfai vegyigyár, a rimaszombati cukorgyár és a tiszolci gépgyár üzemi szervezete. Ez mondható el a rimaszombati, a tornaijai, a ratkovái, az oždanyi, a bátkai, a rimaszécsí (Rimavská Seč) helyi szervezetekről is, amelyek valóban sokrétű munkát végeznek. Mindent megtesznek azért, hogy soraikba minél több fiatalt nyerjenek meg, hogy a honvédelmi nevelés terén jó eredményeket érjenek el. ■ A múltban ■.< legnépszerűbb tevékenység a lövésze', volt. E téren mi jelenleg a helyzet? — A lövészetle. járásunkban a szövetség 3500 tagja foglalkozik. A hnúšfai vegyigyár csapata már második éve a kerületi ligában versenyez A lövészet fejlesztésére nagy befolyással volt, hogy az utóbbi években több lövöldével gyarapodtunk. Z-akcíóban készült el a rimaszombati, a rimaszécsi, a feledi (Jesensk'r-) az almádi (Gemerský Jablonec) és a hnúšfai. Önsegéllyel alapszervezeteink további 15 lövöldét adtak át rendeltetésének. Almágyon a lövöldével párhuzamosan honvé delmi sporttelep és kiképzőközpont is épül. A járási liga északi és déli csoportjában a múltban több alapszervezet nevezte be csapatát. Az idén rosszabb a helyzet. A járási ligába eddig öt alapszervezet küldte be jelentkezését. Az ok az, hogy a múlt ősszel megszigorították a fegyverek raktározásának föltételeit. A legtöbb a ki pszervezet nem rendelkezik i fegyverek tárolására alkalmas helyiséggel. E probléma megoldását elsődleges feladafnak tartjuk. Bízom abban, hogy a járás felelős funkcionáriusainak segítségével sikerül a kérdést mielőbb megoldani. N Mi a helyzet a honvédelmi és a műszaki sportok terén? — A sokolovói emlékversenyen évente mintegy ezren, a duklain 1400-an vesznek részt. Mindkettőben jó eredményeket érnek el a Smitek testvérek, valamint Elena Kuriková, akik két évvel ezelőtt a duklai emlékversenyben szlovákiai bajnokságot nyert. Az évente megrendezett honvédelmi versenyben a rozsnyói (Rožňava) járás sportolóival mérjük össze erőnket. A vándorserleget háromszor egymás után a tiszolci vegyipari szakközépiskola férfi és női raja nyerte el. Az idén sorra kerülő versenyen is szeretnénk jól szerepelni. Ami a műszaki sportokat illeti, ezen a téren eredményeink szerényebbek. Négy rádiós klubunkban és 6 szakkörünkben 190 tag tevékenykedik. Természetesen ha a műszaki ellátottság jobb lenne, akkor többen hódolhatnának ennek a tevékenységnek is. ■ A modellezés terén viszont országos hírnévre tettek szert... — Nem minden téren. Járásunkban — s ezt minden bizonnyal a nagyszámú víztároló is elősegítette — a legnépszerűbb a hajómodellezés, amelynek 317-en hódolnak. Eredményességüket az is bizonyítja; hogy versenyzőink a szlovákiai bajnokságról öt első, kilenc második és öt harmadik díjjal tértek haza. Az országos bajnokságon Kovács Géza és Ádám Zsolt aranyérmet szerzett, öten a második és hárman a harmadik helyen végeztek. Igen örül- lünk annak, hogy öt modellezőnk a válogatott csapat tagja Hogy a világbajnokságon részt vesznek e, az a két válogató verseny dönti majd el. Az eredmények ellenére a modellezés terén nehézségekkel küzdünk A közelben nincs szaküzlet, s így gyakran többe kerül az útiköltség, mint a megvásárolt áru. Ha tervünk sikerül, akkor az elkövetkező ötéves tervidőszakban a járási székhelyen megnyílik az annyira várt modellezői szaküzlet. 9 A tisztek és tiszthelyettesek klubjai milyen tevékenységet fejtenek ki? — Jelenleg hat klubunk van, s a közeljövőben további kettő megalakításával számolunk. A klub tagjai minden évben részt vesznek a keleti katonai körzet' parancsnokának a vándorserlegéért kiírt versenyen. A kerületi fordulón a harmadik, a szlovákiai versenyben pedig a hnúšťaiak a hetedik helyen végeztek. A néphadsereg napja alkalmából évente a járás fegyveres erői számára megtartott versenyen is részt vesznek.'Až említetteken kívül a klub tagjai kiveszik a részüket a honvédelmi nevelésből és a lakosság polgári védelmi felkészítéséből is. ■ A szövetség egyik legfontosabb feladata, hogy a sorköteleseket jól felkészítse a tényleges katonai szolgálatra. Mit mondhat el erről? — Két szak- és tizenkét alapkiképző központunk van.S hadd kezdjem a jobb eredményekkel. A szakkiképző központjaink jól dolgoznak. A tiszolci Vladimír Grili mérnök vezetésével 12 éve kiváló eredményt ér el. Tavaly 113 fiatal szerezte meg a példás sorköteles jelvényt. Az alapkiképző központokban már több a probléma. Mivel a kiképzés munkaszüneti napon történik, sok a hiányzó. A nemzeti bizottságok igyekeznek segíteni, de ennek ellenére tavaly a foglalkozásokon való részvétel 60—70 százaléka között volt. Hátráltató tény az is, hogy a kiképzőközpontok szükségépületekben vannak elhelyezve, ennek következtében felszerelésük és ellátottságuk nincs a kívánt színvonalon. A jnb illetékeseivel karöltve arra törekszünk, hogy minden központi községben megtaláljuk a megfelelő megoldást, hogy a sorkötelesek felkészítése zavarmentes legyen.. B Hogyan veszik ki részüket a társadalmi munkákból? — Tavaly minden tagunk tíz óra társadalmi munkát végzett. Csupán a Z-akció keretében 20 130 órát dolgoztak. Az Idén sem lesz ez másképpen. Az eddig beérkezett kötelezettségvállalások alapján tagjaink hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére 56 500 óra társadalmi munka elvégzésére tettek ígéretet, önsegéllyel tökéletesítünk néhány lövöldét, befejezzük a kurinci modellező központot és két akadálypályát építünk. Minden figyelmünket a jobb, elmélyültebb munkára összpontosítjuk és nagy súlyt helyezünk a tömegpolitikai nevelőmunkára Is. A jövőben csakis így érhetünk el még jobb eredményeket. NÉMETH JÁNOS A küzdelem nem volt hiábavaló
