Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-30 / 126. szám, péntek

Magasabb színvonalon

Jegyzetek az idei Bratislavou Líráról

Szombaton este utoljára hangzott föl a bratislavai új téli stadionban a Bratislavai Líra kürtjele. A fesztivált ebben az évben ismét új színhelyen rendezték meg, amely lényegében megfelelt az igényeiknek. A színpad nem volt olyan túlzsúfolt, mint tavaly a Kultúra és Pihenés Parkjában, jóval több fiatal néző hallgathatta végig a négy napon át tartó fesztivált. Hiányosságod csupán a terem akusztikájában mutatkoztak, a hangmérnökök sem álltak mindig feladatuk magaslatán. És hogy a kitűnő hang- iminőség a stadionban nem csupán ábránd, arra jó példa volt az olasz , Matia Bazar együttes koncertje.

Mint ismeretes, a csehszlovák szerzők versenyében Marcela KráFová által előadott szám szerezte meg az első helyet. Králpvá már tavaly is felhívta magára a figyelmet. Csodálatra méltó az a biztonság és természetesség, ahogy az énekesnő a hangjával tud bánni. Az idén már nyoma sem volt a tavalyi megilletődöttsé- gének, kiforrott és magabiztos előadásával méltán szerezte meg az első helyet. Példája jól bizonyítja, hogy a szürke átlagból kitörni csupán az átlagosnál eltérő előadásmóddal lehet, ami Marcela Kráíová esetében a soul. De föl lehetne példaként hozni Marika Gombi- továt, Petra }auút, vagy Jana Kratochvílovát is. A győzelemben nem kis szerepe van Ján Hála és Lucie Borovcová szerzőkettősnek, akik az énekeslése, a zene és a szöveg ritkán tapasztalt egysége találkozott ebben a számban. A végeredmény, az Elán eddigi legjobb és legeredetibb darabja. A 3. helyre került a Modus együttes, tipikus dalt mutattak be, szép fülbemászó dallammal és Marika Gombitová kristálytiszta énekével. A fesztivál során több fiatal előadó is feltűnt, akik még csupán most várnak az igazi nagy sikerre. Közéjük tartozik Ivana Máchová és Michal David, akik fiatal koruk ellenére ígéretes teljesítményt nyújtottak. Érdekes színfoltot jelentett a Metronom együttes friss, fiatalos zenéje, a temperamentumos női vokállal. Egészében véve a csehszlovák szerzők versenye ebben az évben magasabb színvonalú és izgalmasabb volt, mint tavaly. Jóval több átlagon felüli számot hallhattunk, kiegyenlítettebb volt a mezőny. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem volt gyöngébb teljesítmény, szürke, jellegtelen szerzemény. Az ismertebbek közül ilyennel lépett fel például Ľubo Belák együttese, vagy a Za-ja-ce. akik az utóbbi években mintha megtorpantak volna a fejlődésben, nem voltak képeseik újat hozni zenéjükben. Sajnos a döntőbe is bekerült néhány ilyen szám, melyek színvonalukkal eléggé elmaradtak.

Szombaton rendezték meg a külföldi előadók és szerzők versenyét. A szerzemények versenyében az első hely ismét Jan Hála és Lucie Burovcnvá birtokába került. Ennek értékéből

A Metronom együttes nagy sikerrel szerepelt az idei Bratislavai Lírán (Gyökeres György felvétele)

nő tudásához mért igényes dalt komponáltak. A győzelem azért meglepő, mert Jan Hálának ez az első dala, amivel a közönség elé lépett (azelőtt csupán Jazz-rock számokat szerzett). Ifj. Václav Patejdl és Ľuboš Zeman szerzeménye az Elán együttes előadásában a második helyet szerezte meg. Az együttes számára ez a második hely tulajdonképpen tíz év kemény munkájának első komoly gyümölcse. Modern hangszerelés, a szám jó felépíaz a tény sem von le semmit, hogy a külföldi előadók többsége ismét tipikus fesztiváldalokkal jött el a versenyre, és a zsűri ebben az évben nem ta* núsított túlságosan nagy megértést az ilyen jellegű szerzemények iránt. A zömében fiatalokból álló közönség sem lelkesedett a patetikus számokért. Ennek ellenére úgy látszik, még mindig él az a beidegződés, hogy fesztiválokra ilyen dallal kell jönni. A csehszlovák szerzők versenyében

már néhány éve nem lehet, hasonló szellemben írt és előadott dallal komoly sikert elérni. Jó lenne, ha a külföldi előadók és szerzők versenyében is haladóbb irányzatok lennének túlsúlyban.

A versenyen kívül fellépő előadók közül sajnos nem láthattuk Európa egyik legjobb és legprogresszívebb zenéjét játszó lengyel SBB-t és a pánsíp mesterét, George Zamp- hirt. Az első napon a lengyel Növi Singers kulturált, vokál- éneklésével hívta fel magára a figyelmet. Előadásuk leginkább a C&K Vocal csoportosuláséval mutat hasonlóságot. Nagy érdeklődés előzte meg a Jazz Fórum fa nemzetközi dzsessz-szervezet lapja) által tavaly az első helyen kiemelt európai dzsessz-énekes, Georgia Fame fellépését. Műsorában inkább népszerű számokat énekelt. de magabiztos előadása így is nagyszerű benyomást kellett. Az est fénypontja két" ségkívül a Locomotiv GT volt. Bár fárasztó utazás és nehéz stúdiómunka után érkeztek, kitűnő teljesítményükkel valósággal tűzbe hozták a közönség fiataljait. Csütörtökön lépett fel Vera Špinarová és az M. Efekt nem kis sikert aratva programjukkal. A tavaly fellépett Baglioni után újabb olasz énekest ismerhetett meg a közönség Bino személyében, Bino nagy sikerrel énekelt több számot, valamint a Mama Leone című világslágert, de lényegében ugyanolyan tipikus képviselője az olasz énekestípusnak, mint Baglioni. Az est legnagyobb sikerét hatásos műsorával az olasz Matia Bazar együttes érte el. Műsorukat szinte lemezszínvonalú hangminőséggel adták elő, ami elég élesen elütött az addig megszokott hangminőségtől. Érdekes, nagystílű és — mint már említettem — nagyon hatásos műsoruk főleg attraktív énekesnőjük kitűnő hangjára és előadására támaszkodott. A késő éjszakai órákba nyúló koncertjükkel szinte telt ház előtt léptek fel, ami nem kis sikert jelent, tekintve, hogy éjfél után nem egyszerű dolog például a város másik végére jutni. Ez a probléma különben minden évben felmerül. Az idén több külföldi előadót láthatott a közönség, mint tavaly. Nem lépett föl ugyan olyan csillag, mint Jósé Feliciano, de több kitűnő koncertnek tapsoltunk, melyeken lemérhettük, miben különbözik a csehszlovák popzene a külfölditől.

Nemrég még elég gyakori volt az a vélemény, hogy az ismert előadók távolmaradása miatt a fesztivál színvonala csökkenni fog. Szerencsére nem ez történt, bebizonyosodott, hogy van elég tehetséges fiatal a popzenei életben, akik csupán a lehetőségre várnak.

GYURKOVSZKY LÄSZLÖ

Emlékezetes hangverseny

Magyarországi gyermekmuzsikusok sikere Bratisiavában

Az elmúlt napokban a Csehszlovák Rádió bratislavai hangversenytermében meglepően érdekes és magas színvonalú zenei eseménynek lehettünk tanúi. A hangversenyt, melyen MNK-beli gyermekművészek léptek fel, a Bratislavai Állami Konzervatórium, a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és a CSEMADOK városi szervezete közösen rendezte. A koncerten zenei életünk legnagyobbjai közül is többen részt vettek, azonkívül jelen volt a Gödöllői és a Váci Állami Zeneiskola igazgatója, Pálfalvi Ferenc, és Cs. Nagy Tamás is.

A koncerten a közönség a gödöllői, a váci és a dunakeszi zeneiskola 8—14 éves korú, nemzetközi versenyeken számos díjat nyert kis szólistái és a zeneiskolai tanárokból alakult neves Musica Humana kamaraegyüttes szerepelt, ez utóbbi főleg kísérő zenekarként, Erdélyi Sándor vezényletével.

A nyolcéves Abrahám Márta

(Erdélyi Sándor tanítványa), Tessarini G-dúr hegedűversenyét tolmácsolta kitűnően. A

nyolcesztendős Rácz Csilla (Do- moszlai Erzsébet tanítványa)

Szoikolay Sándor zongoraszonatináját játszotta nagy sikerrel. Cs. Nagy Ildikó (12 éves, Szabó Katalin tanítványa), egy Kodály-meditációt és Bartók Népi táncaiból játszott, feltűnően szép, színes muzikalitással. Ferenczy Beáta (14 éves, Domoszlai Erzsébet tanítványa), fölényes virtuozitással és muzikalitással adta elő Pro- kofjev Gavott és Ördögi sugallat című művét. Méltó párja

volt a 13 éves Legindi Gábornak (Domoszlai Erzsébet tanítványának), aki felnőttesen érett muzsikálásával és a játékának lenyűgöző virtuozitásával szinte ámulatba ejtette a közönséget. Liszt Mefisto ke- ringőjét és Ján Cikker Tátrai patakok című hármas etűdjét játszotta, majd ráadásul még Chopin forradalmi etűdjével örvendeztette meg hallgatóságát. A kis Ábmhám Márta a hegedűkoncerten kívül előadott még egyedül egy Bach prelu- diumot és egy gavottot Szabó Katalin zongorakíséretével.

Nem tudom mit nevezzek a hangverseny fénypontjának. A

kis szólisták korukhoz képest elkápráztató produkcióit-e a műsor első felében, vagy a másodikban a zenekar és a szólisták közös fellépését? Miután a Musica Humana eljátszotta Vivaldi G-dúr vonós szimfóniáját, Ábrahám Márta a már előbb is említett Tessarini G- dúr háromtételes hegedűversenyét adta elő, zenekari kísérettel. Utána Bach f-moll zongoraversenye következett, szintén zenekari kísérettel. A zongoraszólót Legindi Gábor játszotta A hangverseny utolsó száma Bach két zongorára írt háromrészes koncertje volt. A zongoraszólókat Ferenczy Beáta és Legindi Gábor játszotta. A zenekar kitűnő teljesítménye mellett ki kell emelnünk a két gyermekszólistát, akinek bámulatos zenei memóriája és magas művészi szintű előadása emlékezetes zenei élményt nyújtott.

Ján Cikker nemzeti művész, a külföldön is jól ismert szlovák zeneszerző, a koncert után megjegyezte: „Legindi Gábor kis fiú ugyan, de érett, nagy művész.“

(gil)

Az idei Dunáménti Tavasz egyik vendége a televízióból már jót ismert, hazánkban is rendkívül népszerű Levente Péter lesz

(Gyökeres György felvételei,

Részt vesznek az V. Dunamenti Tavasz gyermekfesztiválon

BODROGKÖZI CSUDAKARIKÁS

A cím egy része mesejátékra utal, melyet Zétényben (Zatín) mutattak be gyermekszínjátszók, Amit viszont itt akarok elmondani, az nem mese. Hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy ennek a bodrogközi kisközségnek a neve bizony ritkán szerepel sajtónkban. Ezért pedig nem is annyira az újságírók okolhatók. A falu éli a maga megszokott életét, nem igényli, hogy a figyelem feléje forduljon. Szerénység lenne ez, vagy netán valami más? Nos, a szerénység valóban jellemző a zé- tényiekre, de sokkal inkább a munkaszereteti Mit mond erről Szaxon Gyuláné.

(Zétényben mar üt éve nincs alapiskola. A magyar • nemzetiségű gyerekek Bolyba (Bolj, a szlovákok Királyhelmecre (Kr. Chlmec) járnak. Mindezt azért említem, mert itt nincs olyan pedagógus, aki a falu kulturális életének fellendítését szívügyének tartaná. Igaz, CSEMADOK és SZISZ szervezet van ebben a faluban is, csakhogy — jobb szó híján — tevékeny sőgük stagnál).

— Már nem bírtam tovább elviselni ezt az állapotot. Valami belső kényszer hajtott, ha senki sem képes rá, akkor én próbálok valamit csinálni. Tudtam. hogy a felnőttekkel nehéz lenne, ezért a gyermekekhez fordultam. A testvérem, Margit elhozta Helmecről Benedek András: Csudakarikás című népmesefeldolgozását. Kiolvastam és igen megtetszett. Ez jó lesz, ezt megrendezem — döntöttem el rögvest. Hát így kezdődött. Tudja, amikor mi voltunk fiatalok, sok színdarabot játszottunk. A próbákat nálunk tartottuk a kisházban. Mamuka főzött nekünk, mi meg írtuk a darabot. Senki sem tanított minket, magunktól csináltuk. Belső igény vezetett. Jaj, a Pünkösdi menyasszonyok igen emlékezetes darab marad számomra. Abban voltam először a jövendőbeli férjem menyasszonya! Őszintén mondom: nem bántam meg. hogy később igazibul is hozzámen- tom. Jó férjem van. Igen megértő és ő is szereti a művészetet. Ügyesen tud rajzolni, festeni. Máskülönben a szövetkezet könyveiőségén dolgozik ...

(Szaxpn Gyuláné mélyen érző, csupaszív asszony. Ötvenkét éves. Életereje tiszta, mély forrásból táplálkozik. Hol van ez a forrás?)

— Szegény, proletár családból származom, de ennek ellenére — emlékezetem óta — nálunk mindig szerették a könyvet. Apuka sokszor tanácskozott kommunista képviselőkkel. Azt hiszem az olvasás, a tudás iránti vágyat ők keltették fel bennem. Később maga apám is tartott előadásokat a a cselédeknek, így az sem volt véletlen, hogy nem egyszer házkutatást tartottak nálunk,

kommunista leveleket kerestek.

Apukát igen szerették Zéténybem. Jól tudott verselni is. Az esküvőkre rendszerint őt hív- '

ták meg nagyvőfélynek.

(Az alma nem esett messze a fájától — mondom halkan, s arra gondolok, milyen jó, hogy volt az a fa .../

— A Csudakarikás megmozgatta a falut. Huszonegy gyerek szerepel benne, még a szlovák iskolások közül is játszanak. Hetente egyszer-kétszer

próbáltunk — igaz, eléggé rendszertelenül. Ugye ha foci. vagy valamilyen más jó műsor volt a televízióban, akkor a gyerekek nem jöttek el a próbára. Ezt még meg is értettem, s elviselhetőnek tartottam, de ami két héttel a bemutató előtt történt, azt nem vártam. A főszereplő helyett az anyuka jött el a próbára és hidegvérrel bejelentette: nem engedi

többet a gyerekét, merthogy ráér még a csavargásra! Megdöbbentem. Nagyon fájt ez a viselkedés. Hiába is próbáltam megérteni, sehogy sem tudtam. Végül is magamat okoltam, mert egyszer nyolc óra tíz jier- cig elhúzódott a próba, s lehet, hogy ennek a szülőnek éppen ez nem tetszett. Szerencsére a bolyi iskola legjobb ötödikes tanulója, Ádám Erika segített rajtunk. Két hét alatt elsajátította a szöveget és sikeres bemutatót tarthattunk.

(Ha a madarat tolláról, akkor Zétényt a művelődési házáról ismerni meg — mond- fialnám a szólásmondás nyomán. I

— Hát, hazudnék, ha azt mondanám, hogy büszkék lehetünk a kultúrházunkra! Igen rossz állapotban van. Ha esik, beázik a teteje. Ezt a színdarabot is igen mostoha körülmények közölt tanultuk be. A gyerekek — a drágák — sokszor már engem sajnáltak. Vették le a kabátjukat, s ráírt akarták teríteni, mondván, hogy meg ne fázzak. Mikor a Dunamenti Tavasz válogató Ih- zottsága eljött megnézni a Csudakarikásunkat, akkor is igen hideg volt. A harmadik felvonást már nem is játszottuk le.

(Szaxon Gyulánénak öt gyermeke van. Legidősebb fia mész- sze került a Bodrogközből, Csi- csón (Cicou) tanít. Másik fia, Feri éppen akkor készült katonai gyakorlatra, amikor ott jártunk, Zoltán pedig most tölti tényleges katonai szolgálatát, ősszel fog leszerelni, ilona a Királyhelmeci Állami Gazdaságbon dolgozik, Anna pedig pionír vezető a bélyi iskolában.)

— Nem vagyok állandó munkaviszonyban, de a tennivalókból így is bőven kijut. Cukorrépát kapálok a férjem és a lányom után, meg hát ugye itt van a nagy kert is, a fólia sem hiányzik belőle. Szívesen varrók is! Igaz, sokszor már képtelen vagyok idejében eleget tenni a megrendeléseknek. 1968 óta a könyvtár vezetését is igyekszem becsületesen elvégezni. Minden szombat este nyitva van a könyvtár. Nem mondom, hogy nagyon szeretnek olvasni az itteni emberek, de a fiatalok azért kölcsönöznek könyveket. A színdarab betanítása igen sok időmet lekötötte. A mai gyerekek igen virgoncok, sokszor hangoskodnom kellett velük. Egy-egy próba végére úgy kiszáradt a torkom, hogy a kenyérhéj is alig ment le rajta. Persze, ezt nem panaszként mondom.

(Nem akarom filozófálgatás- ra terelni a gondolatokat, de egyben bizonyos vagyok: Szaxon Gyuláné tartalmas éle:et él, ha úgy tetszik, a kor parancsát ismerte fel falujában. Szocialista emberként önmagát, tudása legjavát adja, hogy másokat is gazdagítson.)

1980.

SZÁSZAK GYÖRGY