Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-30 / 126. szám, péntek

Ofl/OS/ TANÁCSADÓ Kommentáljuk Kitüntetett brigádtag Ünnep volt, a kassai (Koši­ce) Szakszervezetek Házába meghívták a kelet-szlovákiai kerület legjobb dolgozóit. Köz­tük volt Ján Čižmár, a Szlovák Magnezitművek lubeníki bá­nyászüzemének példás dolgo­zója, aki megkapta a Kiváló munkáért állami kitüntetést. Nem egyedül, hanem Milan Štitnický brigádvezetője, La­dislav Kováč munkatársa és /öze/ Lipták az üzemi pártbi­zottság alelnökének társasá­gában érkezett az ünnepségre. Találkozót beszéltünk meg azzal a céllal, hogy az arany­jelvényes szocialista munka­brigád s főleg ennek egyik oszlopos tagja, az állami kitün­tetésre javasolt Ján Čižmár munkásságáról elbeszélges­sünk. Az üzem igazgatója, Zol­tán Prekop mérnök már koráb­ban felhívta rá a figyelmün­ket, hiszen a 6. ötéves terv­időszak feladatait már a múlt év októberében teljesítette. jóval az ünnepség megkez­dése előtt, kötetlen, baráti be­szélgetés közepette ismerked­tünk. Jozef Lipták elvtárs az üzemi pártbizottság alelnöke, mint a lubeníki üzem tervezési osztályának vezetője jól isme­ri a tervteljesítés adatait, ő mutatta be a Štitnický brigá­dot, amely ugyanezen a napon, mint kollektíva elnyerte a Ke­let-szlovákiai kerület fejleszté­séért kitüntetést. — Üzemünk legjobb kollek­tívái közé tartozik a tűzálló téglák préselését végző tizenöt tagú aranyjelvényes, a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság cí­met viselő szocialista munka­brigád, amelyet Milan Štitnický vezet — közölte Lipták elv- társ. — Tavaly például 124 százalékra teljesítette tervét, ami közel 434 ezer korona TISZTA SZAMLAVAl A megbízatási időszak a vége felé közeledik. Nemsokára számadásra kerül sor. Azok a helységek, amelyekben a képviselők jól dolgoztak, szívügyüknek tekintették a Nem­zeti Front választási programjának teljesítését, a lakosság bevonását, ott az eredmények sem maradnak el. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy tavaly Szlovákiában a Z-akció keretében társadalmi munkával köze] 4 milliárd korona értéket hoztunk létre. , ^ Mit is jelent ez a gyakorlatban? Sok sok olyan létesít­ményt, amelyek a lakosok kényelmét szolgálják. FelépUlt többek között 100 óvoda, 23 bölcsőde, 9 alapiskola, 84 üz­let, 54 művelődési otthon, 16 tornaterem 166 autóbusz váróterem, több száz kilométernyi vízvezeték- és szenny csatornahálózat. Az SZSZK kormánya a múlt évben elért eredményekért 4 járási, 37 városi és helyi nemzeti bizott­ságot tüntettek ki, többek között Ipolyságot (Šahy), Sók szelöcét, (Selice), Klenócot stb. Az eredmények szépek, dicséretre méltóak. Ezek mellett azonban észre kell venni a fogyatékosságokat is, azt, hogy még mindig sok a be nem fejezett építkezés. Rimaszom­batban (Rimavská Sobota) például idestova tíz éve épUl a művelődési otthon. Olyan építkezésbe fogtak, amely meghaladja az erejüket. Ilyen nagy beruházáshoz nem elég a vezetők, a képviselők lelkesedése, a lakosiság társadalmi segítsége. Szakemberekre, munkagépekre van szükség, amelyeket más építkezésekről kell áthelyezni. Ebből és a hasonló példákból Szlovákia szerte le kell vonni a ta­nulságot. Mi tehát a teendő? Ott ahol még nem teljesítették a ter­vezett feladatokat, a nemzeti bizottságok képviselőinek ha­tározottan kell fellépniük, főleg akkor, ha olyan létesít­ményekről van szó, amelyek közérdekűek, megkönnyítik a nők második műszakját, elősegítik a gyermekintézmény- hiány enyhítését, ott pedig ahol már célba értek, olyan munkálatokat kell megkezdeni, amelyeket saját erejükből és forrásaikból rövid időn belül meg tudnak valósítani. Čierny Pútokon már korábban éltek ezzel a lehetőséggel. Kis ráfordítással — sok-sok társadalmi munkával egy év alatt olyan klubhelyiséget és tűzoltúszertárat építettek, hogy senki előtt sem vallanak vele szégyent. Nem egy községben az építkezés sorrendjét felcserélték. Például ravatalozó helyett uszodát építettek. Annak elle­nére, hogy esetleg ezt valaki szemükre is vetheti, a vá lasztási program teljesítése terén mégis ők jártak el he­lyesen. Felismerték mi a szükségesebb és mi várhat még egy-két évet. Ezért a számadáskor nem kell szégyenkez­niük a választók előtt. A Nemzeti Front választási prog­ramja ugyanis nagyon fontos eszköze a társadalom irányí­tásában és igazgatásában az állampolgárok részvétele nö vetésének. A nemzeti bizottságok sajnos gyakran megfeledkeznek a választási program másik fontos részéről, a tömegpoli­tikai, illetve az ideológiai nevelőmunkáról. Amint Ľudovít Pezlár elvtárs az SZLKP KB ülésén előadói beszédében hangsúlyozta, a társadalom fejlődésének jelenlegi sza­kasza megkívánja a nemzeti bizottságok nevelő hatásának javítását. Munkájuktól függ nagy mértékben az állampol­gárok elégedettsége, demokratikus jogaik érvényesítése. Egyszóval, hogy részt vegyenek a közigazgatásban, meg­értsék mit miért csinálnak. E célok elérésére való törekvés minden képviselő és kommunista feladata. Csakis így zár­hatjuk tiszta számlával a megbízatási időszakot. NÉMETH JÁNOS Ján Čižmár (jobbról a második) munkatársaival beszélget (Svätopluk Písecký felvétele) tait tavaly október 15-ig meg­valósította. Az idén is ő vezet. A brigád által terven felül ter­melt 287 ezer korona értékből több mint 49 ezer korona az ő eredménye. Én magam csak 44 ezer korona terven felüli termelési értéket értem el, sorrendben második vagyok, Čižmár elvtárs után. Ján Čižmár, az ötvenhárom éves préselő munkás a mező- gazdaságban kezdeitt dolgozni és 1959-ben megkapta A mező­gazdaság kiváló dolgozója ki­tüntetést. Hogyan került a mezőgazda- sági dolgozó a magnezitipar­ba? Erről Čižmár elvtárs így beszélt: — Sok-sok éven át a baromfitenyésztés foglalkozta­tott, a volt Revúcai Jnb mező- gazdasági osztályán én irányí­tottam a baromfitenyésztést. A területi átszervezés után meg­szűnt a revúcai járás, és én a lubeníki efsz-ben láttam el az elnöki tisztséget, négy éven át. Megmondom őszintén, a mag- nezitüzemben jobban kerestek, ezért mentem én is oda dol­gozni 1966-ban. Arra a munka­helyre, ahol ma is dolgozom — a téglapréselőbe. Munkaeredményei már is­mertek. Ezek elismerése fejé­ben került a kerület legjobb dolgozói sorába s vette át Ján Čižmár elvtárs a Kiváló mun­káért állami kitüntetést. Ami­kor ehhez gratuláltunk, meg- hatódottan mondott köszönetét s megjegyezte: — Ez a kitün­tetés, még jobb eredmények el­érésére kötelez... KULIK GELLÉRT gazdasági hasznot eredménye­zett. A Szovjetunióba irányuló exportfeladatát november 1-ig teljesítette. A teljesítmémynor- mát egész éven át 128 száza­lék körül teljesítette a brigád. — Az Idén is hasonló ered­mények elérésére törekszünk — vette át a szót Štitnický brigádvezető. — A jelentős ju­bileumok tiszteletére kötele­zettséget vállaltunk, hogy egész kollektívánk október 1-re tel­jesíti az ötéves tervidőszak fel­adatait s terven felül 1600 ton­na jó minőségű magnezittéglát gyártunk. Már az első negyed­évben terven felül közel 1249 tonnát termeltünk. A legjobb eredményt éppen Čižmár bará­tunk éri el. Példamutató, a munkában élenjáró kommunis­ta. Tavaly, amint Lipták elvtárs említette, brigádunk 124 száza­lékos tervteljesítést ért el, Jan­ko Čižmár pedig 137 száza­lékra teljesítette egyéni tervét, ami több mint 80 ezer korona többletet jelentett. Az öt évre előirányzott termelési felada­A nagyobb városokban a nap­sugarak erejét csökkenti a füst, a levegőbe került vegyszerek, a por stb. Ezért szükséges, hogy a városiak, elsősorban a gyere­kek a lehető leggyakrabban tartózkodjanak a városkörnyéki természetben. Miután a bőrben több pig­ment képződik és a bőr felső rétege megvastagodik, a napon való tartózkodás időtartamát meghosszabbíthatjuk. Mindenki másképp reagál a napsugarak­ra. A világos hajú és világos bőrű emberek legyenek nagyon óvatosak. A gyermekek ötven százalékkal kevesebb napsuga­rat tudnak elviselni, mint a felnőttek. A tavaszi nap is égé­si sebeket okozhat. A bőr érzé­kenységét fokozzák egyes gyógyszerek, kozmetikumok és vegyszerek. A test egyes részeit jobban érik a sugarak, ezeket megfele­lő napozókrémmel kell véde­nünk. A krémek többsége elnye­li az ultraibolya sugarakat, és csak a pigmentet képző suga­rakat bocsátja át. A helytelen napozás követ­kezményei néhány órán belül megnyilvánulnak. Gyenge gyulladás esetében elegendő, ha a bőrt megfelelő krémmel ken­jük be. Erősebb gyulladáskor ólomecetes borogatást, majd krémet alkalmazunk. Másodfokú égési sebeknél a kialakuló hó­lyagok steril kezelést igényel­nek, csak így akadályozhatjuk meg az elgennyesedést, a tar­tós hegeket. A tavaszi napozás fokozza a D-vitamin képzését, amelyből a hosszú téli hónapok alatt keve­sebb volt a szervezetünkben. Ezenkívül a fokozatos napozás felkészíti bőrünket a nyári in­tenzívebb napsugarakra. A tava­szi nap egészséges, szükséges, de a mértékletesség elve a na­pozáskor is érvényes. Ne akar­junk gyorsan, hirtelen lebarnul­ni, inkább fokozatos napozással óvjuk egészségünket. Dr. JÚLIUS BLAŽOVSKÝ gük. Közép-Európában három órás napozás során kerül ilyen mennyiségű napsugár a bőrbe. A D-vitamin abban is külön­bözik a többi vitamintól, hogy nemcsak hiánya, hanem túlada­golása is ártalmas. Az utóbbi esetben a mész olyan szövetek­ben is lerakódik, ahol nincs arra szükség. A szervezet kétfé­leképpen védekezik a Nap ibo­lyántúli sugárzása ellen. A bőr legfelsőbb rétege megvastago­dik és ezáltal kevesebb sugarat bocsát át. A bőr alsó rétegében viszont sok pigment keletkezik. Minél több van belőle, annál sötétebbé válik a bőr és annál kevesebb sugarat bocsát át. Ezért az egyenlítőhöz közelebb élő emberek bőre sötétebb. Ez­zel szemben az északi államok lakossága fehérbőrű. A napozás egészséges, a na­pon való tartózkodás különösen a gyermekek számára nélkülöz­hetetlen. Azt tartják, ahol nincs nap, ott gyakori vendég az or­vos. Kivételt csak néhány bőr­betegség jelent, amelyekre ár­talmas a napozás. Tavasszal is óvatosan kell el­kezdeni a napozást, fokozatosan kell meghosszabbítani időtarta­mát. A tavaszi hónapokban dél­előtt a nap sokkal intenzívebben süt mint a nyár végén a délu­táni órákban. A magasabb fek­vésű hegyekben a sugárzás in­tenzitása rendkívül nagy, és a Nap már kora tavasszal nagyon gyorsan lebarnít. A tavaszi síe­lés során a hőtakaróról vissza­verődő sugarak is barnítanak, ezért legyünk óvatosak. A sík­ságokon a napozás akkor haté­kony, ha a sugarak 35 foknál nagyobb szögből érik a testet, ez országunkban körülbelül március 8-a és október 7-e kö­zött van. A hosszú tél után mindenki szívesen tartózkodik a szabad­ban, örül a meleg napsugarak­nak. A Naptól függ életünk, a Nap hatására újul meg tava- szonta az élet a természetben. A Nap az ember szervezetére is kedvezően hat. Fokozza7 el­lenállóképességét a fertőzések­kel szemben, állóképességét, kedvezően befolyásolja a lelki állapotot, a hangulatot. Azok a gyerekek, akik napoznak, jobban esznek, híznak és ellen­állóbbak a betegségekkel szem­ben. Az ultraibolya sugarak az em­ber bőrében D-vitamint képez­nek. Más vitaminoktól eltérő­en ezt nem találhatjuk meg az élelmiszerekben, csupán a nyári időszakban és nagyon kis mennyiségben a halmájban, a tojássárgájában és vajban. A D-vitamin szabályozza a mész és a foszfor metabolizmusát és hatással van a csontképződésre. Azok a gyerekek, akik keve­set tartózkodnak a napon, D- vitamin hiányában szenvednek, csontdeformációhoz vezető an­golkór áldozataivá válhatnak. Ezért a gyerekeknek azokban az időszakokban, amikor a leg­gyorsabban fejlődnek, a téli hó­napokban D-vitamint kell ada­golnunk, az első életévben négyszer, a másodikban kétszer. A felnőtteknél a mozgás és a napfény hiánya következtében csontlágyulás következhet be, ami gyakran megfigyelhető pél­dául índiában, ahol a nők ter­hességük ideje alatt nem hagy­ják el lakásukat. Az említett példák is bizonyít­ják, milyen fontos szerepe van a Napnak az ember életében. Az angolkór megelőzéséhez a gyermekeknek napi tíz mikro- gramm napsugárra van szüksé­Zakopanéban megállapodást kötöttek. E megállapodás sze­rint a szakemberek tudomá­nyos együttműködését a moszk­vai Kardiológiai Központ irá­nyítja. Az alapvető kérdések­ről a tagállamok kormánybi­zottságainak tanácsa, a prog­ram tudományos műszaki prob­lémáiról' pedig a tudományos tanács hivatott dönteni. A prá­gai értekezleten megalakult közös rektorátus feladata töb­bek között a fiatal kardiológu­sok továbbképzését lehetővé tevő nemzetközi szaktanfolya­mok megrendezése az egyes tagállamokban. A tagállamok közös tervük keretében olyan konkrét fel­adatok teljesítését vállalták, amelyekben — előző tevékeny­ségük alapján — tapasztala­tokkal rendelkeznek. így pél­dául „a csehszlovák szakembe­rek 26 témakör kidolgozásában és megoldásában vesznek részt, A kórok megelőzését és gyógy­kezelését az 1971—75 években az erre a célra kiválasztott já­rásokban kísérték figyelemmel. Eredményeik megbízhatóságá­ról tanúskodnak jszovjet mun­katársaik tapasztalataival egy­behangzó megállapításaik is. Bebizonyosodott például, hogy bizonyos körülmények között, a gyógymódok lelkiismeretes érvényesítésével a szívinfark­tussal sújtott produktív korú páciensek 80 százalékának az élete megmenthető és a bete­gek túlnyomó többsége visz- szanyeri munkaképességét. Ugyanakkor nagy előnynek te­kinthető az is, hogy gyógyke­zelésük időtartama lényegesen megrövidült. Málek professzor szavai sze­rint az újabb konkrét eredmé­nyekre még egy ideig várnunk kell ugyan, de a tagállamok szocialista egészségügye a zá­loga annak, hogy szakembe­reink értékes megfigyelései nem maradnak papíron. Kuta­tási eredményeink megvalósí­tása a gyakorlatban ugyanis közös érdek, a társadalomé, csakúgy mint a betegeké, illet­ve azoké, akik a kórok meg­előzésével igyekeznek pácien­seiket megvédeni az őket fe­nyegető Vvgüzély ellen. KARDOS MARTA Tswasii napozás Nemzetközi együttműködéssel a szívbetegségek ellen Csehszlovák orvosok részvétele a közös kutatásokban 0 Az infarktus nemcsak az idősebb korosztályt sújtja 41 Jó eredmények a megelőzésben Az orvostudomány fejleszté­se elképzelhetetlen a tudomá­nyos kutatások nélkül, a kor­szerű kutatómunka pedig csak széles körű nemzetközi együtt­működéssel fejleszthető. En­nek az elfogadott elvnek a fi­gyelembe vételével dolgozta ki néhány évvel ezelőtt a KGST Egészségügyi Együttműködést Irányító Állandó Bizottsága a tagállamok közős kutatási ter­vét. Nem véletlen, hogy a megol­dásra váró 13 kompiex problé­ma egyike alapján a tudósok és tudományos dolgozók a vér- edényrendszer- és szívmegbete­gedésekre, mindenekelőtt a ma­gas vérnyomás, az érelmeszese­dés, az agy- és szívszélhűdés stb. okaira összpontosítják figyel­müket. A kórok megelőzésében jelentős eredményeket értek el már eddig is, ezek értékelésé­re és a további lehetőségek megvitatására a szakemberek februári prágai nemzetközi ér­tekezletén került sor. Nem ti­tok ugyanis, hogy ezek az em­lített — az iparilag fejlett or­szágokban legelterjedtebb be­tegségek az utóbbi években több halálos áldozatot követel­nek, mint a rák, a balesetek és a fertőző betegségek együtt­véve és a rokkantság okát te­kintve is az első helyen tart­ják nyilván őket. Régen meg­dőlt az a feltevés, hogy a szív­infarktus főleg az idősebb kor­osztályt sújtja, hiszen az azt többnyire megelőző magas vér­nyomás és a vérkeringési za­varok a produktív korúaknái, sőt a fiataloknál sem mennek ma már ritkaságszámba. Ezért foglalkoznak behatóan a tudó­sok és tudományos dolgozók ezrei az egész vilőgon, tehát a KGST tagállamokban is, ezzel a problémával. Az idei prágai értekezletről, amelyen Csehszlovákia, Bulgá­ria, Kuba, Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szov­jetunió legkiválóbb szívspecia­listái vettek részt, s amely a Klinikai és Kísérleti Orvostu­dományi Intézet székházában zajlott le, dr. Prokop Málek professzor, az orvostudomá­nyok doktora, az intézet igaz­gatója tájékoztatott. Elmondot­ta, hogy az értekezletet meg­előzően a tagállamok 1978-ban

Next

/
Thumbnails
Contents