Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-28 / 124. szám, szerda
PEDAGÓGUS-LELKIISMERET A prágai Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozói építik a Prága—Tur- noü közti E-1.4 számú úton az Elbát átívelő új autósztrádát. Az úttest vasbeton lapjait 12—20 méter hosszúságban közvetlenül a folyó partján felépített panelgyárban készítik. Felvételünkön: a panelt elhelyezték az első pilléreken (Miroslav Vodéra felvétele) A portélét hírei A pedagógusok munkájának eredménye nem mérhető le máról holnapra. Az ő munkájuk gyümölcse c®ak évtizedek múlva ériik be igazán. Hiszen az iskola nemcsak írni, olvasni, számolni tanítja meg a gyerekeket, hanem sokkal többre: formálja, alakítja jellemüket, világnézetüket. A szocialista iskola jellegét az határozza meg és emeli a kapitalista iskola- rendszer fölé, hogy különb és tanultabb embereket tud nevelni, mint a letűnt rezsim iskolái. A mi társdalmunkban mindinkább eljutunk oda, hogy az embernek igazi tekintélyt csak az alkotó munka s a szellemi képesség ad, vagyis az, ki mit. és mennyit tesz le a közösség asztalára. Miként tesz e korszerű követelményeknek eleget a Szenei (Senec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, erről beszélget* tem néhány kommunista és pártonkívüli pedagógussal. Beszélgető partnereim: Polák lm- réné, az iskola pártszervezeté«» nek elnöke, két igazgatóhelyettes, Lolán Ágota, Algayer JÓ* isef és Mészáros Jánosné, a tanulók pályaválasztásáért felelős pedagógus. A pártelnöknő mondja: — Mint minden iskolában, nálunk is meghatározó szerepe van az eszmei-politikai nevelésnek. Eszmei céljaink elérésére főleg a polgári nevelés óráin törekszünk. De az is téri mészetes, hogy minden tantárgy órafelépítésében fontos helyet kap az eszmei-nevelési cél. Én azt szoktam mondani: minden a pedagóguson múlik. Rossz osztály nincs. Lehetnek gyengébb képességű tanulók, de a jó pedagógus őket is úgy irányítja, hogy ne uralkodjék el bennük az a tudat, hogy őtk úgysem versenyezhetnek a jó tanulókkal. — ön milyen tantárgyakat tanít? — Zenét és polgári nevelést. S a sokéves tapasztalat mondatja ki velem: a gyerekek szeretik a polgári nevelés óráit. Ez az óra kötetlenebb, mint. mondjuk a biológiaóra. — Hogyan zajlik le például önnél egy ilyen óra? — Előrebocsátom, hogy a ml iskolánkban hárman tanítjuk a polgári nevelést, s a tanítási módszerünk, vagy legalábbis az órafelépítésünk azonos. — Ez mit jelent? — Azt, hogy minden órát egy C'tperces általános politikai beszélgetéssel kezdünk. Egy egy tanuló felkészül a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekből, azt saját szavaival előadja. Ilyenkor a térképet is segítségül hívjuk. — Milyen események vagy kérdések foglalkoztatják most leginkább a fiatalokat? — Nagy lázban tartja őket a moszkvai olimpia. Mi lesz, hány ország sportolói vesznek majd részt az olimpiai játékokon? Tegnap például óránk sem volt, s reggel az osztályom mégis a folyosón várt, és örömtől csillogó szemmel újságolták; „Tanító néni, tetszett már hallani, az olaszok is elmennek az olimpiára. Tegnap este mondta be a televízió.“ Ez az őszinte, lelkes megnyilatkozás azt is jelzi, hogy otthon, a családban gyakori beszédtéma az olimpia. — Ha szabad itt közbeszól-? nőm — kapcsolódik a beszélgetésbe Algayer József — véleményem szerint ebben erősen meghatározó szerepe van annak is, hogy a mai tizenéves gyerekek szüleit is a szocialista iskola nevelte. Az ő élet- színvonaluk sóikkal magasabb, mint régen a szüleiké volt, többet nyújthatnak anyagiakban és szellemeikben is gyermekeiknek. — Ez részben megkönnyíti az oktató-nevelő munkát is. — Szeretném hangsúlyozni, hogy csak részben, mert a tanulók neveléséért, világnézeti, szocialista “emberré formálásáért, a mély és tartós tudás elsajátításáért elsősorban az iskola felel. Nyugodt lelkíisme- rettel mondhatom, hogy mi mindent megteszünk tanulóink érdekében. Bízunk is a boldogulásukban. Ezt már Mészáros Jánosné mondta, iigazi pedagógusra jellemző hittel. Ez a nevelői, pedagógust hit teszi derűlátóvá Dolán Ágotát is. — Én szlovák szakos vagyok, s mindig azzal a tudattal lépek a tanulók elé, hogy a szlovák nyelv legmagasabb szintű elsajátításáért az első számú felelős én vagyok. Hiszen ez lényegesen befolyásolja a tovább- tanulási esélyeiket, lehetőségeiket. — Mit jeleznek az eddigi tapasztalatok? — Azt, hogy tanulóink a szlovák tanítási nyelvű szakközépiskolákban is megállják a helyűiket. — Hasonló Jelzéseket kapánk vissza a szlovák nyelvű szakmunkásképző intézetekből Is. Iskolánk tanulóinak eddig negyven százaléka folytatta sikeresen tovább a tanulást gimnáziumban vagy különböző szakközépiskolában. Emellett eleget teszünk egy fontos párt- és kormányhatározatnak is. P.éldául az idén is 42 tanulónk jelentkezett szakmunkásképző intézetekbe — magyarázza Mészáros Jánosné. Megszakítom a gondolatát. — Németh László Sajkódi esték című könyvében olvastam egy nagyon humánus gondolatot rejtő mondatot: ,,Az embereket nemcsak munkájukban kell egy nagy dolgozó családdá tennünk, hanem a műveltségűkben is*4. Azt hiszem, az eddigi beszélgetésünkből ez a gondolat csengett ki, ha nem is ilyen szabatos megfogalmazásban. Mit tehetne és tervez még az iskola e valóban humánus gondolat teljesebb megvalósításáért? — Rajtunk, pedagógusokon ez nem múlik, hiszen ez nemcsak pedagógiai, de fontos pártfeladat is — mondja a pártelnöknő. — Meggyőződé- siem, hogy iskolánk minden kommunista és pártonkívüli pedagógusa így gondolkodik, ezt erősítik az eddig elért szép eredmények Is. Természetesen hiba lenne, ha ezzel kapcsolatban nem beszélnénk gondjainkról is. De ezekről talán a helyettesek illetékesebbek szólni. — Valóban eddig csak csupa szépeket mondtunk. Ám a teljességhez tartozik az is, hogy elég mostoha körülmények között folyik az oktatás. Egymástól két, távol eső épületben és két váltásiban tanítunk, nincs szaktantermünk sem — világosít fel Algayer József. — De azért nem vártuk, hogy fi sült galamb a szánkba repüljön — veszi át a szót újra a pártelnöknő. — Ez az épület, ahol most vagyunk, a régi iskola. Ehhez épül Z-akcióban kilenc új tanterem. Az építkezésben nagv segítséget nyújtottak a szülök Is. Ennek köszönhetjük, hogy szeptember elsején már azokat is birtokba vehetjük. — S ezzel megoldódik minden gond? — Csak az, hogy megszűnik a kétváltásos tanítás, de ez is nagyon sokat jelent majd az oktatás színvonalának emelésében. — A szaktantermek? — Valamilyen részmegoldást arra is keresünk. Legalább nyelvi, matematikai és fizikai szaktantermet szeretnénk berendezni, ha az idén nem is, de lövőre feltétlenül ... TÖRÖK ELEMÉR A CSKP Észak-csehországi Kerületi Bizottsága ellenőrizte, hogy az illetékes szervek és szervezetek miképpen teljesítik a Nemzeti Front választási programját. Megállapította, hogy a múlt évben a városok és a falvak fejlesztésére és a nemzeti bizottságok gazdálkodására vonatkozó feladatoknak már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára eleget tettek. Az év folyamán a kerület lakossága által végzett társadalmi munka értéke mintegy másfélmilli- árd korona. A hatodik ötéves terv négy éve alatt egyebek között, 144 bölcsődét, 217 üzletet és szolgáltató létesítményt, 33 szertartási termet és sok más — a közösséget szolgáló — létesítményt építettek. A CSKP Kelet-csehországi Kerületi Bizottsága legutóbbi ülésén a kerület iparának és mezőgazdaságának tudományos- műszaki fejlesztésével, valamint azzal foglalkozott, hogy a kerület üzemei és vállalatai miként érvényesítik a gyakorlatban a pártnak a munka hatékonyságának a növelésére és a munka minőségének a javítására vonatkozó irányelvét. Megállapította, hogy a kommunisták következetesen teljesítik a párt határozatait. Széles körű felvilágosítást végeznek annak érdekében, hogy a tudományos- műszaki forradalom vívmányait egyre eredményesebben alkalmazzák. Törekvésük sikeres. A kerület üzemeinek a termelése az utóbbi időszakban mennyiségileg is, minőségileg is sokat javult. ☆ ☆ ☆ Az SZLKP Rozsnyói (Rožňava { Járási Bizottságának a legutóbbi ülésén elfogadott, több pontból álló határozata megjelöli: a járás illetékesei milyen konkrét politikai és szervezési intézkedéseket tesznek, hogy teljesíthessék a párt 1990-ig terjedő gazdaságpolitikai irányelvét. A határozat az egyik legfontosabb feladatnak a termelés korszerűsítését, a zavartalan munkához szükséges félté-* telek megteremtését, a tudományos műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítését tekinti. ☆ ☆ ☆ Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága rendszeresen ellenőrzi, hogy milyen a kerületben az ifjúság ideológiai és politikai nevelése. A Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei tevékenységük során felhasználják a lenini Kom- szomol tapasztalatait. Feladataik teljesítéséhez hatékony segítséget kapnak az idősebb kommunistáktól és a politikai nevelés házaitól. Az utóbbiak különösen Poprádon, Spišská Nová Vesben és Trebišovban végeznek jelentős munkát. (-la) Az ideológiai munka fontosságára felhívta a figyelmet a CSKP KB nemrégiben lezajlott 15. ülése. Az ideológiai dolgozók közül valamennyien tudják, milyen nagy jelentőségű az ideológiai munka, s ezek az emberek azok közé tartoznak, akik marxista—leninista ideológiával vannak felvértezve, s mély meggyőződésük, hogy a marxizmus—leninizmus nélkül nincs előrevezető út, nem érhetünk el tartós sikereket a gazdaság, a politika, a kultúra, a művészetek, az oktatás területén. Az ideológiai munka további fejlődését mérlegelve nem panaszkodhatunk arra, hogy kevés az erre szánt pénz, még jobban kell dolgoznunk, anélkül, hogy a ráfordítás növekedne. Tudatában vagyunk, mi vár ránk holnap, hogy nem lesz könnyű dolgunk, mert feladataink rendkívül igényesek. Az ideológiai frontnak nagy szerepe van mindabban, amit a szocialista társadalom építésében elértünk, s amire jogosan vagyunk büszkék. Az ideológiai szakaszon dolgozók viszont sohasem elégedhetnek meg azzal, amit elértek, a jelenleg adott helyzettel. Idejében kell jeleznünk és megvilágítanunk, mi vár ránk holnap, holnapután. Ebben a törekvésünkben, sajnos, néhány ember meg nem értésébe ütközünk. Tudatosítanunk kell, hogy ember nevelése nem fejeződik be egy-egy iskola, tanfolyam, szeminárium elvégzése után, sőt, korhoz sincs kötve. Ez tartós és egyre igényesebb folyamat. Ha jómódban élnénk, ha meglenne mindenünk, amit az Az ember nevelése állandó, igényes folyamat Vasi! Biľaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának a KB titkárának Prágában, 1380. április 23-án, az ideológiai dolgozók országos aktívaértekezletén elhangzott záróbeszédéből ember szeme-szája megkíván, de elhanyagolnánk az ideológiai munkát, s nem törődnénk a szocialista ember nevelésével, nem származna belőle semmi más, mint egy új, a szocialista kispolgár, aki még sokkalta rosszabb lenne, mint elődje. Épp ezért különleges figyelmet kell szentelnünk ennek a kérdésnek. Ne az legyen az elsődleges, hány víkendházunk, autónk, hűtőszekrényünk van, hanem a néptömegek öntudata. Mert csak az öntudatos ember képes arra, hogy leküzdje a nehézségeket. Ellenkezőleg, ha nem lesznek öntudatosak az emberek, a legkisebb bizonytalanság is pánikot kelthet, visz- szavonulót kezdenek fújni, s ez a szocializmus számára csak szltkozódásokat szül. Ezt értük meg 1968-ban is. A nevelés, az Ideológia, mindaz, amit annak érdekében teszünk, hogy az embereket megnyerjük a párt politikájának nem szakadhat el a fejlett szocialista társadalom építésének konkrét feladataitól. Nem szabad Idealizálnunk, a belső és a nemzetközi helyzetről a valós képet kell az emberek elé tárnunk. Elsősorban az ideológiai dolgozóknak nem szabad elveszteniük biztonság- érzetüket, hogy helyes irányban haladnak, De ez vonatkozik további területekre, a népgazdaságra, a kultúrára, a művészetekre, életünk valamennyi területére is. Sok gondunk akad, néha fölösleges, inkább szubjektív, mint objektív okokból eredő elégtelenségek miatt. Joggal vagyunk kritikusak az ilyen jelenségekkel szemben, néha viszont saját munkánkat kell önkritikusan megítélnünk. Sok hiányosságot elkerülhetnénk, sok nehézség nem létezne eny- nyire kiélezve, ha a politikainevelő munka megfelelne a jelenlegi szükségleteknek. Eddig még nem sikerült megmagyaráznunk az embereknek, hogy nem teljesíthető minden óhaj. Az emberek igényei, követelményei oly gyors ütemben növekednek, hogy azokat lehetetlen egyik napról a másikra kielégítenünk. Megengedhetjük-e azt, hogy az emberek ne szeressék a szocializmust és ne támogassák? Természetesen nem, és ez nem is lehet vitatéma. Vagy az olyan jelenségeket, hogy az emberek készakarva gyártják a selejtet, mert mindez közömbös nekik. Az ilyen nézet szintén nein engedhető meg. Hol keressük hát a hibák és hiányosságok okait? Hadd soroljak föl néhány példát. A CSKP KB 15. ülése figyelmeztetett: le kell küzdenünk különleges képességeinkről, legyőzhetetlenségünkről, ügyes kezünkről alkotott elképzeléseinket — a sokszor már a beképzeltség határát súroló elképzeléseket. A valóságban nem becsüljük-e le a többi nemzet képességeit, hogy ők is tudnak igazi nagy értékeket alkotni? 1977-ben — az elmúlt év végéig lényeges változás nem történt — export termékeinknek csupán a 2 százaléka érte el a világszínvonalat. Csupán két százalék! Hol vannak hát az ügyes kezek? Milyen díjakkal jutalmazhatják hát a mi termékeinket? Csodálkozhatunk hát, ha sok kiviteli cikkünkért csak félárat kapunk? Kevésbé lennénk képesek és dolgosak? Vagy talán a vezető dolgozóknál kell keresnünk a feleletet, akik képtelenek az igényes irányításra, nem támasztanak követelményeket és nagyon is elégedettek saját magukkal? Ezzel összefüggésben ismét előtérbe kerül az ideológiai és politikai munka jelentősége. Sikerült olyan légkört teremtenünk, hogy az emberek tudatosítsák, mindenki a sajátján gazdálkodik, hogy a rosszul végzett munkát senki sem nézi el nekik, hogy ezáltal saját* magukat károsítják? A kutatás- és fejlesztési alaphoz — amelyről a 15. ülésen szintén szó esett — mintegy 2000, az üzemekbe kihelyezett kutatási részleg tartozik. Ebből 309 részlegnek csupán 5—24 dolgozója van. Ha elgondolkodunk, hogy mindenütt van egy vezető, annak a helyettese, titkárnő, egy rajzoló, gépkocsivezető — mindjárt összeáll egy öt fős kutatórészleg. Ezzel együtt persze csökken az alkotó munkások, a szakkáderek, a konstruktőrök, a szakképzett munkások száma ezeken a munkahelyeken. Ez bizony rossz jelenség. Pocsékoljuk a munkaerőt és az eszközöket, gyakran megoldott ügyekkel foglalkozván, s mire egy-egy új módszert bevezettünk a termelésbe is, addigra az már rég elavulttá vált. Hol vannak hát a már emlegetett ügyes kezek? Hogy lehetséges, hogy az ilyen jelenségeket megtűrjük? Elvégre kommunisták is vannak ezeken a helyeken, pártszervezet, felelősségteljes emberek dolgoznak ott, a gondokkal az üzem vezetősége, a termelésigazdasági egység, a minisztérium is tisztában van fA beszéd második részét holnap közöljük.)
