Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-27 / 123. szám, kedd

íporvoros a Vág parton 30 éves világhír guruló hírnév # export 6a országba Feltehetően kevesen vannak, akik válaszolni tudnának a kérdésre, vajon milyen névnap is eshet (ett) a naptárban május elsejére, hiszen már megszoktuk mindannyian, hogy név helyett pirosbetűs ünnepnapot jelez nálunk a zsebnap­tár, a nyomdai remekműnek beillő falinaptár, de bármelyik kalendáriumunk is. Puchovban azonban egy egészen nagy család — a Május 1 Gumigyár több ezres kollektívája — érzi ma­gáénak ezt a napot túl azon, hogy mindannyi­unké. S az itt dolgozók jogos büszkesége nem megalapozatlan, hiszen termékeik ismertek min­den földrészen. A világ 68 országába futnak el a gyár termé­kei, a legfejlettebb tőkés országokba, a szocialista országok­ba s a harmadik világ fejlődő országaiba egyaránt. Személy- és terhergépkocsik száguldanak a világ országtújain púchovi gumiabronccsal, s szállítószalagok százkilométerei helyettesíte­nek vonatszerelvényeket, gépkocsikat (egyúttal benzint, gáz­olajat). Azaz: fennállásának harminc éve alatt a gumiipar fel­legvára lett a Vág-parti iparvárosból. Egészen pontosan a vá­ros iparvárossá válásában a gumiipar játszotta a főszerepet. A gyár termékeinek sorában a nagyközönség számára a gu­miabroncsok, belső gumik köz­vetlen tapasztalatot szolgáltat­nak a minőség kérdésében, akárcsak a már említett export­tal kapcsolatos számadat. Akad azonban termék, amely — bár, csak közvetve — mindennap­jaink elválaszthatatlan részévé vált a villamosenergia révén. Ezek a szállítószalagok, ame­lyek felhasználási területe ugyan nagyon sokrétű lehet, azonban a bányák termelése el­képzelhetetlen lenne nélkülük. Mégpedig föld alatt és föld fe­lett, de különösen a külszíni bányák termelésében pótolha-’ tatlanok. Szenet takaró földré­teg köbmétereinek millióit szál­lítják el a púchovi gumigyár­ban készült szállító szalagok százkilométerei az észak-cseh­országi barnaszénmedencében, a sokolovi szénmedencében, s az sem ritkaság, hogy a szenet a bányából egészen az erőmű­vek szénlerakataiba szállítják. — Nem tudnánk annnyi szál­lítószalagot termelni, amennyit külföldön nem tudnánk elad­ni... — mondta gyárlátogatá­somkor Tomáš Kucharik mér­nök, gazdasági igazgatóhelyet­tes. Ez pedig önmagáért beszél, s egyúttal a gyártmány minősé­géről is. Akárcsak az 1978-as lnchebán aranyéremmel kitünte­tett PA 500/100 típusú szállító- szalag. Tavaly kezdték gyárta­ni a szállítószalagok acélsod- rony-betétes típusát. Az új ter­mék élettartama a korábbiaké­val szemben jelentősen megnö­vekedett. Nem kevésbé a meg­rendelők érdeklődése... A termékek minőségellenőr­zése nagyon rugalmasan törté­nik, akárcsak az esetleges hi- ~bák eltávolítása. A minőségel­lenőrző bizottság naponta ülé­sezik, ahol a gyártmányok az­napi „anyakönyvi kivonatát“ értékelik, s azonnal megteszik — ha kell — a kívánt javulást előmozdító intézkedéseket, méghozzá anélkül, hogy vala­milyen gépet, berendezést leállí­tanának. Az elmúlt évben elérte az ez­ret a gyár azon dolgozóinak száma, akik szerződéses alapon garantálják saját munkájuk hi- bátlanságát. Nincs a gyárban je­lenleg munkahely, ahol ne len­nének a minőségi követelmé­nyek mutatói minden egyes dolgozónál „méretre szabva“. A korábbiakkal szemben csak az ily módon elért reklamáció- csökkentéssel sikerült az elmúlt év alatt több mint egymillió ko­ronát megtakarítaniuk. A többlettermelés mellett ép­pen a takarékosság az egyik fő jellemzője a Május 1 Gumi­gyár kollektív vállalati szocia­lista munka verseny ének, amely szerint az idei tervfeladatokat három millió koronával akar­ják túlteljesíteni a bruttó ter­melés terén. Ez persze nem je­lenti a minőség romlását, hi­szen azt is vállalták többek kö­zött, hogy a szocialista orszá­gokba irányuló exportjukat de­cember 15-ig teljesítik, s a tő­késexport terveinek is eleget akarnak tenni az év utolsó hó­napjának huszadik napjáig. Mindezt nem valamiféle kiemelt helyzetet élvezve, hiszen a gyár dolgozóit is „nyomja“ a pótalkatrész-hiány, éppen ezért vállalták, hogy mintegy félmil­lió korona értékű pótalkatrészt is gyártanak — a termelőbe­rendezések leggyakrabban meg- hibásodó alkatrészeinek pótlá­sára. (Ez utóbbi ugyebár nem szerepel a gyár termékszerke­zetében...) Ennek ellenére energiatakarékosssági kötele­zettségeik is vannak. A púchovi gumigyár termé­keinek jelentős részét ellenőrzik az állami minőségellenőrző in­tézmények szervei, így a minő­ségszabályozás is szerves része az irányításnak. Vállalták a gyár dolgozói, hogy az említett ellenőrzés alá tartozó termékek 38 százaléka éri el a kiváló mi­nőséget a tervezett 34 százalék­kal szemben. Az első negyedévi eredmény azonban minden vá­rakozáson felüli — 47,4 száza­lékos részarányt mutatott! Nem kell hozzá jóstehetség, hogy megállapítsuk: az üzlet­kötőknek továbbra sem lesznek nehézségeik a gyár termékei­nek eladásával. MÉSZÁROS JÁNOS FONTOS HELYEKEN 19110. V. 27. Későn végzett a ház körüli munkával. M>aga sem tudta, hogy este hány órakor feküdt le. Ám amikor reggel há rom­ikor megszólalt az ébresztőóra, özvegy Kiss fánosné fürgén ugrott ki az ágyból. Gyorsan felöltözött, s szinte futólépés­ben a tehénistálló felé vette az útját. Megszokott mozdulat­tal nyúlt a villáért, rendet te­remtett, takarmányt tett az ál­latok elé. Munka közben több­ször Is végignézett az istállón. Azt figyelte, hogy a hat as­szonytársa is megérkezett-e már. — Fiatalkoromban megszok­tam a nehéz munkát. Volt hat hektár földünk, s bizony látás­tól vakulásig kellett dolgoz­nunk, ha azt akartuk, hogy meglegyen a betevő falatunk — mondja, miközben a fejős­hez készülődik. — A fejésben, a trágya kihordásában is ma már segít a technika. Későn léptek be a szövetke­zetbe, s fiatalon egyedül ma­radt. Juliska, ahogy a faluban és munkatársai szólítják, a legnehezebb helyeken dolgo­zott. Szüksége volt a pénzre. Nem azért, mert meg akart gazdagodni, hanem mert két gyermeke mellett magához vet­te a nővére után maradt két árvát is. Tizennégy évig a ba­romfitelepen dolgozott, szabad idejében kapált, főzött, mosott, a legtöbb esetben késő este. Jó munkájáért, a magas tojás­hozamért 1961-ben elismerő ok­levelet és pénzjutalmat kapott. — Bálint Béláné, akivel a baromfitelepen dolgoztam, a te­henekhez került — folytatja. — Hívott, jöjjek oda én Is. So­káig gondolkodtam, de tíz év­vel ezelőtt kötélnek álltam. S nem bántam meg. S mivel a szövetkezet veze­tősége ismerte szorgalmát, megbízhatóságát, rábízták a ki­fejt tej mérését, az abrak ki­adását. Olyan csoportvezető­féle lett, ami számára azt je­lenti, hogy többet kell dolgoz­nia, mint munkatársainak. S ez ia törékeny asszony megbir­kózott a feladatok Kai. Ambruss Béláné szavai szerint „kiveszek- szi“ a szükséges takarmányt, $ ha netalán valamelyikük elal­szik, nem rest visszamenni a községbe, ablakzörgetéssel éb­resztőt csinálni. Csak azt kí­vánja meg a gondozó-fejőmőfc- től, ami szükséges ahhoz, hogy rend legyen az istállóban, ma­gasabb legyen a tejhozam. Természetesen ebben a zoo­technikus Is segítségére van. S az eredmény a múlt évben megmu­tatkozott. Tehenen­ként 3250 literes évi fejési átlagot ének el, s ezzel a rozsnyói (Rožňava) járásban kategóriájukban elő­kelő helyre kerültek. Kiss Jánosné évi 39 437 literes teljesít­ménnyel első lett. Ok­levelet, pénzjutalmat kapott, s fényképe a járás legjobb dolgo­zóinak arcképcsarno­kában .kapott helyet. — Az elismerés még jobb munkára kötelez. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a te­hén kellő gondozása, etetése, a tőgy raasz- szírozása, az állat és az istálló tisztántartá­sa nagyobb tej hoza­mot biztosít, növeli fizetésünket, egyszóval: a lel­kiismeretes munkával többet keresünk. Nemcsak ő vélekedik így, hanem munkatársai is: özv. Ambruss Béláné, Barna Lenke, Bacsó Barnáné, Szabari Lász- Ióné, Csupori Sándorné, Fürjes József né és özv. Bálint Béláné. A pelsőci (Plešivec) Vörös Csil­lag Efsz vezetői is tudják, hogy a gömörhorkai (Gemerská Hôr­ka) részleg K—98-as istállójá­ban Kissmé vezetésével megbíz­ható kollektíva dolgozik, amelynek tagjai a több terme­lésre való törekvés mellett versenyre keltek a szocialista munkabrigád megtisztelő cí­mért is. — A jövőben is igyekszünk helytállni — mondja mindnyá­juk nevében a csoport- illetve a brigádvezető, miközben ellen­őrzi, hogy a gép mind egy cseppig kifejte-e a tejet. — öt éve az ellenőrző bizottság tagja vagyok. A nyugdíjkorha­tárig hátralevő négy év alatt Is szeretnék úgy dolgozni, hogy munkámért sohase kelljen szé­gyenkeznem. Kiss Júlia [A szerző felvételej S mi lett a négy gyerekkel? Becsülettel felnevelte, s ma már csak az egyik fia van odahaza, a többieket a maguk szárnyára bocsátotta. Közben építkeztek is, úgy hogy az ott­honi munkája, ahogy mondani szokás a második műszakja sem lett könnyebb. Ö azonban nem panaszkodik. Elégedett a sorsával, szereti a munkáját. Fénykéi>e megérdemelten ke­rült a járás legjobb dolgozói­nak arcképcsarnokába. Munkából, emberségből egy életen át jelesre vizsgázott. NÉMETH JÁNOS A Kassai (Košice) Mezőgazdasági Építőipari Üzem 03-as részlegének dolgozói e napokban végzik a Kassa-vidék (Ko- šice-vidiek) és a rozsnyói (Rožňava) járásban a legnagyobb méretű lecsapolási munkákat. Az idén összesen 940 hektá­ron végzik el ezt a teendőt. Nagyon jó szolgálatot tesz szá mukra egy kiselejtezett, a saját szükségleteiknek megfele­lően átalakított tank. A tervek szerint júniusig 400 hektárnyi lecsapolt szántóterületet adnak át a mezőgazdasági dolgo­zóknak. Felvételünkön az alagcsövek lerakása látható (Felvétel: A. Haščák — CSTK) Emi Mímmm Az élenjáró brigád mindig teljesíti tervét A délutáni órákban a bratislavai Milex lévai (Levice) üze­mében fokozatosan csökken a munka üteme. Egymásután fe­jezik be a műszakot a részlegek dolgozói és az átöltözés után a kijárat felé sietnek, hogy még elérjék a helyi autóbuszjáratot. — Ebben az időszakban már csak a tejporkészítő részleg szocialista munkabrigádjának tagjai dolgoznak az üzemben — világosít fel Gejza Harmat igazgatóhelyettes. — Más rész­legeken nincs szükség több mű­szakra, mert a mezőgazdasági üzemektől a napokban jóval kevesebb tejet vásárolhatunk fel a tervezettnél. Elemzi az év eleje óta kiala­kult helyzetet. Habár voltak problémáik, jól indultak. Az el­ső negyedévben még teljesítet­ték a tejfelvásárlási, az áruter­melési tervet és a minőségi mutatóknak is eleget tettek. Később a mezőgazdasági üze­mek takarmányhiány miatt egy­re kevesebb tejet adtak el az üzemnek. A minőség sem ja­vult a kívánt szintre. Mindösz- sze néhány mezőgazdasági üzem — a Sládeckovcei, a Ca- baji Efsz — teljesíti rendszere­sen az eladási tervet és elegen­dő zsírtartalmú tejet szállít. Ez­zel szemben a Nevericei és a Gimesi (Jelenec) Efsz-ből ala­csony zsírtartalmú tejet kap­nak. Olyan tejet is fel kell vá­sárolniuk, amely nem felel meg a higiéniai előírásoknak. Ilyen problémák miatt egyes idősza­kokban nehéz kielégíteni a la­kosság igényeit. A májusi ün­nepek előtt a Jejcsomagoló rész­legen még éjjel is dolgoztak, hogy az üzletekbe elegendő te­jet szállíthassanak. — Nehéz lesz behozni a le­maradást, állapítja meg az igaz­gatóhelyettes. — Jobbak lenné­nek a lehetőségek a terv tel­jesítésére, ha a mezőgazdasági üzemek a nyári hónapokban lé­nyegesen többet termelnének. Javulna a tej zsírtartalma, s bővíthetnék a termékek válasz­tékát. Az idényjellegű tejtermelés miatt nehézségekkel küzd az üzem. Jelenleg csak a tejporké- szítő részlegnek tudnak elegen­dő tejet biztosítani. Ezen a részlegen nem állhat a munka, mert egyrészt a drága gépeket és berendezéseket üzemeltetni kell, másrészt teljesíteni kell a hazai és külföldi megrendelé­seket. Július Pánik, a bronzér­mes szocialista munkabrigád vezetője a termelési értekezle­teken is mindig erről beszél és jó agitációs munkával igyekszik megszilárdítani a munkafegyel­met, növelni a dolgozók mun­kakezdeményezését. Ennek eredménye, hogy a brrigád tag­jai vállalták: terven felül 50 tonna tejport készítenek, foko­zatosan javítják a inhS'ÍHséget. — Nein könnyű feladat a terv túltel lesítése és a műszakok biztosítása — mondja Jaromir Krejci, a délutáni műszak ve- zelőjc* amikor a falra függesz­tett, berámázott vállalási né­zegetjük. — De számítunk ar­ra, hogy a brigád tagjai tovább­ra is olyan fegyelmezetten jár­nak ts munkába, mint eddig és csak nagyon indokolt esetek­ben maradnak távol a műsza­kokból. A gépsor végén Kelemen Éva, Marta Lacusová és Miroslav Kosztolány a kész tejport cso­magolja zsákokba. Amikor szó­ba hozzuk nekik az éjjeli mű­szakot, Kelemen Éva fejti ki véleményét a munka ilyen jel­legű szervezéséről: — Kezdetben bizony nem volt könnyű otthon mindent úgy elrendezni, hogy a család megszokja e háziasszony távol­létét, meg nekem is hiányzott a szórakozás, a televízió nézése. De most már minden rendben van. A többi háziasszony is említi a hátrányokat, az éjjeli munká­val járó problémákat, de vala­mennyien hangoztatják, hogy a brigád becsülete is fontos szá­mukra. — Most már természetes, hogy ha rám kerül a sor, éjjel is dolgozom — mondja Marta Lacusová. — Az otthoniak meg­értők és a kollektívában is úgy érzem magam, mintha otthon lennék. Ha komolyabb okom nincs rá, akkor szégyellném azt mondani, hogy hívjanak be helyettem mást a műszakba. Gyorsan telnek a zsákok. Az asszonyok ugyancsak fürgén dolgoznak, mert a mérés még nincs automatizálva. Emiatt bizony emelgetniük kell a zsá­kokat. Ezért van köztük egy férfi is, de azért nekik is jócs­kán jut a munka nehezéből. — Ezt a problémát még meg kell oldanunk, mondja Ladislav Murko üzemgazdász. — Ezen a részlegen még az asszonyok, sajnos, olyan fizikai munkát is végeznek, amit a törvény sem enged meg. A korszerűsítést már tervbe vettük, reméljük, hamarosan megérkeznek a mun­kák végzésére a szakemberek. A raktárból akkumulátoros kocsi érkezik és könnyen fel­emeli a zsákokkal teli palettát. Máris viszi a raktárba a fris­sen készített, jó minőségű tej­port, hogy onnan tovább szállít­hassa. Elmenőben még az üzemgaz­dász így nyilatkozik: — Szervezetten, lelkiismere­tesen dolgoznak ezek az asszo­nyok. Már tíz éve rendszeresen teljesítik a tervet. Bárcsak min­den részlegen Ilyen dolgozók lennének. BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents