Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-26 / 122. szám, hétfő

Előnyös helyzetben A GEOTERMIKUS ENERGIA KIHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI SZLOVÁKIÁBAN A bulgáriai Blagoevqrad telefonkészüléket gyártó kombinátjának termékválasztéka rendkívül gazdag. Ebben az üzemben automata telefonközpontokat, ellenőrző diszpécserpultokat, kapcsolókat, te­lefonkészülékeket és más távközlő berendezéseket állítanak elő. Gyártmányaik túlnyomó részét a Szovjetunióba, az NSZK-ba, NDK' ba, Olaszországba, Belgiumba és más országokba exportálják. Fel< vételünkön a Szovjetunió számára gyártott automata telefonköz-■ pont próbáit végzik (CSTK-felvétel) Haladó egyiittmükiidési formák A KGST-tagországok nemzetközi gazdasági szervezeteinek feladata a szocialista gazdasági közösség fejlesztésében A hagyományos energiaforrá­sok fokozatos kimerülésével összefüggésben világszerte in­tenzíven kutatják az energia- termelés új lehetőségeit. A leg közelebbi évtizedekben az új megoldások között bizonyára az atomenergetikának jut a ve zetö szerep, ,de számításba jö­het számos más energiaforrás is, nagy tartalékok vannak még például a nap- és a szélerőmű­vek, a tengeri ár apály vízi erő művek, valamint a geotermális erőművek kihasználásában. A szakemberek különösen nagy jövől jósolnak a geoter­mikus energia kihasználásának. A Föld hőjének a hasznosítása számos országban inár gyakor­lattá vált. Geotermikus áram fejlesztők működnek a szovjet unióbeli Kamcsatkában, Japán­ban, az Egyesült Államok nyu­gati partvidékén, Olaszország­ban, Új-Zélandban, lakónegyede­ket fűtenek a Föld melegével Párizsban és Szegeden, s az aránylag olcsó geotermikus energiát növekvő mértékben használják ki a mezőgazdaság­ban is, üvegházak, fóliasátrak fűtésére. Emellett a 28—30 Cél- sius-fokra lehűlt termálvíz ki­válóan alkalmas üdülőhelyek, gyógy- és strandfürdők létesí­tésére. A geotermikus energia gazda­ságos hasznosítása azonban csak megfelelő geológiai felté­telek mellett jöhet számításba. Ennek két alapvető követelmé­nye van: az egyik az, hogy a Föld felszínéhez aránylag kö zel helyezkedjenek el a megfe­lelő hőmérsékletű rétegek, mert a nagyobb mélységű, 2—3 kilo métert meghaladó fúrások már igen költségesek, a másik pedig az, hogy ezeket a rétegeket át­eresztő üledékes kőzetek tölt­sék ki, például homokkő, ka vics, mészkő vagy dolomit, amelyben felhalmozódhat az energetikai célokra hasznosít­ható termálvíz. Szlovákia mindkét feltétel szempontjából aránylag előnyös helyzetben van, a geotermikus energiatermelés szempontjából tehát perspektív területei van nak. De milyen esetben beszél­hetünk perspektív területről? A Kelet-szlovákiai Cement és Mészgyár dolgozói, felszabadu­lásunk 35. évfordulója tisztele téré üzemi szocialista kötele­zettségvállalást tettek. A szóban forgó vállalat négy üzemében 720 egyéni és 4ü kollektív vál­lalás született. Ennek aalpján megkiilönböz tetett figyelmet fordítanak a termelési feladatok túlteljesíté­sére, a szállítási feladatok ma­radéktalan teljesítésére. A vál lalások teljesítésével és túltel­jesítésével továbbá az a céljuk, liogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a CSKP XV. kongresszusa és a legfelsőbb párt- és állami szervek ülésein elfogadott határozatok teljesíté­séhez. Ezeknek a határozatoknak ér­telmében arra vállalkoztak, hogy a hatodik ötéves terv­időszak utolsó esztendejében oly mértékben fokozzák a ce mentgyártást, hogy abból ezer tonnával többet gyártsanak a tervezettnél. Az őrölt mészből is ehhez hasonlóan szeretnék túlszárnyalni a tervfeladatokat, mészből pedig 500 tonnával szállítanak többet. Ezeknek a vállalásoknak az értéke eléri a félmillió koronát. A termelésre fordított költsé­gek csökkentésével 500 ezer ko­rona megtakarítást érnek el. Takarékoskodnak a villamos­árammal és a tüzelőanyaggal. Azt tervezik, hogy ezekből 1500 tonna kőszénegyenértéknek megfelelő mennyiséggel keve­sebbet használnak fel, s így to­vábbi 350 ezer korona hasznot hajtanak a vállalatnak. Az inno­vációs program keretében új termék, a 475 ös portlandi ce­ment gyártását kezdik meg. Vé­gül a munkakörnyezet javítása érdekében 7 ezer órát dolgoz­nak le társadalmi munkában. Az egyéni és kollektív válla­lások teljesítését a szakszerve­zeti bizottságok rendszeresen ellenőrzik, mégpedig a gazda­Közismert, hogy minél mélyebb­re hatolunk a Föld mélyébe, annál melegebb kőzetekre ta­lálunk. A mélyművelésű bányák dolgozói ezt tapasztalatból is jól ismerik. Átlagosan ezer mé­terenként 30 Celsius-fokkal nö­vekszik a földkéreg hőmérsék­lete. Ettől az átlagtól azonban helyenként jelentős eltérések vannak. Egyes vulkanikus öve­zetekben, mint például Kamcsat­kában, Izlandon, vagy az Egye­sült Államok nyugati partvidé­kén a forró víz gejzírként tör fel a földkéregből. A Kárpát­medencében azonban nem erről van szó. Itt azzal a jelenséggel találkozunk, hogy a magma, a földkéreg megolvadt része felfe lé ható mozgása következtében az átlagosnál jobban „fűti“ a Föld kihűlt, szilárd kérgét. Az ilyen területeket ezért geoter­mikus mezőknek nevezzük, amelyek energiatermelés szem­pontjából különösen értékesek. A világ egyik legjelentősebb geotermikus mezője éppen a Kárpát medencében fekszifc, melynek egyes területein 1 km mélységben a hőmérséklet el­éri a 70 Celsius-fokot, 2 km mélységben pedig már 120—130 fokos hőmérséklet is előfordul. Ezek az értékek természetesen inkább csak a magyarországi viszonyokra jellemzők. Szlová­kiában, amely a Kárpát-meden­ce északi peremét képezi, ke­vésbé kedvező a helyzet. Ez azt jelenti, hogy aránylag nagyobb mélységben kell keresni a kü­lönböző fűtési célokra alkalmas termálvizet, ami egyrészt növe­li a fúrások költségességét, másrészt pedig a mélyebb réte­gekből nyert hévíznek a sótor- talma is nagyobb, ami korláto­kat szab a felhasznlásnak. Ugyanakkor kedvezően hat az a körülmény, hogy mélyebb ré­tegekben is előfordulnak nálunk olyan üledékes kőzetek, főleg mészkő, dolomit és homok, amelyek aránylag sok hévizet tartalmaznak. A termálvizek kutatásával foglalkozó geológu­sok az eddig végrehajtott fúrá­sok alapján mintegy 20 pers­pektív területet találtak Szlová­kiában, amelyek között a Dél- nyugat-Szlovákiában feltárt te­sági vezetőkkel karöltve. Az egyes ellenőrzéseknek a követ­kező hónap húszadikáig kell megtörténniük. A szakszerveze­ti üzemi bizottság, a SZISZ alap­szervezete és a vállalat vezető­sége az üzemi kötelezettségvál­lalás teljesítését negyedéven­ként nyilvánosan ellenőrzi. En­nek eredményeiről jelentést tesznek a pártalapszervezetnek megvitatás céljából. MIKULÁS MATEŠEJE rületnek van a legnagyobb je­lentősége. Az elmondottakról és még sok egyéb összefüggésről a Szlovák Földtani Hivatalban szereztünk a minap tudomást, ahol Ján Ku rán mérnök, a hivatal igazgató ja, dr. Ján Gašparík, a Dionýz Stúr Földtani Intézet igazgató ja, valamint dr. Miroslav Kačič­ky és dr. ündrej Frank tudó mányos munkatársak sajtótájé koztatón ismertették a szlová­kiai geotermális kutatásban el­ért eredményeket. Az említett intézmények mun­kahelyei 1970 óta foglalkoznak ezzel a feladattal, melynek cí me: A Föld hője területi elhe lyazkedésének vizsgálata és a geotermális források kutatása a Nyugati-Kárpátok övezetében. A feladat megoldásában szoro san együttműködnek a bratisla vai Vízgazdálkodási Kutatóinté zettel, amely főleg a gyakorlati felhasználás kérdéseivel foglal kozik, valamint a brnói Földtani Műszaki Kutatóintézettel, ahol főleg a termálvizek sótartalmá­val kapcsolatos problémák meg oldásán dolgoznak. Ami a geotermális források" mennyiségét illeti, Szlovákia ban jelenleg mintegy 30 termé szetes hévízforrást, s további 30 fúrással feltárt hévízforrást tar­tanak nyilván. Ezek egy részét főleg a mezőgazdaságban és üdülési célokra hasznosítják; Az érsekújvári járásban (Nové Zámky) Agrotermál néven kö­zös vállalatot is létesítettek a Podhájska mellett talált termál­víz hasznosítására. A Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz-ben éven­te 000—700 ezer korona értékű hagyományos tüzelőanyagot ta­karítanak meg a termálvíz fel­felhasználásával a zöldségfélék hajtatására. Ilyen Irányban jó tapasztalatok vannak már más szövetkezetekben is, például a Felsőpatonyi (Ilorná Potön] Efsz-ben. Egyre közkedveltebbek a dél­szlovákiai járásokban a geoter- rnátis források mellett létesí­tett fürdők és üdülők. Mindez azonban csupán a kezdetet je­lenti, mert a geológusok véle­ménye szerint Szlovákia geoter­mikus energiáját sokoldalúan lehetne hasznosítani lakónegye­dek, ipari létesítmények, köz­épületek fűtésére is. A gyakor­lati hasznosítás azonban meg­lehetősen lassan halad előre, amit az is bizonyít, hogy néhány befejezett fúrás vízhozamának hasznosítása még megoldásra vár. A fennálló, főleg műszaki jellegű problémák megoldását jelentős mértékben elősegíti a KGST-országok ez irányú együttműködése is, amelyek célul tűzték a geotermális vi­zek kihasználási rendszereinek komplex kidolgozását. MAKRAI MIKLÖS A szocialista országok nem­zetközi gazdasági szervezetei­nek létrejöttét a KGST-tagorszá­gok termelőerőinek fejlődése teszi szükségessé. A szocialista gazdasági közösség tagországai keretében eredetileg az együtt­működés csupán a külkereske­delmi kapcsolatokban nyilvánult meg. amelyek fejlesztéséhez nem volt szükség sokoldalú egyezmények megkötésére. A termelőerők fejlődésével azon­ban a KGST-tagországok köl-* csönös együttműködése a keres­kedelmi szférából fokozatosan a termelési szférába tevődik át. A termelők között nemzetközi viszonylatban létrejönnek a ko­operációs és gyártásszakosítási kapcsolatok. Előtérbe kerül az az igény, hogy az egyes tagor­szágok termelő és egyéb ága­zatainak fejlesztését egymáshoz viszonyítva összehangoltan, ko­ordináltan végezzék. A szocialista gazdasági kö­zösség tagországainak közös te­vékenysége bővítésével párhu­zamosan tökéletesíteni és fej­leszteni kell a meglevő együtt­működési formákat, a kölcsö­nös gazdasági együttműködés új szervezési formáinak megterem­tésére van szükség. A nemzetközi gazdasági szer­vezetek olyan tényezők, ame­lyek segítségével a KGST-tag­országok közös erővel oldanak meg számos gazdasági felada­tot. A szocialista világrendszer létrejöttének és formálódásá- sának időszakában alakultak meg az első nemzetközi gazda­sági szervezetek, mégpedig két­oldalú együttműködés alapján. Részvénytársaságokként kelet­keztek, s az alapító országok a részvényeiknek megfelelő ará­nyú haszonban részesültek. Ilyen részvénytársaságok mű­ködtek a Szovjetunió részvételé­vel Bulgáriában, Magyarorszá­gon, Romániában stb. A népgaz­daság különböző területein mű­ködtek ilyen gazdasági szerve­zetek, de legnagyobb arányuk az iparban és az energetikában volt. A háború éveiben tönkre­ment gazdaságok helyreállításá­nak időszakában ezek a nem­zetközi gazdasági szervezetek bonyolult feladatokat oldottak meg. A szocialista országok nem­zetközi gazdasági szervezetei napjainkban a fejlődő integrá­ciós folyamatok új szervezési formájaként nyilvánulnak meg. Hozzájárulnak a KGST-tagorszá­gok gazdasági tevékenységének jobb összehangolásához, vala­mint a természeti, gazdasági és pénzügyi lehetőségek hatéko­nyabb kihasználásához a bonyo­lult termelési és tudományos- műszaki feladatok megoldása során. A szervezési-gazdasági hatás­körük keretében ezek a nem­zetközi gazdasági szervezetek lehetővé teszik a leghaladóbb termelési-műszaki technológiák, módszerek bevezetését. Ezek pedig nem máson, mint a nem­zetközi szocialista munkameg­osztás elmélyítésén, a kollektív törekvések hatékony kihaszná­lásán, valamint a munkameg­osztásba bekapcsolódó országok nyersanyag-, energetikai, terme-f lési és munkaerő-forrásainak lehető legjobb kihasználásán alapszanak. Oly módon, hogy. elősegítsék az egyes tagorszá­gok gazdaságainak és egész társadalmának dinamikus fejlő­dését. A KGST-tagországok nemzet-» közi gazdasági szervezetei az egyes népgazdasági ágazatok tevékenységének koordinálásán ra szakosodnak elsősorban. Á legtöbb nemzetközi szervezet a gépiparban keletkezett, azért, mert éppen ez az ágazat köve­teli meg a legnagyobb mérték­ben a nemzetközi szintű együtt­működést és szakosítást. A szóban forgó gazdasági szervezetek kidolgozzák az egyes tagországok bizonyos áru­csoportjainak megfelelő erőfor­rások és szükségletek mérle­gét, előkészítik a termelési sza­kosítás és kooperáció javaslat tait stb. Számos szervezet kö­zös tervezést is folytat az új­ratermelési folyamat termelést megelőző szakaszában. E szer­vezetek fő küldetése azonban az, hogy elősegítsék az egyes tagországok felesleges termelé­si párhuzamainak felszámolás sát, vagyis azt, hogy az egyes tagországok a szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelően szűkíthessék a gyártmánylistát, s hogy felszámolhassák a vesz­teséges termékek gyártását. A nemzetközi gazdasági szer-» vezetek jelentős szerepet töl­tenek be az egyes tagországok gazdasági színvonala kiegyen­lítésében is. A szakosítási fo­lyamatban nem csupán a gaz­dasági feltételeket veszik figye­lembe, hanem a szociális-politi­kai téhyezőket is. Az alacso« nyabb gazdasági színvonalú or­szágoknak jelentős segítséget nyújtanak azáltal, hogy lénye­gében a legfejlettebb termelési- műszaki eljárások, alapok ki­építéséhez járulnak hozzá. A nemzetközi gazdasági szer-i vezetek fejlesztésével a KGST- tagországok további együttmű-» ködése elmélyítésének és töké­letesítésének Komplex Prog­ramja is behatóan foglalkozik. Ez a program feladatul adta az egyes tagországoknak a nemzet­közi gazdasági szervezetek te­vékenységének tökéletesítését, valamint új szervezetek létre­hozását. Megállapíthatjuk, hogy a szocialista országok nemzet­közi gazdasági szervezeteinek többsége a Komplex Program elfogadása és érvénybe lépése után jött létre. A nemzetközi gazdasági szer­vezetek a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének haladó formái. E szervezetek tevékenysége hozzájárul a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak növeléséhez, a társadalmi munkatermelékenység növeke­déséhez, valamint az egyes tag­országokban a lakosság anyagi szükségleteinek színvonalasabb kielégítéséhez. LUDMILA LIPKOVA mérnök, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola külkereskedelmi tanszékének tanára Magyar gyártmányú NC-gépek exportja a KGST-tagországokba A SZIM Esztergomi Marógép­gyára 1973-ban kezdte meg az NC-gépek sorozatgyártását, ta­valy pedig ezek a gépek adták a termelés több mint 70 szá­zalékát. A termelés szerkezeté­nek nagyarányú átalakításához korszerűsítették, bővítették a gyárat. Itt létesült az ország legkorszerűbb gépipari öntödé­je, amelynek teljesítménye két­szerese a korábbi esztergomi öntödének. Rövidesen megkez­dik a termelést abban a 2800 négyzetméter alapterületű újabb légkondicionált szerelőcsarnok­ban, ahol az NC-gépek gyártá­sához minden feltételt megte­remtettek. Román teherautógyártás Románia legnagyobb autógyá­ra, a brassói gépgyár kibocsá­totta az 550 ezredik tehergép­kocsit. A gyár szovjet doku­mentáció alapján 26 évvel ez­előtt készítette az első teher­autót, s ma már Románia egyik legmodernebb nagyüzemévé jelentős összeget költöttek a technológia fejlesztésére is. A saját gyártású numerikus ve­zérlésű gépeken kívül sok gé­pet vásároltak a KGST-orszá- gokból is. A marógépgyár 1980-ban az ötödik ötéves terv első évéhez viszonyítva megkétszerezi, 1979- hez képest 50 százalékkal nö­veli a termelés értékét. Az új termékek újabb piacokat hoz­tak a gyárnak és szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a KGST- országokkal. Csehszlovákia, amely a gyár legrégibb külföl­di vevője, a gyártmányok révén vált a legnagyobb vásárlóvá. (Figyelő) fejlődött. Folyamatosan bővíti termékválasztékát, s ebben az évben megkezdik a 22 tonnás pótkocsis teherautók, valamint az 50 és 1000 tonnás dömperek, illetve vontatók sorozatgyártá­sát. A gyár termékeit a világ 20 országába exportálják. A cementgyáriak vállalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents