Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-02 / 79. szám, szerda

Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának zárszava 1980. március 26-án a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén / Folytatás az 1. oldalról) objektív bíráló elemzést ;i bű­nök áthárítása egyik szervről a másikra vagy pedig bűnbak ke­resése váltsa fel. Nincs olyan terület, ahol ne lehetne és nem lenne szüksé­ges a munkát javítani. Ez vo­natkozik mind a központi irá­nyító intézetek, a közepes és az alacsonyabb szintű irányító szervek munkájára, mind íi társadalmi és állami szerveké­re és szervezetekére. Ezért szükséges, hogy a kommunisták a problémák megoldására tőre kedve bíráló szemmel járja­nak. A jogos bírálatot nem ke­rülheti el egyetlen szerv, egyet­len dolgozó sem, bárhol is dol­gozzon. A bírálathoz való pár­tos, felelős, konstruktív viszo* nyúlás azonban megköveteli, hógy a bírálat konkrét, tárgyi­lagos, megalapozott legyen, hogy a helyzet javítását céloz­za, következetesen egybekap­csolódjon a saját munka, a sa­ját eredmények bíráló értéke­lésével, hogy ne torkolljon ha­mis általánosításokba, hogy elő­mozdítsa a párt egységének erősítését, a helyes orientációt és eljárást. A Központi Bizottság, az ösz- szes pértszerv nagy igényessé­get támaszt az irányító szer .vekkel, a vezető káderekkel szemben, bírálóan értékeli munkájukat. A jövőben elvár­juk tőlük irányító tevékenysé­gük lényeges javítását. Egyide­jűleg azonban teljes bizalmat és politikai támogatást kell ad­nunk azoknak a vezetőknek, akik becsületesen dolgoznak és feladataik teljesítésére törek­szenek. Enélkül felelős beosz­tásban nem lehet sikeresen dől- gozni. Ebből kell kiindulniuk a szerveknek és a szervezetek­nek, minden kommunistának. Husák elvtárs a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a fejlő­dés marxista—leninista irány­vonala, a fejlett szocialista tár­sadalom építése — amelynek ppogramját a CSKP XIV. és XV. kongresszusa dolgozta ki po­litikánk szilárd alapja. Ez a munkásosztály vezető szerepe további megszilárdításának,' a munkásság, a parasztság és az értelmiség szövetsége elmélyí­tésének, a párt vezető szerepe szilárdításának, a Szovjetunió­val való megbonthatatlan ba­rátság és a szocialista közösség egysége erősítésének, a gazda­sági együttműködés fejleszté­sének, a szocialista integráció programja következetes teljesí­tésének, szocialista rendsze­rünk és gazdasági alapja sok­oldalú megszilárdításának, a nép jólétéről és a társadalom felvirágoztatásáról való gon­doskodásnak irányvonala. Ez az irányvonal kifejezi népünk lét­érdekeit, teljes mértékben meg­felel az elért fejlettségi szint­nek és szocialista társadalmunk továbbfejlesztése feladatainak, a nyolcvanas években is poli­tikánk szilárd alapja. Megvaló­sítása során az elmúlt időszak­ban jelentős sikereket értünk el. A 70-es években magasabb színvonalra emeltük népgazda­ságunkat, emelkedett népünk legszélesebb rétegeinek élet­színvonala. Megbízható alapot teremtettünk a jövő időszak igényes feladatainak teljesíté­sére. Gazdaságpolitikánk gyakorla­ti megvalósítása, gazdasági ter­veink végrehajtása során azon új konkrét feltételekből kell kiindulnunk, amelyek a világ" gazdaságban bekövetkezett mélyreható változások nyomán jöttek létre, és amelyek jelen­tős mértékben befolyásolják szociális és gazdasági fejlődé­sünk belső feltételeit. Ezekhez kell hozzáigazítanunk céljain­kat és előrehaladásunkat. A Központi Bizottság ismét bírálóan rámutatott arra, hogy népgazdaságunk a nyilvánvaló előrehaladás ellenére eddig nem megfelelő ütemben alkal­mazkodik ezekhez a mélyreható változásokhoz. Ezért sürgető feladat, hogy lényegesen gyor­sabban növeljük a gazdasági hatékonyságot, javítsuk a ter­melés minőségét, felgyorsítsuk a tudományos-műszaki haladást, növeljük a teljesítőképességet, a termelékenységet és a gazda­ságosságot. Ezzel Összefüggésben Husák pivtárs rámutatott a népgazda­ság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedé­sek fontosságára, amely intéz­kedéseket a CSKP KB Elnök­sége és a szövetségi kormány hagyott jóvá. Ez nem „új mo­dell“, hanem a szocialista irá-. nyitás és tervezés bevált elvei­nek alkotó fejlesztése a jelenle­gi szükségletek és követelmé­nyek tekintetbe vételével. A jó­váhagyott intézkedések célja, hogy a tervezés tökéletesítésé­vel, az önálló elszámolás elvé­nek hatékonyabb érvényesítésé­vel, anyagi ösztönzéssel, a -gaz­dasági eszközök szélesebb körű felhasználásával elérjük a meg­levő népgazdasági lehetőségek és tartalékok sokkal jobb kiak­názását és növeljük a haté­konyságot. Célunk olyan gazda­sági feltételek megteremtése, hogy az ágazatok, a vállalatok kollektívái nagyobb kezdemé­nyezéssel keressék a gazdasá­gosabb, produktívabb és jobb munka lehetőségeit. Az intéz­kedések felvázolása sorňn szé­leskörűen felhasználtuk a Szovjetunió és más testvéri or­szágok tapasztalatait, amelyek hasonló módon keresik népgaz­daságuk irányítása tökéletesíté­sének és hatékonysága növe­lésének útjait. Most az a fontos, hogy az in-~ tézkedéseket következetesen le­bontsák, hogy minden szerv egységesen és nagy felelősség­gel kezdje meg valóra váltásu­kat, hogy maximális figyelmet szenteljenek fokozatos végre­hajtásuk megkezdésének, hogy valóban a népgazdasági felada­tok megoldásának hatékony eszközeivé válhassanak. A CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak hatá­rozata hangsúlyozza: az új in­tézkedések nyílt programot al­kotnak, amelyeket a nyert gya­korlati tapasztalatok alapján ki kell egészíteni és konkretizálni kell. Gyakorlati végrehajtása szükségessé teszi az elavult szemléletek és magatartásfor­mák, a rutinszerűség és a ma^ kacs ragaszkodás leküzdését. Számítani kell arra, hogy a vál­lalatok munkájának értékelése során a szigorúbb szempontok alkalmazása élesebb megvilágí­tásba helyezi tevékenységük eredményeit és színvonalát, je-; lentős nyomást gyakorol az el­maradó vállalatokra, az inpro- duktivitás felszámolására. Tu­datosítjuk, hogy ezen igényes kritériumok érvényesítése nem lesz mindig népszerű és köny- nyű, de a társadalmi érdekek’ megkövetelik, hogy ebből ne engedjünk. Nem szabad abban az illú­zióban ringatni magunkat, hogy, egy csapásra sikerül minden problémát megoldani. Az új in­tézkedéseket fokozatos, szívós és türelmes munkával kell vég* rehajtani, és nagy igényeket kell támasztani az irányításban dolgozó káderekkel és a mun­kafegyelem szilárdításával szemben. E célok elérése ér­dekében szükséges, hogy az új intézkedéseket ne csak az irá­nyító szervek, hanem a dolgo­zók széles rétegei is megismer­jék, megértsék. Szükséges, hogy felismerjék: az intézkedé­sek összhangban állnak érde­keikkel, és szükséges, hogy ak­tív munkájukkal teljes mérték­ben támogassák az intézkedé­seket. Husák elvtárs ezt követően a 7. ötéves terv és az 1981. évi terv előkészületeivel foglal­kozott. Hangsúlyozta, hogy a 80-as évek előreláthatólag gaz­dasági szempontból sem a kör­nyező világ számára, sem szá­munkra nem lesznek könnyeb­bek, hanem éppen igényesebbek és bonyolultabbak. Ennek elle­nére azt a nézetet valljuk, hogy adottak a szükséges termelési, műszaki, gazdasági és társadal­mi feltételek ahhoz, hogy a 80- as évekre célként tűzzük ki gazdaságunk továbbfejlesztését. Az adott feltételek között nyil­vánvalóan ezt nem tudjuk ab­ban az ütemben folytatni, ame-* lyet az elmúlt időszakban ér­tünk el. A következő ötéves tervidőszakban meg akarjuk tartani a nép jelenlegi magas életszínvonalát, amellyel Cseh­szlovákia Európa legfejlettebb országai közé sorakozott fel, $ keressük az életszínvonal to-> vábbi emelésének lehetőségeit, amennyiben ezt a gazdasági feltételek megengedik. Tekintettel a világgazdasági helyzet várható alakulására —* ezek nagyon igényes célok. El­érésük megköveteli, hogy ener- gikusabban leküzdjük a gazila- sagt'ejleszlés extenzív módsze­reinek maradványait, hogy na­gyobb nyomatékkai hajtsuk végre az ipari termelés szer­kezetének változásait összhang­ban a jelenlegi feltételekkel, hogy átütően növeljük népgaz­daságunk teljesítőképességét, főleg az export képességét. Amint ezt az Elnökség je­lentése megállapítja politikai és ideológiai munkánk homlok­terében népünk békés életének biztosítására irányuló tartós tö­rekvésünk áll, aktív részvéte­lűnk a békéért, a nemzetközi biztonságért, a békés egymás mellett élés lenini politikájá­nak megvalósításáért és a le­szerelésért vívott harcban. E törekvés tartóoszlopa — hang­súlyozta Gusztáv Husák elvtárs 1— a Szovjetunióval való szi­lárd, megbonthatatlan barátság, szövetség és sokoldalú együtt­működés, Csehszlovákia és a többi szocialista ország együtt­működésének és szövetségének szüntelen elmélyítése. Főként ennek a következetes külpoliti­kai orientációnak köszönhető, hogy népünk már 35 éve béké­ben él. A Szovjetunió követke­zetes külpolitikájának —- ame­lyet az SZKP XXIV. és XXV, kongresszusának békeprograrp- ja fogalmazott meg, s amely megfelel a szocialista orszá­gok és az egész világ haladó és békeszerető erői érdekeinek, s aktív, hatékony támogatásra ta­lál — köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben számos po­zitív eredményt értünk el. Leó- nyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének szavaival élve i— folytatta Husák elv­társ — a legfontosabb, amit el­értünk, a következő tragikus ciklus megszakítása: világhábo­rú — rövid békés időszak —• világháború. A jelenlegi időszakban, ami­kor az Egyesült Államoknak és az Észak-atlanti Szövetség más tagállamainak legreakciósabb imperialista erői támadást in­dítottak az enyhülés politiká­ja ellen, pártunk, a csehszlo­vák külpolitika aktívan hozzá­járul a békeszerető erőknek az enyhülés folyamata megőrzésé­ért és továbbfejlesztéséért ví* vott közös küzdelméhez. Fon­tos feladatok hárulnak ebben a helyzetben az ideológiai és po­litikai nevelő munkára, mely­nek célja, hogy megmagyaráz­za az embereknek a nemzetkö­zi helyzet jelenlegi alakulásá­nak lényegét, és főleg arra ösz­tönözze őket, hogy teljes mér­tékben megértsék a békéért, a szocialista országok szilárd barátságáért, szövetségéért, egységéért és együttműködésé­ért vívott aktív harc fontossá­gát, valamint a szocialista or­szágok sokoldalú gazdasági együttműködésének s gazdasági és honvédelmi potenciálja erő­sítésének jelentőségét. A következő időszak felada­tainak megoldása, amely idő­szakban intenzív figyelmet for­dítunk a XVI. pártkongresszus politikai és szervezési előkészü­leteire, valamint más fontos társadalmi feladatok teljesítésé­re, előtérbe helyezi az ideoló­giai és a politikai nevelő mun­ka jelentőségét. Az Elnökség jelentésében kitűzött s a vita során kiegészített területeken végzett céltudatos munka szükséges előfeltétele és jelen­tős elősegítője az előttünk álló feladatok teljesítésének. Ennek a tevékenységnek szorosan összhangban kell állnia felada­tainkkal, következetesen és al- ikotó módon kell előmozdítania megvalósításukat. Minél haté­konyabban tudjuk meggyőzni az embereket politikánk helyessé­géről, minél jobban meg tudjuk magyarázni az új nemzetközi változásokat —- amelyekből az új feladatok igényessége és bo­nyolultsága adódik —, annál szélesebb körű és aktívabb lesz az emberek részvétele politi­kánk megvalósításában a tár­sadalmi élet minden területén. Most az a cél, hogy felelősen és bírálóan értékeljük minden területen azt, ami sikeres és ami hatékony meg azt is, ahol gyengéink vannak. Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy az ideológiai és a politi­kai nevelő munka az egész pártmunka egyik legbonyolul­tabb és legnagyobb felelősség­gel egybekötött területe. Az ideológiai munka formáinak és módszereinek megválasztása so­rán tekintetbe kell venni, hogy ezt a munkát különféle tapasz­talatokkal és érdekekkel ren­delkező emberek körében vé­gezzük. Ezért annyira fontos, hogy ezen a téren semmit se bízzunk a véletlenre, hogy gyorsan és készségesen reagál­junk a mindennapok égető kér­déseire, hatékonyan harcoljunk az imperialista és az antiikom- munista propaganda ellen, hogy meggyőzően beszéljünk az em­berekkel, türelmesen magyaráz­zuk a bonyolult kérdéseket, szembeszálljunk a helytelen né­zetekkel, szüntelenül erősítsük kapcsolatunkat a tömegekkel, és megnyerjük őket politikánk­nak. Ezért nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy ebből « munkából kiküszöböljük a f&* lületességet és a formalizmust* javítsuk e munka minőségét és növeljük hatékonyságát. Husák elvtárs nagyra érié-* kelte, hogy a XV. pártkong-« resszus óta az ideológiai és po­litikai nevelő munka területén sokat "elértünk. Nagyra értékel­jük mindazt, ami pozitív de ugyanúgy, mint más területen, az ideológiai munkában, í zen belül a tömegtájékoztató esz­közök tevékenységében is ér­vényes az a követelmény, liogyj a színvonalat állandóan növelw ni kell. Az új feladatok mngkö* velelik, hogy minden terület', különösen a sajtó, a rádió é$ a televízió munkája javuljon. Kiemelte az ideológiai dolgozói* felelősségét és a tevékenysé­gűikkel szemben támasztott nagy igényeket. Nincsenek ke* vesén és meg kell tőlük köve­telni, hogy tudásukkal, képes­ségeikkel, tehetségükkel teljes mértékben ügyünket támogas­sák. Ezen a tanácskozáson nem kevesen követelték joggal a formalizmus felszámolását, a nagyobb rugalmasságot és az ideológiai munka 'színvonalá­nak emelését. Az öntudatos, szocialista em­ber nevelése komplex feladat. Elvárjuk, hogy teljesítésében a párttal együtt fokozott mérteik­ben részt vesznek az állami szervek, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei. Vitazáró beszédének vegén Gustáv Husák elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy a CSKP KB 15. ülésének eredmé­nyei új ösztönző erővel hálnál» pártunk további megszilárdulá­sára, a szocialista hazánk to­vábbfejlesztéséért vívott küzdés lemre. Pártunk története során, a kapitalizmus elleni harcban és a szocializmus építése idején számos nehéz és igényes fela­dattal sikeresen szembenézett. Minden sikere következetes marxista—leninista politikájá­nak eredménye, ez a politika elnyerte a széles néprétegek aktív támogatását és megérté­sét. A kommunisták — mondom ta Husák elvtárs — jogos de­rűlátással tekintenek a jövőbe, mégpedig a népünk iránti fele» lősség és azon erők tudatában, amelyet szocialista társadal­munk, népgazdaságunk, művelt­ségi szintünk, fejlettségünk, dolgozóink rátermettsége, bú­zánk kedvező nemzetközi hely-> zete, a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal való szilárd szövetségünk, barátsá­gunk és sokoldalú együttműkö­désünk képvisel. AZ IDEOLÓGIAI ÉS A POLITIKAI NEVELŐ MUNKA FELADATAIRÓL TANÁCSKOZIK AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) Az SZLKP KB Elnökségének jelentése kiemeli, hogy ugyan­úgy, mint a múltban, a Szov­jetunió a mai világban is a bé­kéért és a társadalmi baladás­ért vívott harc fő támasza. A Szovjetunió növekvő gazdasági és katonai ereje s politikai te­kintélye a legfontosabb ténye­zője annak, hogy lehetetlenné válik a reakciós imperialista erők alantas céljainak elérése, a népek rabságban tartása és az új világháború kirobbantá­sa. A jelentés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a fejlett szocialista társadalom építésé­nek jelenlegi szakaszában az igényes eszmei-politikai felada­tok teljesítéséből aktívan kive­szik részüket az iskolák, a tu­dományos intézetek, az intéz­mények, a kulturális és művé­szeti szervezetek, a tömegtájé­koztató eszközök, a kiadók. Ezen a területen is pozitív eredményeket értünk el. Az ideológia fejlesztésében, terjesztésében és gyakorlati ér­vényesítésében döntő szerepe van társadalmunk vezető ere­jének, a kommunista pártnak. A fejlett szocialista társadalom építése megköveteli, hogy az új, Igényes feladatokkal megbont­hatatlan egységben szüntelenül erősödjön a párt vezető szere­pe a társadalmi élet minden te­rületén. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga elvárja, hogy a párt-, az állami, a gazdasági, a társa­dalmi szervek és szervezetek az eddigi eredmények gondos értékelése alapján átfogóan megoldják a nevelési problémá­kat és következetesen érvénye­sítsék a politikai, a szervezési, a gazdasági és a nevelési szem­pontok egységének elvét. A vitában elsőként Jozef Za- char elvtárs szólalt fel. Rámu­tatott annak a küzdelemnek a jelentőségére, amelyet a tudo­mányos munka magas színvo­naláért vívnak, valamint a tu­domány és az alapkutatás hely­zetére társadalmunk fejleszté­sének jelenlegi időszakában. A tanácskozás további részét Miloslav Hruškovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. Želmíra Klobušiaková elv- társnő szólt a gazdasági pro­paganda formáiról a Liptovský Mikuláš-i járás népgazdasági feladatainak teljesítésében, a gazdasági propaganda hatásá­ról a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének növelésé­ben. Oto Ferenczv elvtárs elemez­te a művészeti front néhány időszerű feladatát, külön hang­súlyozva a zeneművészeti al­kotásban való részvétel elmé­lyítését, ennek hatását a szo­cialista ember tudatformálásá­ra. Stefan Mo}žíš elvtárs, a Ziar nad Hronom-i járás pedagógu­sainak tapasztalataival, az ifjú­ság kommunista nevelése alap­vető elvei érvényesítésének for­máival és módszereivel foglal­kozott. Ján Škoda elvtárs hangsú­lyozta, hogy az eszmei-nevelő munka hatékonyságát olyan mértékben kell fokozni, hogy az megfeleljen a fejlett szocia­lista társadalom építése köve­telményeinek. A továbbiakban foglalkozott azokkal a felada­tokkal is, amelyek a propagan­da és agitáció minden eszközé­re várnak a népgazdaság terv­szerű irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedések inagya- rázása, a dolgozók megnyerése és az említett intézkedések megvalósítása során. Vladimír Cirbes elvtárs hang­súlyozta a társadalomtudomá­nyok hozzájárulását társadal­munk fejlesztéséhez, és e tu­dományoknak a gyakorlati élettel való szorosabb összefo­nódásának szükségszerűségét. Az SZLKP KB tanácskozása ma vitával folytatódik. i960. IV. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents