Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-14 / 88. szám, hétfő
A művészet tükre s krónikája a kornak, amelyben élünk SHAKESPEARE Az irodalom feladata: segíteni az embert önmaga megértésében GORKIJ Már megvásárolható A parasztság hagyományos rétgazdálkodása A magyar parasztság hagyományos rétgazdálkodásáról széles körű európai kitekintéssel, összehasonlító módszerrel készült néprajzi monográfia jelent meg Paládi-Kovács Attila tollából A magyar parasztság rétgazdálkodása címmel. É téma kutatása a takarmánygazdálkodás formáinak konkrét történeti alakulása szempontjából különös figyelmet érdemel olyan társadalmak esetében, ahol a társadalmi-gazdasági váltás eredményeképpen a „pásztortársadalom“ az első évezred vége körüli századok folyamán földműves társadalommá alakult és betagolódott a korabeli Európa feudális társadalmai közé. Ezért méltán állapítja meg a szerző, hogy „a magyar állattartó és földművelő gazdaság helyes megítélésének egytk kulcskérdése a rétgazdaság és a takarmányozás történeti alakulásának felmérése“. Vizsgálódásának táji kerete a Kárpát-medence, azon belül a magyar nyelvterület. Bár a recens néprajzi anyag a XIX, század második feléről és n XX. század első feléről, azaz a magyarországi kapitalizmus korának rétgazdálkodásáról nyújt átfogó képet, a szerző egyéb források segítségével Időben kiszélesíti a téma vizsgálatát. Száznál több kutatóponton végzett kérdőív adatfeltárást a Kárpát-medence különböző vidékein és népeinél. Módszeresen vizsgálja és kar- tigrafikus módszerrel dokumentálja a paraszti rétgazdálkodás táji típusait, ökológiai meghatározottságát és a területileg is diferenciált történeti fejlődést. Bemutatja a rétgazdálkodás rendjét, szerszám- készletét, különböző munkafolyamatait. Megismertet a rétgazdálkodás szókincsével, a rétbirtoklás viszonyaival, valamint a különböző munkaszervezési formákkal. A monográfia legjelentősebb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze. A rétbirtoklás tulajdonviszonyait vizsgálva azt találja, hogy a földközösségi réthasználat nemcsak Erdélyben, de az Alföldön és a Dunántúlon is megélte a XVIII. századot. Megállapítja, hogy általában véve a földközösségi tulajdonforma a rétgazdálkodásban szívósabban tartotta magát, mint a szántóföldeken. A rét tulajdonviszonyai alapjaiban szabályozták a munkaorganizáció típusait, a robot vagy a bérmunkaformák alkalmazását és hatottak a paraszti üzemek munkaszervezési formáira is (családi munka, kaláka, faluközösségi munka stb.). Az elosztás, a csere viszonyain belül kiemelten vizsgálja a széna mint áru szerepét, piaci forgalmát. Elsősorban a különböző ökológiai adottságú vidékek közötti forgalom irányait, méreteit sikerült rekonstruálnia. A munkaeszközöket, eljárásokat, terminusokat, általában a szénagazdaság jelenségeit igyekezett kronológiaiig is jellemezni. Megállapítja, hogy a vizsgált munkaeszközök, jelenségek egy csoportja a prehisz- torikus időkben gyökerezik és az ún. „Óeurópa“ kulturális hagyományainak maradványaként értékelendő. Az ezzel jövő jelenségeket a „gyűjtögető szénagazdaság“ fogalomkörébe sorolja és rámutat, hogy a magyar nép szénagazdasága a honfoglalást megelőzően ennek jegyeit viselte magán, de a Kárpát-medencében minőségi változáson ment át. A honfoglalás utáni évszázadok folyamán a feudális társadalom és a gazdaság kiépülésével egyidejűleg pedig a „termelő szénagazdaság“ jellegét öltötte magára. Ékkor a termelés fő színtere a jobbágytelek szerves tartozékát képező állandó vagy „örök“ rét volt. Korán megjelenik az allodiális kezelésben levő rét is. Bizonyosra veszi a szerző, hogy a kaszáló, mint termőterület, már a XII — XIII. században a legnagyobb érték volt a szántóföld és a szőlő mellett, hisz feudális terményjáradék volt, a kaszálás és a szénagyűjtés pedig az ország legnagyobb részén a legsúlyosabb robotkötelezettségek közé tartozott. A szerző szerint nem lehet kétséges, hogy a XIV— XV. században a magyar takarmánygazdaság sem mennyiségi, sem munkatechnikai vonatkozásban sem maradt el a korabeli közép-európai színvonaltól. A XVI. századtól pedig a magyar rétgazdaság tájilag differenciált fejlődését bizonyítja be. Az eltéréseket térképre vetíti, amelyen szembe tűnőek az Alföld és a többi nagytáj szénagazdaságában kimutatható különbségek. Az Alföldön gyakran csatlakozik a Kisalföld és a Kelet-Dunántúl egy-egy része, sőt esetenként észak egy-egy tája Is. A magyar rétgazdaság szakszókincsének rendkívüli gazdagságát elsősorban Paládi- Kovács Attila gyűjtése alapján állapíthatjuk meg. A szerző szerény becslése szerint 200— 300 szóra tehető az ide vonatkozó szakszavak száma. A magyar szénaterminológia történeti és eredet szerinti rétegeződé- sét vizsgálva is sok tanulságot von le a szerző. Többek közt a szénamunkára vonatkozózó finnugor, iráni és bolgár-török jövevényszavak (alom, boglya, fű, kóró, mező, nyű, sarló, törek stb.) segítségével bizonyítja azt a tézist, hogy a magyarság számára a honfoglalás előtt sem volt ismeretlen a takarmánygazdaság kezdeti formája. Az etnikus jellegzetességek vizsgálatát megnehezítette a népi kultúra regionális tagoltsága, hiszen az erdélyi és az alföldi szénagazdaság között számos eltérést mutat ki a szerző, de a dunántúli, kisalföldi és a felföldi rétgazdaságot sem találta egységesnek. Mindezt figyelembe véve a szomszédos népektől legtöbb eltérést az alföldi magyarok gazdálkodásában látja. Paládi-Kovács Attila e monográfiája a néprajzosok mellett a nyelvészek, agrártörténészek és mezőgazdasági szakemberek számára is sok újat mond. A gazdag ismeretanyagon kívül a jegyzetek és a felhasznált szakirodalom a téma iránt érdeklődő önkéntes néprajzi gyűjtők munkájához is jó indítást ad. FEHÉRVÄRY MAGDA Ahol szeretnek olvasni — Ml tagadás, a könyvhónapra viszonylag kevés könyvet kaptam — mondja Gönczöl Erzsébet, a gútai (Kolárovo) könyvesbolt vezetője. — Igaz ugyan, hogy magyarországi árut negyedévi rendszerességgel kapok, amit egyáltalán nem lehet elfogadhatónak elkönyvelni, egyébként hetente van szállítás. Legutoljára közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt, annyira közvetlenül előtte, hogy már majdnem későn kaptam ún. nagy szállítmányt. Persze, a jó könyv sohasem érkezik későn, hiszen a keresett szerzők, Jókai, Mikszáth, Móra, a hazaiak közül Ordódy, Duba, Mács, Egri regényei minden időben kapósak A könyvesboltot valójában egy pindurkó. teremnek egyáltalán, esetleg szobának nevezhető helyiség, és egy még kisebb, szobácskának becézhető raktár képezi. A kirakat tenyérnyi és ósdi, akár az üzlet, amiről egyáltalán nem állítható, hogy a városka szívében áll. hiszen a Gottwald utcának ez a része már eléggé félreesik a bevásárló központtól. — Minden évben megígérik, hogy új helyiséget kapunk. Tavaly voltam Is a vnb-elnöknél, aki azzal nyugtatott, hogy az új könyvesbolt fölépítésének terve benne van a mostani választási programban, de az rövid időn belül letelik, könyvesbolt pedig sehol. A közelmúltban pedig azt hallottam, hogy majd a következő választási Időszakban ... Pedig nagyon kellene már az új bolt, hiszen viszonylag nagy, 215 ezer koronás évi forgalmat bonyolítok le, nem kevés vásárlóval. Az eladott könyvek hatvan, hatvanöt százalékát magyar könyvek képezik. Az ellátás azonban, főleg ami az Ifjúsági irodalmat illeti, a szlovák nyelvű irodalomból a jobb. Nem ártana például, ha több mezőgazdasági könyvet adnának ki magyar nyelven, mert azokat nagyon keresik. Nincs Delfin Sorozat, nincsen Képes Történelem, hogy csak a legkeresettebbeket említsem. Az új közúti közlekedés szabályaiból, közismertebb nevén, a Százas hirdetményből sincs egyetlen magyar nyelvű példányom, pedig azt sokan megvásárolnák a gépjárművezetői vizsga tesztkérdéseivel együtt, amit annak idején száz folytatásban közölt a Vasárnapi 0) Szó Közlekedj szabályosan címmel. Aztán arra terelődik a szó, hogy az üzletben eltöltött tizenkilenc esztendő alatt Gönczöl Erzsébet rengeteg kiállítás, író—olvasó találkozó, tro- dalomnépszerűsítő rendezvény szervezésében vett részt. És így van ez most is. Márciusban Egri Viktorral és Helena Čep- Čekovával szervez a könyvesbolt a helyi könyvtárral karöltve találkozót, iskolákban, szövetkezetekben, a városi úttörőházban pedig könyvkiállítást. — Nem lehet ülni a babérokon. Ha nem jönnek a könyvért, a könyvet kell oda vinni, ahol megvan a remény, hogy megvásárolják és elolvassák. Gútán egyébként szeretnek olvasni, de ez nem jelenti azt, hogy ne vásárolhatnának több könyvet. Ami örvendetes, hogy elég sok fiatal vásárlóm van, és a pedagógusok sem kerülik el a boltot. Mintegy példát mutatva jönnek válogatni, vásárolni. Ez így van rendjén, hiszen a fiatalokat, a gyerekeket ugyanúgy hozzá kell szoktatni a könyvhöz, mint a tisztálkodáshoz. S tudni kell: a megszokás nagy úr. Végezetül annyit a Százas hirdetmény és a gépjárművezetői vizsga teszt kérdései iránt érdeklődőknek, hogy a Madách Könyvkiadó szerkesztősége már a nyomdába küldte az anyagot, s ha minden jól megy, a közeljövőben egy kötetben jelenik meg mindkét dolgozat magyarul. —szeg— Václav Cibula —Cyril Bouda: Prágai regék, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979. Ára: 39.— korona. Prága Európa legszebb és történelmi emlékekben leggazdagabb fővárosainak egyike. A prágai várhoz, templomokhoz, kápolnákhoz, tornyokhoz, palotákhoz, terekhez, házakhoz, hidakhoz, szobrokhoz számos rege és monda fűződik, s az ősi fővárost meglátogató turisták városnézés során szívesen hallgatják őket. Rég letűnt korok felidézőjeleként veheti kezébe a magyar olvasó ezt a gyűjteményt, hogy megismerkedhes- sék a prágai nép múltjával, gondolat-, képzelet- és érzésvilágával. A gyűjtemény a prágai regék és mondák széles skáláját öleli fel a fejedelmi, törzsi mondákkal kezdve, a helyi, valamint címermondákkal folytatva s befejezve az etiolőgiai és etimológiai mondákkal. A kötetet hangulatosan egészítik ki Cyril Bouda illusztrációi, ötletesen megjelenítve a népi képzeletvilágot. A könyvet Koncsol László kiváló fordításában olvashatjuk. VAHTANGOV műhelye, Gon- dolat Könyvkiadó, Budapest, 1979. Ara: 56.— korona. fevgenyij Vahtangov amatőr színészként és rendezőként kezdte pályáját a századfordulón. 1911-ben került a Művész Színházba, ahol hamarosan Sztanyiszlavszkij rendszerének lelkes propagátora és egyik legismertebb követője lett. Színészként és rendezőként tevékeny szerepet játszott a Művész Színház Első Stúdiójában, megalapította a Harmadik Stúdiót. Sztanyiszlavszkij rendszerének legéletképesebb elemeit megtartva, a színész pszichotech- nikájának kutatása és mesteri alkalmazása mellett a korszerű formáknak is egyik úttörője lett az 1917 után fellendülő szovjet színházban. Higgadt avantgardizmusa értette meg vele nagyon ponsan, hogy a korszerű színház csak a megtartás és a megújítás kettős követelményéből jöhet létre. A nem csupán a színházi szakemberek, de a közönség, a néző figyelmét is megérdemlő kötet Vahtangov tanulmányait, fogja csokorba. A. A. Milne: Micimackó, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1979. Ara: 18.— korona. Réges-régen, valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődös Füles, Kanga, a kengurumama, kicsinyével, Zse- bibabával, no meg a vidám, ug- rálós Tigris, és persze mind- nyájúk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy Izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával. Malackával, s hősteteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Med- vebocs, cje Róbert Gida mindig mindent rendbe hoz. A hallatlanul népszerű két mese — Micimackó és a Micimackó kuckója — Karinthy Frigyes ragyogó fordításában jelent meg. Martin Andersen Nexö: Hódító Pelle, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979. Ára: 110.— korona. Az Oj Világ sorozatban jelent meg a dán Andersen Nexö hatalmas regénye, mely a Szürke fény című alkotása mellett munkásságának legjelentősebb darabja. A szocialista realizmus egyik nemzetközileg is legismertebb és legnagyobb alkotója önéletrajzi elemekből, saját tapasztalataiból építette fel a Pelle-tetralógiát, amelyben a dán szegényparasztság ipari proletariátussá alakulását ábrázolja. A főszereplő anek- dotikus darabossággal elmesélt élete nem csupán a paraszti környezetből a nagyvárosba tartó, öntudatos felnőtté érő legényke megkapóan szép története. A regény egyben a proletár, a városi munkásember szimbolikus értelmű nagykorúvá érését is nyomon követi. A Hódító Pelle, amely csaknem negyedszázada jelent meg utoljára magyarul, a realista szépprózának. a realista írói stílu- nak is egyik igen szép példája. A MADÁCH KÖNYVKIADÓ ŰJ KÖNYVEI Ág Tibor: Vétessék ki szóló szívem Móra Ferenc: A Daru utcától a Móra Ferenc utcáid Móra Ferenc: Aranykoporsó Móricz Zsigmond: A boldog ember Ladislav Ballek: Posta délen Remarque: A diadalív árnyékában Mészöly Miklós: Szárnyas lovak Xenophón: Kürosz neveltetése Tacitus összes művei I —II. 'Hemingway: Az öreg halász és a tenger 1980. IV. 14.
