Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-14 / 88. szám, hétfő
Fűtés Nini saláta, karalábé ... ujjongunk, ha korai zöldséget látunk az üzletben. Nyomban bo- állunk a sorba, hogy vásároljunk belőle, még ha kissé drá- gáljuk is, mert az évnek ebben az időszakában az ilyesmit nagyon megbecsüli a család. Bár nagyobb lenne belőle a választék ..,! A zöldségféléket régebben nem sorolták az alapvető élelmiszerek közé. Az életszínvonal emelkedésével és a táplálkozási szokások ésszerű változásával egyidejűleg ez a szemlélet is megváltozott. Folyamatosan és a jövőben mindinkább átalakul az emberi étrend, a főleg gabonából készített ételek szénhidrátjának és a zsíroknak a túltengése megszűnőben van; egyre több zöldséget fogyasztunk. Az étkezés^ kultúra fejlődése tehát megköveteli, hogy a mezőzgazdasági üzemek egyre nagyobb figyelmet fordítsanak a zöldségtermesztésre. Gazdaságosan termelni A dercsikai (Jurová) Barát- ság Efsz-ben az idén mintegy ötven hektáron termesztenek zöldséget: salátát, paprikát, paradicsomot, hagymát, uborkát. A kertészeti termelés itt is, mint mindenütt az országban, munkaerő és költségigényes. — Munkaerőből szerencsére nálunk nincs hiány — magyarázza Stollár András mérnök, a növénytermesztés ágazatvezetője — ezért az egyébként is nehéz feladatot jelentő gépesítés nálunk még nem szükség- szerűség. A költségcsökkentés lehetőségeit azonban keresik. Ez érthető, hiszen náluk sem mindegy, hogy a kertészet milyen ráfordításokkal állítja elő hozamait. S mivel a legtöbbe a korai zöldség termesztése kerül, ezért mindenekelőtt ezt igyekeznek gazdaságossá tenni. — A gazdaságossági követelményeknek messzemenően megfelelnek a fóliás berendezések. Elsősorban az olcsó eanerhideg vízzel giával fűthető termálvizes és vízfíiggönyös sátrak. Önök melyiket alkalmazzák? — kérdezzük Stollár mérnököt. — Termálvíz-forrás nincs a szövetkezet határában — mondja —, de vízfíiggönyös módszerrel már három éve termelünk zöldséget. Elhatározás Hazánkban előttük szinte sehol sem alkalmazták ezt a módszert, amely viszont a többi KGST-tagországban már elterjedt. A dercsikaiak egy magyarországi tanulmányút során győződtek meg előnyeiről. Alaposan áttanulmányozták, és elhatározták, hogy ők is alkalmazzák. Ezt egyébként az érvényben levő nemzetközi jogszabályok sem tiltják. : Mi a vízfíiggönyös módszer lényege? Stollár mérnök nekünk is készségesen elmagyarázta. Mégpedig a szövetkezet irodája mögötti kertészetben, ahol mintegy huszonöt fóliasátor sorakozik egymás mellett. ’ — Hektárnyi területet borítottunk be fóliával oly módon, hogy az megfeleljen a vízfüg- gönyös termesztés céljainak — magyarázza kísérőnk. — Vagyis kettős vasszerkezetre dupla sor fóliát húztunk. A két sor fólia között legalább harminc centiméteres köz van. Belépünk az egyik sátorba. Alatta húsos levelű saláta tenyészik. Kinn derült az ég, benn azonban mintha esne az eső. A két sor fólia között áramló víz csobogó hangját halljuk. Hogyan kerül oda? A két sor fólia között húzódó vascsőből folyik alá, vízfüggönyt húzva közéjük. A vascsőbe pedig a sátortábor közepén fúrt kútból egy harminc kilowattos villanymotor nyomja a 15—16 fokos vizet. (A villanymotor minimális mennyiségű áramot fogyaszt.), A vízfüggöny megakadályozza, hogy a benti hőmérséklet 6 fok alá süllyedjen. Ennyi meleg pedig már elég a sikeres salátatermesztéshez. Á vízfíiggönyös sátrak alatt a talajt már januárban előkészíthették, s március első napjaiban már szállíthatták a salátát az üzletekbe. A Vida Piroska vezette tizennégy tagú munkacsoport látogatásunk napján is a saláta körül foglalatoskodott. A nagy salátafejeket ládákba, majd a teherautóra rakták. A gyengébbeket öntözték. Egyhónapos előny A vízfüggönyös sátrak alól rövidesen eladjuk az utolsó salátát is — tájékoztatott bennünket Csömör László főkertész —, a közönséges fóliasátrak alatt pedig még csak most készítjük a zöldségfélék magágyát. Saláta után paprikát ültetünk ki. Ez azt jelenti, hogy a paprikával is legalább egy hónappal korábban ott leszünk a piacon. További haszna ennek a módszernek, hogy kora tavasszal nagy a kereslet a primőr áru iránt. Tehát nem kell attól tartani, hogy a nyakukon vész az áru. S ilyenkor több pénzt is kapnak érte, mint később. S az is fontos szempont, hogy ily módon télen is tudnak munka- lehetőséget nyújtani az asszonyoknak. Ez az eljárás pedig egyúttal az energiatakarékos termesztési módok közé tartozik. Ha fűtőolajjal melegítenék föl a fólia alatti levegőt, akkor a fűtés értéke többszörösen meghaladná annak a villanyáramnak az értékét, amivel a kúti vizet nyomják a csövekbe. S jelenleg, amikor erőforrásainkkal, mindenekelőtt az energiával való takarékoskodás előtérbe került, ez a kezdeményezés figyelemreméltó. Minden jel arra vall: nem maradnak egyedül e módszer alkalmazásában. Nem múlik el nap, hogy ne jönnének a szomszédos szövetkezetekből tanulmányozni, miként is kell hideg vízzel fűteni... KOVÁCS ELVIRA Bíznak erejükben 1980 IV. 14. A TAGKÖNYVCSERE lefolytatásának eredményeit összegezve a rimaszombati (Rimavská Sobota) járási pártbizottság sok egyéb között megállapította: a tornaijai (Šafárikovo) gépgyárban a kommunisták által vállalt konkrét feladatok megvalósítása nagyban elősegítette, hogy az üzemben pótolták a termelésben az év első felében keletkezett több millió koronát kitevő termeléskiesést és sikeresen teljesítették az 1979. évi tervet. A termelési siker egyúttal a fiatal üzem szintén fiatal párt- szervezetének eredményes próbatétele volt a kommunisták helytállásából, példamutatásából, a pártonkívüli dolgozók között kifejtett politikai nevelő és mozgósító munkából. Amikor 1974-ben a PiesokI Gépgyárak konszern vállalat megkezdte a Kovohron ipari szövetkezet tornaijai épületeinek gépipari termelési célokra történő átépítését és a következő évben megindította a gépek gyártását, pártunknak és kormányunknak ezen a vidéken az Ipart termelés fejlesztésére irányuló következetes igyekezete teljesítéséhez járult hozzá. Nem csekély feladat megoldását jelentette és jelenti még ma is a gépipari termelés megkezdése és fejlesztése ebben a délvidéki kisvárosban, hiszen a széles környéken semmiféle hagyománya nem volt ennek az iparágnak. Az épületek felépítése és a gépek beszerzése a munka köny- nyebbik részét jelentette. A nehezebb feladat volt és ma is az, hogy felneveljék, kiképezzék azokat a dolgozókat, akik sikeresen megbirkóznak az igényes termelőmunka feladataival. Vagyis a munkásosztály új tagjainak neveléséről volt szó. Döbi József elvtárs, az üzemi pártalapszervezet elnöke e feladat megvalósítását tömören így summázta: — Azok az emberek, akik nemrégen még a mezőgazdaságban dolgoztak, ma a világ negyvenhét országába, köztük több fejlett kapitalista államba szállítják gépipari gyártmányaikat. JURAJ ČEFO igazgató az indulás kezdetétől vezeti az üzemet. Az eltelt években elért fejlődést néhány számaddattal szemlélteti. Négy év alatt a növekedés indexe: a bruttó termelésben 480 százalék, a munkatermelékenységben 228 százalék, a gépipari termékek eladása terén 569 százalék. A gyártmányok hatvanhét százaléka kivitelre kerül. A közeljövő fejlődésének alapja: 189 millió korona befektetéssel 1980-ban megkezdik az üzem bővítését. Az építkezések befejezését 1983-ra tervezik; akkor 860 dolgozónak nyújt majd munkalehetőséget a gépgyár. A fejlődés a város életére is át- vetítődik, a mostani ötéves tervidőszakban az üzem dolgozói részére hatvan lakás építését tervezték, az elkövetkező időszakban százhatvan-száznyolc- van lakás felépítésével számolnak, a nemzeti bizottsággal közösen pedig bölcsődét építenek. Az üzem pártalapszervezeté- nek megalakulásakor tizenhét tagja volt, most a párttagok és -tagjelöltek száma hatvanegy; ez azt jelenti, hogy minden negyedik alkalmazott kommunista. — Pártszervezetünk erejében bízva bátran nézhetünk a jövőbe — jelentette ki Dóbi József elvtárs, amikor a pártszervezet helyiségében több kommunista részvételével a párt- és a termelő munka időszerű feladatairól beszélgettünk. A gazdasági célok elérése az idén sem mentes a nehézségektől. Főképpen az anyagokkal és a szerszámokkal való ^ellátásban van sok fogyatékosság, ami a gazdasági vezetéstől és a párt- szervezettől nagy rugalmasságot igényel, hogy a munkát operatívan az adott helyzethez alkalmazzák és- a szerszámok élettartamának meghosszabbításában, az anyagok gazdaságos felhasználásába.n a lehető legjobb eredményeket érjék el. Az Igazgató elmondta, hogy az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítése érdekében már tavaly rátértek az úgynevezett programcélok kitűzésére. Ezeket hat programban dolgozták fel: a termelés technológiájának fejlesztésében, a termelés szervezésében, a minőség komplex szabályozásában, a raktárgazdálkodásban és az anyagmozgatásban, a munkatermelékenység növelésében és a dolgozókról való komplex gondoskodásban. Ezeknek a programoknak az a célja, hogy létrehozzák a termelési folyamat racionalizálásának feltételeit. — Meg kell azonban mondanunk, hogy az üzemben eddig még nem lehetünk teljesen elégedettek az irányítás színvonalával — hangsúlyozta Juraj Čefo elvtárs. — A műszakigazdasági dolgozók egy része ugyanis még nem tanúsít olyan igyekezetet munkaköre ellátásában, amilyenre szükségünk lenne. Idei programcéljaink éppen az irányítás színvonalának emelésére irányulnak és elvárjuk, hogy a műszaki-gazdasági dolgozók maximális elkötelezettséggel vesznek részt teljesítésükben. VAGYIS feltétlenül szükséges, hogy az üzem mindegyik mérnöke, technikusa, gazdasági vezetője tudása, képességei legjavát adva áldozatosan, kezde- ményezően vegyen részt a munka irányításában, a termelés szervezésében, a felmerült nehézségek rugalmas leküzdésében. Trenka Béla fiatal párttag, üzemszervező és belüzemi ellenőr, az első ipártcsoport vezetője ezzel összefüggésben mutatott rá beszélgetésünk alkalmával: — Nagy gondot kell fordítanunk az elkövetkező időszakban a szervező munka színvonalának emelésére. Ezen a téren szerintem nagy tartalékok rejlenek az emberek képességében, amelyeket ki kell aknáznunk. Másik nagy tartalékunk a munkaidő alapos kihasználása. Ez a két tényező kedvezően befolyásolhatja munkánkat, s ha sikerül megoldanunk, eredményeink az idén sem nvirart nak el. GÁL LÁSZLÓ Kihasználatlan lehetőségek Hatékonyabb rét- és legelőgazdálkodásra van szükség A közép-szlovákiai kerület országos viszonylatban is a legnagyobb gyepes területekkel rendelkezik. Éppen ezért van különös jelentősége a rét- és legelőgazdálkodás intenzívvé tételének. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság már 1974- ben kidolgozott egy távlati tervet, melynek megvalósítása napjainkban érett időszerű feladattá. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban — ahol különösen nagy az állatsűrűség — több mint 37 ezer hektárnyi rét és legelő van. A legnagyobb gazdaságok (Klenovec, Tisovec, Kraskovo J terméseredményei évek óta jóval a tervezett szint alatt maradnak, de a kisebbek gazdálkodásán is akad javítani való. A legutóbbi járási takarmánytermesztői konferencia is leszögezte a változás szükségességét, s az itt elfogadott szakmai-szervezési intézkedések megteremtették ennek feltételeit is. Az elmúlt esztendő eredményei mindezt alig tükrözik. A fokozottabb figyelem ellenére tavaly egy hektárról átlagosan csupán 18,9 mázsa szénát takarítottak be, ami alig több az 1961-ben elért szintnél. Az idei terű is csupán 23,6 mázsa hektárhozammal számol, ám az óv- tized végére a szénaegységre átszámított termésátlagnak meg kellene haladnia a negyven métermázsát. Vajon reálisak e az ilyen elvárások? Szakemberek véleménye szerint; teljes mértékben. Talán egyetlen termelési ágazatban sincsenek olyan lehetőségek, mint a rét- és legelőgazdálkodásban. Elsősorban is a rétek és legelők csupán elenyésző részét művelik intenzív módon a gazdaságok, elégtelen a talajmüve- lés, a talajjavítás és vizlecsa- polás, az öntözés színvonala, a veszteségmentes begyűjtést pedig akadályozzák a terepviszonyok, akadályozza a kis kaszálógépek hiánya, hogy a munka- szervezési fogyatékosságokról ne is szóljunk. A Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóintézet öt kategóriába sorolta a fű- növényekkel borított területeket, melyek differenciált meg- művelése és tápanyagbiztosítá- sa magában hordozza a fejlődés lehetőségeit. Az első kategóriába e szerint jelenleg 14 956 hektár tartozik, melynek túlnyomó része valóban nehezen művelhető, szinte hozzáférhetetlen terület, lejtése eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Az említett terület egynegyed részéről lehetne kézi vagy motoros kaszával a termést begyűjteni. A területnek mintegy háromnegyed részéről a nehéz terepviszonyok miatt nem gyűjthető be termés, ezért ezeket a téli évszak kivételével a juhok legeltetésére kell kihasználni. A második kategóriába is jelentős területet, 11 362 hektárt soroltak a szakemberek, s bár a megművelés itt sem akadálytalan, az egy hektárra tervezett 10i kilogramm tápanyag juttatása megoldható. A terület 65—70 százlékát fejőstehenek vagy borjak legeltetésére kell kihasználni, 30—35 százaléka egyszeri kaszálásra alkalmas. A harmadik kategóriába sorolt terület nagysága mintegy 6300 hektárra tehető, intenzívvé tétele hektáronként 170 kilo- grammnyi tápanyagot, aktív talajművelést, trágyázást, kétévenként trágyalével való öntözést igényel. A tavaszi kaszálás és a nyári-őszi legeltetés, vagy a kora tavaszi legeltetés és nyári kaszálás kétféle hasznosítási formát, vagy kombinációt kínál. Erről a minősített területről szénaegységre számítva hektáronként 3,43 és 3,94 tonna közötti termés elérését irányozza elő a távlati terv az évtized végére. Nem tűnik köny- nyű feladatnak! A negyedik kategóriába jelenleg 2116 hektár tartozik, kellő megművelése különösebb’ nehézséget nem jelent. Táp- anyagigénye jelentős, egy hektárra eléri a 230 kilogrammot. Tervezett hozama 48,5 és 68,7, mázsa közötti. Az ötödik kategóriába a legkiválóbb minőségű rétek és le« gelők tartoznak, ebből mindösz- sze 1132 hektárt tartanak nyilván. Tápanyagigénye eléri á 280—300 kilogrammot! Két kaszálás mellett legeltetésre is hasznosítható, vagy pedig háromszor kaszálható. A rét- és legelőgazdálkodás 1990-ig szóló koncepciója leszögezi. hogy amennyiben az eZő-: írt tápanyagellátás ellenére há- rom év után sem történik jelen« tős változás a terméshozamokban, iijraszántással kell próbálkozni. Évente az elképzelések' szerint az összterületnek mintegy 20 százalékát kellene jly, módon felújítani. Sajnos, ezeknek a munkáknak az idei esős tavasz nem kedvez, a jobb idő beálltával pedig — félő — ismét nem marad idő erre a fontos munkára. Néhány gazdaság intő példája arra figyelmeztet, hogy a rét- és legelőgazdálkodás intenzívvé tétele tartós feladat. Ezt ma már sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni. HACSI ATTILA! Eredményes mezőgazdaság Az elmúlt 20 év során Mongólia nagy lépésekkel haladt az ország mezőgazdaságának fejlesztésében. A felszántott terület 1958-ban 140 000 hektár volt, 1979-ben már 1 millió 240 ezer hektárra emelkedett. Korszerű gépek könnyítik a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. A mongol mezőgazdaság jelentős eredményeket ért el a gabona-, a burgonya-, a zöldségfélék termesztésében és a takarmány előkészítésében. Kö-( zel 400 000 tonna gabonát, több mint 100 000 tonna takarmányt és ugyanannyi szénát raktároztak 1979-ben. E jó eredmények elérésében nagy szerepe volt a Szovjetunió segítségnyújtásának. (BUDAPRESS — MONCAME) Kereskedelem 112 országgal Rekorderedményekkel zárták az elmúlt esztendőt a bolgár külkereskedők: tavaly a forgalom meghaladta a 15 milliárd levát. Ez 11,4 százalékos növekedést jelent 1978-hoz képest. Jelenleg Bulgária a világ 112 országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Az exportimport forgalom növekedésének dinamikája egyike a legmagasabbaknak a világon. A kivitel jelentős hányadát a gépipari termékek alkotják. A külkereskedelmi forgalom négyötöde a szocialista országokkal bonyolódik le. Bulgária tevékeny részt vállal a hosszú távú KGST kooperációs és gyártmányszakosítási programok megvalósításában. A gyártmányszakosítás révén Bulgária a villanymotorok- és targoncák, villamos futómacskák és akkumulátorok terén a világ egyik legjelentősebb exportőrévé vált. Dinamikusan fejlődnek Bulgária kereskedelmi kapcsolatai a fejlett tőkés államokkal és a fejlődő országokkal is. Számos nyugati céggel kötöttek eddig kooperációs egyezményeket. A’ fejlődő országokkal az elmúlt öt év alatt a forgalom értéke több mint a háromszorosára nőtt. A tervek a mostani ötéves tervidőszakra (1976—1980) a külkereskedelmi forgalom 60— 65 százalékos növekedését irányozzák elő az előző időszakhoz képest. (BUDAPRESS - SOFIAPRESS J
