Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-11 / 86. szám, péntek

mu LEMU a Szövetségi Gyűlés kamarái együttes ülésén elhangzott felszólalásából Miilej Lúčan beszédének- első részében a csehszlovák felső­fokú képzés hagyományaival foglalkozott. Megemlítette a Károly Egyetem hírnevét, és szď.H a többi cseh és szlovákiai felsőoktatási intézmény jeieri- t őségéről és szerepéről. Rá mu­latóit, hogy az új törvényjavas- 1«! a felsőfokú képzés három évlizedes fejlődésének eredmé­nyeiből s azokból a feladatok­ból indul ki, melyeket a szo­cialista építés támaszt a felső­oktatási képzéssel szemben. E vonatkozásban meghatározó szerepe van a párt XV. kong­resszusának, illetve az új okta­tási tervezetnek. A felszabadulás óta hazánk­ban a felsőoklatási intézmények hallgatóinak száma csaknem a háromszorosára, Szí óvá k i a ba n pedig hat és félszeresére emel­kedett. Ebben a tanévben az intézmények első évfolyamaiban 3&®00 fiatal — egy korosztály­nak a 16,7 százaléka — foly­tatja tanulmányait. A felszaba­dulás óta a felsőoktatási intéz­mények csaknem 400 ezer szak­embert adtak a népgazdaság, a Uwio»»ány, a kultúra, az egész­ség- és oktatásügy, az állam- igazgatás ágazatainak. A jól képzett diplomások nélkül a szocialista építőmunkában nem érhettünk volna el sikereket. Elmondhatjuk — íolytatta Matej Lúčan —, hogy a felső- oktatási intézmények eleget tesznek hivatásuknak. A párt XIV. és XV. kongresszusa után megerősödött szocialista jelle­gük. Az intézmények sokrétűen együttműködnek a világ felső- oktatási intézményeivel. Az el­ért eredmények ellenére meg kell mondanunk, hogy a felső­fokú képzésben számos problé­ma még megoldásra vár. Az egyetemeken és a főiskolákon már néhány éve korszerűsítési törekvéseknek lehetünk tanúi, módosítják a tantervek tartal­mát és szerkezetét, új módsze­reket alkalmaznak. Szamos in­tézkedés a fiatalok világnéze­ti és erkölcsi nevelésének javí­tását célozza. A felsőoktatási intézményekben folyó tudomá­nyos kutatómunka a társadal­milag fontos kérdések megol­dására irányul. Az új törvény az eddig ér­vényben levő törvényből min­dent átvesz, ami a gyakorlat­ban bevált, s csak azokat a fejezeteket módosítja, melyek a mai és a holnapi követelmé­nyeknek már nem felelnek meg. Mi a készülő új felsőoklatá­si 1örvény lényege? Az új törvényjavaslat jobb feltételeket teremt a párt ve­zető szerepének elmélyítésére a felsőoktatási intézményekben. Egyidejűleg megerősíti az or­szág legfelsőbb törvényhozó és végrehajtó szerveinek hatáskö­rét. A Szövetségi Gyűlés által hozott törvény értelmében léte­sülhetnek vagy megszűnhetnek felsőoktatási intézmények; a szövetségi kormány rendelete nyomán új karok létesíthetők, illetve az eddigiek megszüntet- hetők. A felsőoktatási intézmények irányításában az új törvényja­vaslat a demokratikus centra­lizmus elvéből indul ki; ennek értelmében nő az oktatási mi­niszterek és minisztériumok fe­lelőssége és joga. Pontosabban meghatározzák a rektorok és dékánok joga it, kötelességeit, fe­lelősségét. Egyszóval nő a fel­sőoktatási intézmények szere­pe es feladata. A felsőoklatási intézmények tisztségviselőit öt evre nevezik ki. A rektorokat ezentúl is a köztársasági elnök, a reklorhelyettesekef és déká­nokat az oktatási miniszter, a dékánhelyetteseket pedig a fel­sőoktatási intézmény rektora nevezi ki. Az eddigiekhez képest lénye­ges változások történnek — az új törvény értelmében — az intézmények oktató-nevelő munkájában, a tananyag tartal­mában, felépítésében és az ok­tatási módszerekben. A tanul­mányi időt és a választható szakok rendszerét a szövetségi kormánv határozza meg. Ennek a törvénynek az érvényesítése a gyakorlatban rendkívül jelen­tős, hiszen lehetővé teszi az egyes szakok tervezését a tár­sadalom szükségleteivel össz­hangban. és megakadályozza ezek ösztönös létesítését az egyes karok vagy tanszékek kénye-kedve szerint. Az új törvényjavaslat felöleli ü elmek és rangok odaítélésé­nek kérdését is. Az eddigi tör­vény ezt a problematikát nem minden esetben oldotta meg következetesen, sőt gyakori voll az ellentmondás is. Az üj törvény a címek odaítélésében egységesen jár el. Valamennyi karon — az orvosi és az állat­ANDREJ BARKÁKNAK a Szövetségi Gyűlés kamarái együttes ülésén elhangzott felszólalásából orvosi karokat kivéve — a fel­sőoktatási tanulmány egysége­sen államvizsgával végződik, éspedig a diplomamunka meg­védésével és szóbeli vizsgával. A/, orvosi és az állatorvosi ka­ron kötelező lesz a szigorlat. A műszaki, a közgazdaságtudo­mányi és a mezőgazdasági fő­iskolák ezentúl is mérnöki cí­met adományoznak a végzősök­nek. Az egyetemeken a szigor­lat után a végzősök doktori cí­met kapnak. A szigorlatok fel­tételeit a kormány fogja meg­szabni, s a végzősöknek lehető­ségük lesz szigorlatra jelent­kezni mindjárt az államvizsga után vagy akár a későbbiekben. Az új törvényjavaslat ponto­sabban körülhatárolja a felső- oktatási intézmények munkatár­sainak csoportosítását. Egyön­tetűen bevezetik a tanár meg­jelölését. Lehetővé teszi azt is, hogy a felsőoktatási intézmé­nyekben kiváló gyakorlati szakemberek és kutatók felső- oktatási oktatókként működhes­senek. Az oktatók továbbra is megszerezhetik a docens, a tu­dományok kandidátusa, vagy a tudományok doktora címet. A továbbiakban Matej Lúčan megállapította: a párt Központi Bizottságának nemrég lezajlott 15. ülése hangsúlyozta, az egyik legfontosabb feladatunk, hogy fokozzuk a hatékonysá­got, igényesebben dolgozzunk, rugalmasabban alkalmazzuk a tudományos-műszaki haladás vívmányait, növeljük a munka­termelékenységet és gazdasá­gosságot. Ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítése nem kis mértékben tügg attól, hogy a felsőoktatási intézmények szakmailag és ideológiailag jól képzett egyéneket nevelnek-e. Az új felsőoktatási törvényja­vaslat a szövetségi kormány vé­leménye szerint kedvező felté­teleket teremt ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a párt vezetésével sikeresen fej­lődjenek, emelkedjen munkájuk színvonala a fejlett szocialista társadalom szükségleteivel összhangban. Beszédének befe­jező részében Ma tej Lúčan kö­szönetét mondott azoknak, akik aktívan részt vettek az új tör* vényjavaslat előkészítésében és megfogalmazásában. Majd a szövetségi kormány nevében az új felsőoktatási törvényjavas­latot a Szövetségi Gyűlés elé terjesztette jóváhagyásra. (ČSTK) — A CSKI' Központi Bizottságának Portugáliában tartózkodó küldöttsége szerdán Lisszabonban a városi pártszer­vezet vezetőségével tárgyalt. A CSKP KB küldöttségét Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titká­ra vezeti. Portugál részről a szerdai tárgyalásokon részt vett Carlus Aboim Ingles, a PKP KB tagja, aki elsősorban a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalomban kifejtett tevft-» ikenységéről ismert. A portugál kommunisták táj jékoztatták a csehszlovák ktiú döttség tagjait a Lissza bon buflfe végzett pártinunkfl rendszerťw ről és tartalmáról. Főként arrttf mutattak rá, hogy állandóan, nő a városi pártszervezel tag« létszáma és befolyása. Lissza« bonban az idei év elején kommunista párttagot tartottak nyilván. TÁRSADALMUNK ÉRDEKEIVEL ÖSSZHANGBAN (Folytatás az l. oldalról) niszter előterjesztette a * kor­mánynak a külgazdasági kap­csolatokra vonatkozó törvény- javaslatát. A törvényjavaslat előadói Ján Kováííik és Sfa nislav Tiehavský képviselők — rámutattak, hogy a törvény meghatározza a csehszlovák k ii Ikereskedelem i rá ny í tá sa na k, szervezésének és ellenőrzésé­nek módozatait. Ezek a köte­lességek továbbra is a Szövetsé­gi Külkereskedelmi Miniszté­rium hatáskörében maradnak. Az új törvény összhangban van a CSKP XV. kongresszusán el­fogadott, a hatékonyságot és a minőséget előtérbe helyező célkitűzésekkel. A külkereske­delmi tevékenység alapvető kö­vetelménye a társadalmi érde­kek szem előtt tartása. A tör­vény megfelel a külkereskedel­mi monopólium korszerű értel­mezésének, s a többi közt lehe­tővé teszi, hogy más, elsősor­ban termelőszervezetek is fog­lalkozzanak külkereskedelmi tevékenységgel. A vitában felszólaló Hildegar­ds Niedubová, Robert Chochn láéek, Josef Martinec és Helena Uhlíŕuvá képviselők támogat­ták a törvényjavaslat elfogadá­sát. A Népi Kamara és a Nem­zetek Kamarája képviselői egy­hangúlag jóváhagyták a kor­mány törvényjavaslatát. Ezután a szövetségi parla­ment nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat vitatott meg. Karol Laco szövetségi mi* mszterelnök-helyettes indok Iá* sa alapján nemzetközi szerző* déseket és megállapodásokat hagyott jóvá. A Szövetségi íiyíi» lés Elnökségének, a két kamara* elnökségének és állandó bízottig ságainak tevékenységéről szóló jelentés tudomásul vétele utált a kora délutáni órákban bele* jeződött a Népi Kamarának es a Nemzetek Kamarájának 1S« együttes ülése. SOMOGYI MÁTYÁS Köztársasági Érdemrend I ČSTK) — Josef Kurták, .ti CSKP KB Elnökségének tagja, .» cseh Okormány elnöke Prágába» tegnap átnyújtotta a Köztársa«* sági Érdemrendet a (30. szülét tésnapját ünneplő Stanislav Rázl elvtársnaik, a cseh kor* mány alelnökének, a Cseh Terv* bizottság elnökének a szocia* lizmus építésében szerzett ér­demekért és eredményes poli­tikai és közéleti tevékenységé­ért. ÜLÉSEZETT A HONVÉDELMI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (ČSTK) — A Honvédelmi Szö­vetség Szlovákiai Központi Bi­zottsága Bratislavában tegnap tartotta 5. ülését. A tanácsko­záson, amelyen részt vett La­dislav Sádnvský, az SZLKP KB osztályvezetője és más vendé­gek, megvitatták a szövetség eddigi munkájában eléri ered­ményeket. A főbeszámolót Egyd Pepich vezérőrnagy, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke tartotta. Elmondotta, hogy a CSKP KB A csehszlovák népgazdaság intenzívebb bekapcsolasa a nemzetközi munkamegosztásba és a nemzetközi együttműkö­dés különböző formáiba meg­követeli, hogy az állami szer­vek emeljék a külgazdasági tevékenységgel kapcsolatos irányító munka színvonalát. E cél eléréséhez az eddigi tör­vények — amelyek ugyan a legfontosabb, de lényegében csak egy területre, a külkeres­kedelemre korlátozódnak — nem nyújtanak kellő jogalapot. E tevékenység irányítását ez- idáig a törvénykönyv 119/1946. számú, a külkereskedelemről és a nemzetközi szállítmányo­zásról szóló törvénye alapján végzik. A külkereskedelmi te­vékenységen kívül törvénymó­dosítást eddig csak a külföld­del folytatott gazdasági együtt­működésre vonatkozóan hoz­tak, mégpedig a 85/1972. szá­mú törvénnyel. Ezek a jogi előírások azonban már nem felelnek meg a jelenlegi fej­lett nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együli mű­ködés szükségleteinek. A gazdasági kapcsolatok tör­vénymódosítását szükségessé tevő külpolitikai és nemzetkö- zi-gazdasági tényezők a követ­kezőképp csoportosíthatók: 1. A külgazdasági tevékeny­ség ma már nem korlátozódik csupán a hagyományos áruki­vitelre és -behozatalra, hanem állandóan új együttműködési formákkal bővül. A tudomá­nyos-technikai forradalom ha­tására egyre fontosabb szerep­hez jut a licenckereskedelem, a tudományos-műszaki együtt­működés, a termelési együtt­működés és a gyártásszakosf- fás. 2. Az egyes KGST-tagorszá­gok népgazdasága fejlesztésé­nek alapvető tényezője a köl­csönös kapcsolatok elmélyíté­se, a szocialista gazdasági in­tegráció Komplex Programja megvalósítása során. 3. Az antiimperialista politi- ka megvalósításában jelentős erőt képviselnek a fejlődő or­szágok. Olyan feltételeket kell teremteni a külgazdasági tevé­kenység irányításához, hogy segítsük a fejlődő országok gazdasági és politikai függet­lenségének megszilárdulását, s hogy a gyakorlatban alkalmaz­hassuk az új nemzetközi gaz­dasági rend alapelvét — össz-i hangban a csehszlovák gazda­ság érdekeivel. 4. A békés egymás mellett élés poiilikája feltételezi a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés jelentős bővítését. Ezzel összefüggésben úgy kell szabá­lyoznunk a csehszlovák kül­gazdasági kapcsolatokat, hogy azok egyrészt maximális elő­nyöket biztosítsanak számunk­ra, másrészt pedig hatékony védelmet nyújtsanak a kapita­lista országok nemkívánatos együttműködési szándékai el­len. Ugyanakkor biztosítani kell a nemzetközi dokumentu­mokban lefektetett feladatok teljesítését, amelyek a békés egymás mellett élés politikája érvényesítésének jegyében szü­lettek. A felvázolt tények megköve­telik a külgazdasági tevékeny­ség valamennyi formájában az irányítás megszilárdítását. A gazdasági kapcsolatokról szóló törvényjavaslat célja, hogy jogi alapot teremtsen az em­lített feladatok teljesítéséhez. Az űj törvénymódosításnak egyebek között hozzá kell já­rulnia az érvényben levő jogi előírások fogyatékosságainak felszámolásához. A törvény legfőbb fogyatékossága, hogy az csupán a CSSZSZK terüle­tén működő szervezetek gaz­dasági tevékenységének irá­nyítására vonatkozik. Andrej Barčák felszólalása további részében részletezte a külgazdasági tevékenységre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, azt, hogy a módo­sított törvény mennyiben je­lentene előnyöket külgazdasá­gi tevékenységünk számára, s mire ügyeltek a törvényjavas­lat előkészítésekor. A külkereskedelmi miniszter beszéde befejező részében töb­bek között hangsúlyozta: A külkereskedelmi szervek fő feladata, hogy népgazdaságun­kat megvédjék a nemkívánatos külgazdasági hatásoktól, s egyúttal olyan gazdasági együttműködést fejlesszenek ki, amely összhangban áll népgazdaságunk szükségletei­vel. Ezzel kapcsolatban külö­nösen fontos szerepet kap a csehszlovák szervezetek kül­kereskedelmi tevékenységének irányítása, tekintet nélkül szervezeti hovatartozásukra. Éppen ezért szükséges, hogy valamennyi külkereskedelmi tevékenység irányítását a Szö­vetségi Külkereskedelmi Mi­nisztériumban összpontosítsák. Elmondhatjuk, hogy a törvény­javaslat kellő jogi alapot te­remt a külkereskedelmi és a külfölddel folytatott gazdasá­gi együttműködés további for­máinak, valamint a nemzetkö­zi munkamegosztásba történő bekapcsolódásunk hatékonysá­gának növeléséhez. Bratislava elbúcsúzott a szovjet tengerészektől (ČSTK) — Bratislava tegnap délelőtt elbúcsúzott becses vendégeitől a Vörös Zászló­renddel kitünteteti szovjet fe­kete-tengeri hadiflotta dunai hajórajának személyzetétől. A búcsúzáson részt vett La­dislav Sádovský, az SZLKP KB osztályvezetője, Peler Dudás, az Antifasiszta Harcosok Szlová­kiai Szövetsége Központi Bizott­ságának alelnöke, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságá­nak képviselői, néphadsere­günk tagjai. Jelen volt Vagyím Sztyepanov, a Szovjetunió bra­tislavai főkonzulja, Jurij Csel- panov vezérőrnagy, a Szovjet­unió csehszlovákiai katonai és légügyi attaséja, valamint a szovjet katonai parancsnokság bratislavai képviselője. A szov­jet tengerészeket a bratislavai Duna-parton a dolgozók és a fiatalok százai Is köszöntötték. Szlovákia fővárosa párt- és állami szerveinek nevében La­dislav Martinék, Bratislava fő­polgármestere búcsúzott el az Oleg Muravjev első osztályú kapitány vezette dunai hajóraj személyzetétől. Elnöksége határozatának követ» ikezetes teljesítésével a szövet« ségnek sikerült elmélyítenie a társadalomban kifejtett hatását« Ladislav Sádovský rá mula* tott, mennyire fontos a Honvéd delmi Szövetség bekapcsolódá­sa a fejlett szocialista társada­lom feladatainak megoldásába. Ezzel kapcsolatban megemlítet­te a CSKP KB 14. és 15. ülésé­nek jelentőségét, amely toko­zott igényeket támaszt a szö­vetség munkájával szemben. RÖVIDEN ★ Miloš JakeS, a CSKP KB El« nükségének póttagja, a KB tit­kára tegnap fogadta Prágában a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége országos és nemzeti bizottságainak küldöttségét élén Pavol Jonášsal, az SZFSZ KB elnökével. ★ Rudolf Rohlíček, a szövet­ségi kormány alelnöke tegnap fogadta Pullai Árpádot, a Ma­gyar Népköztársaság közleke­dés- és postaügyi miniszterét. Áttekintették a két ország együttműködése fejlesztésének konkrét kérdéseit a közleke­désben és távközlésben. Jelen volt Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete is. Ugyancsak teg­nap megkezdődtek a tanácsko­zások Pullai Árpád és Vladi­mír Blažek miniszterek közölt. ★ „A mai Magyarország“ cím­mel Bratislavában, a Kultúra Házában tegnap fényképkiállí­tást nyitottak. A Magyar Nép- köztársaság nemzeti ünnepe tiszteletére rendezett kiállítás április 27-ig tekinthető meg. VÉGSŐ BÚCSÚ VLADIMÍR HOLANTÜL (ČSTK) Prágában, a straš- nicei krematórium szertartás­termében tegnap vettek utolsó búcsút Vladimír Holan nemze­ti és Klement Gottwald Állami Díjas művésztől. A kegyeletes búcsúztatáson az elhunyt hozzátartozóival és barátaival együtt részt vett Milan Klusák cseh kulturális miniszter és más személyisé - gek. A ravatalnál elhelyezték Gus­táv Husák köztársasági elnök, a szövetségi és a cseh kor­mány, valamint a Cseh írók Szövetségének koszorúit. A szövetségi és a cseh kor­mány nevében Milan Klusák búcsúzott Holan nemzeti mű­vésztől. A költő kortársai és az olvasók nevében Vilém Zá- vada nemzeti művész mondott búcsúbeszédet. A gyászszertartás a csehszlo­vák himnusz hangjaival ért vé­get.

Next

/
Thumbnails
Contents