Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-05 / 82. szám, szombat

KÖZÖS KÖZLEMÉNY ELBÚCSÚZTUNK BÁTKY LÁSZLÓ ELVTÁRSTÓL Elvtársunktól, barátunk­tól, lapunk szerkesztőjétől, levelező rovatunk vezetőjé­től, a 61 éves korában hir­telen elhunyt Bátky Lász­lói ól búcsúztunk tegnap a bratislavai Krematórium gyászszertartásán. Munka­társunktól, aki soraink és a csehszlovákiai magyar sajtó egyik veteránja volt, hiszen csaknem negyven esztendő­vel ezelőtt jelent meg a saj­tóban első írása és az Oj Szóban teljes három évti­zeden át dolgozott. Nem volt bőbeszédű em­ber, inkább fukarul mérte a szót. De ha szólt, szavá­nak magva, értéke volt és rangos írásaival sorozato­san bizonyította: ért a toll- Forgatáshoz, kommunista publicista. így volt ez fő* leg falvaink szocialista szö­vetkezetesítésének hőskorá­ban, amikor mezőgazdasági rovatunkat vezette és pár­tunk harcos, építő politiká­ja szellemében síkra szállt dolgozó parasztságunk bol­dogulásáért, mai kiteljese­dett életéért. Szava mindig világos és józan, érvelése meggyőző, közhelyt kerülő volt. Személyében egyidejűleg olyan ember távozott közü­lünk, aki — éveken át la­punk helyettes főszerkesz­tőjeként is — számtalan ta­nújelét adta lapszerkesztői készségének, megfontoltsá­gának, elvszerfiségének és elkötelezettségének a szo­cializmus ügye mellett. Évtizedeken át nem kí­mélte önmagát, fáradtságot nem ismert, de munkatár­saitól, beosztottjaitól nem­csak feladataik becsületes teljesítését igényelte, ha­nem — ha kellett — meg­értő támaszuk is volt. Szerkesztőségi tevékeny­ségén túlmenően, a kulturá­lis politika semmivel sem könnyebb frontján is nem csekély, főleg irodalomszer­vező munkát vállalt az öt­venes évek első felében, a Fáklya című folyóirat fő­szerkesztőjeként. S voltak évek, amikor a CSEMADOK munkásságában is aktívan részt vett. Teljes joggal vette át 1957-ben a Kiváló munkáért állami kitüntetést, hiszen nehéz időkben is, amikor a betegségek láncolata apasz­totta életerejét — helytállt. Ügy igaz, ahogy ezt a Bátky László elvtársat szerkesztő­ségünk nevében búcsúztató Mikus Sándor mondotta gyászbeszédében: „Egyike volt első szerkesztőinknek, aki azért vett tollat a ke­zébe, hogy a nemzetiségi jo­gaikat visszanyert csehszlo­vákiai magyar dolgozók tö­megeit új, szocialista hazá­juk öntudatos építőjévé ne­velje.“ A VILLANYÁRAM-FOGYASZTÓK FIGYELMÉBE (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi kérdések meg­vitatása során a megbeszélések résztvevői megelégedéssel nyug­tázták, hogy széles körű nézet- azonosság alakult ki a nemzet­közi kapcsolatok alapvető prob­lémáival összefüggésben. A felek egyetértenek abban, hogy folytatni kell a nemzet­közi enyhülés folyamatát, amit ki kell terjeszteni a katonai te­rületre is, s le kell állítani a fegyverkezési hajszát. A fe­lek aggodalmukat fejezték ki az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban a feszültségeny­hülés és a világbéke ellen in­dított reakciós kampány miatt. Nagyra értékelték az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak szerepét és e mozgalom­nak a világbékére és a nem­zetközi haladásra irányuló tö­rekvéseit, s hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni és el kell mélyíteni a mozgalom imperia­listaellenes és gyarmatosításel­lenes irányzatát. A felek kifejezték azt a szán­dékukat, hogy aktívan elősegí­tik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakítására irá­nyuló törekvéseket az egyen­lőség, a diszkrimináció meg­szüntetése és a kölcsönös elő­nyök elvei alapján, támogatá­sukról biztosították a fejlődő országoknak a politikai és gaz­dasági függetlenségük kivívá­sára és megszilárdítására tett jogos erőfeszítéseit. Elítélték az imperializmusnak azt a törek­vését, hogy a segítséget a nem­zetközi kapcsolatokban kifej­tett politikai nyomásra használ­ja fel. Csehszlovákia és Nicara­gua támogat az általános és teljes leszerelés irányában ha­tó minden lépést és az e cél elérését szolgáló nemzetközi együttműködés továbbfejlesz­tését. A felek rámutattak an­nak szükségességére, hogy mi­nél előbb ratifikálják a Szov­jetunió és az Egyesült Államok által 1979 júniusában aláírt SALT—II. szerződést. Határo­zottan elítélnek minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy további országok terüle­tén telepítsenek atomfegyvere­ket, támogatják az atommentes övezetek létrehozását a világ különböző részein, síkraszáil- nak a katonai támaszpontok felszámolásáért és azon impe­rialista törekvések ellen, hogy új katonai támaszpontokat lé­tesítsenek a világ különböző ré­szein. Megállapították, hogy le kell állítani az imperializmus által felfokozott lázas fegyver­kezést és hangsúlyozták, a ka­tonai kiadások csökkentése le­hetővé tenné hogy az ily mó­don nyert összegek egy ré­szét az újonnan alakult függet­len országok gazdasági fej­lesztésére fordítsák. A felek továbbra is támogatni fogják az arról szóló nemzetközi szer­ződés megkötésére tett lépé­seket, hogy a nemzetközi kap­csolatokban lemondanak az erőszak alkalmazásáról, továb­bá támogatják a leszerelési vi- íágértekezlet összehívását. A felek azonosan ítélik meg az európai helyzetet, és elíté­lik a NATO azon döntését, hogy új típusú amerikai közép­hatótávolságú rakétákat telepí­tenek egyes nyugat-európai or­szágok területén. A felek határozottan elítélik az imperialisták beavatkozását a latin-amerikai országok bel­ügyeibe, valamint a gyarmato­sítás és az újgyarmatosítás megnyilvánulásait a nyugati földtekén. Egyértelműen elíté­lik a chilei fasiszta diktatúrát, valamint más latin-amerikai fa­siszta és diktatórikus rendsze­reket. Szolidaritásukat fejezik ki Latin-Amerika összes haladó erőivel, Közép-Amerika, különö­sen El Salvador nemzeti felsza­badító és forradalmi mozgalmá­val, s határozottan elítélnek mindennemű intervenciós és ag­resszív törekvést e testvéri nép ellen. Csehszlovákia és Nicaragua elítéli Izraelnek az arab nép el­leni agresszív politikáját, amely a feszültség fő oka ebben a tér­ségben. A felek azt a törekvést is elítélték, hogy az arab né­pekre külön megállapodást kényszerítsenek, hangsúlyoz­ták, hogy igazságos rendezésre van szükség. Közel-Keleten az átfogó rendezés és a tartós bé­ke úgy érhető el, hogy az ENSZ- határozatokkal összhangban visszavonják Izrael csapatait az 1987-ben megszállt összes arab területről, s érvényesítik a pa- lesztinai arab nép törvényes jo­gait, beleértve az önálló állam megalapításának jogát, s bizto­sítják a térség minden népének és országának azon jogát, hogy békében és biztonságban élhes­sen. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Nicaragua öröm­mel fogadta a zimbabwei haza­fias erők győzelmét az ország szabadságáért és függetlensé­géért vívott harcban, s támo­gatja Namíbia népe független­ségi jogának érvényesítését. Mindkét fél határozottan elítéli a faji megkülönböztetést, ame­lyet az emberiség elleni gaz­tettnek tart. A felek egyértelműen elítélik a kínai vezetők hegemonista és terjeszkedő politikáját, s meg­állapítják, hogy a kínai veze­tők az imperializmus legreak- ciósabb erőivel szorosan össze­fogva harcot indítottak a szo­cializmus és népek azon törek­vése ellen, amely a szabadság­ra, a függetlenségre és a társa­dalmi haladásra irányul. A fe­lek teljes mértékben támogat­ják Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népének szuverenitásuk meg­védéséért és az új társadalom felépítéséért vívott harcát. A felek kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy az ENSZ- nek az alapokmány céljai és el­vei szellemében kifejtett tevé­kenysége fontos eszköze a bé­kéért és a biztonságért, a ha­ladó nemzetközi változásokért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folytatott küzde­lemnek, ezért a világszervezetet teljes támogatásukról biztosít­ják. A felek ugyancsak megvitat­ták a CSKP és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front baráti kapcsolatainak és együtt­működésének kiszélesítésével összefüggő kérdéseket. A felek nagyra értékelték a megbeszéléseket és eredménye­iket. Meggyőződésük, hogy az aláírt dokumentumokkal együtt szilárd alapot teremtenek a két ország népe baráti kapcsolatai­nak és együttműködésének fej­lesztéséhez és erőfeszítéséhez, s előmozdítják a béke és a nem­zetközi biztonság erősítését. HANOIBAN a Mai Dili teme­tőben a Szovjetunió, Kambod­zsa és Laosz küldöttségének részvételével eltemették Ton Duc Thang elnököt, aki március 30-án hosszú súlyos betegség utón 92 éves korában húnyt el. STOCKHOLMBAN tegnap megkezdődött a Svéd Munka­párt — Ko inni un isták XXVI. kongresszusa. A küldöttek meg­tárgyalják a párt időszerű fel- a dalait a békéért, az enyhü­lésért és a svéd dolgozók lét­érdekeiért vívott harcban. A főbeszámolót „Kommunis­ták a nyolcvanas évek «lején“ címmel RoJf Hagel, a párt el­nöke terjesztette elő. JÖRGEN jENSENNEK, a párt elnökének fő beszámolója fö­lötti vitával folytatta tegnap tanácskozását Koppenhágában a Dám Kommunista Párt XXVI. kongresszusa. (CSTK) — A Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztérium fi­gyelmezteti a villanyáram-fo­gyasztásban kisfogyasztónak számító közületeket, hogy a szövetségi kormány elnökségé­nek a villanyáram-takarékossá­gi intézkedésekről szóló 56/79 számú határozatával összhang­ban tartós megtakarítások elé­rése céljából a szövetségi kor­mány elnöksége 1980 márciusá­ban kelt 64/80 számú határoza­tában meghosszabbította a vil­lanyáram-fogyasztás irányítását célzó intézkedések érvényessé­gét a kisfogyasztó közületekre vonatkozóan az egész évre. E határozat megvalósítása cél­jából a minisztérium kiadta a 6/80 számú irányelvet, amelyet megküldték minden szövetségi, csehországi és szlovákiai szerv­nek, és amelyeket alacsonyabb szintű szervezeteikkel e szer­vek ismertetni fognak. A mi­nisztérium figyelmezteti a kis­fogyasztókat, hogy a nyári idő­számítás időszakában, 1980, április 6-a és szeptember 27-e között a kisfogyasztó közületek és a lakosság villanyáram-fo­gyasztását közép-európai idő szerint mérik. A minisztérium kéri a kisfogyasztókat, hogy ve­gyék tudomásul ezt az intéz­kedést, és ne reklamálják fö­löslegesen azt, hogy a tarifa­határokat közép-európai idő szerint tüntetik fel. A Kossoi Kormányprogram nemzeteink törtérveimében Az új típusú demokratikus forradalom Harmincöt évvel ezelőtt, áp­rilis 5-én a Csehek és Szlová­kok Nemzeti Frontja kormányá­nak ülésén fogadták el és hir­dették ki a Kassai Kormány- programot. Ez a dokumentum jelentette azon mély társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és egyéb változások kezdetét, amelyeket népünk a CSKP ve­zetésével a szocializmus építé­sének útján megvalósított. A kormányprogram kidolgo zásának kezdeményezői a kom­munisták voltak. Közvetlenül a München utáni időszakban és a második világháború kitörése után a hazai kommunista moz­galom és később, főleg a CSKP moszkvai vezetősége, elméletet dolgozott ki az elkövetkező idő szak forradalmi jellegéről. A CSKP számára ideológiai alap­ként a szocialista forradalom le­nini elmélete szolgált, főleg, amely a burzsoádemokratikus és a szocialista forradalom ikap- csolatát tárgyalja, valamint a kommunista pártnak a forra­dalmi változások demokratikus és szocialista fázisában meg nyilvánuló vezető szerepéről szóló tézisek. E lenini koncepcióból indult ki a kommunista mozgalom a nemzeti felszabadító és az an­tifasiszta harc idején is. A má­sodik világháború körülményei közt a CSKP külföldi és Szlová­kiai Kommunista Pártjának ha­zai V. illegális vezetősége elte­kintett a szocializmusért folyta­tott közvetlen harctól, s a szo­cialista forradalomhoz inikább olyan formában közeledett, amely lehetővé tette, hogy a kommunisták a széles néptö­megek előtt leleplezzék a bur­zsoáziát, mint reakciós osz­tályt. Ez a forma Csehszlová­kiában a nemzeti és demokra­tikus forradalom volt. A nemzeti és demokratikus forradalom első teljesebb kon­cepciójával a CSKP külföldi ve­zetősége még a csehszlovák— szovjet barátság és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről 1943 december közepén folyta­tott tárgyalásokon lépett fel. Beneš tulajdoniképpen a Mün­chen előtti régi viszonyokat szerette volna visszaállítani. Gottwald, Sverma és a CSKP moszkvai vezetőségének továb­bi tagjai ezzel szemben az el­következő időszak forradalmi jellegét hangsúlyozták. Az elő­ző tapasztalatok és a leniniz­mus tanulmányozása alapján ar­ra a következtetésre jutottak, hogy a csehszlovákiai forrada­lom ebben az új fázisban is nemzeti-demokratikus jellegű lesz. Azzal a különbséggel, hogy osztályszempontból kiéle­zettebb lesz, mert a forradal­mat a CSKP-val az élen a mun­kásosztály vezeti. A CSKP a konkrét politikai harc folya­mán a néptömegek aktív tevé­kenységével biztosította, hogy a demokratikus forradalom fo­kozatosan átnőjön szocialista forradalomba. E törekvésben jelentős szere­pet töltött be Szlovákia Kom­munista Pártjának V. illegális vezetősége és az «úgynevezett Karácsonyi Egyezmény. Leszö­gezte a szlovákiai antifasiszta ellenállás közös politikai veze­tésének — az SZNT-nek — a megalakítását, kidolgozta az el­lenállás feladatait az utolsó időszakra, a jövő Csehszlovákia — Szlovákiára vonatkozó — szociális-politikai és nemzeti el­veinek általános programját. Ezek a programkövetelmények az SZNF-ben öltöttek konkrét formát. A felkelési területen és a Vörös Hadsereg által felsza­badított területeken a nemzeti bizottságok és az SZNT lettek a néphatalom szervei. Az SZNF lefolyása és a kelet­szlovákiai helyzet alakulása tel­jes mértékben igazolta a CSKP moszkvai vezetőségének feltéte­lezéseit. A felkelésben és a fel­szabadított területen szerzett tapasztalatok lehetővé tettek egy javaslat kidolgozását, amelyet a CSKP saját állás­pontjaként terjesztett elő a kor­mányprogramról 1945 márciu­sában folytatott moszkvai tár­gyalásokon. A kormányprogram tizenhat fejezetében konkrétan megha­tározták, melyek Csehszlová­kiában a háború után az állan­dó, a rövid távú és a legége­tőbb tennivalók. Az 1920-as al­kotmánnyal ellentétben a Kas­sai Kormányprogram a jelen és a jövő számára is biztosította az emberek minden politikai jogát. Ezzel a lépéssel a cseh és a szlovák nagyburzsoáziát lénye­gében megfosztották a politikai és gazdasági hatalomtól. Ez tet­te lehetővé, hogy a hatalom át­menjen a parasztsággal, az ipa­rossággal, az értelmiséggel, a burzsoázia egy részével szövet­séges munkásosztály kezébe. E szövetség politikai kifejezője a Nemzeti Front volt, ennek ve­zető ereje pedig kezdettől fog­va a kommunista párt. A Kassai Kormányprogram történetéhez kapcsolódik Szlo­vákia helyzetének megoldása az új Csehszlovákiában. A kor­mányprogramnak a szlovák kér­déssel és a cseh-szlovák kap­csolatokkal foglalkozó intézke­dései nagy haladást jelentettek annak ellenére, hogy abból ki- • maradt Csehszlovákia föderatív államjogi elrendezésének meg­fogalmazása. A külpolitikában a kormány- program az 1943-as csehszlovák —szovjet egyezményre alapo­zott, s nemzeteink történelmi tapasztalataival összhangban fő külpolitikai orientációja a Szov­jetunióra irányult. Nemzeti és demokratikus for­radalmunknak megvolt a ma­ga szociális-gazdasági tartalma, szociális és osztályösszefüggé­sei és következményei. Már a kezdet kezdetén voltak bizo­nyos szocialista elemei, ame­lyek értek és erősödtek, s dia­lektikusán hatottak arra, hogy a lorradalom átnőjön szocialis­ta forradalomba. Ez a folyamat a szocialista forradalom végle­ges győzelmében csúcsosodott ki Csehszlovákiában, a prole­tárdiktatúra államának győzel­mében. Klement Gottwald a forradalomról alkotott koncep­ciójában külön helyet szánt a nemzeti hagyományoknak, a nemzeti és az internacionalista jelleg kölcsönös egybekapcsolá­sának és e kettő egységének a forradalmi gyakorlatban. Épp a Kassai Kormányprog­ram demokratikus és nemzeti jellege kényszerítette a bur­zsoá politikai reprezentációt, hogy a dokumentumot aláírja, amennyiben nem akarta magát a nép előtt ’ idejekorán lelep­lezni. E program megvalósítá­sáért, a nemzet többségének megnyeréséért vívott küzdelem a munkásosztály hegemóniájá­ért folytatott harc volt a lezaj­ló forradalomban, amely lehe­tővé tette, hogy a néptömegek követelményeinek demokrali- kus tartalma elmélyüljön, s ezért a demokratikus forrada­lom szocialista forradalomba való békés átmenetét jelentette. A Kassai Kormányprogram a leninizmus stratégiája és takti­kája érvényre juttatásának nagy műve volt saját történelmi, nemzeti és osztályfeltételeink­ben. Annak bizonyítéka, hogy a CSKP helyesen használta fel az orosz bolsevikok a NOSZF és saját történelmi tapasztala­tait, kiküszöbölte azokat a hi­bákat és tévedéseket, amelyek a múltban sikertelenséghez és bukáshoz vezettek. SAMUEL CAMBEL professzor a filozófiai tudományok doktora m I.9H0 IV. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents