Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-26 / 99. szám, szombat

Harcban a békéért és a leszerelésért (Folytatás az 1. oldalról/ ségesnek tartják ezen erők mozgósítását és e tapasztala­tok felhasználását kontinen­sünk és az egész világ békéje érdekében. A kommunista párt Lengyel- országban és Franciaország­ban — e két nagy felszabadí­tási, imperialistaellenes és fa­sisztaellenes hagyományokkal rendelkező párt — a párizsi ta­lál Kozó összehívása kezdemé­nyezésének társszerzői lettek. Természetes, hogy javaslatukat sürgetőnek tartották — s eb­ben teljes mértékben Igazuk volt. A közeli hetekben újból ősz- szeül a NATO-tanács. A sajtó­ban már ma is sokat írnak a megvitatásra kerülő további ag­resszív tervekről. Nyilvánvaló, hogy a kommunisták nem vár­hatnak ölbe tett kézzel mind­addig, míg az európai népekre rákényszerítik az új halált ho­zó döntéseket. Napjainkban az események oly gyors ütemben fejlődnek, és az enyhülés ellenségeinek tevékenysége olyan intenzív, hagy az élet a békéért folyta­tott akciók meggyorsítását kö­veteli. Annak idején az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján 1976-ban rámutattak arra, hogy a nagy konferenciákon és tanácskozá­sokon kívül feltétlenül szüksé­ges olyan konkrét témájú ope­ratív találkozók megszervezése, melyekre hosszabb előkészüle­tek nélkül kerülne sor egyes kérdések gyors megvitatása ér­dekében. Épp most érkezett eí ez az idő. A levélben, mellyel az FKP KB és a LEMP KB a testvérpár­tokat meghívta, a kezdeménye­zés társszerzői emlékeztetned arra, hogy konzultációik meg­erősítették: „Valamennyi euró­pai kommunista és munkáspárt annak ellenére, hogy orszá­gaikban különböző a helyzetük és specifikus akciókat valósí­tanak meg, a béke és leszere­lés kérdésében azonos állás­pontra helyezkedtek“. Tekintet­tel erre az FKP és a LEMP ja­vasolta, hogy maximálisan ru­galmas és nyílt véleménycseré­re kerüljön sor, amely lehetővé tenné, hogy a békéért és le­szerelésért folytatott harcra szó­lítsák fel az európai népeket. Ez az elkövetkező találkozó egyetlen célja. A találkozó összehívására tett javaslat után vita kezdődött Ebben részt vesznek a kommu­nista mozgalom képviselői és más irányvonalat képviselő po­litikai erők is. A vita során fő­leg a kommunisták számos konstruktív gondolatot vetnek föl. Nem lehet nem egyetérteni pl. azzal a nézettel, hogy az elkövetkező időszakban feltét­lenül szükséges lesz a pártok közti kétoldalú kapcsolatok ak­tivizálása a béke és a leszere­lés kérdéseit illetően. Figyel­met érdemel az a javaslat is, hogy ezekről a problémákról beható tanácskozást készítse­nek elő, melyen kivétel nélkül minden európai testvérpárt részt venne. Nem érdektelenek azok a fej­tegetések, sem, hogy vitassák meg a bókével összefüggő prob­lémák legszélesebb körét, be­leértve azokat is, amelyek túl­lépik az európai határokat. Ter­mészetes, hogy az ilyen intéz­kedések megvalósítása megkö­vetelné a világ más részein működő kommunista pártok részvételét. Végül nem lehet említés nél­kül hagyni azoknak a nézetek­nek a hasznosságát, melyek a kommunistáknak más politikai erőkkel folytatott kapcsolataik és együttműködésük továbbfej­lesztésének fontosságára vonat­koznak. A kommunista pártok, köztük az SZKP is valójában már régen fenntart ilyen kap­csolatokat. Együttműködik a szocialistákkal, a szociáldemok­ratákkal a parasztpártok, val­lási szervezetek és mások kép­viselőivel. Ezek a fejtegetések feltétle­nül figyelmet érdemelnek. A párizsi találkozó megbeszélé­seinek tárgyává is válhatnak, «mely ugyan természetesen nem fogja jelenteni az európai békéért folytatott harc tetőfo­kát, lianem e harc új szakaszá­nak kezdetét. Az FKP és a LEM? levelében nem véletlenül fejezi ki reményét, hogy a ta­lálkozó „további kezdeményezé­seket szül“. Ennek ellenére azonban bőr- milyen új javaslatok, melyeket most előterjesztenek, sőt ezek közül a legérdekesebbek sem vezethetnek arra a következte­tésre, hogy el kell halasztani, vagy le kell mondani a jelen­legi találkozót. Ilyen vélemé­nyek már elhangzottak. Először is, mint ez már meg­állapítást nyert, a jelenlegi helyzetben Európában és a vi­lágon a legkülönbözőbb politi­kai erők találkoznak, és nem­zeti vagy nemzetközi szinten konzultációkat folytatnak, elő­terjesztik kezde'ményezéseiket. Természetes, hogy ilyen felté­telek között a kommunistáknak teljes joguk és kötelességük kö­zös konzultációk megszerve­zése. Ezzel egyidőben, mint azt az FKP és a LEMP levele jogosan megállapítja, a párizsi találkozó megvalósítása „létrehozná a kedvező feltételeket minden or­szág és egész Európa más poli­tikai, társadalmi és vallási erői­vel folytatott párbeszéd és a közös akciók számára“. Másodszor nem lehet kétel­kedni abban, hogy az európai kommunisták találkozója nem­csak összpontosíthatja munká­ját, de kell is, hogy mindenek­előtt az európai problémákra összpontosítsa. Most feltétlenül szükséges határozott lépéseket tenni a háborús veszély ellen főleg Európában, amely ellen a NATO-tömb olyan határozatokat hagyott jóvá, melyek a hetve­nes években joggal az enyhülés kontinensének nevezett Európát az egész világot fenyegető lő- poros hordóvá változtathatják. A történelem már bebizonyítot­ta, hogy az európai konfliktu­sok világháborúkhoz vezetnek. És éppen ezért rendkívül fontos az európai biztonság megszi­lárdítása. Azután könnyebb lesz megoldani más világrészek vitás kérdéseit is. Harmadszor az európai bé­kéről folytatott véleménycsere minden bizonnyal valamennyi kommunista erőt serkenteni fogja az imperializmus elleni harcra. Azokat, akik azt állít­ják, hogy a kommunista moz­galmon belüli ellentétek aka­dályozzák a párizsi találkozó összehívását, emlékeztethetjük arra, hogy annak idején a test­vérpártok közösen dolgozták ki azt az alapelvet, hogy az impe­rializmus elleni harcban azt kell előtérbe helyezni, ami ösz- szekötá őket; harcolni kell a KUBA HEVES TILTAKOZÁSOK AZ AMERIKAI HADGYAKORLAT ELLEN (ČSTK) — Kuba lakossága élesen tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok katonai hadgyakorlatra készül a Karib- tengeren, s ebbe be kívánja vonni a kubai területen levő guantanamói támaszpontot is. Országszerte felvonulásokat, nagygyűléseket tartanak, ame­lyeken a dolgozók eltökéltsé­güket fejezik ki, hogy megvé­dik a szocialista vívmányokat, Kuba szabadságát és független­ségét. Rodrigo Carazo Costa Rica-i elnök Carterhez küldött leve­lében aggodalmát fejezte ki a tervezett akció miatt. Levelé­ben hangoztatta, hogy a had­gyakorlat messzemenő követ­kezményekkel járhat Közép- Amerika és a karibi térség szempontjából. Az amerikai Idaho államban csütörtökön megkezdődött az intervenciós gyorshadtest gya­korlata. Célja az, hogy ellen­őrizze a gyorshadtest harci felkészültségét. A Pentagon a gyakorlat körül a feszültség és a titokzatosság légkörét alakította ki. A New York Ti­mes szerint a katonák és a tisztek nem is tudták, hová mennek. Néhányan azt hitték, hogy egyenesen Iránba szállít­ják őket. _____ ­bókéért az agresszió ellen te­kintet nélkül a nézetkülönbsé­gekre. Ez a hozzáállás a múlt­ban teljes mértékben beigazoló­dott, s az enyhülési folyamat megszilárdításának jelentős té­nyezőjévé vált. Ezt a hozzáál­lást annál is inkább érvényesí­teni kell, mivei az enyhülés megmentéséről és folytatásáról van szó. Természetesen jobb tenne, ha a párizsi találkozón minden európai kommunista párt részt venne. Azonban senki sem kényszerítheti az egyik vagy a másik pártot arra, amit nem akar. Aki azonban nem akar részt venni a békéről és lesze­relésről folytatott tanácskozá­sokon, nem követelheti más kommunista pártoktól, hogy ne járuljanak hozzá az európai bé­ke megvédésének nemes ügyé­hez. Európa minden részén a kommunisták ma az ellen har­colnak, hogy kontinensüket atomraktárrá változtassák, és újabb rakétákat helyezzenek el Közép-Európában. A kommunis­ták szorgalmazzák a bécsi tár­gyalások sikeres folytatását és azt, hogy a helsinki Záróok­mány aláíróinak madridi talál­kozója megnyugtató eredménye­ket hozzon. Ebben a harcban sok esetben jó eredmények szü­lettek annak ellenére, hogy minden lépés nagy erőfeszíté­sekbe került. Természetesen az egyes pártok erőfeszítései sike­resebbek lesznek, ha azokat tá­mogatni fogja a párizsi talál­kozó. Az SZKP úgy döntött, hogy részt vesz a kommunisták pári­zsi találkozóján. Hűen lenini el­veihez és a XXV. kongresszus határozataihoz az SZKP meg­tesz minden tőle telhetőt, hogy hozzájáruljon a kommunisták', valamennyi békeszerető erő és mindazok együttműködése to­vábbfej lesztiéséhez, akik reális álláspontra helyezkednek, és tudatosítják az új háború veszé­lyét. A párizsi találkozó elő­mozdítja ezt az együttműkö­dést. (CSTK) Az ír KP bejelentése (ČSTK) — Az ír Kommunis­ta Párt részt vesz az európai kommunista és munkáspártok párizsi béke- és leszerelési ér­tekezletén — jelentette be csütörtökön Michael O’Riordan, a párt főtitkára. Elmondotta, hogy az ír kommunisták nagy jelentőséget tulajdonítanak a párizsi találkozónak, ugyanis a napirendi pontok a jelenkor­ban igen időszerűek. Afganisztán nemzeti ünnepe Forradalom — kényszerkitérővel A fganisztánban 197Ő ápri­lis végén győzött a nem­zeti demokratikus forradalom- megdöntötték a Daud-rezsimet, és célul tűzték ki az antífeudá- lis és antiimperialista forrada­lom teljes megvalósítását. A forradalom fő céljait az a har­mincpontos kormányprogram határozta meg, amely a feudá­lis termelési viszonyok felszá­molására és a gyarmatosítás be­folyásának csökkentésére össz­pontosította a figyelmét. Az új vezetés — a megváltozott kö­rülményeket kihasználva — megpróbálta a rendkívül elma­radott ázsiai országot új útra, egy új társadalom felé vezetni. Stratégiailag rendkívül fontos országról van szó. Határos a Szovjetunióval, Iránnal, Pakisz­tánnal és Kínával. Az áprilisi forradalom győzelmével tehát az amerikai imperialisták és a kínai hegemonisták veszélyezte­tettnek látták érdekeiket. Ez­zel magyarázható, hogy a for­radalmat követő napokban az imperialista erők hadüzenet nélküli háborút indítottak a fia­tal, szabad ország ellen. A tá maszpont szerepét Pakisztán vállalta. Washington itt képez­te ki a forradalomellenes aí- gán erőket és a külföldi ellen­séget. CIA-ügynököket is igény­be veit, hogy az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot, az ország új vezető erejét meg­bontsa. Erre a feladatra llafi zullah Amin személyében a legmegfelelőbb emberre talált. Amin 1979 szeptemberében magához ragadta a hatalmat, és az Afganisztáni Népi Demok ratikus Párt becsületes tagjai­nak ezreit üldözte, bebörtönöz­te, sokakat közülük kivégezte­tett. Nur Mohammad Tarakit is, akit azzal a céllal gyilkoltatott meg, hogy teljesen felszámolja a számára és kenyéradói szá­mára nem megfelelő rendszert. Ezáltal veszélybe került Afga­nisztán szuverenitása és függet­lensége. A hazafias erők, élü­kön Babrak Karmallal, megala­kították az új forradalmi taná­csot és a kormányt, amely az 1978 decemberében megkötött szovjet—afgán barátsági, jó- szomszédsági és együttműködé­si szerződés alapján segítséget kért és kapott a Szovjetunió­tól. Ezt a segítséget persze Nyu* gáton másképp értelmezték, s nyílt intervenciónak minősítet-' ték. Az USA kezdeményezésé­re hatalmas méretű kampány, indult a Szovjetunió és Afga­nisztán ellen. „Sikernek“ köny­velték el, hogy az ún. afgán kérdést még az ENSZ-ben is megtárgyalták — a világ hala­dó erőinek határozott és eré­lyes tiltakozása ellenére. Az egész kampány arra volt csali jó, hogy elterelje a figyelmet az USA egyéb, súlyosabb prob­lémáiról. Afganisztánban közben nor­malizálódik a helyzet, bár nem' ritka az olyan hír sem, amely; a külföldről támogatott ellen« forradalmi bandák felszámolá-« sáról, ártalmatlanná tételéről' tájékoztat. Bármennyire is igye-» keztek az amerikai imperialis­ták és a pekingi hegemonisták! lejáratni, megsemmisíteni az országot, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt közelmúlt* ban közétett tézisei arról tanús-* kodnak, hogy Afganisztán —* noha kényszerkitérővel — de tovább halad az 1978 áprilisában megkezdett úton. Ebben — a többi szocialista országhoz ha-» sonlóan — hazánk is teljes mértékben támogatja az afgán' népet. (ki)] ANTONÍN JAKÜBÍK cseh ke­reskedelmi miniszter tegnap befejezte budapesti látogatását és hazaérkezett. Sághy Vilmos magyar belkereskedelmi mi­niszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról tárgyalt, FRANCESCO COSSIGA olasz miniszterelnök csütörtökön nyugat-európai körútra indult, melynek során Párizst, Lon­dont, Bonnt és Brüsszelt láto­gatja meg. Az olasz kormány­fő az EGK Miniszteri Tanácsa elnökeként igyekszik enyhíte­ni a tagországok közötti éles ellentéteket. Cossiga tegnap Giscard francia elnökkel, majd Thatcher angol miniszterelnök­kel tárgyalt. FRAŇZ-JOSEF STRAUSS ba­jor miniszterelnök látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol Thatcher miniszterelnökkel is megbeszéléseket folytatott. Londonban úgy fogadták, mint­ha hivatalos bonni kormány- küldöttség élén érkezett volna. AZ INDIAI KOMMUNISTA PÄRT országos tanácsa Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából Delhiben ünnepi nagygyűlést rendezett, ame­lyen felszólalt Csandra Rad- zsesvar Rao, a párt főtitkára. A SZOVJETUNIÓ és az NDK Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá a Nord elnevezésű NDK- beli atomerőmű közös felépí­téséről. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya a közelmúlt- ban nagyszabású oktatási reformtervet hagyott jóvá, amely lehe* tövé teszi, hogy a következő tíz évben az egész országban új, kor­szerű tanítási programot vezessenek be. Az afgán oktatásügy előtt számos akadály áll, mindenekelőtt kevés a tanár, a tanterem. Képünkön: négy fiatal tanítónő Kabul egyik iskolája előtt (Telefoto: ČSTK) AFGANISZTÁNI SZOLIDARITÁSI HÉT A BÉKE VILÁGTANÁCS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE Április 21-e és 27-e között, a Béke világtanács határozata alapján nemzetközi afganisztá­ni szolidaritási hétnek nyilvá­nított időszakban a világ ha­ladó erői ismételten támogatá­sukról biztosítják az afganisz­táni népet, az afgán forrada­lom igazságos ügyét — írja a TASZSZ. A szolidaritási hét olyan idő­szakban került megrendezésre, amikor a forradalmi lendületű afganisztáni nép sikeresen folytatja az új élet építését, miközben forradalmának ellen­ségei Pakisztán területét tá­maszpontként használva, had­üzenet nélküli háborút folytat­nak ellene — hangsúlyozza a kommentár. A világ népei — támogatva Afganisztán békeszerető kez-i deményezéseit — követelik az amerikai imperialistáktól és a pekingi hegemonistáktól, hogy, szüntessék meg az afganisztáni belügyekbe való beavatkozású-* kát, A most folyó nemzetközi szolidaritási hét újabb meggyő-i ző bizonyítéka annak, hogy Afganisztán nincs egyedül, mindazok rokonszenvét és tá-c mogatását élvezi, akiknek fon­tos a népek függetlenségének, szabadságának és békéjének az eszméje — hangoztatja a TASZSZ kommentárja. Amerikai nyomás Japánra (ČSTK) — Ohira Maszajosi japán miniszterelnök washing­toni útja előestéjén 37 ameri­kai szenátortól kapott levelet, amelyben sürgetik: Japán nö­velje fegyverkezési kiadásait. Az Asahi Simbun című to­kiói lap szerint a szenátorok azt is követelik, hogy japán nyújtson támogatást a Perzsa­öböl térségében levő Amerika- barát országoknak, továbbá hogy vásárolja fel az eredeti­leg a Szovjetuniónak szánt amerikai gabona egy részét. A Japán külügyminisztérium képviselői ezzel a nyilvánvaló amerikai nyomással kapcsolat­ban megállapították, hogy a szenátorok követeléseit „az átfogó japán—amerikai kap­csolatok vonatkozásában majd kellőképpen megítélik“*

Next

/
Thumbnails
Contents