Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-26 / 99. szám, szombat

Harcban a békéért és a leszerelésért

(Folytatás az 1. oldalról/

ségesnek tartják ezen erők mozgósítását és e tapasztalatok felhasználását kontinensünk és az egész világ békéje

érdekében.

A kommunista párt Lengyel- országban és Franciaországban — e két nagy felszabadítási, imperialistaellenes és fasisztaellenes hagyományokkal rendelkező párt — a párizsi talál Kozó összehívása kezdeményezésének társszerzői lettek. Természetes, hogy javaslatukat sürgetőnek tartották — s ebben teljes mértékben Igazuk volt.

A közeli hetekben újból ősz- szeül a NATO-tanács. A sajtóban már ma is sokat írnak a megvitatásra kerülő további agresszív tervekről. Nyilvánvaló, hogy a kommunisták nem várhatnak ölbe tett kézzel mindaddig, míg az európai népekre rákényszerítik az új halált hozó döntéseket.

Napjainkban az események oly gyors ütemben fejlődnek, és az enyhülés ellenségeinek tevékenysége olyan intenzív, hagy az élet a békéért folytatott akciók meggyorsítását követeli.

Annak idején az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján 1976-ban rámutattak arra, hogy a nagy konferenciákon és tanácskozásokon kívül feltétlenül szükséges olyan konkrét témájú operatív találkozók megszervezése, melyekre hosszabb előkészületek nélkül kerülne sor egyes kérdések gyors megvitatása érdekében. Épp most érkezett eí ez az idő.

A levélben, mellyel az FKP KB és a LEMP KB a testvérpártokat meghívta, a kezdeményezés társszerzői emlékeztetned arra, hogy konzultációik megerősítették: „Valamennyi európai kommunista és munkáspárt annak ellenére, hogy országaikban különböző a helyzetük és specifikus akciókat valósítanak meg, a béke és leszerelés kérdésében azonos álláspontra helyezkedtek“. Tekintettel erre az FKP és a LEMP javasolta, hogy maximálisan rugalmas és nyílt véleménycserére kerüljön sor, amely lehetővé tenné, hogy a békéért és leszerelésért folytatott harcra szólítsák fel az európai népeket. Ez az elkövetkező találkozó egyetlen célja.

A találkozó összehívására tett javaslat után vita kezdődött Ebben részt vesznek a kommunista mozgalom képviselői és más irányvonalat képviselő politikai erők is. A vita során főleg a kommunisták számos konstruktív gondolatot vetnek föl. Nem lehet nem egyetérteni pl. azzal a nézettel, hogy az elkövetkező időszakban feltétlenül szükséges lesz a pártok közti kétoldalú kapcsolatok aktivizálása a béke és a leszerelés kérdéseit illetően. Figyelmet érdemel az a javaslat is, hogy ezekről a problémákról beható tanácskozást készítsenek elő, melyen kivétel nélkül minden európai testvérpárt részt venne.

Nem érdektelenek azok a fejtegetések, sem, hogy vitassák meg a bókével összefüggő problémák legszélesebb körét, beleértve azokat is, amelyek túllépik az európai határokat. Természetes, hogy az ilyen intézkedések megvalósítása megkövetelné a világ más részein

működő kommunista pártok részvételét.

Végül nem lehet említés nélkül hagyni azoknak a nézeteknek a hasznosságát, melyek a kommunistáknak más politikai erőkkel folytatott kapcsolataik és együttműködésük továbbfejlesztésének fontosságára vonatkoznak. A kommunista pártok, köztük az SZKP is valójában már régen fenntart ilyen kapcsolatokat. Együttműködik a szocialistákkal, a szociáldemokratákkal a parasztpártok, vallási szervezetek és mások képviselőivel.

Ezek a fejtegetések feltétlenül figyelmet érdemelnek. A párizsi találkozó megbeszéléseinek tárgyává is válhatnak, «mely ugyan természetesen nem fogja jelenteni az európai békéért folytatott harc tetőfokát, lianem e harc új szakaszának kezdetét. Az FKP és a LEM? levelében nem véletlenül fejezi ki reményét, hogy a találkozó „további kezdeményezéseket szül“.

Ennek ellenére azonban bőr- milyen új javaslatok, melyeket most előterjesztenek, sőt ezek közül a legérdekesebbek sem vezethetnek arra a következtetésre, hogy el kell halasztani, vagy le kell mondani a jelenlegi találkozót. Ilyen vélemények már elhangzottak.

Először is, mint ez már megállapítást nyert, a jelenlegi helyzetben Európában és a világon a legkülönbözőbb politikai erők találkoznak, és nemzeti vagy nemzetközi szinten konzultációkat folytatnak, előterjesztik kezde'ményezéseiket. Természetes, hogy ilyen feltételek között a kommunistáknak teljes joguk és kötelességük közös konzultációk megszervezése.

Ezzel egyidőben, mint azt az FKP és a LEMP levele jogosan megállapítja, a párizsi találkozó megvalósítása „létrehozná a kedvező feltételeket minden ország és egész Európa más politikai, társadalmi és vallási erőivel folytatott párbeszéd és a közös akciók számára“.

Másodszor nem lehet kételkedni abban, hogy az európai kommunisták találkozója nemcsak összpontosíthatja munkáját, de kell is, hogy mindenekelőtt az európai problémákra összpontosítsa. Most feltétlenül szükséges határozott lépéseket tenni a háborús veszély ellen főleg Európában, amely ellen a NATO-tömb olyan határozatokat hagyott jóvá, melyek a hetvenes években joggal az enyhülés kontinensének nevezett Európát az egész világot fenyegető lő- poros hordóvá változtathatják. A történelem már bebizonyította, hogy az európai konfliktusok világháborúkhoz vezetnek. És éppen ezért rendkívül fontos az európai biztonság megszilárdítása. Azután könnyebb lesz megoldani más világrészek vitás kérdéseit is.

Harmadszor az európai békéről folytatott véleménycsere minden bizonnyal valamennyi kommunista erőt serkenteni fogja az imperializmus elleni harcra. Azokat, akik azt állítják, hogy a kommunista mozgalmon belüli ellentétek akadályozzák a párizsi találkozó összehívását, emlékeztethetjük arra, hogy annak idején a testvérpártok közösen dolgozták ki azt az alapelvet, hogy az imperializmus elleni harcban azt kell előtérbe helyezni, ami ösz- szekötá őket; harcolni kell a

KUBA

HEVES TILTAKOZÁSOK AZ AMERIKAI HADGYAKORLAT ELLEN

(ČSTK) — Kuba lakossága élesen tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok katonai hadgyakorlatra készül a Karib- tengeren, s ebbe be kívánja vonni a kubai területen levő guantanamói támaszpontot is. Országszerte felvonulásokat, nagygyűléseket tartanak, amelyeken a dolgozók eltökéltségüket fejezik ki, hogy megvédik a szocialista vívmányokat, Kuba szabadságát és függetlenségét.

Rodrigo Carazo Costa Rica-i elnök Carterhez küldött levelében aggodalmát fejezte ki a tervezett akció miatt. Levelében hangoztatta, hogy a hadgyakorlat messzemenő következményekkel járhat Közép- Amerika és a karibi térség szempontjából.

Az amerikai Idaho államban csütörtökön megkezdődött az intervenciós gyorshadtest gyakorlata. Célja az, hogy ellenőrizze a gyorshadtest harci felkészültségét. A Pentagon a gyakorlat körül a feszültség és a titokzatosság légkörét alakította ki. A New York Times szerint a katonák és a tisztek nem is tudták, hová mennek. Néhányan azt hitték, hogy egyenesen Iránba szállítják őket. _____ bókéért az agresszió ellen tekintet nélkül a nézetkülönbségekre. Ez a hozzáállás a múltban teljes mértékben beigazolódott, s az enyhülési folyamat megszilárdításának jelentős tényezőjévé vált. Ezt a hozzáállást annál is inkább érvényesíteni kell, mivei az enyhülés megmentéséről és folytatásáról van szó.

Természetesen jobb tenne, ha a párizsi találkozón minden európai kommunista párt részt venne. Azonban senki sem kényszerítheti az egyik vagy a másik pártot arra, amit nem akar. Aki azonban nem akar részt venni a békéről és leszerelésről folytatott tanácskozásokon, nem követelheti más kommunista pártoktól, hogy ne járuljanak hozzá az európai béke megvédésének nemes ügyéhez.

Európa minden részén a kommunisták ma az ellen harcolnak, hogy kontinensüket atomraktárrá változtassák, és újabb rakétákat helyezzenek el Közép-Európában. A kommunisták szorgalmazzák a bécsi tárgyalások sikeres folytatását és azt, hogy a helsinki Záróokmány aláíróinak madridi találkozója megnyugtató eredményeket hozzon. Ebben a harcban sok esetben jó eredmények születtek annak ellenére, hogy minden lépés nagy erőfeszítésekbe került. Természetesen az egyes pártok erőfeszítései sikeresebbek lesznek, ha azokat támogatni fogja a párizsi találkozó.

Az SZKP úgy döntött, hogy részt vesz a kommunisták párizsi találkozóján. Hűen lenini elveihez és a XXV. kongresszus határozataihoz az SZKP megtesz minden tőle telhetőt, hogy hozzájáruljon a kommunisták', valamennyi békeszerető erő és mindazok együttműködése továbbfej lesztiéséhez, akik reális álláspontra helyezkednek, és tudatosítják az új háború veszélyét. A párizsi találkozó előmozdítja ezt az együttműködést. (CSTK)

Az ír KP bejelentése

(ČSTK) — Az ír Kommunista Párt részt vesz az európai kommunista és munkáspártok párizsi béke- és leszerelési értekezletén — jelentette be csütörtökön Michael O’Riordan, a párt főtitkára. Elmondotta, hogy az ír kommunisták nagy jelentőséget tulajdonítanak a párizsi találkozónak, ugyanis a napirendi pontok a jelenkorban igen időszerűek.

Afganisztán nemzeti ünnepe

Forradalom — kényszerkitérővel

A

fganisztánban 197Ő április végén győzött a nemzeti demokratikus forradalom- megdöntötték a Daud-rezsimet, és célul tűzték ki az antífeudá- lis és antiimperialista forradalom teljes megvalósítását. A forradalom fő céljait az a harmincpontos kormányprogram határozta meg, amely a feudális termelési viszonyok felszámolására és a gyarmatosítás befolyásának csökkentésére összpontosította a figyelmét. Az új vezetés — a megváltozott körülményeket kihasználva — megpróbálta a rendkívül elmaradott ázsiai országot új útra, egy új társadalom felé vezetni.

Stratégiailag rendkívül fontos országról van szó. Határos a Szovjetunióval, Iránnal, Pakisztánnal és Kínával. Az áprilisi forradalom győzelmével tehát az amerikai imperialisták és a kínai hegemonisták veszélyeztetettnek látták érdekeiket. Ezzel magyarázható, hogy a forradalmat követő napokban az imperialista erők hadüzenet nélküli háborút indítottak a fiatal, szabad ország ellen. A tá maszpont szerepét Pakisztán vállalta. Washington itt képezte ki a forradalomellenes aí- gán erőket és a külföldi ellenséget. CIA-ügynököket is igénybe veit, hogy az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot, az ország új vezető erejét megbontsa. Erre a feladatra llafi zullah Amin személyében a legmegfelelőbb emberre talált.

Amin 1979 szeptemberében magához ragadta a hatalmat, és az Afganisztáni Népi Demok ratikus Párt becsületes tagjainak ezreit üldözte, bebörtönözte, sokakat közülük kivégeztetett. Nur Mohammad Tarakit is, akit azzal a céllal gyilkoltatott

meg, hogy teljesen felszámolja a számára és kenyéradói számára nem megfelelő rendszert. Ezáltal veszélybe került Afganisztán szuverenitása és függetlensége. A hazafias erők, élükön Babrak Karmallal, megalakították az új forradalmi tanácsot és a kormányt, amely az 1978 decemberében megkötött szovjet—afgán barátsági, jó- szomszédsági és együttműködési szerződés alapján segítséget kért és kapott a Szovjetuniótól.

Ezt a segítséget persze Nyu* gáton másképp értelmezték, s nyílt intervenciónak minősítet-' ték. Az USA kezdeményezésére hatalmas méretű kampány, indult a Szovjetunió és Afganisztán ellen. „Sikernek“ könyvelték el, hogy az ún. afgán kérdést még az ENSZ-ben is megtárgyalták — a világ haladó erőinek határozott és erélyes tiltakozása ellenére. Az egész kampány arra volt csali jó, hogy elterelje a figyelmet az USA egyéb, súlyosabb problémáiról.

Afganisztánban közben normalizálódik a helyzet, bár nem' ritka az olyan hír sem, amely; a külföldről támogatott ellen« forradalmi bandák felszámolá-« sáról, ártalmatlanná tételéről' tájékoztat. Bármennyire is igye-» keztek az amerikai imperialisták és a pekingi hegemonisták! lejáratni, megsemmisíteni az országot, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt közelmúlt* ban közétett tézisei arról tanús-* kodnak, hogy Afganisztán —* noha kényszerkitérővel — de tovább halad az 1978 áprilisában megkezdett úton. Ebben — a többi szocialista országhoz ha-» sonlóan — hazánk is teljes mértékben támogatja az afgán' népet. (ki)]

ANTONÍN JAKÜBÍK cseh kereskedelmi miniszter tegnap befejezte budapesti látogatását és hazaérkezett. Sághy Vilmos magyar belkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról tárgyalt,

FRANCESCO COSSIGA olasz miniszterelnök csütörtökön nyugat-európai körútra indult, melynek során Párizst, Londont, Bonnt és Brüsszelt látogatja meg. Az olasz kormányfő az EGK Miniszteri Tanácsa elnökeként igyekszik enyhíteni a tagországok közötti éles ellentéteket. Cossiga tegnap Giscard francia elnökkel, majd Thatcher angol miniszterelnökkel tárgyalt.

FRAŇZ-JOSEF STRAUSS bajor miniszterelnök látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol Thatcher miniszterelnökkel is megbeszéléseket folytatott. Londonban úgy fogadták, mintha hivatalos bonni kormány- küldöttség élén érkezett volna.

AZ INDIAI KOMMUNISTA

PÄRT országos tanácsa Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából Delhiben ünnepi nagygyűlést rendezett, amelyen felszólalt Csandra Rad- zsesvar Rao, a párt főtitkára.

A SZOVJETUNIÓ és az NDK

Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá a Nord elnevezésű NDK- beli atomerőmű közös felépítéséről.

Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya a közelmúlt- ban nagyszabású oktatási reformtervet hagyott jóvá, amely lehe* tövé teszi, hogy a következő tíz évben az egész országban új, korszerű tanítási programot vezessenek be. Az afgán oktatásügy előtt számos akadály áll, mindenekelőtt kevés a tanár, a tanterem. Képünkön: négy fiatal tanítónő Kabul egyik iskolája előtt

(Telefoto: ČSTK)

AFGANISZTÁNI SZOLIDARITÁSI HÉT A BÉKE VILÁGTANÁCS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE

Április 21-e és 27-e között, a Béke világtanács határozata alapján nemzetközi afganisztáni szolidaritási hétnek nyilvánított időszakban a világ haladó erői ismételten támogatásukról biztosítják az afganisztáni népet, az afgán forradalom igazságos ügyét — írja a TASZSZ.

A szolidaritási hét olyan időszakban került megrendezésre, amikor a forradalmi lendületű afganisztáni nép sikeresen folytatja az új élet építését, miközben forradalmának ellenségei Pakisztán területét támaszpontként használva, hadüzenet nélküli háborút folytatnak ellene — hangsúlyozza a kommentár.

A világ népei — támogatva Afganisztán békeszerető kez-i deményezéseit — követelik az amerikai imperialistáktól és a pekingi hegemonistáktól, hogy, szüntessék meg az afganisztáni belügyekbe való beavatkozású-* kát, A most folyó nemzetközi szolidaritási hét újabb meggyő-i ző bizonyítéka annak, hogy Afganisztán nincs egyedül, mindazok rokonszenvét és tá-c mogatását élvezi, akiknek fontos a népek függetlenségének, szabadságának és békéjének az eszméje — hangoztatja a TASZSZ kommentárja.

Amerikai nyomás Japánra

(ČSTK) — Ohira Maszajosi

japán miniszterelnök washingtoni útja előestéjén 37 amerikai szenátortól kapott levelet, amelyben sürgetik: Japán növelje fegyverkezési kiadásait.

Az Asahi Simbun című tokiói lap szerint a szenátorok azt is követelik, hogy japán nyújtson támogatást a Perzsaöböl térségében levő Amerika- barát országoknak, továbbá

hogy vásárolja fel az eredetileg a Szovjetuniónak szánt amerikai gabona egy részét.

A Japán külügyminisztérium képviselői ezzel a nyilvánvaló amerikai nyomással kapcsolatban megállapították, hogy a szenátorok követeléseit „az átfogó japán—amerikai kapcsolatok vonatkozásában majd kellőképpen megítélik“*