Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-23 / 96. szám, szerda

A KOMPLEX LAKÁSÉPÍTÉS HELYZETE A KELET SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN

Az ország bármelyik részé ben, így Kelet-Szlovákiában is igen sok az új, korszerű lakónegyed, bár ez korántsem jelenti azt, hogy a komplex lakásépítés terén ma már nincs gondunk. Az utóbbi években például a kelet-szlovákiai kerületben eléggé tartós problémát jelentett a komplex lakásépítés tervének hiányos teljesítése. A járulékos beruházások, az üzlethálózat, az óvodák, az iskolák, a szolgáltató hálózat, stb. kivitelezése egyre inkább elmaradozott.

A teljesség kedvéért még azt Is el kell mondani, hogy a lakásépítési terv teljesítésének értékelése során — az egyes kivitelezővállalatok szorgalmazása következtében — a globális pénzügyi teljesítést vették alapul. így előfordult, hogy a vállalatok a tervben feltüntetett építmények elkészítésében adósak maradtak, de a pénzügyi terv „sikeres“ teljesítése alapján talán még jutalomban is részesültek.

Az illetékes szervek ténymegállapításokkal, határozatokkal állást foglaltak ugyan az említett kedvezőtlen helyzet felszámolása érdekében, de ezekkel nem érték el a kívánt célokat. Ezt bizonyítják az évenként megismétlődő fogyatékosságok.

Ennek az állapotnak volt a következményé az is, hogy Kelet-Szlovákiában tavaly sem teljesítették a komplex lakásépítés tervét, s úgy tűnik, hogy az idén sem jobb a helyzet.

Tavaly 12 651 lakás építésének a megkezdését, valamint 12 390 lakás befejezését irta elő a terv. A valóságban 142 lakással kevesebbet kezdtek el és 204 lakással kevesebbet fejeztek be. Viszont a pénzügyi tervet 107,7 százalékra teljesítették a kivitelező vállalatok!

Legalacsonyabb, 81,9 százalékos teljesítményt a Michalov- oei Magasépítő Vállalat ért el, a tervezettnél 232 lakással kevesebbet építettek fel. Lemaradásuk különösen a tiszacser- női (Čierna nad Tisou) „Barátság“ lakónegyed építésénél szembeötlő, ahol az idén is kedvezőtlen a helyzet, s nagyon kérdéses, befejezik-e a 305 lakás építését.

A lemaradás okai között szerepel egyrészt az előregyártott elemek tervszerűtlen szállítása a kassai (Košice) Prefa n. v. michalovcei üzeme részéről, másrészt pedig az építővállalat vezetőinél mutatkozó rugalmatlan szervező munka.

Egy további, mondhatnánk kerületszerte általános jelen* ség a lakásépítés folyamatosságának a hiánya. Az év elején nehezen „indult be“ a munka, az év végén pedig jött a „hajrá“. Tavaly például a negyedik negyedévben 4720 lakás — az évi terv 36,1 százaléka — várt felépítésre. November végéig 64,3 százalékra teljesítette a kerület lakásépítés tervéti Ehhez a két adathoz nemigen szükséges kommentár.

Sajnos — amint már korábban említettük —, a járulékos építmények kivitelezése terén még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. Tavaly a tervezett 32 objektum helyett héttel kevesebb építését kezdték el, a befejezésre tervezett 43-ból 19-et nem fejezteik be. Ezek át nem adott üzletek, iskolák stb.

Sajátos tényként említjük meg, hogy tavaly ebben a kerületben — főleg az építővállalatok hibájából — közel 62 millió koronát nem használtak fel a tervbe vett járulékos építmények kivitelezésére.

Még ennél Is rosszabb a helyzet a műszaki jellegű beruházásoknál, ahol 362 építménnyel kevesebbet fejeztek be, ami 56,3 százalékos terv- teljesítést jelent. Ezzel szemben a pénzügyi tervet 1Ú8,5 százalékra teljesítették!

történik, ezek kihasználását illetően viszont nincs semmilyen olyan érvényes szabály, amely lehetőséget adna ezen a területen az irányítás és munka- szervezés hatékonyságának, minőségének figyelemmel kísérésére. A különböző vállalatok és az SZSZK Építőipari Minisztériuma globálisan a területi teljesítés és szervezeti felépítés figyelembe vétele nélkül értékelik a tervteljesítést. A tervezés, az irányítás és az értékelés ilyen módszere nem teremt kedvező feltételeket a komplex lakásépítés tervének teljesítéséhez, különösen terüNéhol már járulékos építményeket is látni (A szerző felvétele)

Ehhez, sem szükséges különösebb magyarázat, csak any- nyi, hogy az építővállalatok kapacitásukat nem a befejező munkálatokra, hanem minél több építkezés megkezdésére irányították. Hát kinek jó ez? Társadalmunknak, népgazdaságunknak semmi esetre sem.

Vajon milyen következtetéseket vontak le ebből a kedvezőtlen helyzetből az illetékes kerületi szervek? A kérdésre Štefan Jakubee mérnök, a kerületi nemzeti bizottság osztályának vezetője adta meg a választ.

— A komplex lakásépítés helyzetével gyakran foglalkoztunk, sajnos az eddigi intézkedéseknek nem volt meg a kellő foganatja. A knb tanácsa az elmúlt év eredményeit értékelve szintén azt állapította meg. Sajnálatos dolog, hogy a legkülönbözőbb intézkedések ellenére sem értük el a kívánt eredményeket a komplex lakásépítés helyzetének javításában, annak ellenére, hogy a beruházók, a nemzeti bizottságok aránylag jó feltételeket teremtettek a kivitelező vállalatoknak az elmúlt évi feladatok teljesítéséhez. A kivitelezési tervek több mint 80 százaléka már 1978 december végéig a rendelkezésükre állt. Sajnos, ez nem mutatkozott meg a tervteljesítésben.

Jakubee elvtárs elmondotta, hogy a kivitelező vállalatok a megkezdett építkezések kedvezőtlen arányszámára, a hiányos anyagi-műszaki ellátottságra, kapacitásuk problémáira hivatkoztak. Ezzel indokolják munkájuk nem kielégítő eredményességét.

— Szeretném felhívni a figyelmet egy alapvető tényezőre — folytatta az osztályvezető. — Bebizonyított dolog, hogy bár a kerületben működő kivitelező vállalatok kapacitásának bővítése, építése a nemzeti bizottságok segítségével

letí szempontból. Ennek következtében a beruházó részéről gyakorolt ellenőrző tevékenységnek sincs meg a kellő hatása.

A továbbiakban Jakubee elvtárs utalt arra, hogy a kerületi párt- és állami szervek a munkaidő jobb kihasználása, a hosszabbított műszakok bevezetése, a fontosabb üzemrészlegek, nehéz gépek több műszakban történő kihasználása érdekében, az elmúlt év folyamán több olyan intézkedésre tettek javaslatokat, amelyeket a kivitelező vállalatok el is fogadtak. Viszont a várt eredmény nem következett be, mert az építővállalatok nem valósították meg azt sem, amire szavukat adták.

— Ebben az alapvető szervezeti kérdésben hathatósabb segítséget várunk az SZSZK Építőipari Minisztériumától — hangsúlyozta az osztályvezető. — Remélem, a tervszerű irányítás tökéletesítésével kapcsolatos intézkedések a komplex lakásépítés terén mutatkozó fogyatékosságok felszámolásában is kedvező fordulathoz vezetnek.

KULIK GELLÉRT

Új törvény — nagyobb követelmények

Legfelsőbb törvényhozó testületünk, a Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülésén új felsőoktatási törvényt alkotott. A fel- szabadulás óta már harmadszor módosulnak, változnak az egyetemi és főiskolai oktató- és nevelőmnnka törvényes keretei. Szükségszerű visszatükröződése ez azoknak a változásoknak, amelyek társadalmunkban az elmúlt évtizedekben végbementek. Egyetemeink és főiskoláink jelentős szerepet töltenek be a fejlett szocialista társadalom építésében. Felkészült, széles ismeretanyaggal rendelkező szakembereket nevelnek, s tevékenyen kiveszik részüket a népgazdaság, a kultúra, a tudomány és a társadalmi tevékenység más szakaszai előtt álló feladatok teljesítéséből. Felsőoktatási intézményeinkben a nevelő és oktató tevékenység alapja a tudomány, és a szocialista knltúra alapvető értékrendszere. A felsőfokú képzés egyenértékű, szerves része a hallgatóknak a marxizmus—leninizmuson, a szocialista hazafiságon és internacionalizmuson alapnló eszmei, politikai és erkölcsi nevelése.

Az új törvény, amelyet Matej LúCan szövetségi miniszterelnök-helyettes jellemzett felszólalásában, az előző jogi normákhoz viszonyítva meggyőzőbben és egyértelműbben rögzíti nemcsak az egyetemi és főiskolai előadók, tisztségviselők és hallgatók jogait és kötelességeit, de azt is kidomborítja, hogy a felsőoktatási intézmények munkájának sikere, az oktató-nevelő tevékenység jellege és módszerei, az egyetemek és főiskolák szervezeti felépítése és irányítása iránt támasztott követelményektől is függ. Oktatási rendszerünkben a felsőoktatási intézmények nemcsak nevelési és művelődési intézmények, de — s ezt az új törvény is leszögezi — a legmagasabb szintű tudományos és kulturális létesítmények közé tartoznak. Ezekben az intézményekben érezhető talán a legkézzelfoghatóbban a tudományos-műszaki haladás. Az egyetemek és főiskolák készítik fel társadalmunk számára azokat a szakembereket, akik birtokosai, hordozói a legújabb tudományos ismereteknek, s a tudomány, a műszaki haladás gyakorlati alkalmazását élethivatásuknak tekintik.

A föderációs alkotmánytörvényből következetesen kiinduló új törvény a felsőoktatási intézmények tevékenységében elmélyíti a demokratikus centralizmus elveinek alkalmazását, emeli az egyetemi és főiskolai tisztségviselők felelősségét, s lehetővé teszi a szakszervezet és a SZISZ- szervezet részvételét az intézmények irányításában. Lényeges változást jelent a felsőfokú tanulmányok tartalmának, időtartamának és befejezésének meghatározásában, s átfogóan rendezi a végzős hallgatóknak odaítélhető címek és fokozatok kérdését. A doktori és mérnöki cím adományozásának feltételei iránt nemcsak a hallgatók, de a nyilvánosság részéről is nagy volt az érdeklődés. Érdekes ezzel kapcsolatban idézni Anton Blažej professzornak, a Szlovák Műszaki Főiskola rektorának, a Nemzetek Kamarája képviselőjének a parlamentben tett megállapítását: „Meglepő, mennyire mélyen gyökerezik az emberek tudatában a címek kérdése, noha a szocialista államban indokoltan tételezhetnénk fel ellenkező irányú érdeklődést. Egy ember értékét nem a címek és rangok sokasága, hanem tehetsége, tulajdonságai és tudása adja meg!“ jogos társadalmunk elvárása, hogy a diploma, a doktori és mérnöki cím mindig a tudást, a tehetséget a többletmunkát jelezze.

Az 1980. szeptember 1-ével életbelépő törvény egyrészt aláhúzza az egyetemek és főiskolák kötelezettségeit a szocialista felelősségtudattal rendelkező, magas képzettségű értelmiség nevelése terén, másrészt egész társadalmunk, különösképpen az egyes fakultások szakmai hátterét jelentő termelő és tudományos-kutató munkahelyek figyelmét is arra irányítja, hogy rendszeres és hatékony támogatásban részesítsék felsőoktatási intézményeinket, hogy azok hiánytalanul teljesíthessék küldetésüket.

SOMOGYI MÁTYÁS

Reménykeltő indulás

Kihasználják a szakosítás lehetőségeit

Az Ersekújvári /Nové Zámky) építőipari Szakmunkásképző tanulói a polgári nevelés óráin szemléltető ismertetést kapnak hazánk felszabadításának 35. évfordulójáról. Az ipari tanulók megismerkednek a munkásmozgalom történetével és az étsekújvári járás forradalmi hagyományaival. Felvételünkön Karol Habaj pedagógus ta második osztályban tanít. IŠ. Puškáš felvétele — ČSTK)

A tavaszi munkák első szakaszát a hűvös és csapadékos időjárás ellenére agrotechnikai határidőn belül végezték el az Üjbásti (Nová Bašta) Efsz-ben. Április közepéig elvetették az árpát, a zabot és a hüvelyeseket, röviddel utána pedig a korai burgonyát is elültették, amit 25 hektáron termesztenek. Napjainkban folyik a 45 hektár termő szőlő vegyszeres gyomirtása.

A Medvesalján húzódó nagyüzem dolgozói azonban jól tudják, hogy az igazi erőpróba csak ezután következik. Mint az ország legnagyobb dohány- termesztőinek 145 hektáron kell az elkövetkező egy hónap folyamán kiültetni a palántákat, végezni a talajelőkészítést, s a telepítéssel járó egyéb teendőket.

Amint azt Mede Tibortól, a növénytermesztési üzemág vezetőjétől megtudtam, a palánták 32 fóliasátorban és 500 me- legágyi ablak alatt fejlődnek, s a kiültetés folyamán a dohánytermesztő csoport 120 dolgozójának 4 palántázógép nyújt majd segítséget. Ha a május kedvező lenne — ami alatt ^ dohánytermesztők a sok csapadékot értik — úgy az egy hónapra tervezett munkákat néhány nappa! meg lehetne rövidíteni. Egyébként tartályokban hordják majd a vizet a földekre, ami nehézkes és költséges is, egyelőre azonban nincs más lehetőség. Veeseklő (Večelkov) határában ugyan már van vagy háromezer köbméter víz a tároló medencében, de három év is beletelik, amíg a vezetékrendszer kiépül.

Az igényes munka ellenére szívesen foglalkoznak a dohánytermesztéssel. Gazdag hagyományai vannak itt e növény termesztésének, sokan értik a „mesterség“ fortélyait. Az utóbbi esztendők során nemcsak a növénygondozás és a begyűjtés haladó módszerei terjedtek el a gazdaságban, hanem a szá. rítás terén is Jelentős változások történtek. E téren a kezdeményezőkészség, a művelet gazdaságosabbá tétele kimondottan a helyi vezetők, a dolgozók érdeme. A szárítóberendezések üzemeltetését és karbantartását végző gépszerelők számos újítási javaslatot tettek az elmúlt évek során, s erőfeszítéseik következtében ma már egy kiló dohány szárításához csupán 0,8 liter fűtőolaj szükséges, a korábbi több mint egy liter helyett. Az elmúlt esztendőben maga a szövetkezet elnöke, Csirke Ernő dolgozott ki egy újítást javaslatot a dohány berakási munkafolyamatának megkönnyítésére. Ez által meggyorsult a munka, s jelentősén csökkent a dolgozók fizikai igénybevétele. Most újabb újítási javaslaton dolgoznak, ezúttal a levél szárítási idejét szeretnék csökkenteni egy gőzfejlesztő készülék és vezeték üzembe helyezésével. A legújabb eljárástól azt várják, hogy a lerövidült szárítási idővel jelentősen megnő a szárítók kapacitása.

A dohánytermesztésen kívül, amely az elmúlt esztendő során 1 millió 200 ezer korona tiszta nyereséget hozott, a szőlőtermesztés jelentősége is növekszik. Az elmúlt esztendő termése ugyan még nem érte el a kitűzött szintet, ám a minőség olyan jó volt, hogy csaknem hiánytalanul teljesítették a bevételt. Mindezt csupán az nehezíti, hogy a telepítés hagyományos módszerekkel történt, így a nagyobb teljesítményű gépek nem használhatók, kis talajművelő és növényápoló gépekből pedig változatlanul kevés van.

A már említett fő termelési ágazatokon kívül a korábbi esztendőkhöz viszonyítva sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a rét- és legelőgazdálkodásnak. A szövetkezet fontos célja: rövid időn belül elérni a teljes önellátást a takarmányokból. Növeli e cél elérésének esélyeit, hogy már az idén 120 hektár lecsapolt rét használhatóvá válik, amelyet hamoro- san silókukoricával vetnek be. Eddig több mint 500 hektárnyi fűféle kapott istállótrágyát és trágyalevet, s ha az időjárás is kedvez, az idén elérhetik a tervezett hozamokat.

Gondot pillanatnyilag csupán a vegyszeres gyomirtás okoz. Három magyar gyártmányú Kertiox permetezőjük különböző alkatrészek hiánya miatt üzemképtelen, de remélik, hogy ebben a munkában a Járási Agrokémiai Vállalat segítségükre lesz. —h.a—

Kommentáljuk

KOUETKEZHESEBB MARA VAN SZÜKSÉG