Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-23 / 96. szám, szerda

Vasil Bifak elvtárs beszéde /Folytatás az 1. oldalról) munista társadalom. A mi ha­zánkban és számos más or­szágban is a lenini zászló alatt fejlődik a szocializmus és meg­szilárdul a kommunista világ- mozgalom. A haladó örök vi­lágszerte új sikereket érnek el a töke ellen, a szociális és nemzeti felszabadulásért foly­tatott küzdelemben. A forra­dalmi mozgalom eddigi győzel­mei a leninizmus történelmi helyességét és nemzetközi ér­vényességét bizonyítják. Lenin számára ugyanúgy, mint Marx és Engels számára is, a forradalmi elmélet értel­mét az adta meg, hogy elősegí­tette a forradalmi gyakorlatot és a világ megváltoztatásának eszköze lett. Lenin tudatosítot­ta, hogy az ideológia területén nem létezhet légüres tér, amennyiben a mi ideológiánk nem gyakorol hatást, azonnal hatni kezd az ellenséges ideo­lógia. A legbonyolultabb idő­ben, amikor a forradalom, az új állam építése rendkívül igé­nyes kérdéseit kellett megol­dani, Lenin egy pillanatra sem szüntette meg a küzdelmet a marxizmustól való mindennemű elhajlás, a különböző revizio- nisták ellen, szüntelenül fej­lesztette a marxista elméletet és ennek alapján kereste a he­lyes kivezető utat. A nemzetkö­zi kapitalizmus akadályokat gördített a világ első szocia­lista állama elé, le kellett küz­deni az elmaradottságot, a bomlasztást, nem rendelkeztek tapasztalatokkal, de ennek el­lenére megteremtették az új, igazságos társadalmi rend szi­lárd alapjait. A Szovjetunióban Lenin tanítása szellemében a kapitalista blokád bonyolult helyzetében is megvalósult az iparosítás, a mezőgazaság szö­vetkezetesítése, a kulturális for­radalom és kiépült a szovjet nemzetek szilárd szövetsége. A Szovjetunió ma erős ipari nagy­hatalom, sikeresen fejlődik a mezőgazdasága, élen jár a tu­domány, a műveltség, a kultú­ra és a művészet fejlesztésé­ben. a világűr meghódításában. Csehszlovákia Kommunista Pártja a leninizmus jegyében született. A leninista elvek alapján alakult meg, mint a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapata és megerősödött a tőke uralma ellen, valamint a fasizmus ellen folytatott küzdelemben. A lenini tanítás alapján győzelmes harcot foly­tatott a burzsoázia ellen 1948 februárjában és népünket a szocializmus győzelméhez ve­zette. Ennek a tanításnak í>z alapján építjük a fejlett szo­cialista társadalmat. Bármikor, amikor eltértek a marxizmus—leninizmustól és különféle revizionista elméle­tekkel próbálták helyettesíte­ni — úgy mint 19(38 ban — mindig nagy árat fizettünk ezért. Szem előtt tartva ezt a ta­nulságot, állandóan Lenin ta­nítása szerint kell eljárnunk. Lenin életében nem voltak könnyű időszakok, nehéz kö­rülmények között élt és dol­gozott, sok veszteséget élt át, de sohasem vesztette el remé­nyét és azt a szilárd hitét, hogy a szocializmus és a kom­munizmus győzni fog. Gyűlölte a siránkozást, a gyávaságot, a frázisokat, az önelégültséget, a felelősség opportunista elke­rülését. Ezt is meg kell tanul­nunk Lenintől. A különféle nehézségek leküzdésében az eddiginél még következeteseb­ben kell érvényesítenünk Le­nin tanítását, a lenini munka­stílust. Ez megköveteli, hogy szilár­dan hűek legyünk a kommu­nista párt eszméihez, a mar­xizmus— leninizmushoz, a dol­gozó nép érdekeihez, igazi ha­zafiak és internacionalisták legyünk. Lenintől meg kell ta­nulnunk, hogy gyorsabban rea­gáljunk a szocializmus építé­se során kialakuló új feltéte­lekre és a nemzetközi politi­kai helyzetben végbemenő vál­tozásokra. A politikai nevelő munkát, a propagandát és az agitációt úgy kell végeznünk, hogy az emberek megértsék a;i összefüggéseket a gazdaság, a politika és az ideológia kö­zött és azt, hogy a követelmé­nyeket a lehetőségek feltéte­lezik, viszont a lehetőségeket mi teremtjük meg. Sokkal nyíltabban kell rávilágítanunk arra, hogy nem lehet mindent már ma elérnünk, amire szük­ségünk lenne. A mi nemzedé­künk sein oldhat meg min­dent és ráadásul az imperia­lizmus is mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb akadályt gördítse utunkba. Ügy, mint Leninnek, ne­künk is rugalmasan fel kell ismernünk, hogy az adott idő­szakban melyek a legfontosabb feladatok. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága a fő figyel­met a . XV. pártkongresszus irányvonalának következetes teljesítésére irányítja. Erre összpontosítja egész pártunk és társadalmunk figyelmét a központi bizottság 15. ülése is. Lenin állandó figyelmet szentelt a népgazdaságnak, a munkafegyelemnek, a nyilván­tartásnak és ellenőrzésnek és elsősorban a dolgozók kezde­ményezésének és elkötelezett­ségének. Könyörtelenül fellé­pett a kényelmesség, az ügyes­kedés, a szubjektivizmus és a bürokrácia ellen. Ezek a nega­tívumok nincsenek túlsúlyban a mi társadalmunkban, de itt- ott feltűnnek, és amint azt pártunk Xy. kongresszusa is meghatározta, harcolnunk kell ellenük. Milyen sok jó határozatunk van a munka hatékonyságának és minőségének javítására, de milyen lassan érvényesülnek a gyakorlatban! Ennek az elv­nek következetes megvalósítá­sa nélkül azonban nem lehe­tünk igazi jó gazdák, mivel csakis ez teremti meg a fel­tételeket a nép anyagi és kul­turális színvonalának állandó emeléséhez. Mint ismeretes, Lenin a töme­gekkel való kapcsolatot tekin­tette a párt ereje és legyőzhe­tetlensége fő feltételének. Mint a kommunista párt és a szov­jet állam vezető képviselője, szükségét érezte, hogy követ­keztetéseit szüntelenül egybe­vesse a dolgozók nézeteivel. A CSKP KB Elnökségének a KB 15. ülésén elhangzott beszámo­lója hangsúlyozta, hogy a párt és a nép egysége jelenli legér­tékesebb politikai tőkénket szo­cialista rendszerünk szilárdsá­gának és erejének fő forrását. Ezért állandóan szilárdítanunk kell népünknek a pártpolitika iránti bizalmát. A leninizmus zászlaja alatt növekszik és szilárdul a szo­cialista országok közössége, a nemzetközi munkásosztály, — az imperialista elnyomás ellen a szociális és nemzeti felszaba­dulásért küzdő erők fő táma­sza. A szocialista közösség, a mai világ legdinamikusabb ere­je példázza Lenin tanításának konkrét megvalósítását. A kapi­talizmus és a szocializmus közti erőviszonyok nem absztrakt fo­galom. Közvetlenül összekap­csolódik a Szovjetunió és a szocialista világrendszer létezé­sével és befolyásával. A szo­cialista valóság és elsősorban a Szovjetunió léte nélkül a szo­cializmus továbbra is csak el­méleti hipotézis maradna. Nem nehéz elképzelni, mit tenne az Imperializmus, ha nem állna ve­le szemben olyan erő, mint amilyent ma a reális szocializ­mus országai képviselnek. Vlagyimir Iljics Lenin útmu­tatást adott az emberiségnek korunk legégetőbb kérdésének, a béke kérdésének megoldásá­ra. Bebizonyította, hogy olyan viszonyok között, amikor a vi­lágban tőkés és szocialista or­szágok Is léteznek, nem tör­vényszerű, hogy az osztály harc háború formáját öltse. A szo­cializmus erejének növekedésé­vel párhuzamosan lépésről lé­pésre megvalósítható az az elv, hogy a tőkés és a szocialista országok közti kölcsönös kap­csolatokat a békés egymás mel­lett élés elve vezérelje. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország oldalán tánto- ríthatatlanul Lenin hagyatéka szerint jár el. A szocializmusért, a forradalmi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító moz­galom további sikereiért folyta­tott küzdelmet elválaszthatatla­nul összekapcsolja az agresszió Imperialista politika ellen, a hidegháború ellen, a béke meg­erősítéséért, a leszerelésért és a békés kapcsolatok rendszeré­nek kiépítéséért folytatott küz­delemmel. Az imperializmus a nemzet­közi fejlemények inegmásításá- ra törekedve egyre inkább az erőszak politikáját alkalmazza. Olyan látszatot akar kelteni, mintha a nemzeti felszabadító mozgalom és a fejlődő világban végbemenő forradalmi változá­sok valamilyen „külső beavat­kozás“ eredményei lennének. Az imperialistáknak azért van szükségük a szocialista orszá­gok „beavatkozására“ vonatko­zó különböző rágalmakra, hogy álcázzák, leplezzék és megin­dokolják szüntelen beavatkozá­sukat más országok belügyeibe. így akarják igazolni a diktáló rikus és elnyomó rendszerek ellen felkelt nemzetekkel szem­beni véres megtorlásokat. Az iráni, afganisztáni, nicaraguai és más országok népi forradal­maira való hisztérikus reakció val az imperializmus elsősor­ban arra törekszik, hogy meg őrizze, vaj'y felújítsa uralmát. A szocialista országok konkrét segítsége mentette meg a kam­bodzsai népet, segített megvé­deni Angolát, Etiópia és Afga­nisztán nemzeti függetlenségét. A Szovjetunió egyértelműen az iráni forradalom védelmére kelt. A Szovjetunió szerződé­seihez hűen segítő kezet nyúj­tott az afgán népnek a hígvál­ságosa bb pillanatokban. Az Egyesült Államok uralko­dó körei állal szított szovjet- ellenes kampánnyal egyidőben olyan hangok is felmerültek, hogy a Szovjetuniónak várnia kellett volna a katonai segít­séggel. Ehhez hasonlót már 1968-ban is hallottunk. Ebben az jesetben is érvényes, aki gyorsan ad, az kétszer ad. Az Egyesült Államok meg akarja felemlíteni a Szovjet­uniót és a többi szocialista or­szágot, bojkottot hirdet, ön­kényesen felbontja a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésről kötött megállapo­dásokat. Mindez nem jelent újat. A gazdasági nyomásra ki­fejtett törekvések azt bizonyít­ják, hogy még mindig nem ér­tették meg a történelmi tapasz­talatokat és nem vonták le be­lőlük a tanulságot.’ A Szovjet­unió ma összehasonlíthatatla­nul nagyobb gazdasági erkölcsi­politikai erőre támaszkodik. Ma az egész nagy nemzetközi szocialista közösség létezik, vi­lágszerte jó barátai vannak, akik határozottan elítélik a háborús őrület és a zsarolás amerikai politikáját. A szocialis­ta országok határozottan küz­denek a feszültségeny hiilés megállítására tett bárminemű kísérlet ellen, továbra is a fegyverkezés korlátozására tó rekednek és fellépnek a nem­zetek közti ellenségeskedés szí­tására vonatkozó próbálkozások ellen. Az egész békeszerető, ha­ladó világ reményekkel lukad­ta Leonyid Brezsnyevnek azo­kat a szavait, hogy a háborús őrület és lázas fegyverkezés amerikai doktrínájával mi szem­be állítjuk a békéért és biz­tonságért folytatott következe­tes harc doktrínáját. A Szov­jetunió elvhű, megfontolt álias- foglalása eredményeképpen az emberiség nem veszti el azt a reményét, hogy a feszültség- enyhülés folytatódik és a béke győzni fog a háború felelt. Lenin születése 110 évfordu­lójának legméltóbb megünnep­lését jelenti, ha megvalósítjuk azokat az eszméket, amelyek­nek egész életét áldozta. A mi viszonyaink között konkrétan ez azt jelenti, hogy mindenki áldozatkészen és becsületesen teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket a XV. pártkongresz- szus tűzött ki. Elhunyt Ľudovít Fulla nemzeti művész (CSTK) — A Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya, a Szlovák Kulturális Minisztéri­um, a Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége mély megrendülés­sel közli, hogy 1980. április 21- én Bratislavában, 78 éves korá­ban elhunyt Ľudovít Fulla nem­zeti művész, a Köztársasági ér­demrend, a Munka Érdemrend, Az építésben szerzett érdeme­kért kitüntetés, a Klement Gott­wald Állami Díj tulajdonosa. Ľudovít Fulla 1002. február 27-én született Ružomberokban. 1922-től 1927-ig Prágában az iparművészeti iskolán tanult, bekapcsolódott a szlovák mar­xista értelmiség, a DAV mozgal­mába. 1929 tői 1939-ig a bratis­lavai iparművészeti iskolában tanárként tevékenykedett, majd 1949-től 1952-ig a Bratislavai Képzőművészeti Főiskola do­cense volt. A 40-es és 50-es években Martinban és Žilinán élt, majd haláláig Ružomberok­ban, ahol az alkotómunkának szentelte idejét. Az elhunytban a szlovákiai képzőművészet és a csehszlovák szocialista kultúra egyik Ith emelkedő személyiségéi viszi-* tette el. Emlékét megőrizzük 1 Ľudovít Fulla nemzeti művész állami temetésének megrende­zésére a szlovák kormány bl-> zottságot létesített. A bizottság elnöke Miroslav Válek, ni SZÍ,KM KB Elnökségének tagja, szlovák kulturális miniszter. Tagjai: Rudolf Jurík, az SZLKP, KR osztályvezetője, Pavel Koy$v a szlovák kulturális miniszter helyettese, Lőrincz Gyula, a Szlovákiai Képzőművészek Sző- vetítésének elnöke. Ľudovít Fulla nemzeti művész ravatalozása Bratislavában » Szlovák Filharmónia hangver-! senytermében 1980. április 25- én, pénteken 10 órakor lesz, eb­ben az időpontban tartják .iZ elhunyt búcsúztatását is. A bú­csúztatás után a elhunyt m.a-í radványait Ružomberokba szád* lit iák. Az internacionalizmus és az alkotómunka jegyében Tájékoztató a prágai május elsejei előkészületekről {Tudósítónktól) — Május elsejét, a világ munkásosztá­lyának nagy ünnepét már ha­gyományosan a proletár nem­zetköziség és az internaciona­lista .szolidaritás jegyében ün­nepeljük. Hazánkban a gazdag május elsejei eseménysorozat csúcspontja a dolgozók száz­ezreinek színpompás felvonu­lása lesz Prágában. Arról, mi­ként készül fővárosunk a nagy nemzetközi ünnep méltó meg­ünneplésére, tegnap Prágában Ruhumil Némec, a CSKP Prá­gai Városi Bizottságának tit­kára, továbbá a Nemzeti Front és a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség képviselői tájé­koztatták a tömegtájékoztatási eszközök in u n ka t á rsa i t. — Az idén a munka ünne­pének egyik fő alapgondolata az internacionalista kapcsola­tok elmélyítése a Szovjetunió­val ós a többi szocialista or- szággal, valamint a hatodik Öt­éves terv utolsó évében előt­tünk álló feladatok maradék­talan teljesítésére való mozgó­sítás — hangoztatta a fővárosi pártbizottság titkára. Prágában az idén is a letnai tér lesz a dolgozók május el­sejei színpompás felvonulásá­nak színhelye.» A hatalmas té­ren mintegy háromszázezer ember fér el. A prágai dolgo­zók kerületenként már reggel 9 órakor elfoglalják helyüket a téren, s úgyszintén a dísz- emelvényen a párt és az ál-» lám vezetői, az oldalemel vém nyékén a külföldi vendégek, veterán kommunisták, vala-» mint azok, akik május (lseié előestéjén veszik ál kitünteté­süket a prágai várban. Fel tízkor, az ünnepi beszed után kezdődik a prágai dol­gozók felvonulása. A menetei kiváló dolgozók, műszakiak, értelmiségiek, a főváros párt­ós állami szerveinek képvise­lői, az antifasiszta ellenállási mozgalom résztvevőiből álló küldöttség tízezer főnyi soka­sága nyitja meg. ükét követik majd a pionírok és a SZ1SZ- tagok, majd a spartakiádon fellépő tornászok kétezer ló- nyi menete. Ezerkétszáz Žiž­kovi nő színes élőképpel kö­szönti hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak évfordulóját. Prágában május elsején gaz­dag szórakoztató műsor —• majálisok, kulturális és sport- rendezvények sora — várja a nagyközönséget. |»ntjj A szocialista építés cselekvő részesei / Folytatás uz / ohialrOI/ mélyült <t nemzeti bizottságok együttműködése a társadalmi szervezetekkel, vállalatokkal és a polgárokkal, amit az 1 210 000 kollektív és egyéni szocialista kötelezettségvállalás is bizo­nyít. A szocialista verseny ösz­tönzője a nemzeti bizottságok tömegpolitikai és a kulturális­nevelő munkájának is, hozzá­járul a választott szervek, bi­zottságok* aktívák, polgári bi­zottságok és a polgári ügyek tfisfületei munkája hatékonysá gának növeléséhez. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is si­keres volt a nemzeti bizottsá­gok politikai-szervező fis nevelő munkája a Z-akció terén." A Z- akció keretében polgáraink csaknem 4 milliárd korona érté­A CSEHSZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI AKADÉMIA 14. ÜLÉSE (ČSTK) — Prágában tegnap tartották a Csehszlovák Mező- gazdasági Akadémia 14. bőví­tett ülését. A tanácskozáson részt vettek a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazda sági területen dolgozó tudomá­nyos és gazdasági képviselők. Karéi Kudrna akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia elnöke üdvözölte az ülésen Miloš Jakešt. a CSKP KB Elnökségének póttagját, a KB titkárát, Josef Wágr szövet­ségi mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert, Miroslav PetHh cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és Ladislav Ilruy.ík cseh erdőgaz­dasági és vízgazdálkodási mi­nisztert. A Csehszlovák Mezőgazdasá­gi Akadémia munkáját az el­múlt öt év időszakában Josef Nágr miniszter értékelte, to­vábbá szólt az akadémia so­ron levő célkitűzéseiről. Be­szédének befejező részében bejelentette, hogy a szövetségi kormány elnöksége Karéi Kudrna akadémikust nevezte ki a Csehszlovák Mezőgazda- sági Akadémia elnökévé. Otto Jaros’av akadémikust pedig az akadémia első alelnökévé. kű munkát végeztek. Száz üj óvoda, 23 bölcsőde, 9 alapisko­la, 1b tornaterem, 54 művelődé­si otthon stb. épült. Colotka elvtárs a továbbiak­ban az elkövetkező feladatok­ról szólt, rámutatott, hogy » népgazdaság tervszerű irányítá­si rendszere tökéletesítésére hozott intézkedések a termelés és a termékfelújítás minőségé­nek, hatékonyságának és mű­szaki színvonalának, népgazda­ságunk exportképességének nö­velésére irányulnak. A szocialista versenyben a következő nemzeti bizottságok értek el első helyezést és része­sültek az SZSZK kormányának elismerésében: a Bratislavai III. Városkerületi Nemzeti Bizott­ság, a Trnavai Jnb, a Prlevidzai Jnb, a Kassa-vidéki Jnb, a Trna­vai Vnb, a Ruzomberoki Vnb, » Kassa-Dél Városkerületi Nemze­ti Bizottság, a Senicai Vnb, a Handlová! Vnb, a Kežmarokl Vnb, az Ipolysági (Šahy) Vnb, a Sliači Vnb, a Dobšinái Vnb. A helyi nemzeti bizottságok közül a nvugat-szlovákial kerületben a rovinkai, a bősi (Gabčíkovo), a sókszelőcei (Selice), a csalló- közaranvosi IZlatná na Ostro­ve), az udvardi (Dvory nad Žl­tavou) stb.; a közép-szlovákiai kerületben a.brusnói, a mý’nai, a klenoveci, a Tmavá Hora i <íb.; a kelet-szlovákiai kerület­ben a Kassa-óvárosi Városkerü­leti Nemzeti Bizottság, a mal- covi, a lomnéi, a sedllskái s'b A kitüntetettek nevében Jo- Zof Tv(vn-»ís«vi^, a Trnnvai Jnb elnöke mondott köszönetét. űl szó I9RQ IV. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents