Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-22 / 95. szám, kedd

IRÄN Az egyetemeken tovább tart a feszültség Szadegh Ghotbzadeh a túszügyröl (ČSTK) — Teherán és más Iráni egyetemi városokban to­vábbra is tart a feszült helyzet, melyet a különböző diákszerve­zetek tagjai közti heves össze- csapások váltottak ki. Az össze­csapások szombat óta folytatód­nak, amikor közzétették az Isz­lám Forradalmi Tanács dönté- sét minden nem iszlám diák- szervezet tevékenységének be­tiltásáról. Abol Hasszan Baniszadr el­nök vasárnap rendkívüli tanács­kozásra hívta össze az egyete­mi vezetők képviselőit. A ta­nácskozáson hangsúlyozta, hogy az intézkedést hétfő estig kellett megvalósítani, amikor is lejár a határozatban megszabott háromnapos határidő. A tanács­kozás résztvevői azonban nem állapodtak meg abban, hogyan is hajtsák végre az intézkedést Petr Mladenov befejezte iraki látogatását (ČSTK) —Petr Mladenov bolgár külügyminiszter iraki lá­togatásának befejeztével Bag­dadban közös sajtójelentést ad­tak ki. A dokumentum megál­lapítja, hogy a tárgyalások so« rán a két fél néhány nemzet­közi problémával foglalkozott. Irak és Bulgária támogatásáról biztosította a palesztin népet. A két fél megállapodott abban, hogy tovább fejleszti kétoldalú kapcsolatait. Mladenov Bagdadban iraki kollégájával, Szaadun Hamadi- va! tárgyalt, ős fogadta őt Szaddam Husszein államfő is. ’ Begin Izrael „jogairól” (CSTK) — Az ABC ameri­kai tévétársaság „Kérdések és válaszok“ című műsorá­ban Menahem Begin izraeli kormányfő kijelentette, hogy Izrael sosem hagyja jóvá egy független palesz­tin állam megalakítását, és országának „Joga van* az arab földek elkobzására és a katonai jelenlétre a meg­szállt arab területeken. Ugyanebben a műsorban Be­gin ismét felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy Izrael területén létesítsen katonai támaszpontokat, melyeket az intervenciós gyorshadtest használhatna. Menahem Begin éles tá­madást intézett Irán ellen, és megvádolta az iráni ve­zetőket, hogy igyekeznek „lejáratni a legnagyobb nyugati nagyhatalmat". „Az ilyen lejáratás minden újabb napja az USA tekintélyére mért újabb csapást jelenti", jelentette ki az izraeli kor­mányfő, és sajnálkozásának adott hangot, hogy az Egye­sült Államok ebben az ügy­ben ennyire tanácstalan. 1980. IV. 22. A belga miniszterelnök kormányalakítási tárgyalásai (ČSTK) — Wilfried Martens megbízott 'belga miniszterelnök a leendő kormány tagjai kö­zött meglevő bizalmatlanság légkörében kezdte meg tegnap kormányalakítási tárgyalásait a hat politikai párt elnökével. Martens korábbi kormánya a hónap elején egyéves mű­ködése után kénytelen volt le­mondani: a szenátusban lesza­vazták a Belgium közigazgatá­si felosztása feletti vitában. A jelenlegi belga kormány- válság sokéves politikai bi­zonytalanság eredménye, mely­ből most a kiutat egy jobb« Oldali orientációjú kormány­ban keresik. Az új belga kor­mánynak május 9-ig kell meg­alakulnia. a diákszervezetek betiltásáról. Az iráni elnök a sajtóban is elítélte a diákokat azért, hogy a zavargáskeltéssel olyan idő­ben gyengítik a kormány tekin­télyét, amikor a központi szer­veknek a forradalom utáni idő­szak sok más problémájával kell szembenézniük. Az iszlám diákszövetségen kívül azonban minden más diákszervezet foly­tatja a tiltakozást a Forradalmi Tanács intézkedése ellen, me­lyet a szabadság és a demokrá­cia súlyos korlátozásának in'p nősítenek. A diákok rámutatnak arra, hogy ez az intézkedés mindenekelőtt támadás a bal­oldali csoportok ellen. Szadegh Ghotbzadeh' iráni külügyminiszter kijelentette, hogy személy szerint nincs el­lenvetése az ellen, hogy az amerikai túszok hozzátartozói látogatást tegyenek a teheráni amerikai nagykövetségen. A1 külügyminiszter szerint hason­ló az álláspontja Khomeini imámnak is, de nem lehet tudni, hogy a nagykövetséget meg­szállva tartó radikális diákok’ engedélyezik-e a látogatásokat. A vita felújítását a látogatások’ engedélyezéséről az váltotta ki, hogy Teheránba érkezett az egyik túsz anyja. A külügyminiszter hangsú­lyozta továbbá, hogy az ameri-i kai túszok ügyében higgadtan kell eljárni. Ezzel összefüggés­ben elítélte az amerikai kor­mányt, amely az Irán-ellenes propaganda fokozásával tovább súlyosbítja a helyzetet, és azt bizonyítja ezzel, hogy valójában nem is a túszok sorsa érdekli, hanem mindenekelőtt a válasz­tási kampány kimenetele. NÉHÁNY ■iliď! ^»■SORBAN JANG SOU-CSENG, Kína szovjetunióbeli nagykövete va« sárnap Moszkvába érkezett —< jelentette a TASZSZ hírügyj nökség. ... • • ■ ’ ABUUL FATTAH ISZMAIL, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke egészségi okokból lemondott funkciójáról, ■— jelentették tegnap a hírügynökségek az adeni rádióra hivatkozva. PEDRO SAAD, az Ecuadori Kommunis'ta Párt KB főtitkára tegnap befejezte magyarorszá« gi látogatását, melynek során találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, és tárgyalásokat folytatott Gye- nes Andrással, a KB titkárával. Ez még sokba kerül Carternak Todor Zsivkov Szíriában (CSTKJ — Hafez Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártja (Baath) főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság el­nökének meghívására tegnap háromnapos hivatalos baráti látogatásra Damaszkuszba ér­kezett Todor Zsivkov, a Bolgár, Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, az Államtanács elnöke. A szíriai—bolgár megbeszé« lések során áttekintik a két-1 oldalú kapcsolatokat, a gazda­sági együttműködés további bővítésének lehetőségeit, Szí­ria az az ország, amellyel Bul­gária szüntelenül bővíti poli­tikai, gazdasági, műszaki-tudo« mányos és kulturális kapcso­latait. Todor Zsivkov és Hafez Asszad először 1972-ben Da- maszkuszban találkozott, majd két év múlva Szófiában jóvá­hagyták a kétoldalú kapcsola­tok irányát meghatározó doku­mentumokat. ■—- Megengedem, hogy segítsen. (Chicago Sun-Times) Megkezdődött a Skót Szakszervezeti Kongresszus konferenciája A BRIT KORMÁNY POLITIKÁJA A DOLGOZÓK ÉLETSZÍNVONALÁNAK CSÖKKENÉSÉHEZ VEZET KÜZÜSPIACI KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET WASHINGTON IRÁN-ELLENES POLITIKÁJÁRÓL ČSTK) — Luxemburgban teg­nap kétnapos ülésre jöttek ösz- sze a Közös Piac tagországainak' külügyminiszterei. A találkozón, amelyen részt vett Okita Sza- buro japán külügyminiszter is, igyekeznek megtalálni a közös álláspontot Carter amerikai el­nök Irán-ellenes szankcióival kapcsolatban. Az Egyesült Államok" nagy nyomást gyakorol nyugat-euró­pai szövetségeseire, hogy legye­nek szolidárisak az amerikai intézkedésekkel. Nyugat-Euró- pában azonban Iránt illetőei^ különbözők a nézetek. A Közös Piac képviselői tudatában van­nak annak, hogy a Carter által szorgalmazott Irán-ellenes ak­ciók mindenekelőtt saját gazda­ságukat károsítják meg, ameny- nyiben azonban a szankciókkal nem értenek egyet, tovább éle­ződik az Egyesült Államok és a Nyugat-Európa közötti vi­szony. Washington szövetsége­seinek értésére adta, hogy vo* nakodó vagy elutasító állás­pontjuk esetében kénytelen len­ne „átértékelni a kollektív ka­tonai védelem értelmezését“. Luxemburgban tegnap talál­koztak a közöspiaci pénzügy- miniszterek is, hogy kidolgoz­zák a Nemzetközi Valutaalap májusi konferenciájának prog­ramját. (CSTK) — Perthben tegnap megkezdődött a Skót Szak- szervezeti Kongresszus (STUC) konferenciája. A külföldi ven­dégek között ott van a Cseh­szlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának küldöttsége is, amelyet Oldrich Bogner, az SZKT Elnökségének tagja ve­zet. A STUC idén már 83. konj ferenciájának küldöttei elé olyan dokumentumokat terjesz­tenek, amelyek élesen bírálják’ Margaret Thatcher konzerva-* tív kormányának gazdasági és politikai stratégiáját. A STUC Főtanácsa az egyik határozati javaslatban hangsúlyozza, hogy a konzervatív kormány politi­kája a munkanélküliség növe­kedéséhez és a dolgozók élet­színvonalának csökkenéséhez vezet. A konferencián a Brit Szak-« szervezeti Kongresszus (TUC)’ több vezetője Is részt vesz. Dávid Basneth, a STUC gazda» sági bizottságának elnöke a konferencia előestéjén óva in« tett a kormánynak a bérek’ befagyasztására irányuló eset* leges döntésétől. A Skót Szakszervezeti Kong« íesszust 1897-ben alapították. Nyolcvan szakszervezetet tö« mörít; s ezeknek több mint egymillió tagja van. Mostani, 83. konferenciája pénteken fejezi be tanácskozását. „CARTER, NE FELEDD A IHSZNÖ-ÖBLÖT!” (ČSTK) — A Kubában akkre­ditált külföldi újságírók véle­ménye megegyezik abban, hogy a kubai dolgozók szombati ha­vannai tömegtüntetése, amelyen több mint egymillióan vettek részt, egyértelműen bizonyítot­ta: a nép támogatja a kubai forradalmat, és a Kubai Kom­A moszkvai Pravda cikke A Kuba-elenes provokációk háttere (ČSTK) — Az Egyesült Álla­mok kormánya továbbra Is fo­kozza a feszültséget a világ kü­lönböző térségeiben, mellőzi a népek érdekeit, és a józan ész­szel ellentétben az erőpolitikára támaszkodik, azt reniélve, hogy így helyreállítja vagy legalább kissé megjavíthatja megrendült nemzetiközi helyzetét, írja a moszkvai Pravda „Mire jók ezek a provokációk?“ című cikké­ben. Ehhez több a tényleges bizo­nyíték, mint amennyi elég. Ezek közé tartoznak az új amerikai rakétafegyverek nyugat-euró­pai állomásoztatására vonat­kozó tervek, ami lényegesen komplikálta a helyzetet ebben a térségben. Ide tartozik a hír­hedt készültségi gyorshadtest felállítása azzal a céllal, hogy katonailag bevessék olyan or­szágok ellen, melyeik elutasít-, ják Washington diktátumát és igyekezetét, hogy más népek sorsáról döntsön. Ide tartozik haditengerészeti erők kiküldése az Indiai-óceánra, a Perzsa­öbölbe, Afrika, a Közép- és Kö­zel-Kelet számos országa part­jaihoz, végül új katonai támasz­pontok keresése is több ezer ki­lométer távolságban az Egye­sült Államok területétől. Militarista aktivitást lehet megfigyelni La tin-Amerikában is. Ez nem új dolog. Az Egye­sült Államok provokációkkal és erő alkalmazásával megpróbál­ta a múltban és megpróbálja ma is a népellenes diktatórikus rendszereket támogatni egy-egy latin-amerikai országban. Most, amikor felerősödőben van a latin-amerikai népek füg­getlenségi harca, az Egyesült Államok provokatív akcióinak éle elsősorban Kuba, a nyugati félteke első szocialista országa ellen irányul. Mindez azért, mert a kubai nép úgy döntött, hogy szabadon akar élni, és le­rázza a külföldről több évtized­del ezelőtt ráerőszakolt gyar­mati igát. Washington ma sem tartóz­kodik a legdurvább és a legpisz­kosabb módszerektől, amilye­nek a kubai forradalom megrá- galmazására irányuló állandó kísérletek, a kubai külpolitika békeszerető jellegének eltorzí­tására irányuló szándék, az a nem titkolt szándék, hogy alá­ássa Kuba aktív szerepét az el nem kötelezett országok moz­galmában és végül azok a szennyes rágalmak is, amelyek­nek célja kubai akciók számlá­jára írni az egyes országokban végbement társadalmi-politikai változásokat. Azok azonban, akik ezeket a rágalmakat ter­jesztik, jól tudják, hogy az em­lített változásoknak mélyen gyökerező belső okai voltak, amelyek közvetlenül az adott országok helyzetéből adódnak. következményei az imperialista monopóliumok nyomásának és az Egyesült Államok állandó beavatkozásának belügyeikbe. Minthogy mindez nem hozza meg Washingtonnak a kívánt eredményeket, a Kuba elleni közvetlen fenyegetés és kato­nai nyomás eszközéhez folya­modik Ismét. Az Egyesült Álla­mok politikájában megnyilvánul ez például abban a bejelentés­ben, hogy május elején nagy hadgyakorlatot tartanak a Ka- rib-tenger térségében. E provo­káció Kuba-eltenes éle minden­ki számára nyilvánvaló. Az Egyesült Államok légiere­jének gépei, hadihajói és harci alakulatai már gyülekeznek a hadgyakorlathoz, amelynek ré­sze sajtójelentések szerint ame­rikai tengerészgyalogság partra- szállítása is lesz Guantanamo támaszponton, amelyet az ame­rikaiak a kubai kormány és nép akarata ellenére tart fenn ku­bai területen. Senki sem számolhat azon­ban komolyan azzal, hogy sike­rül megtörnie a szabadságsze­rető kubai népet, amelynek el­tökélt szándéka, hogy megvédi forradalmi vívmányait ugyan­úgy, mint a múltban, valahány­szor erre kényszerült. Azt pedig senki se feledje el: Kuba nincs egyedül — fejezi be cikkét a moszkvai Pravda. munista Párt, a forradalmi kor« mány mögé zárkózik fel. Több jelentés hangsúlyozza, hogy a havannai felvonuláson mindenekelőtt fiatal kubaiak vettek részt, és hogy ezen az arányaiban példátlan akción nem történt semmiféle rendza­varás vagy provokáció. A felvonulás résztvevői „Tűn­jön el minden élősködő társa­dalmunkból!“, „Amerikaiak, vo­nuljatok ki a karibi térségből!“, „Carter, ne feledd a Disznó­öblöt!“, ilyen és ehhez hasonló feliratú transzparenseket vit­tek, amelyek a legújabb Kuba« ellenes kampánnyal kapcsolat­ban foglaltak állást. A Granma, a Kubai KP KB központi lapja külön számban foglalkozott a szombati felvo­nulással. A külföldi, mindenek­előtt a latin-amerikai sajtó is nagy terjedelemben számol be a havannai felvonulásról. A Kubai Köztársaság külügy­minisztériuma a hét végén nyil­vánosságra hozta azt az üze­netet, amelyet Fidel Castro, az el nem kötelezett országok mozgalmának elnöke küldött Dél-Ázsla és a Közel-Kelet or« szágai vezető képviselőinek. Bizalmi szavazás (ČSTK) — Az olasz képvise­lőház vasárnap bizalmat szava­zott Francisco Cossiga keresz­ténydemokratákból, szocialis­tákból, republikánusokból és néhány technokratából álló új kormányának. 335 képviselő szavazott a kormány mellett, el­lene pedig 271. A szenátus már néhány nappal korábban meg­szavazta a bizalmat a Cossiga- kormánynak. Az új kormánnyal szemben a kommunisták, a független bal­oldali képviselők, a szociálde­mokraták és több kisebb párt képviselői varinnak ellenzékben/

Next

/
Thumbnails
Contents