Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-21 / 94. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOM M UNI STA PA RTJA KÖZ PONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILA PJA 1980. április 21. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXIII ÉVFOLYAM 94. szám Ára 50 fillér TÖBBET A SZÉP SZAVAKNÁL A CSKP KB 15., valamint az SZLKP KB legutóbbi ülésén szá­mos egyéb megállapítással együtt ismét kihangsúlyozták, hogy a kultúrának és a művészetnek jelentős, pótolhatatlan szere­pe van az új, szocialista ember formálásában. Az ülések anya­gának, határozatainak ismeretében rajtunk is — a kultúra, a művészet és a tömegtájékoztatási eszközök szakaszán dolgo­zókon — a sor, hogy munkánkra vonatkozóan megfelelő követ­keztetéseket vonjunk le. Tényekkel, adatokkal igazolhatjuk, Dél-Szlovákia magyar lakta vidékein hány korszerű művelődési otthon, könyvtár és könyvesbolt épült, mi mindent tettünk azért, hogy szocialista kultúránk értékei eljussanak az emberekhez, befolyásolják ér­telmüket, érzelmeiket. Valóban sokat tettünk, de — tények, felmérések igazolják — nem eleget. E tettek ismeretében még inkább elszomorítóan hatnak a szociológiai felmérések ada­tai: az utóbbi években például kevesebb könyvet olvasnak, foltig a fiatalok, mint az előző nemzedékek képviselői egy vagy két évtizeddel ezelőtt. S nem örvendetes az sem, hogy a népszerű írók között csak elvétve találunk kortárs és neves irót, döntő többségben a lektürirodalom képviselői — jobbik esetben néhány klasszikus — szerepel a listán. Ugyancsak felmérések mutatták ki, milyen jelentősen csökkent a mozi- látogatók száma, néhány kisvárosunkban már csak hetente háromszor-négyszer, vetítenek, s akkor sem telik meg a né­zőtér. A vidéki művelődési otthonok és szövetkezeti klubok vezetői beszélhetnének leginkább arról, hogy heteken át meny­nyire kihasználatlanok a többmilliós beruházással épült léte­sítmények. Nem egy helyen csupán táncmulatságok vagy gyűlések jelentik az úgynevezett tevékenységet. Nem állíthat­juk, csupán gyaníthatjuk, milyen lenne a színházak látoga­tottsága, ha nem lennének üzemi bérletek vagy ha a szövet­kezetek nem vásárolnának meg nagyvonalúan viszonylag sok •előadást. Mondjuk ki nyíltan, hogy ilyen esetekben a kultúra és a művészet semmiképpen sem tölti be említett és nélkülözhetet­len társadalmi funkcióját. Pártunk központi bizottságának legutóbbi ülésén alapos elemzést olvashattunk azokról a ká­ros jelenségekről, amelyek teret adnak a kispolgári életszem­lélet elburjánzásának. Az egyik legégetőbb probléma, hogy kulturális intézmé­nyeink számos vezetője és munkatársa munkájában nem ér­vényesíti a lenini munkastílust és a marxista esztétika krité­riumait. Csodálkozhatunk-e a lektürirodalom népszerűségén, amikor például több olyan figyelemre méltó Madách-kiadvány akad, amelyről egyetlen sor recenzió vagy bírálat sem jelenik meg egyetlen lapunkban sem? Bizony, talán a fél kezünkön össze tudnánk számolni, hogy az utóbbi évben például hány alapos elemzés jelent meg hazai magyar irodalmi életünkről vagy például a Magyar Területi Színház működéséről. S mit várjunk az olvasótól, ha kritikusainknak, íróinknak és iroda­lomtörténészeinknek diametrálisan ellenkező felfogásuk, véle­ményük van — a vulgarizálástól egészen a pozitivista szemlé- létig — alapvető kérdésekről: az irodalom társadalmi funk- dójáról, sajátos eszközeiről és a kritika kritériumairól. S nem bírálható-e a nézők számának megcsappanása miatt a Filmköl­csönző Vállalat azért, mert nem egy esetben gyenge, kimon­dottan rossz filmeket forgalmaz s tavaly például olyan alko­tásokat mutatott be egy baráti ország csehszlovákiai fesztivál­ján, amelyek ilyen rendezvényen inkább ártottak az ottani filmgyártás hírnevének, és nem szolgáltak semmilyen ne­mes célokat. Megróhatjuk-e vajon azt a lelkes amatőr csoportot, amely giccses, szirupos színművet mutat be, amikor a rendező joggal érvel azzal, hogy a szövegkönyvet az Irodalmi Ügynökség adta ki, felelős, — a szerződés értelmében — hozzáértő személyek javaslatára. S ha számos művelődési otthonban megrendezett műsorok színvonalát kérjük számon, akkor az illetékesek vá­laszát az befolyásolja, hogy feletteseiket elsősorban a bevé­tel, a rendezvények és a nézők száma érdekli. Az eszmeiséget nagy vonalakban évente egyszer-kétszer értékelik, a színvona­lat, a tartalmat jórészt még akkor sem. Elgondolkoztató jelenség az is, hogy számos hivatásos színházunk vezetőjét, miként sok szövetkezet kulturális felelősét sem, a jelek szerint nem ér­dekli, hány néző jött el az előadásra. Fontosabbnak tartják az anyagiakat. A színháziak arra ügyelnek, megkapták-e az ösz- szeget, a szövetkezetek és üzemek egynémelyikében pedig csak addig terjed a figyelmük, vajon elköltötték-e az úgyne­vezett kulturális alapot. Sokáig folytathatnánk a kulturális életünket beárnyékoló jelenségek fölsorolását. A CSKP KB 15., valamint az SZLKP KB legutóbbi ülése nem­csak alaposan elemezte ideológiai munkánk — s ezen belül kultúránk és művészetünk — jelenlegi állapotát és hatékony­ságát. hanem előre is mutatott, olyan határozatokat hozott, amelyek valamennyi kommunistát az eddiginél felelősségtel­jesebb munkára köteleznek. A legfőbb ideje, hogy ne csak általánosságban, semmitmondó megállapításokban és jelsza­vakban beszéljünk tennivalóinkról, hanem végre cselekedjünk is. Nem elég csupán szép szavakkal szólni a szocialista kultú­ra és művelődés emberformáló társadalmi szerepéről, az állan­dó művelődés fontosságáról. Ezek a kinyilatkoztatások látszó­lag mindenkit, ám valójában senkit sem érintenek. A kulturá­lis intézmények vezetőinek és dolgozóinak elsőrendű köteles­sége, hogy céltudatosabb, felkészültebb munkával járuljanak hozzá pártunk kultúrpolitikai céljainak megvalósításához. Fel- figyeltetőnek találom azt a gondolatot is, amely az SZLKP KB ülésén hangzott el. Valóban, nincs miért meghátrálnunk az íz­léstelenség és a kulturálatlanság előtt sem, és nincs is hová hátrálnunk, ha a szocialista kultúra talaján akarunk maradni. Tegyük hozzá, megvannak a lehetőségeink, feltételeink, hogy szocialista kultúránk erős láncszeme legyen ideológiai inun- kÁuiuuUw a* eddifiinál wmímui ^.iäsitee társadalmi feladatait. Éljünk velük felelősségteljesebben. SZILVASSY JÓZSEF Megbonthatatlan barátságunk jegyében A CSSZBSZ KERÜLETI ÉS VÄROSI KONFERENCIÁI (CSTK} — Hazánk 10 kerü­letében szombaton kerületi, Prágában és Bratislavában pe­dig városi konferenciát tartott a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség. Az értekezleten részt vett küldöttek a szövet­ség több mint 2 millió 400 ezer tagját képviselték, és ér­tékelték azokat az eredménye­ket, melyeket a CSSZBSZ VIII. kongresszusa óta a kerületi és városi szervezetek elértek, s kitűzték az új feladatokat, s megválasztották a kerületei és városi, valamint a revíziós bizottságokat. Prágában a CSSZBSZ városi konferenciáján részt vett a CSKP városi bizottságának küldöttsége, melyet Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSKP városi bizottsá­gának vezető titkára vezetett. A CSSZBSZ Központi Bizottsá­ga küldöttségének élén Václav David, a Szövetségi Gyűlés al­elnöke, a Nemzetek Kamarájá­nak elnöke, a CSSZBSZ Köz­ponti Bizottságának elnöke volt, A prágai szervezetnek jelen­leg több mint 200 ezer tagja van. A legutóbbi konferencia óta több mint 12 ezer űj tag­gal bővült az állomány. A prá­gai üzemekben csaknem 1000 szocialista munkabrígád dolgo zik, mely a csehszlovák-szov­jet barátság megtisztelő címet viseli, s tagjai az űj szovjet módszerek és tapasztalatok propagálói. A tanácskozás résztvevői megállapították, a szervezetek a tömegpolitikai munkában kedvező eredményeket érneik el. Az értekezleten Antonín Ka pék, a CSKP KB és a CSKP prágai városi szervezete nevé­ben köszönetét mondott a CSSZBSZ városi szervezetének eddigi tevékenységéért Bratislavában a CSSZBSZ vá­rosi konferenciáján részt vett az SZLKP városi bizottságának küldöttsége, melyet Gejza Slap« ka, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a városi pártblzott-* ság vezető titkára vezetett. Ott volt Miroslav Válek, az SZLKP KB elnökségi tagja, szlovák kulturális miniszter, a CSSZBSZ szlovákiai Központi Bizottságá­nak alelnöke is. Megjelent ta-> vábbá Vagyim Sztyepanav, a Szovjetunió főkonzulja. A városi szervezet csaknem 127 ezer tagját képviselő kül« döttek értékelték tevékenység (Folytatás a 2. oldalonI Gyilkol a jobboldal Libanonban A Biztonsági Tanács a dél-libanoni helyzetről tárgyal (CSTK) — Kurt Waldheim. az ENSZ főtitkára, az ENSZ történetében példátlan és ér­telmetlen erőszakos tettnek mi­nősítette azt, hogy Dél-Llbanon- ban megölték az Egyesült Nem­zetek Szervezete békefenntartó erőinek három ír katonáját A SZOMBATI HATÁRSZEMLÉN A HIDEG IDŐ NEM AKADÁLYOZTA A MUNKÁT (Tudósítónktól) — Bántóan hideg szél nyargalt a végtelen földeiken, hordta volna a port a határban szorgoskodó vetők fölé, ha az éjszaka nem hul­lott volna némi eső, amitől ne­hezebbek lettek az apró rögök. A Tornóci (Trnovec nad Vá­ham) Állami Gazdaság hetényi határában dolgozó kukoricave­tőket nem bosszantotta a kelle­mes napos idő után beköszön­tött hideg. Michal Fllo trakto­rában bekapcsolta a fűtést. Spo* nár Béla segítőtársa sem fá­zott, ő is a kabinban ült. Hogy, hogy? Kérdezik most, akik tudják: a segítőtársnak a vetőgépen a helye, hogy ellen­őrizze a csoroszlyák működé­sét, s jelezzen a traktorosnak, ha a szemtovábbító henger nem forog. Csakhogy a francia gyártmá­nyú Monoir vetőgépen, mellyel ezen a táblán dolgoztak, nincs szükség külön vetőgépkezelőre. — Háromszázhatvanezer ko­ronáért vettük —- magyarázta Ján Lásko* docens, a gazdaság növénytermesztési ágazatának vezetője. Kár, hogy csak egy van belőle. A többi táblán még a régebbi típusú SPC típusú gé pekkel vetünik. Azokon bizony fáznak a vetőgépeken állók ilyen időben, A Monoir munkáját a kabin bői figyelik A vezetőfülkébe van szerelve egy monitor. Azon (Folyt at á$ a 2, oldalon! tettesek Haddad őrnagy dől-U<* banoni egységének katonái. Ä Biztonsági Tanács New Yorkban pénteken a késő esti órákban nyilvános ülésen foglalkozott ezzel kapcsolatban a dél-libano­ni helyzet alakulásával. Porft* rio Munyoz Ledo, a tanács me-4 xikói elnöke, nyilatkozatot tér-* jesztett elő a tanács valamennyi tagja nevében, amelyben éla* sen elítélték ezt a gyilkossá­got. A vitát követően Tanig* határozat tervezetet terjesztett elő, amelyről a Blzonsági Ta*> nács valószínűleg ma fog sza-* vazni, A határozattervezet éle­sen elmarasztalja a Libanon el» leni izraeli katonai intervenciót, az ország szuverenitásának megsértését. Követeli az lzrae* U egységek távozását Libanon^ bői, mindennemű, közvetlen és közvetett katonai beavatkozás megszüntetését. Elítéli as ENSZ békefenntartó erői és megfi« gyelői elleni támadásokat és ellenséges akciókat, amelyek gátolják őket a Biztonsági Ta­nács határozataihoz igazodó küldetésük gyakorlásában. EGYETEMI ZAVARGÁSOK IRÁNBAN Kurdisztánban ismét fellángolt a harc (ČSTKJ — Szombaton mint­egy 300-an megsebesültek a dél-iráni sirázi egyetemen ki­tört zavargások során. A Reuter hírügynökség jelentése szerint az összetűzést a muzulmán fun damentisták csoportjai provo kálták ki, amelyek behatoltak az egyetem területére és össze A dél-morvaországi kerületben az elmúlt 35 évben a legdinamiku sabb fejlődést a gépipar és a kohászat érte el. Az élenjáró gépipart vállalatok közé tartozik a gottwaldovi Precíziós Gépipari Üzem, ahol szerszámgépeket és a cipőgyártáshoz szükséges gépeket állí­tanak elő. Gyártmányaik számos országban keresettek. Felvételün­kön Jirí Páár, két szerszámgép kezelője, munka közben. (F. Nesvadba felvétele — CSTKJ tűztek a baloldali orlentáclójű' hallgatókkal. Diákzavargásokra került sor Teheránban is, ahol szombaton egy bombarobbanás károkat idézett elő a pedagógiai kar épületén. Ezt megelőzően az éj* jeli összetűzések egy halálos és több mint száz sebesült ál­dozatot követeltek. A diákokat támadó muzulmán csoportokat támogatták a forradalmi gárdis­ták. A teheráni egyetem karainak többségén a hallgatók bojkot- tálják az oktatást. Ezzel tilta­koznak az Iszlám Forradalmi Tanács rendelete ellen, amely a főiskolákon betiltott minden po­litikai csoportosulást. A rende- letet kedvezően fogadta főleg a muzulmán papság által uralt iszlám Forradalmi Párt, amely ezt a lépést a „kulturális for­radalom kezdetének“ tekinti. Vasárnap az iráni hatóságok két napra bezárták az ország minden főiskoláját. Ezzel rea­gáltak a hallgatóság különböző politikai színezetű csoportjai­nak véres összetűzéseire, ame­lyek a legutóbbi jelentések sze­rint száz sebesültet követeltek éi jelentős anyagi károkat okoz­tak. Sakkiz városában súlyos har­cok robbantak ki az iráni had­sereg és a kurd felkelők kö­zött. A hadsereg tüzérséget és légierőket is bevetett. Több em­ber életét vesztette, a város {Folytatás a 2. oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents