Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-02 / 79. szám, szerda
A CSKP KB 15. ÜLÉSÉNEK VITÁJA fFolytatás a 4. oldalról) Annak érdekében, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki az alapkutatás és a műszaki fejlesztés között az egyes kiemelt területeken a Csehszlovák Tudományos Akadémia új intézkedési rendszert készít elő a következő öté' vés tervidőszakra, amely növelni fogja az alapkutatás terveinek célszerűségét. Ez az intézkedési rendszer elősegíti, hogy az alapkutatás eredményei komplex módon érvényesüljenek a műszaki fejlesztésben, s hogy tárgyi és időrendi vonatkozásban összhangban legyenek a műszaki fejlesztés állami tervében foglalt feladatok megoldásával, főleg az állami célprogramok keretei iközött. Az akadémia a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztériummal, valamint az Állami Tervbizottsággal folytatott tárgyalások alapján egyelőre 15 Ilyen céltervet dolgozott ki a természettudomány ok és a műszaki tudó mányok területén. Az ilyen célterv mikroelektronikai technológiai és minőségvizsgáló berendezések, műszerek és módszerek 'kutatására és fejlesztésére vonatkozik. E tervnek az a célja, hogy elősegítse az elektron-, az ion- és a röntgensugárzást kihasználó csehszlovák műszerek és berendezések tökéletesítését és elterjesztését az integrált áramkörök gyártási folyamatainak korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, s a magasabb szintű mikroelektronikai gyártmányok készítéséhez . Alapkutkatásunk nem kevésbé jelentős célterve a mikrobiológiai termelés folyamatainak elsajátítására, s a szükséges technológiai színvonal elérésére irányul, aminek rendkívül nagy jelentősége van a takarmány* és élelmiszeripari fehérjék és különböző biológiailag aktív anyagok nyerése szempontjából. Az alapkutatás további céltervet ikö- sül megemlíthetjük az optoelektronikus elemeikre és berendezésekre vonatkozó javaslatot a hírközlés műszaki tökéletesítése céljából, valamint a robottechnika információs rendszereinek a ki* dolgozását. A jelentősebbek közé tartozik még a bioanalóg szintetikus polimerek orvostudományi és technológiai kihasználását, továbbá a csehszlovák gyógyszerek és biológiailag aktív anyagok gyártásának a fejlesztését. A kiemelt irányzatok közé soroltuk azt a tervjavaslatot is, amely a génmanipulációs technológiai eljárások elsajátítására vonatkozik, habár nem számítunk arra, hogy ezek belátható időn belül érvényesülni fognak a társadalmi gyakorlatban, tudományunk azonban világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el ezen a területen, A többi célterv is hasonló jellegű, amelyeknek közvetlen hatásuk van az innovációs folyamatokra társadalmi gyakorlatunk döntő területein. Ezeket az alapkutatás, a fejlesztés és a gyártás komplex keretei között készítjük elő, MiVel ezek rövid időn belül hasznosulnak a termelési gyakorlatban, a kutatás gazdasági hátteréről a termelési alapból kellene gondoskodni, esetleg egyeseket közülük közvetlenül az állami Tervbizottság tűzhetne ki kiemelt feladatként. A kutatás hatékonyságának értékelésénél fontos szempont, hogy az új ismeretek milyen gyorsan érvényesülnek a gyakorlatban. Ebből a szempontból <t hatékonyság akkor lesz maximális, ha kölcsönös összefüggés alakul ki az információk áramlásában az alapkutatástól kezdve az alkalmazott kutatáson és a fejlesztésen át egészen a termelésig. Az ilyen kölcsönös összefüggés hiánya a szervezés területén különböző akadályokat teremt, amelyek csökkentik a tudományos-műszaki haladás hatékonyságát. Ezért egyre szélesebb mértékben kell érvényesíteni a tudomány és a termelés összekapcsolásának bevált formáit, amilyen például a szerződések kötése az alapkutatás munkahelyei és a termelési üzemek között a közös koordinációs csoportok között és racionalizációs . brigádok létrehozása, a dolgozók munkamozgalmának fejlesztése mindkét területen stb., emellett azonban a tudomány és a termelés egybekapcsolásának további szervezési formáira is gondolunk. Szó van például egyes kiemelt intézetek experimentális fejlesztési és termelési alapjának kiszélesítéséről, valamint csúcsszínvonalon tevékenykedő tudományos és fejlesztési központok létrehozásáról. Egyes kutatási eredmények nálunk azért érvényesülnek lassan a termelésben, s azért elégtelen a tudomány és a termelés kapcsolata, mert a tudományos és a kutatási intézetek saját erejűikből képtelenek átvinni a kutatási eredményeket működő mintákba, és prototípusokba, s nincsenek kellő mértékben felszerelve a kutatási eredmények kísérleti bevezetéséhez a kis- gyártás feltételei között. Számos Intézetben nem kielégítő az experimentális, fejlesztési, prototípus-gyártó részlegek felszereltsége, a kisgyártás feltételei pedig teljesen hiányoznák. Ezért egyes esetekben fontolóra kell venni az alkalmazott kutatás és a kisgyártás kapacitásainak egybekapcsolását az alapkutatás tudományos intézeteivel, elsősorban azokban a tudományos szakágazatokban, ameiyek témaköre szorosan összefügg az új, fejlődő termelési szakágazatokkal. A komplex kutatóintézetek létrehozásánál sokkal szélesebb formát jeleni a tudományos-termelési egyesülések létrehozása. Ezek olyan szervezetek, amelyek új szerkezeti felépítésben a különböző részarányosságban és kombinációban megvalósuló munka- megosztás közös célja alapján összpontosítják és integrálják a kutatási, a fejlesztési es a termlési alapot. Világos, hogy a hatékonyság növelésének ilyen formái számos beavatkozást tesznek szükségessé népgazdasági szinten. Ezért a tudomány és a termelés egybekapcsolásának új formáit úgy kell érvényesíteni, hogy azok párhuzamban legyenek a gazadság és a társadalom egész irányítási rendszerének tökéletesítésével. A Szovjetunió egyes munkahelyein szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a szervezési forma legalább felére csökkenti a kutatástól a gyártás megkezdéséig szükséges időt. Azok az elemzések, amelyek a csehszlovák népgazdaságban a tudomány érvényesülésével kapcsolatos negatív jelenségek mélyebb gyökereit vizsgálják, többek között arra is rámutatnak, hogy mindeddig nem sikerült a gazdaságpolitikai szabályozókat olyan mértékben tökéletesíteni, hogy azok elősegítenék á szükséges perspektív változásokat, s nem támogatnák az adott állapotok megőrzését, Illetve a fennálló irányzatok továbbvitelét. Általános értelemben azt mondhatjuk, hogy a kutatási alap belső hatékonyságát befolyásoló tényezők döntő része egyelőre « kutatás hatáskörén kívül esik. A tudomány természetesen nemcsak saját kutatási eredményeinek érvényesítésével segítheti elő társadalmunk fejlődését. Tudományos munkahelyeink többsége pótolhatatlan információs központokként gyűjti össze az adott szakágazatra vonatkozó ismereteket. A társadalmi gyakorlat egyes szakaszaiért felelős szervek ezt az alapot egyelőre csak a ikonzlutációs és a szakvéleményezési tevékenység céljaira használják fel, s arra is csak korlátozott mértékben, A tudományos társadalmi érvényesülésének alapvető feltétele, hogy a tudományos kutatás fejlesztési irányzatai összhangban legyenek a társadalom szükségleteinek kielégítési módszereivel. Ez az összhang azonban a fejlett szocialista társadalomban sem alakul ki automatikusan. Ezért arra van szükség, hogy a tudományos arcvonal dolgozói rendszeresebben és kifejezőbben vegyenek részt a társadalmi fejlődés távlati perspektíváinak kitűzésére irányuló munkákban, éspedig főleg a feltételek megteremtésével a stratégiai célok tudományos kereséséhez, és a célok elérését biztosító eszközök kutatásához. A Csehszlovák Tudományos Akadémia a feladatok jelentőségének, és a teljesítésükért vállalt közös felelősség tudatában fogott hozzá társadalmunk 2000- ig előirányzott fejlesztési perspektívájának kidolgozásához. Az akadémia az elmúlt évi kormányhatározat értelmében előkészíti a javaslatot a tudományos-műszaki fejlesztés döntő irányzataira, az alapvető csehszlovák szükségletek biztosítása céljából az említett határidőig. Olyan irányzatokról van szó, amelyek területén adva vannak a világszínvonalon megvalósított tudományos megoldás alapfeltételei mind az elméleti, mind pedig az alkalmazott kutatás szakaszán. Az akadémia egyúttal a szocialista életstílus 2000-ig előirányzott fejlődési prognózisát is elkészíti. A Csehszlovák Tudományos Akadémia ezeket a munkákat olyan alapvető lépéseknek tekinti, amelyeknek döntő szerepük lesz tudományunk stratégiai fejlesztésének bonyolult és rendszeresen megvalósuló folyamatában, s a tásradalom távlati koncepciós szükségleteinek meghatározásában. . Ogy véljük, hogy habár bizonyos mértékben elmaradtunk a világviszonylatban tapasztalható fejlődéstől, tudományos alapunk és a termelési szféra a stratégiai irányzatok szigorú kiválogatása, valamint az összpontosított közös igyekezet feltételei mellett az 1980 után következő időszakban csúcsteljesítményekre is képes, s ezekre építheti a gazdasági élet Intenzitásának foko-* zását, a társadalmi folyamatok Irányi* tásának távlati stratégiáját. ZDENÉK HOŔENI elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Rudé právo helyettes főszerkesztőjének, a Csehszlovák Üjságírók Szövetsége KB elnökének felszólalása A Közpofiti Bizottság Elnökségének jelentése, amelyet Vasil Bifak elvtárs terjesztett elő, sürgetően és széles ösz- szefüggésekben körvonalazta az ideológiai harc realitásait, amely küzdelemben társadalmunk ma a legkülönbözőbb formákban intenzíven részt vesz. Nagy fontosságú küzdelem ez, szerves részét képezi az emberek gondolkodásáért, tudatáért vívott harc. Sohasem volt és nem Is lehet számunkra, kommunisták számára közömbös, milyen a gondolkodás, a társadalmi tudat helyzete, dolgozzunk bármilyen területen, akár az ideológiai, akár a gazdasági élet területén. Arra a felelősségre gondolok, amely korunk eszmei harcában azokra az ideológiai dolgozókra hárul, akikre a tömegtájékoztató eszközöket bízták. A jelentés elismeri és nagyra értékeli az újságírók munkáját, bár teljes joggal rámutat a gyenge pontokra is. Kimondja, hogy a párt, a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóit támaszának és közeli aktívájának tartja. Ez komoly megbecsülés, amely azonban kötelez is. A Rudé právo szerkesztőségének dolgozói nevében a CSKP KB központi lapjának értékelésével kapcsolatban megállapíthatom; ezt a megbecsülést mindenekelőtt tartós kötelezettségnek tartom, hoigy pártlapunk még hatékonyabban segítse a Központi Bizottságot a pártpolitika megvalósításában. Köszönetét akarunk mondani azért, hogy a párt vezetősége nagy gondot fordít a Rudé právo munkájára, ennek keretében a párt vezető tisztségviselői személyesen ellátogatnak a Rudé právo szerkesztőségébe, ahol megbeszélik a problémákat. A Rudé právo kollektívája biztosítja a Központi Bizottságot aiv ról, hogy munkáját továbbra is azzal a nagy felelősséggel végzi, amellyel a pártnak és Központi Bizottságának tartozik. A pártnak és politikájának szolgálatában látjuk a kommunista újságírás dicső nemzedékei forradalmi hagyatékának valóra váltását. Kommunista újságírásunk olyan nevekkel büszkélkedhet, mint Smeral, Šverma, Fučík és mások, akik példát mutattak a Rudé právo 60 éves története során. Az Elnökség jelentése hangsúlyozza, hogy tömegtájékoztató eszközeinknél a hetvenes években mélyreható változások mentek végbe, amelyek visszatükrözik a párt és a társadalom pozitív fejlődését. Ma már szinte teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy volt olyan Idő, amikor társadalmunk marxista—le-= ninista erőinek szócsőve alig két-há- rom folyóirat volt. Ezt az időt azonban nem szabad elfelejteni, mert nem szabad megfeled-» keznünk a párt és a nép tudajtába vésett tényekről, a Tanulságok e. dokumentum következtetéseiről és arról a szerepről, amelyeket a tömegtájékoztató eszközök a válság idején töltöttek be. Azok a következtetések, amelyeket ideológiai munkánknak ezen a területén lebontottunk, végső soron eléggé ismertek. Az újságírók szervezete szakított azokkal a volt tagjaival, akik elbuktak az akkori kor kemény vizsgáján. Ha visszatekintünk az elmúlt 10—11 évre, azt hiszem megelégedéssel nézhetünk a párt ideológiai tevékenységének erre a területére Is. Pártunk joggal mondja minden újságírónak, hogy — ugyanúgy, ahogy az egész társadalomban — szüntelenül növekednek az igények munkájukkal és a tömegtájékoztató eszközök eszmei és szakmai színvonalával, hatékonyságával szemben. Apii tegnap elég volt, ma már kevés, mert a fejlődés újabb és bonyolultabb helyzetek elé állít bennünket. Az a cél, hogy megtaláljuk az utat az olvasókhoz és a hallgatókhoz. Hogy polgártársaink mindig bizalommal legyenek tájékozódási forrásaink, érveink iránt. Ez ipedig tartós feladat számunkra, újságírók számára. Az Elnökség jelentése konkrétan felsorolja tömegtájékoztató eszközeink munkájának gyengéit. A sajtó, a rádió és a televízió még hatékonyabban köteles előmozdítani a párt gazdaságpolitikájának megvalósítását, a világnézet propagálását, a kommunista nevelést. Be kell ismernünk, hogy e téren még mindig akadnak gyenge pontok. Ezekről és a további követelményekről ml, a Rudé právo szerkesztői is újra el akarunk gondolkodni, ahogyan erre a többi tömegtájékoztató eszköz dolgozót I» törekszenek. Az Is rendkívül fontos, hogy tömeg- tájékoztató eszközeink gyorsabban reagáljanak a felvetődő problémákra, hogy megalapozott választ adjanak a sürgető és népszerűtlen kérdésekre, hogy offenzívabban szálljanak szembe, a különféle álhírekkel, a külföldről vagy az itthoni jobboldali elemek által szándékosan terjesztett koholmányokkal és félrevezető értesülésekkel. Rendkívül fontos kérdés, hogy ki jut el elsőként az olvasóhoz és a hallgatóhoz. Az, aki elsőként adja meg az alapvető tájékoztatást, jelentős mértékben meghatározza az orientációt is. Be kell ismernünk, hogy tömegtájékoztató eszközeinknek ez nem mindig sikerül. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy ez nem mindig az újságírók hibája, és hogy az a követelmény, amelyet az Elnökség jelentése hangsúlyoz a lakosság gyorsabb tájékoztatásával kapcsolatban, néhány központi intézményükre is vonatkozik Sajnos tömegtájékoztató eszközeink munkájában is akadnak visszásságok. Több esetben nem vagyunk eléggé meggyőzőek és néha — ahogy mondani szokás — üres szalmát csépiünk. A Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége 1972. évi VI. kongresszusán Husák elvtárs nyíltan megmondta nekünk,.újságíróknak: „Ugyanúgy, ahogyan igényesek vagyunk a lábbelivel, a ruházati cikkekkel és más termékekkel szemben, igényeseknek kell lennünk a fej, az értelem és az érzelem termékeivel, a tömegtájékoztató eszközök termékeivel szemben is. Ne feledjék, hogy munkájukat mindennap az emberek milliói ellenőrzik. Vagy örömmel, derűlátással, lendülettel tölti el őket, vagy pedig közömbösekké és kedvetlenekké válnak. Ebben tükröződik vissza jő vagy rossz munkájuk. Ezért igényesebb mércét kell felállítanunk, ápolni kell a jó munkára való szakmai büszkeséget az önök munkaterületén is. A lapok, a folyóiratok, a rádió, a televízió és a filmek Is visszatükrözik társadalmunk fejlettségi színvonalát" Husák elvtárs ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy egyes cikkek és műsorok — bár tartalmukat tekintve alapjában véve helyesek — nem vonzóak, mert nem tollal, hanem inkább kapával írják őket. Sajnos, még mindig fennmaradt a kapálási módszer egyes újságírók munkastílusában. Ezeknek a címére azt mondhatjuk: a szó nem lesz hatékonyabb, ha hangosabban mondjuk, vagy vulgarizáljuk. A legfontosabb éippen a gondolatok, az érvek ereje, nem pedig a túlzó kifejezések. A kérdés, amellyel ma pártunk Központi Bizottsága foglalkozik, azt mutatja, mennyire tudatosítja pártunk és társadalmunk az Ideológiai munka fontosságát. Egyre nagyobb nyomatúkkal hangsúlyozzuk, hogy a közvélemény társadalmunk életében és a nemzetközi kapcsolatok egészében —• túlzás nélkül — óriási politikai erővé vált és stratégiai szempontból fontos, hogy hatalmas és hatékony ideológia! apparátussal rendelkezzünk. Az Elnökség jelentése hangsúlyozza, hogy a tudományos-műszaki haladással összefüggésben tovább kell korszerűsíteni a sajtó, a rádió és a televízió anyagi-műszaki alapját. A rádió- és a tv-technika terén már valóban nagyon sokat tettünk, mindenekelőtt új adóállomásokat építettünk, és áttértünk a színes tévéközvetítésre. A nyomdaiparban is sok minden megváltozott. A párt vezetősége nagy gondot fordít a Rudé právo műszaki alapjának fejlesztésére. Ez ma hatalmas pélriányszám kiadását teszi lehetővé. Szombatonként például eléri az 1 millió 350 ezret, amely egyedülálló példányszám újságírásunk történetében. Az idén az érintett párt- és társadalmi szervezetek segítségének és megértésének köszönhetően új berendezések építését kezdjük meg, amelyek lehetővé teszik a Rudé právo kiadása minőségének javítását Morvaországban és Szlovákiában. Ezzel összefüggésben figyelmeztetni akarok arra, hogy a nyomdaipari alap egv része korszerűsítésre szorul Az Elnökség jelentése .arra a szarepre is rámutatott, amelyet az ideológiai mupka hatékonyságának növelése terén az újságírók szervezetének be kell töltenie. Azt hiszem, újságírókollégáim nevében joggal kijelenthetem, hogy tömegtájékoztató eszközeink dolgozói teljes mértékben támogatják pártunkat. Az a bizalom, amellyel a CSKP KB Elnökségének jelentése a tömegtájékoztató eszközök dolgozóihoz fordul, bennünket újságírókat, kommunistákat és pártonkívülieket örömmel tölt el és kötelez. Ezt a bizalmat elkötelezett publicisztikai munkánkkal akarjuk viszonozni. Nem Ismerünk nagyobb bizalmat a párt és a nép bizalmánál. Pártunk teljes mértékben megbízhat újságíróinkban.
