Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-10 / 59. szám, hétfő
Zöldségkonzerv - sok túlórával L A látszat csal — tartja a -mondás. Nem szerelem a koz ^mondások féligazságát. azt zért el kell ismernem, hogy ' néha nagyon is a lényeget fejtik megállapításaik. Biz volt az yfíľzésem a néhány évvel ezelőtti első rimaszombati (Rimavská Sobota) látogatásom idején »s. amikor — lévén paradicsom »"(érés ideje, az udvaron a paradicsomtól szinte mozdulni sem f tehetett. Az üzem falai mögött ja serény munka jelezte, hogy üz olt dolgozók vajmi keveset tehetnek arról, ha a paradicsom — de más gyümölcsvagy zöldségféle — illatát gyakran annak rothadó bűze vált ja tel a tűző napon vagy esőben. A raktározási gondok azonban télvíz idején is megmaradnak a rimaszombati konzervgyárban, hivatalos néven a Közép szlovákiai Konzerv és Szeszipart Vállalat ottani üzemében. Vagyis: a látszat csal — ha azt gondolnánk a helyszi nen fogadó látvány alapján, hogy az ott dolgozók munkájában sok a kifogásolni való. Amit látunk, az valóban a valós helyzetet mutatja, s az üzem dolgozóinak munkakörülményei sem jobbak a raktározási lehetőségeknél. Ennek ellenére mindig teljesítik tervüket, mégpedig az iparág többi üzemében „szokásos“ munkafeltételekhez viszonyítva — a „tűrési küszöböt“ messze meghala ladó áldozatok árán ... 130 féle termék Előre kell bocsátani, hogy a tervteljesítés fogalma a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás területén nem értékelhető pusztán matematikai alapon, hiszen alig van iparág, amely ennyire függne a természeti viszonyoktól. Előfordul, hogy gyümölcs valamely évben alig terem, ugyanabban az évben azonban — ez szinte törvényszerű — lényegesen nagyobb a zöldségtermés. így a tervteljesítés alapjául a mindenkori bruttó termés veendő, természetesen a megfelelő minőségi mutatók figyelembe vételével, a termékválaszték csökkenése esetén is. Az eddigieket erősítette meg szavaival Jozef Kravjanský mérnök, az üzem igazgatója is, aki példaként említette, hogy az elmúlt évben gyümölcsből nagyjából az egyharmadát dolgozták lel a tervezettnek: így 450 tonna barack -helyett 118 tonnát; 250 tonna földieper helyett pedig csak 72 tonnát. Több nem termett! Ellenben 600 tonnával túllépték a 3500 tonnás zöldségkonzervgyártási _ tervüket, 900 tonnával több dzsúszt termeltek — összesen 5400 tonnányit stb. Ebből következik, ha valamiből kevesebb terem, másféle termékkel kell betölteni a konzervgyárban az eredeti listát, amely nagyon gazdag. Általában 130-at meghaladó számú termésféleség hagyja el a rima- szombati konzervgyár öt részlegét, amelyekben gyümölcsízeket, zöldséget, salátákat, gyümölcssűrítményeket, kompótokat és készleteket is tartósítanak, így tehát nem mondható, hogy a tervek túlzottan „megcsontosodhatnak“. Ha valahol, akkor a konzervgyárban rugalmas munkaszervezésre van szükség, pedig a 78 éves üzemben ez a feladat korántsem egyszerűi y 19B0 III. 10. Raktártödéi az égbolt Az a tény, hogy tavaly keve sebb gyümölcs termett, mint amennyire számítottak — bármennyire is képtelenségnek lű mk — egy szempontból akár szerencsének is mondható. Ugyanis a kompótkészítő rész leg egyetlen gépsora kedvező termés esetén nem elegendő. Raktározási lehetőségeik a nullával egyenlóek; sem a gyümöl csőt, sem a zöldséget nem tud ják hol tárolni. Mintegy hatezer tonna áru tárolásához ele gendő raktárra lenne szükségük; a gyár gépi berendezéseinek legtöbbje már rászolgált, hogy ócskavas váljék belőle, s mivel a „kinevezés“ egyre késik a csupán ebből eredő évi munkaidőkiesés 1ÜVÜU0 óra fölött volt. A nyersanyagszállítás nagyon egyen let len; a cukorgyárból viszont a gőzt kapják egyenetlenül. Mindezek egyiit lesen a terv teljesítését csakis a túlórák szamának mértéktelen gyarapításával tették lehetővé. A túlórák száma tavaly 33 000 körül mozgott. Persze, ezzel még nem merült ki a nehézségek sora. Mindez azonban nem zavarta a vállalat Liptovský Mikulášon székelő vezetőségét, hogy 1979 re 21 millióval magasabb termelési tervet írjon elő az üzemnek a korábbinál úgy, hogy mindössze négy fővel növelhették a munkáslét- számot! Súlyemelő asszonyok A gyárszemle során Gaál Mátyás, a gyümölcsízeket gyártó részleg vezetője kísér. Előbb Kovács István részlegvezetőhöz, ahol a zöldséget tartósítják különböző módon a gőzfelhőbe „burkolódzó“ lányok, asszonyok. A nyersanyag hóval keveredve érkezik — az udvarról. A részi«g a tavalyi tervét 120 fonná val teljesítette túl. Zöldbabból 1210 tonnát küldtek a piacra tartósított formában, pedig csak 600 tonna volt a terv. Szlová kia összes többi konzervgyára együttvéve nem készített ennyi zöldbabkonzervet. Persze, ezért a részleg 5773 órát dolgozott le szombatonként, vasárnaponként. Mindebből látható, hogy az asz szonyok, lányok, munkájára nem luhet panasz, pedig — enyhén szólva — nem a leg ideálisabh körülmények között dolgoznak — ahogy erre az ed digiekből is következtetni lehe tett. Láttam, amint asszonyok 70—80 kilós kosarakat emel gettek, ráadásuk nemegyszer mintegy 30 méternyire el is kell húzni ezt a súlyt. Néhány művelet a zsebszámítógépen, és má ris megvan az eredmény: egy müszfik alatt 7,8 tonna konzer- vet mozgatnak meg a nők. 49 korona 60 fillérért... Egy rész leggel arrább <i gyümölcssűrítményeket készítő nők meg ezer darab dzsem konzerválásáért, címkézéséért, csomagolásáért 31 koronát kapnak. Igaz, szabad szombaton az alapbérre még kapnak 75 százalékot, igy aztán a gyárról készült kimutatásokban a valóságnál sokkal hízelgőbb 2002 korona átlagliér szerepel. Azt tartják, az átlagok mindig elfedik a lényeget. Az ilyen számokkal érvelni legfel jebb csak íróasztaloknál lehet. Egyébként aligha lenne magya rázat arra, hogy a vállalat vezetői miért viseltetnek ilyen mostohán a rimaszombati konzervgyár munkásai, alkalmazottai iránt. Állításunk bőséges bizonyítására is sort kerítünk, a gyár dolgozóit azonban csupán a bajok orvoslása nyugtathatja «neg. MÉSZÁROS JÁNOS ( Folytat juk f Gaál Mátyás műszaki vezető a gyümölcsizkonzervek töltését ellenőrzi Megkezdődlek a tavaszi munkák Anyagmozgatás — konzervgyári módra Közép -sziloválkiia déli járá saiban a szokatlanul envks é) szakai fagyok ellenére több mezőgazdasági üzemből érkezik hír a tavaszi mimikáik meg •kezdéséről. A gépjavítás és a vetömaige/lőkésKíillés utfán im már a merőkön is szorgos munka folyik a Zsélyi (Zelov ve| Efsz-I>en. Legkorábban a 113 hektáron telepített szőlő metszését kezdték meg, moly nek 90 százalékát végezték el napjainkig. Hasonló munkaütem tapasztatható a 73 hek hektáros gyümölcsösben is, ahol a metszés munkálatain kívül folyik a téli-koratavasai permetezés is. Egy rendhagyó jelenségről is beszámolt látogatásunk alkalmával Jozef Mlynáriik elvtárs, a szövetkezet elnöke: a 2500 hektáron gazdálkodó im g y üzemben megpróbá 1 nak hasznot húzni a márciusi lél bői is. A 'kalászosok fejtrá gyázását ugyanis a hajnali-kora reggeli órákiwim végzik,amikor a gépek még kemény ta la jón dolgozhatnak. Ily módon napjainkig 150 hektárnyi területen végezték el az őszi búza, ötven hektáron az árpa és az őszi keverék fej trágyázását. Jóval előbbre tarthatnának azonban, ha a nagykürtöst (Vef- ký Krt is) Közös Agrokémiai Vállalat repülőgépe is besegítene, mint ahogyan erre ígérete* is tett. A kertészetben dolgozó asz- szonyoknak egyelőre nem kell túl korán felkelniük, hiszen az ő „szövetségesük“ nem a fagy. hanem a meleget árasztó na pocska lenne. Sajnos, napjainkban ez még hiánycikk, pedig a három hektárnyi területet elfoglaló fóliasátrak alatt az ép pen fejlődő saláta és egyéb primőráru igényelné a melegét. Az igazi tavaszi erőpróbát, persze, ebben a gazdaságban is Szélvédő sávok Türingiában Erfurt környékén 160 ezer fát és borkot ültettek el az őszszel. A felnőtt fák védelmet nyújtanak majd a szél ellen. Ezen a tájon lösztalaj borítja a síkságot. A területet a szélerózió és az aszály miatt Európa legkedvezőtlenebb mezőgazda- sági területei közé számítják. Ezt igyekeznek ellensúlyozni részben a kilométer hosszan 2—5 sorban ültetett növényzet- sávokkal, részben a víztárolóhálózattal. A meliorációs programon már tíz éve dolgoznak. A cél 120 000 hektár türingiai föld bővebben termővé tétele. A mezővédő erdősávok állománya húszféle hazai fafajtából és 22-féle bokorból áll, köztük mogyoró- és rózsabokrokból. Régi paraszti szokás szerint közbe-közbe egy-egy gyümölcsfát is ültetnek. (BUDAPRESS—ADN) Algériában. Hasonló segítséget nyújtanak Líbiának. A már működő afrikai üzemekben bolgár mérnökök, ag- ronómusok, orvosok, pedagógusok dolgoznak, hogy ottani barátaikkal közösen számolják fel mielőbb a gyarmati örökség hátrányait. Legtöbben közülük Angolában, Mozambikban és Nigériában működnek. Az egy évtizede egyre gyümölcsözőbbé váló gazdasági kapcsolatok eredményeként ma már több bolgár—afrikai közös vállalat is működik ezekben az országokban: ilyen például a GLOBFISH és az AFROCOM- MERCE bolgár—nigériai társulás. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS I Vasút Negyven évvel ezelőtt gördült végig az első vonat a mongóliai sztyeppéken. Az első vasútvonal Ulánbátort kötötte össze a nalaiki szénbánya körzettel. Jelenleg az áruszállítás 70, a személyszállítás több mint 30 százalékát a vasút bonyolítja le. A vasúti szállítás további fejlesztésére hosszú távú programot dolgoznak ki, amelynek megvalósításában a KGST-o<r- szágok — elsősorban a Szovjetunió — segítik a Mongol Népköztársaságot. (BUDAPRESS « MQNCAME) Gépek, gyárherendezések afrikai országokba Telnek az üvegek a zöldborsó gépsoron (Gyökeres György felvételei) A bolgár ipar korszerű termékeinek szerte a világon nagy a keletjük, de különösen nagyra becsülik mind ezeket, mind a bolgár szakemberek segítségét a fejlődő országokban. Az egyre bővülő kétoldalú kapcsolatok Afrika sok államában járultak hozzá a modern ipari és mezőgazdasági termelés megalapozásához. Bulgária ugyanis nemcsak gépeket szállít afrikai partnereinek, hanem komplett gyárberendezéseket is. Részt vállal ezenkívül az afrikai szakemberek közép- és felsőfokú képzésében. A „kulcsrakész“ bolgár üzemek egész sora működik már Afrikába«: Tanzániában bőrgyárak, Nigériában textilgyá- rak, de a könnyűipari üzemeken kívül élelmiszeripari, energiagazdálkodási, nehézipari gépeket, felszereléseket, gyárakat is szállít Bulgária afrikai partnereinek. Az agrár ipari központok, ba- romfikombinátok tervei mellett a bolgár AGROKOMPLEXT vízművek, völgyzáró gátak és meliorációs üzemek terveit is szállítja az érdeklődőknek. A vízellátási rendszert például bolgár, tervek alapján építik ki a tata (előkészítés és a vetés jelent i majd. Az ailapos e lökés zü lötökből arra következtethetünk, hogy e téren sem lesz feuntakadás. Pavel Čestoen ag- ronómus szerint a teljes velő- ma gszülkséglet rendel kezesük r * áll már. Az árpa-termesztés szerkezetében lényeges változás nem lesz, továbbra is a Spartan és a Korái fajták dominálnak, ezenkívül szaporítást céllal he* ven hektáron termesztenek Ka- voritot. A szövetkezet gépesí tő je. Hromada Andrej is jó hírrel szolgált: a tavaszi munkák első menet éljen szükséges valamennyi munkagépet üzemképes állapottia hozták a gépjavítók. Pillanatnyilag két Skoda típusú traktorjuk üzemképtelen a' huszonöt kerekes vontató közül, reméli k azonban, hamaro-* . san megkapják a kijavításuk-' | !h>z szükséges szelepeket és % pakolásokat. A losonci (Lučenec) járásban , nem ép|jen eszményi adottság gokkal rendelkező Rappi (Ra-? povee) Kfsz ben sem késk*ked< f tek a tavaszi kapunyitással. Indokolt is a fokozott figyelem, hiszen az elmúlt esztendei eredményeikkel nem lelhetnek elégtídf>ttok a gazdaság dolgozói. Sóky László mérnöknek, a növénytermesztési üzemág vezetőjének szavaiból is kicsen- dűl a többre-jobbra vágyás Igénye: Az elmúlt év eredményte- lensége kapcsán sokan bírál* nak bennünket, s nem is jogta« lanul, hiszen különösen a nö- vény termesztés messze elma-- radt a kitűzött feladatoktól. Six kan hajlamosak azonban — s ebben már nem értünk teljesen egyet — eredményeinket a szomszédos radkai gazdaságéval egy mérlegre tenni. Az említett gazdaságban ugyanis más nagyszabású talaj javítási munkálatokat hajtottak végre, ránk ez a beruházási program csak a jövő esztendőtől kezdődően vár. Ettől fiiggelenüj már az idén is van törleszteni valónk, s a munkálatokra való „alapos felkészülésből ítélve, úgy vé« lem sikerül majd előrelépnünk. A fiatal növénytermesztő a továbbiakban elmondotta, hogy, a kalászosok fejtrágyázását napjainkig 337 hektáron végezték el, s a tennivalókat legkésőbb március tizedikéig elvégzik. Megkezdődtek már a munkálatok a dohánytermesztésben is. Fóliasátraik alatt 80 hektáros területre nevelik majd a palántákat. Az ipari növény termesztése csak akkor kifizetődd igazán, ha minden munkafolyamatot idejében és igényesen végeznek el. A fejtrágyázáson kívül a Lé- nártfalvai (Lenertovoe) Efsz- ben is a kertészetben láttak leghamarább munkához. Üveg- házukat éppen a napokban korszerűsítik, s három hektárra bővítik fólia-gazdaságukat is* Ezekben folyik majd a palán« tanevelés a 107 hektáros szabad-kertészet számára. Á hagyományos kultúrákon — paprika, paradicsom — kívül az idén mintegy 5 hektáron termesztik a karfiolt. 24 hektáron pedig a káposztát. Végh István mérnök, a szövetkezet agronómusa elmondotta’, hogy emberek és gépek felkészültek a talajművelési és vetési munkálatokra is. A vetőmagokat már előkészítették, csupán’ lucernamagból mutatkozik Jelentős hiány. — **
