Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-06 / 56. szám, csütörtök

fozef GulbiS, a gépesítő részleg vezetője Imrich Racka gépjavítóval Gépek orvosai A tavaszi munkák megkezdése előtt egy gépjavító részlegen JÖ KARBANTARTÁS A FOLYAMATOS ÜZEMELTETÉS FELTÉTEL*: Több gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek Szinte nem is illik a köz­ponti műhely elnevezés azokra a szükségépületekre, amelyek­ben a gépjavító részleg van el­helyezve a kolta i Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulója Egységes Földművesszövetke­zetben. Évekkel ezelőtt a ló­istállókat alakították át eszter­gályos- és kovácsműhelyekké, amelyek bizony nem keltenek jő benyomást a látogatóban. Akaratlanul is felötlik a kér­dés, hogy az itteni javítók mun­kájára valóban a magas fokü kezdeményezőkészség és elkö­telezettség jellemző-e, ahogy azt az érsekújvári (Nové Zám­ky] járási mezőgazdasági igaz­gatóságon hallottam. Jozef Gul­biS, a műhely fiatal vezetője az­zal fogadott, hogy bemutat ne­kem 29 olyan embert, akik úgy­mond: a semmiből is előterem­tik amire szükség van. Majd azt magyarázta el, hogy miért is dolgoznak ilyen kedvezőtlen körülmények között. — Szövetkezetünk elsősorban az állattenyésztésben tűnik ki, ennek az ágazatnak a fejlesz­tésére fordítják a legtöbb be­ruházást is. Az állattenyésztés­ben elért eredményeinkkel, a legjobbak közé tartozunk a já­rásban. Egy hektár szántó­földre mi termeljük a legtöbb tejet, húst. A dolgozók korszerű istállókban, kulturált munka­körülmények közepette végzik munkájukat. Most például ser­téshizlaldát és irodaházat is építünk, de műhelyek is épül­nek a közeljövőben. A beruházások ilyen sorrend­jét a gépjavítók is helyeslik, akik most, a tavaszi munkák megkezdése előtt ismét bebizo­A minap két helyen gyűl­tek össze zárszámadó köz­gyűlésre a dercsikai (Juro­va) Barátság Egységes Föld- művesszöveikezet tagjai. Az egyik csoportjuk a bakai, a másik a királyfiakarcsai (Královičové Kraöany I kul- túrházban tanácskozott. En­nek az a magyarázata, hogy — nagy gazdaságról lévén szó — nincs a környéken olyan helyiség, ahol a hat­száznál is több tag egyszer re elférne. A Barátság Efsz négy évvel ezelőtt öt közös gazdaság egyesüléséből jött létre, s jelenleg a dunaszer- dahelyi (Dunajská. StredaI járás negyedik legnagyobb szövetkezete. A tanácskozás mindkét helyen össz-szövet- kezeti vonatkozásban folyt és az egész szövetkezet gaz­dálkodásáról adott számot. A vezetőség beszámolóját Ba­kán Bartal Rudolf alelnö-k is­mertette. Az elhangzottak alap­ján teljes képet alkothattunk magunknak a közös gazdaság életének mindennapjairól, azok­ról az erőfeszítésekről, ame­lyekre az egyesülés után nagy szükség volt. Az összevonás ugyanis új feltételeket terem­tett, melyek között nehezebbé vált a termelés és gazdálko­dás. A már említett erőfeszítés viszont nem volt hiábavaló, mert az elmúlt év az egyesülés óta eltelt esztendők legsikere­sebb időszakának könyvelhető el. Gabonafélékből a kedvezőt­len időiárás ellenére több mint ötven métermázsás hektárhoza­nyítöttáik, hogy akarattal sok mindent el lehet végezni. Mig másutt alkatrészhiányra beszé­lik ki magukat, addig számuk­ra a gépjavítási harmonogram íratlan törvénynek számít. Ezt meg is tartják, sőt idő előtt végeznek el egy-egy javítást. A javítók — és vezetőjük, Koloman Stacho gépesítő — nemcsak egy csoport ember, akik véletlenül találkoztak egy munkahelyen, hanem olyan egyének, akik szerelők, trakto­rosok, géplakatosok, kovácsok, esztergályosok, kombájnosOk egy személyben, s a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért verseny ez n ek. Va la men n y i ü ke t egy cél vezérli —, s ez tulaj­donképpen a vesszőparipájuk is: megmutatni, hogy tudnak valamit. Az elöregedett épüle­tekben, amelyek szerencsére jói felszereltek, mint valami bűvös barlangban, szinte cso­dákat művelnek. Imrich Racko, a már 19 éve itt dolgozó gép­javító szerint: gyógyítják a gé­peket. Tulajdonképpen ő, va­lamint Rudolf Fialka, Jozef Racko, s Ján Janeöny, a leg­fiatalabb gépjavító végzi az összes traktor és aggregátor generál- és középjavítását. Koloman Stacho nemcsak maximális teljesítményre buz­dítja a brigádtagokat, hanem egyéb tevékenységre Is. Ö ma­ga többszörös újító, s tulajdon­képpen magalapítója az újítási mozgalomnak a szövetkezetben. Elintéz mindent, így az ötle­tek gyorsan megvalósulnak. A munkabrigád tagjai, akik élén Milan Koštial gépjavító áll, old­ják meg az alkatrészek -felújí­tásának kérdéseit, továbbá a mokat értek el. A növényter­mesztés többi ágazatában is ha­sonló volt a helyzet. Csupán a cukorrépatermesztésben mutat­kozott némi lemaradás. A beszámoló részletesen fog­lalkozott az állattenyésztés múlt évi helyzetével is. Leszö­gezte, hogy egy tehéntől több mint tíz liter tejet fejtek, 17 malacot választottak el egy ko­cától, a szarvasmarháknál 97, a sertéseknél 51 dekagrammos napi felhízást értek el, s aki ért hozzá, tudja, hogy ezek jó eredmények, ük azonban még­sem elégedettek. A terv is többet irányzott elő ennél. Az 1—2 százalékos lemaradás okát a kedvezőtlen állattartási kö­rülmények, a takarmányozásban fellelhető hiányosságok rová­sára írják, de az állatokkal va­ló bánásmód sem minden eset­ben megfelelő. Ez utóbbi töb- bé-kevésbé közrejátszik abban is, hogy a teheneket már a har­madik borjú után ki kell selej­tezni. Pedig jó lenne, ha leg­alább 4—5 borjút világra hozna, s csak azután kerülne vágóhíd ra az anyaállat. A beszámolóban elismeréssel szóltak a gépjavító részleg dol­gozóinak és az építőcsoport tag­jainak a munkájáról. A gépja­vítókat külön dicséret illeti azért, mert egy-egy nehezen vagy egyáltalán nem kapható pótalkatrészt „házilag“ is el talajművelő gépek és eszközök élettartama meghosszabbításá­nak problémáját. Mindent meg­vitatnak, s ezután kezdenek dolgozni, mert ahogy mondani szokás: több ember, több ész. Legkezdeményezőbb e téren Jozéf Bakó gépjavító, aki sok­oldalú ember és ismeri szak­mája minden csínját-bínját. Nyáron szívesen segít a kom- bájnosoknak a gabonabetakarí­tásban. Azonkívül kiváló he­gesztő. Eddigi legjelentősebb újítási javaslata az utókezelő részlégén használatos gépek gyors felújításával kapcsolatos. Az újítási mozgalomba akti van bekapcsolódik Ján Zatko villanyszerelő, Ján Hlavačka kovácsmester, továbbá Jozef Róža, Rudolf Fialka gépjavítók és a Racko testvérek, Jozef és Imrich. Éppen ők tesznek leg­többet azért, hogy a gépek és egyéb műszaki berendezések mindig megbízhatóan dolgozza­nak. Mint ahogy Zoltán Kolek mérnök, a szövetkezet agronó- musa tájékoztatott, az idei nö vény vénytermesztési feladatok nagyon igényesek. Mintegy 2775 hektárnyi földterületen gazdálkodnak, ebből 780 hektá­ron termesztenek őszieket. Ezé két most fogják fejtrágyázni. Továbbá mintegy 2300 hektáron kell elvégezni a simítózást, 427 hektáron elvetni az árpát, 470 hektáron ápolni a takarmányo­kat, elvetni a cukorrépát, lu­cernát, kukoricát stb. Ezeknek a munkáknak a minőségétől nagyban függ az idei termés sorsa. Ezt valamennyien tuda tosítják, mint azt beszélgetés közben Jozef Gulbis is megerő­sítette. — Tudjuk, hogy jól előkészí­tett gépek nélkül a traktoro­sok. nem tudnának eleget ten­ni ezeknek az igényes felada­toknak. Csaknem az összes gép indulásra kész a tavaszi csúcs­munkákra. Sőt, már a tavaszi munkák második szakaszában végzendő feladatokhoz szüksé­ges gépek javításán dolgozunk. JOZEF SLUKA Ladislav Róža járatos az akku­mulátorok felújításában (A szerző felvételei) tudnak készíteni, s hogy a jó munkával ' hozzájárulnak az energiatakarékossághoz. Az ugyanis magától értetődő, hogy a jól megjavított traktor, egyéb munkagép kevesebb üzemanya­got fogyaszt... Az építőcsoport tagjai sokré­tű munkát végeznek. Nagyban hozzájárulnak az állattenyész­tés korszerűsítéséhez. Az egy- házkarcsai (Kostolné Kračany) telepen például rekordidő alatt felépítették a sertéselőhizlaldát. De hatáskörükbe tartozik az áramfejlesztő, a hídmérleg, a gazdasági épületek kivitelezése éppúgy, mint bizonyos szőlőte­lepítési munkálatok. A vezetőség beszámolójának az ismertetése után Szukái La­jos, az ellenőrző bizottság el­nöke, Dunai Mária, a személy­zeti osztály vezetője, Abrahám Dezső, a munkavédelmi bizott­ság elnöke, és más vezető dol­gozók számoltak be egy-egy szakasz tevékenységéről. Szó esett az ellenőrzés folyamán felderített hiányosságokról, amelyek még mindig fékezik az eredményesebb munkát. Fo­gyatékosságokat észleltek a csúcsmunkák megszervezéséljen és megállapították, hogy a meg engedettnél nagyobbak a beta­karítási veszteségek. A veszte­ségeket sokszor olyan csekély­ség növeli, mint a pótkocsik Időszerű problémákat megvi­tató értekezleten vettem részt Bratislavában. Szlovákia leg­jobb gépesítői előtt Štefan Stu­dený mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes mondotta el beszámolójá­ban, hogy milyen mértékben si­került gépekkel, berendezések­kel. szárítóüzemekkel köny- nyebbé és eredményesebbé ten­ni a mezőgazdasági és élelmi- szeripari dolgozók munkáját. Beszámolt arról, hogy a mező- gazdasági üzemekben a 6. öt­éves tervidőszak négy éve alatt 140 ezer szarvasmarha, 108 ezer sertés, és 144 ezer ba­romfi számára építettek istálló­kat és ólakat. Mintegy 35 ezer hektár földterület öntözését tet­ték lehetővé, új öntözőberende­zések üzembehelyezésével. Az említett négy év alatt összesen 30 milliárd korona értékű gépel vásároltak a mezőgazdasági üze­mek. Az élelmiszeriparban is to­vább folytatódott az üzemek be­rendezéseinek korszerűsítése és emellett új feldolgozó üzemek is épültek. E néhány alapvető számadat figyelembevételével feltehetjük a kérdést, hogy a gépipar mi­lyen mértékben elégíti ki a me­zőgazdasági üzemek megrende­léseit? Nagy eredménynek számít, hogy a gabonát — beleértve a szemes kukoricát is — már tel­jesen gépekkel takarítjuk be. A ny ugat-szlovákiai kerületben a cukorrépa közel száz száza­lékát is gépekkel rakták a jár­müvekre. A burgonya 36 száza­lékát takarítják már be a me­zőgazdasági üzemek dolgozói kombájnokkal és gépsorokkal. Ezzel szemben lassú ütemben gépesítik a zöldségfélék ápolá­si és betakarítási munkáit. Ko­moly gondokat okoz, hogy nincs elég eke, és más talajmű­velő eszköz, kevés a vetőgép is.­A miniszterhelyettes néhány adat felsorolásával arról tájé­koztatta a résztvevőket, hogy némileg javul a helyzet. A me­zőgazdasági üzemek a múlt év­hez viszonyítva 256 vetőgéppel kapnak többet. Továbbá 200 jár- vaszecskázót és 130 függesz­tett szecskázót, valamint 188 E-516-os gabonabetakarító kom­bájnt és 400 trágyaszórót vásá­rolhatnak. A gépesítők elégedet­ten vették tudomásul, hogy a gépellátás terén némi változás történt. Részben tehát — ha lassan is — megoldódnak a problémák, de mint a résztve­túlrakása, minek következtében leszóródik a rakomány egy ré­sze. A felszólalások alapján be­tekintést nyertünk a személy­zeti osztály munkájába. Meg­elégedéssel nyugtáztuk, hogy nagy gondot fordítanak a dol­gozók szakképzettségének nö­velésére, a káderutánpótlásra. Felkeresik a pályaválasztókat, beszélgetnek velük, hogy meg­ismertessék őket a szövetkezei életével, s megnyerjék a mező- gazdasági szakmának. Sokolda lú szociális és társadalmi tévé kenységet folytatnak. Tavaly harmincötre nőtt a szövetkezet lakásállománya. Ezekben a la­kásokban főleg állattenyésztési dolgozók laknak. A múlt évben is gondoskodtak a tagság üdül­tetéséről, a gyermekek táboro zásáról, a rászorulók gyógykc zeltetéséről. Jó munkát végzett a szövetkezet mellett működő polgári ügyek testülete. Meg szervezték a nyugdíjas tagjaik találkozóját, megajándékozták a házasságot kötött fiatal szövet kezeti tagokat stb. A balesetek száma csökkent s ez többek között a munkavé­delmi bizottság hathatós felvi lágosító munkájának is kö szönhető. A zárszámadó közgyűlés ala posan elemezte az elmúlt évi munkát, s azt a meggyőződést erősítette meg a jelenlevőkben, hogy ahol ilyen figyelemmel és részletesen szólnak a termelés gyengéiről is, ott megalapozott az új év sikeres munkája. KOVÁCS ELVIRA vők nyilatkozataiból is kitűnt, gyorsabb ütemben kellene biz­tosítani a gépellátást. Az értekezlet másik témaköre a meglevő gépek jobb karban­tartására, kihasználására, az al­katrészellátás megjavítására irányult. Arról volt sző. hogy a dolgozók a jelenlegi géppark­kal hogyan tudják megoldani feladataikat. Az embereknek a gépekhez való viszonya milyen mértékben járul hozzá a gé­pek élettartamának meghosszab­bításához. Erre a választ az értekezle­ten résztvevő gépesítők, élenjá­ró dolgozók adt^k meg. Molnár Sándor, az oroszkai (Pohronský Ruskov) Világzás Efsz gépesítő* je jó tapasztalatairól számolt be. A gépek idény utáni javítá­sával, idejében való konzervá­lásával, az alkatrészek és beren­dezések ellenőrzésével tíz szá­zalékkal meghosszabbították a gépek üzemeltetési idejét. A karbantartó részleg dolgozói és a legöntudatosabb traktorosok olyan jó munkát végeztek, hogy sikerült megtakarítaniuk 100 ezer liter üzemanyagot. A jó ta­pasztalatok alapján a jövőben rendszeresen ellenőrzik teszte­lőgéppel a traktorok állapotét, hogy elejét vegyék a nagyobb meghibásodásoknak. A gépparft dolgozói a gépek üzemeltetési idejének meghosszabbításáért jutalmat kaptak és szlovákiai méretben a versenyben első helyre kerültek. A jó karbantartás jelentősé­géről és a géphez való jó vi­szony fontosságáról beszélt Martin Strierenka, a Rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Gép- és Traktorállomás dolgozója is, aki E—512-es kombájnjával 537 hektár gabona termését takarí­totta be. Munkakezdés előtt és a munka bevégzése után min­dig alaposan átnézi gépét és elvégzi a kisebb karbantartáso­kat. Munka közben magával hordja a legsürgősebb alkatré­szeket, hogy esetleges meghibá­sodás miatt ne kelljen sokáig várnia a mozgó javítóműhelyre. Főleg a negyven fillér értékű gumitömítőket hordja magával, mert ha esetleg azok elhaszná­lódnak a gépen, akkor le kell állnia. Ha van ilyen alkatrésze, akkor a javítás csak pár per­cig tart. Szombath Ferenc és Kán Károly, a Sókszelőcei (Se- lice) Efsz traktorosai egyetér­tettek a kombájnossal, mert ők is hasonlóan végzik el a kar­bantartást. Gyorsan és szaksze­rűen javítják a gépeket. Indu­lás előtt alaposan felülvizsgál­ják a kopírozó és a karéjozó berendezéseket, hogy ilyen mó­don a lehető legkisebb veszte­séggel dolgozhassanak a gépek­kel. A múlt évben Szlovákiában a legkisebb veszteséggel és a legnagyobb területről takarítot­ták be a cukorrépát. Eredmé­nyeiket figyelembe véve a ver­senyértékelő bizottság nekik ítélte oda az első helyezést. Csóz Elemér a Nádszegi (Trs- tice) Efsz szárítóüzemének ve­zetője szintén a karbantartás jelentőségét tartja nagy fontos­ságúnak. A két szocialista munkabrigád karbantartói ün­nepnapjukat is feláldozzák, hogy a szárítóüzem három mű­szakban dolgozhasson. A gépek üzemeltetési idejé­nek meghosszabbítására és tel­jesítményük jó kihasználására minden mezőgazdasági üzemben adottak a lehetőségek, csak ezeket nem mindenütt használ­ják ki. A jobb színvonalú kar­bantartó munka végzését vi­szont olyan problémák is aka­dályozzák, amelyek megoldása nem a mezőgazdasági gépjaví­tókon múlik. A miniszterhelyet­tes elmondotta például, hogy az idénymunkák megkezdése előtt a gépek 15—20 százaléka álta­lában minden évben megjaví- tatlan. Ez azt jelenti, hogy 100 traktorból 15 vagy 20 tétlen­ségre van ítélve. Ezen a hely­zeten pedig minél gyorsabban változtatni kellene. BALLA JÓZSEF ALKOTÓ LÉGKÖRBEN Nyíltan feltásták a fogyatékosságokat is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents