Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-05 / 55. szám, szerda

A REPÜLŐGÉPEK KARBANTARTÄSÄNAK ÜJ KORSZAKA Számottevő költségmegtakarítás TUDNI ÉS MERNI Különböző termelő ágazatok, többek között az építőipar, a vegyipar, a fafeldolgozó ipar és a közszükségleti ipar képviselői tanácskoztak az elmúlt hetekben az idei felada­tokról. Az ipari tárca párt-gazdasági aktívaértekezletén Alojz Kusalík, az SZSZK iparügyi minisztere részletesen elemezte a múlt évi eredményeket, és felsorolta, mi min­dent igényel társadalmunk az idei feladatok megvalósítása során. Mint annyi más párt- és szakmai tanácskozáson, ezúttal is ezek a szavak hangzottak el a leggyakrabban és a legnagyobb hangsúllyal: minőség, hatékonyság, eszköz- hasznosítás, exportképesség, munkahelyi aktivitás és kez­deményezőkészség. Az országos értekezleteket most hasonló tárgykörű vál­lalati, üzemi, részleg! tanácskozások követik, amelyeken ugyanazok a kifejezések hangzanak el majd a leggyak­rabban, mint az ágazati tanácskozásokon. Azzal a különb­séggel, hogy míg az utóbbiakon inkább összegezően, álta­lánosítva fogalmazták meg a követelményeket, addig az üzemi, vállalati szinten megtartott tanácskozások fő köve­telménye a konkrétság. Az adott termelő részleg, üzem vagy vállalat viszonylatában kell tehát szólni, hogy mit ér- lenek a minőség fogalma alatt, hogy milyenek az elkép­zelések és a feladatok a hatékonyság növelésével kapcso­latban, hogy milyen intézkedések foganatosításával akarják növelni a gyár termékeinek exportképességét stb. A rosszul előkészített vállalati értekezletek legfőbb is­mérve, hogy csak a központi szinten elhangzott nézeteket ismétlik meg, mintha a beszámolókat készítőket nem is érdekelné, hogy az általuk irányított gazdasági egységek­ben mi történik. Jó színvonalú viszont az az értekezlet, amelynek előkészítésekor megkérdezik a szakmunkást, a műhelyvezetőt, a technikust stb., hogy a véleménye szerint mit lehetne és kellene tenni az adott szakaszon a termelés hatékonyságának növeléséért, a minőség színvonalának emeléséért. Ahol nem ismerik meg alaposan a termelést nehezítő okokat, nem elemzik azokat a munkaszervezés, az anyagellátás, a műszaki fejlesztés szempontjából, ott visszafogottabb lesz a kezdeményezés is. A nyílt légkörű, építő bírálat jegyében zajló értekezle­teken, tanácskozásokon felszínre kerülnek a jó ötletek és a fogyatékosságok egyaránt. Közös megvitatásuk pedig már egy lépés a jó ötlet sikeres megvalósítása, illetve a fogyatékosság felszámolása felé. Ahol a szakmunkás a saját szempontjából ugyanúgy hozzászól egy bizonyos ter- jnék gyártásával kapcsolatos észrevételekhez, mint a gép- szerkesztő, ahol a tudás és a tapasztalat egészséges koc­kázatvállalással párosul, ott gyorsabban haladnak előre a minőség javítása, a hatékonyság növelése és a többi el­engedhetetlen követelmény kielégítése terén. Az újba, az eddig szokatlanba pedig csak az vághat bele, aki tájékozott, megfelelő tudományos felkészültséggel rendelkezik. Elengedhetetlen követelmény például ma már a kutató intézetek és a termelő vállalatok közti együtt­működés is. Ahol ez hiányzik — mint azt több értekez­leten hangsúlyozták —, ott előbb vagy utóbb probléma merül fel a termékek minőségével, exportképességével kap­csolatban. Így volt például az egy időben világszerte kere­sett textilipari gépeinkkel kapcsolatban is. Keresték, hogy mi az oka az irántuk való érdeklődés lanyhulásának, s rá­jöttek, hogy a Texíilgépipari Kutatóintézet és az Elitex textilgépgyártó vállalat között meggyengült az együttmű­ködés, így a gyártó vállalat számára leszűkült a tudás forrása, s érthetően az új bevezetésében is bizonytalanabbá, bátortalanabbá vált. A tájékozottság tehát a kezdeményezés fontos alapja. A különböző szintű értekezleteket pedig mindenütt olyan fogúmmá kell változtatni, amelyen a jó ötletek feltárásáé a fő szerep. Az üzem, a vállalat, az egész népgazdaság érdekében. PAKOZDI GERTRĎD Jelentősen növelték a tejtermelést Tapasztalatból tudjuk, hogy lé* giforgalmi társaságunk sze­mélyszállító repülőgépein öröm az utazás. A kényelem, a gyor- saság jellemzi őket. Nem cső» da tehát az irántuk tanúsított érdeklődés nemcsak az utasok, hanem azok részéről is, akik szabad idejükben a Ruzenéi repülőtéren erre a célra fenn* tartott magaslatról gyermekeik­kel együtt gyönyörködnek a gé' pék méltóságteljes fel- és le­szállásában. Különösen a kor­szerű II 62 típusú gépnek akad sok tisztelője. Hiszen a 13 mé­ter magas, 53 méter hosszú négymotoros óriás — szárnyai­nak fesztávolsága meghaladja a 42 métert — valósággal lát­ványosságszámba megy. Csak kevesen gondolnak ar­ia, hogy milyen rátermettséget és szaktudást igényel az ilyen bonyolult szerkezetű gép terve­zése, berendezésének szerkesz­tése, szerelése, karbantartása és javítása is. Ha elérkezik a generáljavítás ideje — ez pe­dig idővel minden gépnél el­kerülhetetlen —, akkor ezeket a munkákat eddig a legmegbíz- hatóbban alkotói, vagyis azok végezték el, akik a repülőgép bölcsőjénél álltak. Generáljavítás helyett Ez a sors várt az IL 62 típu­sú OK ABD Košice jelzésű gép­re is, amelyet — miután majd­nem 17 000 órát töltött a leve­gőben és 5478-szor ért földet, Taskentbe kellett volna küldeni generáljavításra. Csakhogy a szovjet szakemberek a mi szak­embereinkkel szerzett sokéves kedvező tapasztalataik alapján feleslegesnek tartották ezt a hosszú utat. Véleményük sze­rint ugyanis a gép élettartama a Ruzynéi repülőtér jól felsze­relt hangárjában generál javítás nélkül is biztonságosan meg- hosszabbítható. A hazai légiforgalmi társaság történetében teliát ez az első repülőgép, amelyen egyelőre fe­leslegesnek bizonyul a generál­javítás és ezúttal először fordul elő az is, hogy az erre a célra kidolgozott speciális módszert a szovjet szakemberek a mie­inkkel együttműködve nem a Szovjetunióban, hanem nálunk alkalmazták. — Nagy megtiszteltetés szá­munkra ez a bizalom —■ utal a négy hónapra előirányzott bo­nyolult munkák irányításával megbízott Jirí Kafka, az F han­gárban november közepe óta folyó lázas tevékenységre. «-» Célunk — mondja —-, hogy le* hetőleg végérvényesen elke­rüljük az NK 8—4 típusú moto­rok generáljavítását, anélkül, hogy ezzel veszélyeztethetnénk a gép biztonságos üzemeltetését és ha ez sikerül, akkor a te­temes idő- és költségmegtaka­rítást tekintve, nem hiába fá­radozunk. Nyolcszáz órás előkészületek A1 hangárok csarnokaiban szokatlan kép tárul a látogató szeme elé. A hatalmas IL 62-t, amely nemrégen még tízezer méter magasban szelte át az óceánt, egyelőre ponyvával le­takarva várja a hozzáértő ke­zek beavatkozását. A tízezer­nél is több főbb alkatrész szí­nültig megtölti a hangár min^ den zegét-zugát. Ember legyen a talpán, aki ismét összeállítja őket. De Jírí Kafka eloszlatja kételyeimet. A gép leszerelését hosszas elő­készületek előzték meg. A sze­relők lelkiismeretesen felké­szültek feladataik teljesítésére. Erről tanúskodnak a nyilván­tartási kártyák is. Minden al­katrészről külön kártyát vezet­nek, amelyről leolvasható a sze­relő neve, az alkatrész állapo­ta és az is, hogy milyen javí­tást igényel. Semmi sem bíz­ható a véletlenre. A következe­tes ellenőrzést itt mindenki ter­mészetesnek, sőt elengedhetetlen követelménynek tartja. Amerre járok, fúró- és sze­gecselőgépek zajától, berende­zések és készülékek búgásától visszhangzik a hangár. Az al­katrészek és a különböző anya. goik hibáinak leleplezése az el­lenőrző műszerek feladata. A gép diagnosztizálása, illetve állapotának megállapítására előirányzott 800 óra meglehe­tősen hosszú idő ugyan, hiszen már a szakemberek gyakorlott tekintete is sok mindent el­árul, mégsem lenne eléggé megbízható ez az ellenőrzés az ultrahang és a röntgenkészü­lék tájékoztatásai nélkül. Két­ségtelen ugyanis, hogy a leg­csekélyebb mulasztás, vagy ha­nyagság jóvátehetetlen követ­kezményekkel járna. Tetemes idö- és költségmegtakarítás A gép szétszerelt fedélzetén a legkülönbözőbb foglalkozási ágakat képviselve, egymást ki­egészítve szoronganak a szűk helyen a dolgozók. Mintha csak valamilyen kórházi műtétet vé­geznének, árgus tekintettel vizsgálják az egyes darabokat, hogy figyelmüket a legkisebb hiba se kerülje el. A kábele­ket vizsgálják, amelyeknek hossza néhány kilométerre be­csülhető. Egyharmaduk vár ki­cserélésre, de a villanyszerelők már távozóban vannak. Nem­sokára az új padlózatra, a fa­lakra és a mennyezetre is sor kerül —■ mondják a dolgozók. A pilóták kabinját is egyelő­re a villanyszerelők foglalják el. Ismerik feladataikat csak­úgy, mint az asztalosok, kár­pitosok, lakkozók. A repülőgépek karbantartá­sában, illetve javításában kez­dődő új korszak a szakemberek véleménye szerint kb. 40 száza­lékos költségmegtakarítást eredményez, tehát olyan össze­get, amely a népgazdaság szempontjából semmiképpen sem lebecsülendő. További lehetőségek Ezzel magyarázható, hogy a légiforgalmi társaság vezetősé­ge nem elégszik meg kezdeti sikereivel. A szovjet repülő- gépipar vezetőségével és szak­embereivel együttműködve, a Jovábbi lehetőségek figyelembe vételével, hasonló munkamód­szerrel a többi, elsősorban a TU 134 A és a JAK 40 típusú gé­pek javítását is tervbe vette. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy a Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saság a XV. pártkongresszus határozatait teljesítve, a repü­lőgépek üzemelése hatékonysá­gának lényeges növeléséhez is hozzájáruljon. De ezen túlme­nően dolgozóinak együttműkö­dése a szovjet szakemberekkel a tapasztalatcserét és szakisme­reteik lényeges fokozását is le­hetővé teszi. A Szovjetunió ön­zetlen segítségét tehát ezen a téren is nagyra becsüljük és — amint az nemegyszer bebizo­nyosodott — nélkülözhetetlen­nek tekintjük. KARDOS MARTA A tervezettnél többet... (CSTK) — A Revúcai Textil­ipari Vállalat dolgozói sikere­sen teljesítették az év első két hónapjának tervét. Áruter­melési tervüket csaknem 102 százalékra teljesítették, s egy­millió 895 ezer korona értékű árut termeltek terven felül. Ez az eredmény főként a népszerű Rekos szőnyeg gyártásának kö­szönhető. Az év eleje óta a vál­lalat több mint 65 000 négyzet- méter ilyen szőnyeget adott a piacra terven felül. A vállalat dolgozói januárban és februárban export-tervüket is teljesítették. Az idei évre tervezett hatmillió négyzetmé­ter szőnyegből egymillió 200 ezer négyzetméter exportra ké­szül. Mint másutt az országban, a Felső-csallóköz mezőgazdasági üzemeiben is februárban tar­tották az elmúlt esztendő gaz­dasági eredményeinek számba­vételét és az idei feladatok is­mertetését. Ez alkalomból láto­gattunk az elmúlt napokban mi is Békére (Mierovo), hogy meg­hallgassuk a viszonylag kedve­zőtlen talajadottságok között gazdálkodó, de mégis jó ered­ményeket felmutató egységes földművesszövetkezet zárszám­adó taggyűlésén elhangzotta­kat. A beszámolót Andrássy Sán­dor mérnök, az efsz elnöke ter­jesztette elő. Elöljáróban ki­emelte, hogy a 823 hektáros, jobbára kavicsos mezőgazdasági földterületen gazdálkodó szö­vetkezetben a tavalyi szélsősé­ges időjárási körülmények el­lenére viszonylag jó gazdasági eredmények születtek, hiszen a 21 millió 120 ezer korona ér­tékű bevételi tervüket 22 millió 13 ezer koronára teljesítették. A növénytermesztésben az utób­bi 8 év leggyengébb gabonater­mése okozta a csalódást, pe­dig az öntözőberendezéseik ka­pacitását is kihasználták. Ezzel szemben kukoricából a helyi adottságokat figyelembe véve rekordtermésnek számító 66 mázsát értek el hektáronként, s így a járás legjobb kukorica^ termesztő gazdaságai közé ke­rültek. Az állattenyésztésben elért eredményeket pedig a szövet­kezet elnöke így összegezte: „Az itt dolgozók átérezlék a rájuk háruló megnövekedett feladatok nagyságát, ezért időt és fáradságot nem ismerve dol­goztak, hogy teljesíteni tudják a tervezett termelési mutató­kat. Ennélfogva a társadalom asztalára a tervezett 810 ezer liter tej helyett 968 ezret és tervezett 378,7 tonna hús he­lyett 401,5 tonna húst adtunk el.“ Elsősorban a tejtermelés nagyarányú növekedése szem­beötlő, hiszen az egy tehénre tervezett 3800 liter évi tejho­zammal szemben elérték a 4465 literes fejési átlagot. Ez­zel az eredménnyel járási vi­szonylatban a harmadik hely­re kerültek. — Itt említhetjük meg többek között Orbán Ist­ván, Józan Péter, Tóth István, Bognár János, Kunyi László, Farkas Valéria, Bognár Unna, Bartalos Ágnes állatgondozók és fejők neveit, akik példaadó munkával érték el az egy te­hénre eső napi 12,5 liter körüli fejési átlagot. De említést ér­demel még Kis Márta és Csivri Etela sertésgondozó is; ők a rájuk bízott állománynál elér­ték a napi 66, illetve 65 deka­grammos súlygyarapodást. A vitában Veszprémy Imre mérnök, főagronómus elsősor­ban a gyenge gabonatermés okaira mutatott rá, megállapít­va, hogy a meglevő öntözőrend­szer kapacitása nem kielégítő, másodsorban a növények vetés­forgóját is gondosabban kell megtervezni. Karika Imre mér­nök pedig az állattenyésztést bíráló megjegyzéseikhez fűzött magyarázatában kiemelte, hogy a viszonylagos magas állatel­hullást egy járványos megbete­gedés okozta, de az istállók to­vábbi korszerűsítésére is na­gyobb gondot kell fordítani. Kopasz László mérnök, gépe­sítő az ésszerűbb takarékossá­got, illetve a hatékonyság el­veinek szigorúbb megtartását szorgalmazta. Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára el­sősorban a XV. pártkongresszus határozatai között szereplő ga­bonaprogram mielőbbi megva­lósítására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a járásban tavaly az ismert kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt saj­nos a tervezettnél • mintegy 35 ezer. tonnával kevesebb gabona termett és ez a kiesés főleg az állatállományt érintő takar­mányalap minőségére hat ked­vezőtlenül. Eredményes évet zártak tehát a Békéi Efsz-ben és derűlátóan tervezik az idei feladatokat. MÉRI ISTVÁN A dél-csehországi vállalatok dolgozói az idei év első napjaitól kezdve nem csupán a minőségi mutatók teljesítésére összponto­sítják figyelmüket, hanem a szocialista és tőkés államokba irá­nyuló exportrendelés rendszeres teljesítésére is. A Strakonicei Motorkerékpárgyár már elküldte a Szovjetunióba a CZ-350 kubatú- rás motorkerékpárok első, 1500 darabból álló küldeményét. Felvé- telünkön Miroslav Krigar elszállítás előtt műszaki ellenőrzésre készíti elő a motorkerékpárokat (.J, Kruliš felvétele — CStKJ Kommentáljuk

Next

/
Thumbnails
Contents