Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-05 / 55. szám, szerda
A REPÜLŐGÉPEK KARBANTARTÄSÄNAK ÜJ KORSZAKA Számottevő költségmegtakarítás TUDNI ÉS MERNI Különböző termelő ágazatok, többek között az építőipar, a vegyipar, a fafeldolgozó ipar és a közszükségleti ipar képviselői tanácskoztak az elmúlt hetekben az idei feladatokról. Az ipari tárca párt-gazdasági aktívaértekezletén Alojz Kusalík, az SZSZK iparügyi minisztere részletesen elemezte a múlt évi eredményeket, és felsorolta, mi mindent igényel társadalmunk az idei feladatok megvalósítása során. Mint annyi más párt- és szakmai tanácskozáson, ezúttal is ezek a szavak hangzottak el a leggyakrabban és a legnagyobb hangsúllyal: minőség, hatékonyság, eszköz- hasznosítás, exportképesség, munkahelyi aktivitás és kezdeményezőkészség. Az országos értekezleteket most hasonló tárgykörű vállalati, üzemi, részleg! tanácskozások követik, amelyeken ugyanazok a kifejezések hangzanak el majd a leggyakrabban, mint az ágazati tanácskozásokon. Azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbiakon inkább összegezően, általánosítva fogalmazták meg a követelményeket, addig az üzemi, vállalati szinten megtartott tanácskozások fő követelménye a konkrétság. Az adott termelő részleg, üzem vagy vállalat viszonylatában kell tehát szólni, hogy mit ér- lenek a minőség fogalma alatt, hogy milyenek az elképzelések és a feladatok a hatékonyság növelésével kapcsolatban, hogy milyen intézkedések foganatosításával akarják növelni a gyár termékeinek exportképességét stb. A rosszul előkészített vállalati értekezletek legfőbb ismérve, hogy csak a központi szinten elhangzott nézeteket ismétlik meg, mintha a beszámolókat készítőket nem is érdekelné, hogy az általuk irányított gazdasági egységekben mi történik. Jó színvonalú viszont az az értekezlet, amelynek előkészítésekor megkérdezik a szakmunkást, a műhelyvezetőt, a technikust stb., hogy a véleménye szerint mit lehetne és kellene tenni az adott szakaszon a termelés hatékonyságának növeléséért, a minőség színvonalának emeléséért. Ahol nem ismerik meg alaposan a termelést nehezítő okokat, nem elemzik azokat a munkaszervezés, az anyagellátás, a műszaki fejlesztés szempontjából, ott visszafogottabb lesz a kezdeményezés is. A nyílt légkörű, építő bírálat jegyében zajló értekezleteken, tanácskozásokon felszínre kerülnek a jó ötletek és a fogyatékosságok egyaránt. Közös megvitatásuk pedig már egy lépés a jó ötlet sikeres megvalósítása, illetve a fogyatékosság felszámolása felé. Ahol a szakmunkás a saját szempontjából ugyanúgy hozzászól egy bizonyos ter- jnék gyártásával kapcsolatos észrevételekhez, mint a gép- szerkesztő, ahol a tudás és a tapasztalat egészséges kockázatvállalással párosul, ott gyorsabban haladnak előre a minőség javítása, a hatékonyság növelése és a többi elengedhetetlen követelmény kielégítése terén. Az újba, az eddig szokatlanba pedig csak az vághat bele, aki tájékozott, megfelelő tudományos felkészültséggel rendelkezik. Elengedhetetlen követelmény például ma már a kutató intézetek és a termelő vállalatok közti együttműködés is. Ahol ez hiányzik — mint azt több értekezleten hangsúlyozták —, ott előbb vagy utóbb probléma merül fel a termékek minőségével, exportképességével kapcsolatban. Így volt például az egy időben világszerte keresett textilipari gépeinkkel kapcsolatban is. Keresték, hogy mi az oka az irántuk való érdeklődés lanyhulásának, s rájöttek, hogy a Texíilgépipari Kutatóintézet és az Elitex textilgépgyártó vállalat között meggyengült az együttműködés, így a gyártó vállalat számára leszűkült a tudás forrása, s érthetően az új bevezetésében is bizonytalanabbá, bátortalanabbá vált. A tájékozottság tehát a kezdeményezés fontos alapja. A különböző szintű értekezleteket pedig mindenütt olyan fogúmmá kell változtatni, amelyen a jó ötletek feltárásáé a fő szerep. Az üzem, a vállalat, az egész népgazdaság érdekében. PAKOZDI GERTRĎD Jelentősen növelték a tejtermelést Tapasztalatból tudjuk, hogy lé* giforgalmi társaságunk személyszállító repülőgépein öröm az utazás. A kényelem, a gyor- saság jellemzi őket. Nem cső» da tehát az irántuk tanúsított érdeklődés nemcsak az utasok, hanem azok részéről is, akik szabad idejükben a Ruzenéi repülőtéren erre a célra fenn* tartott magaslatról gyermekeikkel együtt gyönyörködnek a gé' pék méltóságteljes fel- és leszállásában. Különösen a korszerű II 62 típusú gépnek akad sok tisztelője. Hiszen a 13 méter magas, 53 méter hosszú négymotoros óriás — szárnyainak fesztávolsága meghaladja a 42 métert — valósággal látványosságszámba megy. Csak kevesen gondolnak aria, hogy milyen rátermettséget és szaktudást igényel az ilyen bonyolult szerkezetű gép tervezése, berendezésének szerkesztése, szerelése, karbantartása és javítása is. Ha elérkezik a generáljavítás ideje — ez pedig idővel minden gépnél elkerülhetetlen —, akkor ezeket a munkákat eddig a legmegbíz- hatóbban alkotói, vagyis azok végezték el, akik a repülőgép bölcsőjénél álltak. Generáljavítás helyett Ez a sors várt az IL 62 típusú OK ABD Košice jelzésű gépre is, amelyet — miután majdnem 17 000 órát töltött a levegőben és 5478-szor ért földet, Taskentbe kellett volna küldeni generáljavításra. Csakhogy a szovjet szakemberek a mi szakembereinkkel szerzett sokéves kedvező tapasztalataik alapján feleslegesnek tartották ezt a hosszú utat. Véleményük szerint ugyanis a gép élettartama a Ruzynéi repülőtér jól felszerelt hangárjában generál javítás nélkül is biztonságosan meg- hosszabbítható. A hazai légiforgalmi társaság történetében teliát ez az első repülőgép, amelyen egyelőre feleslegesnek bizonyul a generáljavítás és ezúttal először fordul elő az is, hogy az erre a célra kidolgozott speciális módszert a szovjet szakemberek a mieinkkel együttműködve nem a Szovjetunióban, hanem nálunk alkalmazták. — Nagy megtiszteltetés számunkra ez a bizalom —■ utal a négy hónapra előirányzott bonyolult munkák irányításával megbízott Jirí Kafka, az F hangárban november közepe óta folyó lázas tevékenységre. «-» Célunk — mondja —-, hogy le* hetőleg végérvényesen elkerüljük az NK 8—4 típusú motorok generáljavítását, anélkül, hogy ezzel veszélyeztethetnénk a gép biztonságos üzemeltetését és ha ez sikerül, akkor a tetemes idő- és költségmegtakarítást tekintve, nem hiába fáradozunk. Nyolcszáz órás előkészületek A1 hangárok csarnokaiban szokatlan kép tárul a látogató szeme elé. A hatalmas IL 62-t, amely nemrégen még tízezer méter magasban szelte át az óceánt, egyelőre ponyvával letakarva várja a hozzáértő kezek beavatkozását. A tízezernél is több főbb alkatrész színültig megtölti a hangár min^ den zegét-zugát. Ember legyen a talpán, aki ismét összeállítja őket. De Jírí Kafka eloszlatja kételyeimet. A gép leszerelését hosszas előkészületek előzték meg. A szerelők lelkiismeretesen felkészültek feladataik teljesítésére. Erről tanúskodnak a nyilvántartási kártyák is. Minden alkatrészről külön kártyát vezetnek, amelyről leolvasható a szerelő neve, az alkatrész állapota és az is, hogy milyen javítást igényel. Semmi sem bízható a véletlenre. A következetes ellenőrzést itt mindenki természetesnek, sőt elengedhetetlen követelménynek tartja. Amerre járok, fúró- és szegecselőgépek zajától, berendezések és készülékek búgásától visszhangzik a hangár. Az alkatrészek és a különböző anya. goik hibáinak leleplezése az ellenőrző műszerek feladata. A gép diagnosztizálása, illetve állapotának megállapítására előirányzott 800 óra meglehetősen hosszú idő ugyan, hiszen már a szakemberek gyakorlott tekintete is sok mindent elárul, mégsem lenne eléggé megbízható ez az ellenőrzés az ultrahang és a röntgenkészülék tájékoztatásai nélkül. Kétségtelen ugyanis, hogy a legcsekélyebb mulasztás, vagy hanyagság jóvátehetetlen következményekkel járna. Tetemes idö- és költségmegtakarítás A gép szétszerelt fedélzetén a legkülönbözőbb foglalkozási ágakat képviselve, egymást kiegészítve szoronganak a szűk helyen a dolgozók. Mintha csak valamilyen kórházi műtétet végeznének, árgus tekintettel vizsgálják az egyes darabokat, hogy figyelmüket a legkisebb hiba se kerülje el. A kábeleket vizsgálják, amelyeknek hossza néhány kilométerre becsülhető. Egyharmaduk vár kicserélésre, de a villanyszerelők már távozóban vannak. Nemsokára az új padlózatra, a falakra és a mennyezetre is sor kerül —■ mondják a dolgozók. A pilóták kabinját is egyelőre a villanyszerelők foglalják el. Ismerik feladataikat csakúgy, mint az asztalosok, kárpitosok, lakkozók. A repülőgépek karbantartásában, illetve javításában kezdődő új korszak a szakemberek véleménye szerint kb. 40 százalékos költségmegtakarítást eredményez, tehát olyan összeget, amely a népgazdaság szempontjából semmiképpen sem lebecsülendő. További lehetőségek Ezzel magyarázható, hogy a légiforgalmi társaság vezetősége nem elégszik meg kezdeti sikereivel. A szovjet repülő- gépipar vezetőségével és szakembereivel együttműködve, a Jovábbi lehetőségek figyelembe vételével, hasonló munkamódszerrel a többi, elsősorban a TU 134 A és a JAK 40 típusú gépek javítását is tervbe vette. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság a XV. pártkongresszus határozatait teljesítve, a repülőgépek üzemelése hatékonyságának lényeges növeléséhez is hozzájáruljon. De ezen túlmenően dolgozóinak együttműködése a szovjet szakemberekkel a tapasztalatcserét és szakismereteik lényeges fokozását is lehetővé teszi. A Szovjetunió önzetlen segítségét tehát ezen a téren is nagyra becsüljük és — amint az nemegyszer bebizonyosodott — nélkülözhetetlennek tekintjük. KARDOS MARTA A tervezettnél többet... (CSTK) — A Revúcai Textilipari Vállalat dolgozói sikeresen teljesítették az év első két hónapjának tervét. Árutermelési tervüket csaknem 102 százalékra teljesítették, s egymillió 895 ezer korona értékű árut termeltek terven felül. Ez az eredmény főként a népszerű Rekos szőnyeg gyártásának köszönhető. Az év eleje óta a vállalat több mint 65 000 négyzet- méter ilyen szőnyeget adott a piacra terven felül. A vállalat dolgozói januárban és februárban export-tervüket is teljesítették. Az idei évre tervezett hatmillió négyzetméter szőnyegből egymillió 200 ezer négyzetméter exportra készül. Mint másutt az országban, a Felső-csallóköz mezőgazdasági üzemeiben is februárban tartották az elmúlt esztendő gazdasági eredményeinek számbavételét és az idei feladatok ismertetését. Ez alkalomból látogattunk az elmúlt napokban mi is Békére (Mierovo), hogy meghallgassuk a viszonylag kedvezőtlen talajadottságok között gazdálkodó, de mégis jó eredményeket felmutató egységes földművesszövetkezet zárszámadó taggyűlésén elhangzottakat. A beszámolót Andrássy Sándor mérnök, az efsz elnöke terjesztette elő. Elöljáróban kiemelte, hogy a 823 hektáros, jobbára kavicsos mezőgazdasági földterületen gazdálkodó szövetkezetben a tavalyi szélsőséges időjárási körülmények ellenére viszonylag jó gazdasági eredmények születtek, hiszen a 21 millió 120 ezer korona értékű bevételi tervüket 22 millió 13 ezer koronára teljesítették. A növénytermesztésben az utóbbi 8 év leggyengébb gabonatermése okozta a csalódást, pedig az öntözőberendezéseik kapacitását is kihasználták. Ezzel szemben kukoricából a helyi adottságokat figyelembe véve rekordtermésnek számító 66 mázsát értek el hektáronként, s így a járás legjobb kukorica^ termesztő gazdaságai közé kerültek. Az állattenyésztésben elért eredményeket pedig a szövetkezet elnöke így összegezte: „Az itt dolgozók átérezlék a rájuk háruló megnövekedett feladatok nagyságát, ezért időt és fáradságot nem ismerve dolgoztak, hogy teljesíteni tudják a tervezett termelési mutatókat. Ennélfogva a társadalom asztalára a tervezett 810 ezer liter tej helyett 968 ezret és tervezett 378,7 tonna hús helyett 401,5 tonna húst adtunk el.“ Elsősorban a tejtermelés nagyarányú növekedése szembeötlő, hiszen az egy tehénre tervezett 3800 liter évi tejhozammal szemben elérték a 4465 literes fejési átlagot. Ezzel az eredménnyel járási viszonylatban a harmadik helyre kerültek. — Itt említhetjük meg többek között Orbán István, Józan Péter, Tóth István, Bognár János, Kunyi László, Farkas Valéria, Bognár Unna, Bartalos Ágnes állatgondozók és fejők neveit, akik példaadó munkával érték el az egy tehénre eső napi 12,5 liter körüli fejési átlagot. De említést érdemel még Kis Márta és Csivri Etela sertésgondozó is; ők a rájuk bízott állománynál elérték a napi 66, illetve 65 dekagrammos súlygyarapodást. A vitában Veszprémy Imre mérnök, főagronómus elsősorban a gyenge gabonatermés okaira mutatott rá, megállapítva, hogy a meglevő öntözőrendszer kapacitása nem kielégítő, másodsorban a növények vetésforgóját is gondosabban kell megtervezni. Karika Imre mérnök pedig az állattenyésztést bíráló megjegyzéseikhez fűzött magyarázatában kiemelte, hogy a viszonylagos magas állatelhullást egy járványos megbetegedés okozta, de az istállók további korszerűsítésére is nagyobb gondot kell fordítani. Kopasz László mérnök, gépesítő az ésszerűbb takarékosságot, illetve a hatékonyság elveinek szigorúbb megtartását szorgalmazta. Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára elsősorban a XV. pártkongresszus határozatai között szereplő gabonaprogram mielőbbi megvalósítására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a járásban tavaly az ismert kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt sajnos a tervezettnél • mintegy 35 ezer. tonnával kevesebb gabona termett és ez a kiesés főleg az állatállományt érintő takarmányalap minőségére hat kedvezőtlenül. Eredményes évet zártak tehát a Békéi Efsz-ben és derűlátóan tervezik az idei feladatokat. MÉRI ISTVÁN A dél-csehországi vállalatok dolgozói az idei év első napjaitól kezdve nem csupán a minőségi mutatók teljesítésére összpontosítják figyelmüket, hanem a szocialista és tőkés államokba irányuló exportrendelés rendszeres teljesítésére is. A Strakonicei Motorkerékpárgyár már elküldte a Szovjetunióba a CZ-350 kubatú- rás motorkerékpárok első, 1500 darabból álló küldeményét. Felvé- telünkön Miroslav Krigar elszállítás előtt műszaki ellenőrzésre készíti elő a motorkerékpárokat (.J, Kruliš felvétele — CStKJ Kommentáljuk
