Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-04 / 54. szám, kedd

LEVELEZŐINK ÍRIÁK EGY JÁRÁS ÉLETÉBŐL Jól kezdték az 1980-as évet a Kassa (Košice)-vidéki járás központilag és a nemzeti bi­zottságok által irányított vál­lalatai és üzemei. Januárban hiánytalanul teljesítették az idei terv részfeladatait. A gyógyfürdőjéről híres Stó- szon Z-akció keretében felépült az 1.6 millió korona értékű új orvosi rendelő. Szepsiben (Moldava nau Rod vou) 12 millió korona befekte tésse! megkezdik a művelődési ház második szakaszának építé­sét. ötszáz személyt befogadó nagyterem és korszerű házas* Eredményes együttműködés Kosfái Károlyné az alapisko­la igazgatója és Pathó József pedagógus sokat tesz azért, hogy a muzslai (Mužla) tanu­lók tárgyi tudása gyarapodjon és tökéletesedjék szlovák nyelvtudásuk. Ennek érdeké­ben levélben több közép-szlo­vákiai iskolát felkerestek. Oľ­ga Šagátová, a brusnói alap­iskola igazgatója megértette a hasznos kezdeményezés lénye­gét. A brusnói pedagógusok is elfogadták a felajánlott barát­ságot. Azóta a két iskola kö­zöt ci együttműködés szépen fej­lődik. Kezdetben csak a 6—9. osz­tályok tanulói leveleztek. Edita Duriančíková javaslatára egy éve már az alsó tagozatosok is bekapcsolódtak az akcióba. A barátságot elmélyítik a gya­kori találkozások. A gyerekek, szülők, pedagógusok között jó kapcsolat alakult ki. Közösen szervezik az év végi kirándu­Kiállítások A nyitrai (Nitra) kerületi képtár február végén a Prágai Nemzeti Galériával megnyitot­ta a fan Zrzavý cseh festőmű­vész képeiből rendezett kiállí­tást. A több mint ötven olaj- festmény megtekintése után a látogatók képet alkothatnak Zrzavý művészeti profiljáról. t t t Sikert aratott Nyitrán a Kul­túra és Pihenés Parkja gondo­zásában megrendezett Lengyel- ország a KGST-ben című ki­állítás. Mártonvölgyi László lásokat úgy, hogy a diákok reggeltől estig együtt lehet­nek. Kölcsönös látogatásaik so­rán a brusnói gyerekek meg­ismerkedtek Párkány (Štúrovo) környékével, megcsodálták a Dunán úszó hajókat, a inuzs- laiak pedig élvezték Btusnón a fürdő vizét és megilletödötten állták körül a fasizmus áldo­zatainak emlékművét Nemec- kában. Sok szülő — sajnos, még nem mindegyik — támogatja ezt a sokoldalúan előnyös és na­gyon hasznos kapcsolatot. Nyárra csereüdüléseket szer­veznek, s a barátság örvende­tes eredménye a gyerekek nyelvtudásán jól felmérhető. Lényeges a javulás. (Jlrich Gyuláiié ságkötő-terem is lesz az új épületben. Družstevná pri Hornáde köz­ségben tavaly 24. közös és 473 egyént vállalást teljesítettek. 189 4U6 órát dolgoztak társa­dalmi munkában és 5 102 490 korona értéket állítottak elő. Ez idei vállalásuk értéke 3 281 194 korona. Most 25 kö­zös és 517 egyéni vállalást tet­tek. Minden erejüket a sport­stadion építésének befejezésére és az új iskola építésére össz­pontosítják. fíukooec, Malá Lodina és Vyšný Čaj községekben a volt iskolai épületek átalakításával, Družstevná pri Hornáde köz­ségben egy régi épület megvá­sárlásával és átalakításával óvodát nyitottak. Mecenzéjen (Medzev) egy régi lakást újí­tottak fel és 30 gyermek ré­szére bölcsőde nyílt benne. Bukovec, Ploské és Vyšný Kla­tov községekben az óvodák mellett étkezdék működnek. Poproö községben pedig torna­terem épült. Iván Sándor Példás könyvtáros Šušláné Kemény Ibolya 1956-tól vezeti a felsőszeli (Horné Saliby) könyvtárat. Kezdetben nagyon nehéz dolga volt. Nélkülözték a megfelelő helyiséget, s az olvasóknak sem volt miből válogatniuk. Ma azonban már a járás leg­jobban működő könyvtára. Ta­valy 500 olvasó 14 ezer köny­vet kölcsönzött ki. A könyv­táros az iskolával együtt a csehszlovák—szovjet barátsá­gi hónapban beszélgetést szer­vezett Lenin elvtárs életéről, a CSEMADOK helyi szerveze­tével pedig író—olvasó''talál­kozót. jó munkájáért többször kitüntették. F. Szabó Béta JÓ MUNKÁT VÉGEZNEK A száznégy éves nagyma- gyári (Zlaté Klasy) tűzoltó szervezetet járásszerte a leg­jobbak között emlegetik. Nem­csak a tűzesetek megelőzése terén mutatnak fel dicséretes eredményeket, hanem a szer­vezet két felnőtt, egy ifjúsági és egy pionír raja is évok óta a különböző taktikai gyakorla­tokon és versenyeken sikere­sen szerepel. A falu jó hírne­vét öregbíti a nagyedszázada megalakult tűzoltó fúvószene­kar is. Legutóbb a nyitnál (Nit­ra) aratóünnepélyen szerepel­tek szép sikerrel. A 67 tagú szervezetből a múlt évben tizenhatan megszerezték a Példás tűzoltó jelvény har­madik, nyolcán pedig a máso­dik fokozatát. Felszerelésük és a vízszivaty- tyúzásra alkalmas helyek kar­bantartásán évente sok szá? óra társadalmi munkát végez­nek. Bekapcsolódnak a falu- szépítési és -fejlesztési akciók­ba is. — Jó munkát végeznek, pél­damutató a tevékenységük — mondotta Vári Aladár a tűzol­tószervezet járási titkára a nagymagyari önkéntes tűzol­tókról. Méri István Szülési segély ismételt szülésnél H. I.: Második gyermekét 25 hónapon belül szülte, tehát jo gosan megkapta az 1965/143 számú hirdetmény módosított 45. §-a értelmében a szülést segélyt 26 héten át abban az összegben, mint első gyermeke esetében. Második szülése után 12 hó­napra megszülte harmadik gyermekét. Az idézett rendel­kezés értelmében újból folyó­sították szülési segélyét az elő­ző segély összegében. Most 19 hónapon belül újból szülni fog. Kérdi, mire lesz igénye? Mivel munkaviszonya az egész idő alatt fennállt s mind­egyik újabb szülés esetében teljesítette a szülés előtti utol­só két évben a 270 biztosított nap feltételét, az idézett ren­delkezés értelmében ismét igé­nye lesz az előző szülés idején folyósított fizetett szülést sza­badságra. Foglalkozási betegség K. I.: Kereset kiegészítés, az­az a korábbi átlagkeresete és a kifizetett részleges vagy tel­jes rokkantjáradéka + a ke­resete közötti különbözet ak kor illeti meg, ha foglalkozási betegségről van szó. Az ön esetében tehát csak akkor, ha a foglalkozási betegségek kli­nikája (kórházi osztálya) az Ön megbetegedését ilyennek is­meri el. Az igényt ennek ke­letkezésétől számított egy éven belüt kell érvényesíteni, külön­ben a munkaadó az elévülés kifogásával élhet. Ha az efsz biztosítva van az ilyen felelősség következmé­nyeivel szemben, akkor a kár­talanítást zömében a biztosító köteles viselni. Ajánljuk, for­duljon ügyvédhez. Ha betegsé­ge foglalkozási jellegű és en­nek ellenére az efsz nem is­merné el kártalanítási kötele­zettségét, először az efsz-ben működd békéltető bizottsághoz kell fordulnia. Ha 30 napon belül nem kötnének egyezsé­get, az ügyet letárgyalás és döntés végeit át kell tenni a járásbírósághoz. Özvegyi járadék csökkentése Sz. A.: Három éve özvegy, most 51 éves és az efsz-ben főként a növénytermesztésben dolgozik. Két gyermeke már kereső, harmadik gyermekére pedig nemrég szüntették be az árvajáradék folyósítását, mivel mint harmadéves ipari tanuló havonta több mint bruttó 780 koronát keres. A családi pót­lékot sem folyósították. özvegyi járadékát, mivel még nem töltötte be 57. évét, csak akkor nem csökkentenék, ha egy-egy naptárt évben csak 180 munkanapon át dolgozna. Ha saját öregségi nyugdíjá­nak emelése érdekében érde­mes lenne egész évben dolgoz­nia, akkor számolnia kell az­zal, hogy özvegyi járadékát annak az összegnek a felével csökkentenék, amennyivel a fi­zetés bruttó összege és az öz­vegyi járadéka összeadva meg­haladja a havi 1500 koronát. Kisajátítás B. I.: Ha a kisajátított ház­helyek közé beékelődött és a házhelytulajdonosok által hasz1 nálatba vett területet utólag a hnb nem sajátítaná ki (vásá­rolná fel), vételi ajánlatukat tegyék meg a házhelytulajdo­nosoknak. Ehhez természetesen kell a hnb és az efsz hozzá­járulása is és szükséges a geo­metriai felosztási terv Egyéb­ként Önök a kisajátítást nem igényelhetik. Munkajogi panasz J. S.: Jogi természetű pana­szával a munkajogban jártas jogászhoz (ügyvéd, bíró, járási szakszervezeti tanács Jjfrfiásza stb.) forduljon. Üzemi baleset kártalanítása L. I.: Mint 67 éves öregségi nyugdíjas tartós munkaviszony­ban dolgozott. Üzemi baleset következtében betegállományba helyezték, mert bal kezét nein tudja használni. Üzemi balese­tét a munkaadó vállalat köteles kártalanítani. Joga van fájda­lomdíjra, a társadalmi érvénye-* sülés megnehezülése címén já­ró térítésre. Mindkét juttatást a kezelőorvos vagy a kórház adja meg pontokban. Betegállo­mányának ideje alatt igénye van a kifizetett táppénz és az átlagkeresete közti különbözet- re, a betegállomány megszűnte után elesett keresetére, a bal­eset előtti átlagkeresete és a baleset alapján megállapított részleges vagy teljes rokkantjá­radéka + a keresete közötti különbözetre arra az időre, amíg feltehető, hogy mint öreg­ségi nyugdíjas tovább dolgozott volna (általában a 70. év be­töltéséig). Ha munkaadó vállalata olyan munkahelyre tenné, ahol nem lenne keresetkiesése, akkor er­re a kiegészítésre igénye nincs. A keresetkiegészítés 2500 ko­ronáig teljes összegben jár, a korábbi magasabb átlagkereset esetében a 2500 koronát meg­haladó összeg felerészéig. Ha üzemi balesetét munka­adó vállalata nem ismerné el, akkor igényeit legkésőbb az egyes részigények esedékessé­gétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni a járásbíró­ságon, ha a vállalat üzemi bij zottsága melleit van döntőbí­ráskodási bizottság, akkor en­nél. Dr. F. J. Tevékeny szervezet Eredményes évet zárt a CSE­MADOK martosi (Martovce) helyi szervezete. Tavaly szép eredményt ért el a Keszeg Ist­ván vezette Hajnal népi tánc- együttes. Különböző ünnepsé­geken és versenyeken szere­peltek. Tevékeny volt a nem­rég magalakult fóvószenekar is. A szervezet érdekes előadá­sokat és kiállításokat rende­zett Kiemelkedő esemény volt a Martos múltja, jelene és jö­vője képekben című kiállítás. A gyűlések, előadások után mindig gazdag kulturális műsor következett, amelyen fellépett a színjátszó csoport, a citera- zenekar, a menyecskekőrus. a fúvószenekar, valamint a népi táncegyüttes. A szervezet az idén továbbra is nagy gondot fordít az elő­adások, a kiállítások megren­dezésére, s egy színdarab be­tanulását is vállalták. Zsigó Anna JOBBAN GONDOZZUK A RÉTEKET ÉS LEGELŐKET Szervezetten Kiskéren (Malý Kiar) meg alakult a SZISZ falusi szerve­zete. A fiatalok eddig sem tét lenkedtek. A könyvtárban gyü­lekeztek. és Lipták Zsuzsa könyvtáros vezetésével állami ünnepek és politikai évfordu lók tiszteletére programot ké­szítettek. Egész estét be’öltő műsort is begyakoroltak A tár­sadalmi munkától sem riadtak vissza. Február eleién három kis­lány elvállalta a szervezés gondját, s ma már az ifjúság Lehotkai Lívia elnök irányítá­sával Kiskéren is saját klubhe­lyiségében. alaposan megfon­tolt tartalmas munkaterv meg­valósításán fáradozik Sikeres volt Az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószerek káros hatása címmel 'rendezett kérdés felelet est. A tagság — 48 fiatal — türelmetlenül várja, a tervbe vett előadáso­kat a duklai csatáról, a feb­ruári eseményekről. Leninről 110. születésnapja alkalmából stb. Tóth Károly Az Új Szó 1980. január 22-én közölte a „Jobban gondozzuk a réteket és legelőket“ című írást, Balla József tollából. Töb­bek között ez áll benne: „A rétek és legelők termésé­nek növeléséről, a távlati ter­vekről beszélgetünk Ondrej Tomka mérnökkel, a Banská Bystrica-i Rét- és Legelőgazdál­kodási Kutató Intézet igazgató­jával ... Az igazgató a további beszélgetés során lehangoló adatokat közöl. Az egyik, hogy közel 80 000 hektáron .motoros kaszák“ hiánya miatt, évek óta nem kaszálták le a füvet. A másik, hogy 1965 óta 45 000 hektárral csökkent a rétek és legelők területe.“ Ma amikor a „zöldmező-gaz­dálkodást“ propagáljuk annak lényegét kívánjuk megértetni, úgy hiszem, a fentiekhez nem szükséges különösebb kommen­tárt fűzni. Azonban nem elég csak tudósítani a már megtör­tént esetekről Véleményem szerint az ügy még a nemzeti bizottságok ellenőrző szervei­hez is tartozik, hiszen népgaz­dasági károkról van szó. Ügy vélem, nem árt, ha az alábbiakban kissé részletezzük a legelő és a rét fogalmát, mert az ezekkel kapcsolatos írásokban erről általában nem esik szó. Mi a legelő? A legelő olyan gyepterület, amelynek fűtermését friss álla­potban, sarjadás közben az ál­latokkal való legeltetés által hasznosítjuk. A kaszáló, illetve rét fűtermését ellenben csak virágzáskor kaszáljuk le, és szénát készítünk belőle, majd megszárított állapotban etetjük fel az állatokkal. A legelő és rét azonban nem­csak a fűtermés felhasználásá­nak mód iában különbözik egy­mástól, hanem főleg abban, hogy a legelő növényzete jó részben más mint a rété. A le­gelőn általában több a fűféle, ellenben kevesebb a hereféle, mert az utóbbiak a lerágást és a ti prést, a fehérherén ikívül, nem jól bírják. A legelőn túl­nyomó a dús levélzetű törpe, lágy, ún. aljfű, a réten pedig a szálas takarmány az uralko­dó. A legelőn a füvek tovább élnek mint a réten, ahol mag­ba mennek és életerejük java­része ebben kimerül. A legelőn ugyanis a növények életereje fokozódik, mert lerágás miatt magba menni, nem tudnak, fenntartási ösztönüknél fogva azonban mindenképpen arra tö­rekszenek. Éppen ezért a le­gelőn levő növények jobban is sarjadnak, jobban bírják a le­rágást és tiprást. mint a réti növények. Ebből az következik, hogv a legelő gyepezete a ta­lajt a kiszáradás és a külső sé­rülések ellen jobban megvédi, mint a kaszáló gyérebb és dur­vább növényzete. Persze csak akkor van ez így ha a legelő kellő ánolásbnn és gondozásban részesül. A legelő megjavításához gon­dozásához és rendszeres hasz­nálatához Dedie alanos szakér­telem szükséges. A ■ legfonto­sabb tppndők közé tartozik a gondozás, a talajvédelem, a trágyázás a talajjavítás, a ta- laiművfilés. a gvenesítés. gon- dosknrtás ri7 állatok včdnlrripr'V és ellátásáról stb KMHSKÖ T.*SZLÖ, agrármérnök 19H0 III. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents