Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-29 / 76. szám, szombat
SALVADOR A helyzet rendkívül feszült Három miniszter lemondott 0 A BVT nyilatkozata (ČSTK) — A salvadori dolgozók tömegesen vesznek részt az általános sztrájkban, amelyet Oscar Romero érsek meggyilkolása elleni tiltakozásul a Néptömegek Forradalmi Koordinációs Bizottsága (CRM) hirdetett meg. San Salvadorban és az ország több városában csaknem teljesen leállt az ipari termelés, megbénult a közlekedés. A főváros utcáin kormánykatonák és rendőrök cirkálnak páncélautókon. San Miguelben, Ciudad Arteben és Santanában katonai és rendőri razziákat tartottak, melyek során legkevesebb 18 személyt gyilkoltak meg. A CRM vezető képviselői a mexikói Excelsior című lapnak adott interjújukban elmondották, hogy Salvadorban közeleg a katonai-polgári junta elleni döntő harc. Hozzáfűzték, hogy a salvadori oligarchia és a hadsereg reakciós erői az Egyesült Államok támogatásával minden erejükkel a megtorló intézkedések elleni tiltakozások elnyomására törekszenek. A rendkívül feszült belpolitikai helyzetet súlyosbítja az Egyesült Államok folytatódó beavatkozása Salvador bel* ügyeibe. Robert White San Salvadort amerikai nagykövet bejelentette, hogy a junta még ezen a héten újabb tízmillió dollár pénzügyi „támogatást“ kap Washingtontól. Oscar Menjivar gazdaságügyi, Eduardo Colindre oktatásügyi miniszter és lorge Villacorta mezőgazdasági miniszterhelyettes tegnap benyújtotta lemondását. Ezzel a lépésükkel a polgári-katonai junta megtorló akciói ellen tiltakoztak. Menjivar, aki a Salvadori Kereszténydemokrata Párt tagja és Villacorta, aki viszont független politikus, Costa Ricába repült. A szintén kereszténydemokrata Colindre Mexikóba távozott . A Béke világtanács Helsinkiben nyilatkozatot tett közzé, amelyben határozottan elítéli a salvadori érsek meggyilkolását, és arra szólít fel, hogy erősítsék a szolidaritást a salvadori hazafiak harcával. Roniero érsek meggyilkolását különböző országok társadalmi és politikai szervezetei ts elítélték. ISMÉT KÁDÁR JÁNOS AZ MSZMP KB ELSŐ TITKÁRA Leonyid Brezsnyev távirata (ČSTK) — Mint arról beszámoltunk, csütörtökön befejezte mimikáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Csütörtök délután a kongresz- szus zárt ülésen választotta meg a párt új központi szerveit. Az MSZMP új Központi Bizottsága ismét Kádár Jánost választotta meg első titkárrá. Az MSZMP KB Politikai BiHolland felszólalás Becsben A l>écsi Hofburgban csütörtökön plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások részvevői. Az ülésen J. W. de Vos, a holland küldöttség vezetője szólalt fel. De Vos felszólalása azt bizonyította, hogy a Nyugat igyekszik kitérni az alapvető kérdések megvitatása elől, és az úgynevezett „kísérő intézkedéseket“ próbálja előtérbe állítani. Mint a lengyel küldöttség képviselője ezzel kapcsolatban kijelentette, a szocialista országok nem ellenzik a „kísérő intézkedések“ megvitatását. Ennek azonban a legszorosabb kapcsolatban kell lennie a bécsi tárgyalások fő témájával. (TASZSZ) zottsága tagjának a Központi Bizottság első ülésén Aczél Györgyöt, Benke Valériát, Gáspár Sándort. Havasi Ferencet, Kádár Jánost, Korom Mihályt, Lázár Györgyöt, Losonczi Pált, Maróthy Lászlót, Méhes Lajost, Németh Károlyt, Óvári Miklóst és Sarlós Istvánt választotta meg. Az MSZMP KB Gyenes Andrást, Havasi Ferencet, Korom Mihályt, Németh Károlyt és Óvári Miklóst választotta meg titkárává. A 25 tagú Központi Ellenőrző Bizottság elnöke Bru- tyó János lett. Csütörtök este az új Központi Bizottság tagjai találkoztak az MSZMP kongresszusán részt vett testvérpártok (küldöttségeivel. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára táviratban üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, tisztségébe való újraválasztása alkalmából. A távirat: ban Leonyid Brezsnyev hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióban Kádár Jánost a népi Magyarország vezető képviselőjeként, harcedzett forradalmárként és internacionalistaként, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeként és a Szovjetunió hű barátjaként ismerik és tisztelik. Leonyid Brezsnyev nagyra értétkelte Kádár János személyes hozzájárulását a szovjet—magyar barátság fejlődéséhez és meggyőződését fejezi ki, hogy a szovjet—magyar együttműködés a jövőben is fejlődik és elmélyül. A moszkvai Pravda a CSKP KB 15. üléséit» (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja politikailag, ideológiailag és szervezésileg egységes. A párt politikáját támogatja a Nemzeti Front valamennyi szervezete és a csehszlovák nép óriási többsége, emeli ki Gustáv Husák beszédéből a moszkvai Pravda tegnapi száma a Központi Bizottság 15. üléséről szóló tudósításában. A lap a továbbiakban tájékoztat a CSKP KB Elnökségének a politikai nevelő és az ideológiai munka színvonala további emeléséről szóló jelentéséről, amelyet Vasil BiTak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára terjesztett elő. A moszkvai Pravda megjegyzi: a jelentés hangsúlyozza, hogy sokoldalúan fejlődnek a kapcsolatok a CSKP és az SZKP, Csehszlovákia és a Szovjetunió népei között. „Az internacionalizmus példája tettekben mutatkozik a Szovjetunió lpnini kommunista pártja megalakulásának kezdetétől. önzetlen segítségének, tstvériségének és szolidaritásának köszönhetjük mi is, hogy fejleszthetjük Csehszlovákiában a szocializmust, örvendhetünk gyümölcseinek“ — idézi a moszkvai Pravda a CSKP KB Elnökségének jelentését. Sikertelen köröüiaci értekezlet (ČSTK) — Brüsszelben csütörtökön kudarccal fejeződött be a közöspiaci országok mező- gazdasági minisztereinek kétnapos ülése. Míg a mezőgazdasági termelők a a felvásárlási ár 7,9 százalékos emelését követelték (ez megfelelne a termelési kiadások (megnövekedéséneik), az EGK illetékes bizottsága csak 2,4 százalékos emelést javasolt. A mezőgazdasági miniszterek Brüsszelben csak abban állapodtak meg, hogy ideiglenesen meghosszabbítják a tejtermékek és a marhahús eddigi árainak az érvényét. Katasztrófa az Északi-tenorén (ČSTK) — Az Északi-tengeren levő Alexander Keiland műszigetet, ahol a norvég kőolajtársaság munkásszállója volt, a viharos szét és a hatalmas hullámok felborították. A katasztrófa idején a szigeten 225 személy tartózkodott. Norvég és brit hajók és helikopterek eddig 108 embert mentettek meg. További 30 embert láttak egy mentőcsónakban, hét holttestet dobott partra a tenger, 80 munkásról azonban még mindig nem tudnak semmit. Félő, hogy többségük a szálló mozijában rekedt, amely a víz alá süllyedt. A TASZSZ az iráni külügyminiszter nyilatkozatáról A TASZSZ hírügynökség csütörtökön kommentárban foglalkozott Ghotbzadeh iráni külügyminiszter nyilatkozatával, amelyben — mint a TASZSZ rámutat — a miniszter igencsak különös kijelentéseket tett. A külügyminiszter először kifejtette saját elképzeléseit az Afganisztánnal kapcsolatos „sokoldalú tárgyalásokra“ vonatkozóan (Irán és a Szovjetunió között, Irán és Afganisztán között, Irán és — mint mondotta — a „forradalmi“, de valójában ellenforradalmi afgán szervezetek között, valamint esetleg Irán, Pakisztán és Kína között.) Az iráni miniszter ezt követően teljesen alaptalanul kijelentette, hogy állítólag ezt a kezdeményezést összehangolták a Szovjetunióval. Sőt mi több, azt hangoztatta, hogy Irán és a Szovjetunió — úgymond — egyetértésre jutott az afganisztáni rendezés valamiféle elveire vonatkozóan, beleértve a „semlegesség“, rákény- szerítését az országra. Ghotbzadeh — megpróbálva meggyőző erőt kölcsönözni a szovjet álláspont általa történő, enyhén szólva önkényes értelmezésének — a Szovjetunió Iráni nagykövetével folytatott megbeszéléseire hivatkozott. E megbeszélésekre valóban sor került, de semmi közük mindahhoz, amiről mostani nyilatkozatában az iráni fél nézeteit ismertette, egyáltalán nem említett olyan kérdéseket, amelyekkel kapcsolatosan korábban nyilvánosan állást foglalt. A szovjet fél — akárcsak más országok képviselőivel létesített kapcsolatfelvétel során — az iráni külügyminiszter előtt is kifejtette a Szovjetunió elvi álláspontját az Afganisztánnal kapcsolatos helyzet politikai rendezésére vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a tényleges rendezés mellett száll síkra, olyan rendezés mellett, amely a helyzetet előidéző okok felszámolására, azaz az Afganisztán elleni agresszív akciók, illetve az ország belügyeibe való mindenfajta beavatkozás hatékony és szavatolt megszüntetésére irányulna. A szovjet fél pozitívan értékelte a Ghotbzadeh által a Szovjetunió nagykövete előtt kifejtett arra vonatkozó iráni készséget, hogy az afganisztáni kormánnyal megvitassák az Afganisztán belügyeibe való külső be nem avatkozás kérdését. Egyidejűleg leszögezte: Afganisztánra vonatkozóan semmilyen kérdés nem vitatható, illetve oldható meg az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának megkerülésével, a kormány részvétele nélkül. A szovjet fél csakis ilyen körülmények között kész arra, hogy véleménycserét folytasson az iráni féllel, s ezt világosan kifejtette Ghotbzadeh előtt. Felmerül a kérdés, miért volt szükség a Szovjetunió álláspontjának elferdítésére? Kinek és milyen ügynek használ ez? Ami a szovjet—iráni kapcsolatokat illeti, a Szovjetunió e kapcsolatok fejlesztéséért és elmélyítéséért száll síkra. Támogatja az iráni nép mindazon lépéseit, amelyek az ország függetlenségének és szuverenitásának megszilárdulására irányulnak, következetesen fellép az Irán belügyeibe való külső beavatkozási kísérletek ellen. 50 ÉVES SALVADOR KOMMUNISTA PÁRTJA AZ OSZTÁLYHARC ÉLÉN S alvador népe ezekben a hetekben igen súlyos, sőt talán döntő ütközetet vív hazai elnyomóival, azok washingtoni tanácsadóival és segítőivel. Éppen Salvador Kommunista Pártja az, amely a marxizmus—leninizmus eszméivel felvértezve és számos kemény összecsapástól megedzve az előrelátás, a tudatosság és a harci hatékonyság maximumát viszi bele ebbe a küzdelembe. Salvador Kommunista Pártjának ötven éve a nehéz és áldozatos munka hosszú időszakát jelenti, amely csak fokozatosan hozza' meg felbecsülhetetlen gyümölcseit. Indokolt, történelmileg megalapozott optimizmus volt jellemző azonban már a marxista—leninista köröknek és a baloldali szakszervezeteknek azokra a képviselőire, akik éppen ötven évvel ezelőtt alapították meg ennek a nem nagy, de jelentős közép- amerikai országnak a kommunista pártját. A párt rövid időn belül hatalmas politikai erővk vált, amely befolyással volt számos munkás- és parasztszervezet tevékenységére. A párt kezdeményezésére alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szervezet és a Nemzetközi Vörös Segély salvadori szekciója. Az M. Hernandez Martinez tábornok reakciós katonai diktatúrája ellen 1932 januárjában ösztönösen kitört népi felkelésnek nem volt reális reménye a sikerre, mert előkészítése nem volt kielégítő, és még nem alakult ki az igazi forradalmi helyzet. így értékelte ezt a párt, ennek ellenére azonban elveihez híven csatlakozott a népfelkeléshez, és az élére állt. Hernandez Martinez tábornoknak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada segítségével sikerült elfojtania a felkelést. A Fehér Gárda egységei a harcok során és főként azt követően barbár módon több mint 20 ezer munkást, parasztot és diákot gyilkoltak le. A terror áldozatává lett a kommunista pártnaik csaknem az egész vezetősége — a legendás hírű Augusto Farabundo Marti, Alfonso Luna, Mario Zapata és mások. A salvadori felkelés, ha vereséggel végződött is, Latin- Amerika egyik legnagyobb forradalmi megmozdulása volt a harmincas években. A nép nem adta fel a harcot. És a kommunisták, akik nagy erkölcsi tekintélyre tettek szert a dolgozók körében, ismét ott álltak a küzdelem élvonalában. 1944. április 2-án a néptömegek támogatásával felkelt a salvadori fegyveres erőik egy része a Her- nandez-diktatúra ellen. A felkelést ugyan elfojtották, de a május 9-én meghirdetett általános politikai sztrájk megdöntötte a katonai diktatúrát. A kommunista párt és más haladó erők kiléptek az illegalitásból. A kommunisták kezdeményezésére és közvetlen részvételével megalapították a Dolgozók Nemzetközi Szövetségét, amely csakhamar az egyedüli egységes szakszervezeti központ lett. Salvador hosszú éveken át sokat szenvedett a kegyetlen Amerika-barát katonai diktatúrák uralma alatt. Ezek számára azonban egyre nehezebb volt hangzatos frázisokkal és ígéretekkel becsapni a népet. Még kevésbé sikerült ez a választási eredmények meghamisításával, ahogy az 1972 februárjában történt. Az elnök- választáson ugyanis az ellenzéki nemzeti szövetség jelöltje, Jósé Duarte győzött, de a kormány a választások eredményeit érvénytelennek minősítette, s a szavazatok újbóli ösz- szeszámlálása után a reakció jelöltjét, Armando Molinát hirdette ki győztesnek. A salvadori nép egységes, az igazi függetlenség eléréséért és haladó változások megvalósításáért vívott küzdelemben. És Salvador Kommunista Pártja, amely most ünnepli megalapításának 50. évfordulóját, más baloldali szervezetekkel együtt a lelke ennek a harcnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Salvador Kommunista Pártja Központi Bizottságának a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A szovjet kommunisták szolidaritásukat fejezik ki a kommunista párttal és valamennyi demokratikus, antiimperialista erővel, amelyek Salvadorban az ország szabadságáért és függetlenségéért küzdenek hangsúlyozza a távirat. Salvador Kommunista Pártja fél évszázados tevékenységével tartósan beírta magát az ország történelmébe — állapítja meg az SZKP KB üdvözlő távirata. OLDRICH POSPÍŠIL A KÖZEL-KELETI HELYZETRŐL ÉS A PALESZTIN MOZGALOM TÁMOGATÁSÁRÓL Jasszer Arafat Delhiben (ČSTK) — Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadító Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap kétnapos látogatásra Delhibe érkezett. A palesztin vezetőt első hivatalos indiai látogatására Indira Gandhi miniszterelnök hívta meg. Jasszer Arafat látogatása során Delhiben találkozik Nilam Szandzsiva Reddi államfővel, Indira Gandhi miniszterelnökkel, Naraszimha Rao külügyminiszterrel és más hivatalos személyiségekkel. Tárgyalásainak középpontjában a nemzetközi helyzet, mindenekelőtt a közel- keleti probléma áll. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, a megbeszélések mindenekelőtt a palesztin mozgalomnak nyúj-< tott indiai támogatás bővítésének lehetőségeiről folynak. Jasszer Arafat indiai látogatására röviddel azután kerül sor, hogy az indiai kormány a hét elején teljes diplomáciai státust biztosított a PFSZ delhi képviseletének, amire korábban csak az arab és a szocialista országokban volt példa. Az indiai kormánynak e politikai gesztusát és a palesztin vezető látogatását az indiai sajtó és több társadalmi szervezet kedvezően fogadta. CYRUS VANCE AZ AMERIKAI KATONAI ERŐ NÖVELÉSÉT SZORGALMAZZA (ČSTK) — Cyrus Vance amerikai külügyminiszter az amerikai szenátus külügyi bizottságában védelmezte a Carter-kormányzat külpolitikáját, amelynek következetlenségét és főleg az enyhülésre és a világbékére gyakorolt negatív hatását nemcsak a világ haladó közvéleménye és egyre több amerikai bírálja, hanem az Egyesült Államok több nyugat-európai szövetségese is. Vance ugyan azt állította, hogy a Carter-kormány nem mondott le az enyhülés támogatásáról, és nem kívánja a hidegháború visszatérését, de ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy az amerikai külpolitika fő vonása az Egyesült Államok katonai erejének a fejlesztése kell, hogy legyen. „Gazdasági téren áldozatokat kell hoznunk, hogy növelhessük a fegyverkezési kiadásokat“ — mondotta Vance. Három és fél órás beszédében Vance megerősítette, hogy az amerikai külpolitika továbbra is az USA „létérdekeinek“ megvédésére fog összpontosítani. „A világgazdaság bizonytalanságára való tekintettel nem nézhetjük tétlenül, hogy a létfontosságú nyersanyagforrások külső erők ellenőrzése alá kerülnek“ — mondotta Vance, s kijelentette: „Érdekeink azt kívánják, hogy készek legyünk ellenállni , a Szovjetunió egyre növekvő kül-* földi befolyásának“*
