Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-25 / 72. szám, kedd
Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól A beszámolót Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára terjesztette elő Hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai eseményéhez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Feladatom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszámolóját, amely a kongresszusi küldötteknek átadott előzetes írásos jelentés és a benyújtott határozati javaslat figyelembe vételével készült. A Központi Bizottság az 1978. áprilisában elvégzett közbülső számvetésében éppen úgy, mint most, a felkészülés időszakában, kritikusan és önkritikusan elemezte a pártnak és vezető testületeinek munkáját, ellenőrizte a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelentheti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt elfogadott propramnyilatkozat- ban megjelölt távlati célok irányában fejlődik. A párt a XI. kongresszus által kijelölt úton haladt. Az előreláthatónál nagyobb nehézségeket leküzdve a szocialista építőmumkában jelentős eredményeket értünk el minden területen. Népünk előbbre jutott a szocialista társadalom építésében, hazánk, a Magyar Népköztársaság erősö dött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szóvá a Központi Bizottság köszönetét mond a párt tagságának és párton kívüli szövetségeseinknek, a magyar munkásosztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, egész népünknek azért a helytállásáért, céltudatos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak, a világ velünk együtt iküzdő haladó erőinek, a Magyar Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködésért, amellyel népünk munkáját támogatták. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusának, erősítse meg pártunk politikai irányvonalát, és a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek megoldása biztosítja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fejlődését. A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocialista közösség országai jelentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, internacionalis^ ta összefogásuk, közös fellépésük döntő tényezője a békéért, a társadalmi haladásért vívott világméretű harcnak. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az elmúlt öt évben tovább szilárdult internacionalista egységünk a világ első szocialista államával, az emberi haladás ügyének fő támaszával, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbonthatatlan barátsága még erősebb lett. Ez nagyszerűen kifejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett múlt évi látogatásának minden mozzanatában. ürülünk, hogy ebből az alkalomból ismét Magyarországon üdvözölhettük igazi barátunkat, a béke és a haladás ügyének kiemelkedő harcosát, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat. A magyar—szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szocialista céljaink, alapvető érdekeink közössége. Sokoldalú kapcsolataink, együttműködésünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A beszámolási időszak történelmi jelentőségű eseménye volt a szabadságáért küzdő testvéri vietnami nép győzelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság létrejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyzetet teremtett Délkelet-Ázsiában. Kambodzsa és Laosz népe előtt megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti fel- emelkedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszabadító és demokratikus forradalmi mozgalmak sikereit és kifejezte a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek az újgyarmatosítók és minden fajta agresz- szor ellen folytatott harcával. Rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság a nemzetközi élet jelentős tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi előrehaladásukért. A nemzetközi helyzetet befolyásoló tényezők között szólni kell arról is, — folytatta az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — hogy az elmúlt években tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága, éleződtek a tőkés országok belső ellentmondásai, erősödött az energia- és nyersanyagforrásokért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapitalista világrendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkés országokban is mutatkozó gazdasági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagyarányú munkanélküliség következtében súlyosbodnak a dolgozókra háruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az utóbbi időben a nemzetközi helyzet éleződött, újra a hidegháború idejéből ismert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események kapcsán — általános szovjetellenes, antikommu- nista, a szocialista társadalmi rend ellen irányuló propaganda-kampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel. A moszkvai olimpia elleni fellépésük is ezt a célt szolgálja. Ami Afganisztánt illeti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai segítséget kért, és ezt a Szovjetunió — a nemzetközi joggal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már világosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítség- nyújtás okai megszűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivonására. A jelenlegi nemzetközi feszültségek előidézői valójában azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi haladással szemben álló imperialista erők, amelyek nyomban Helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők külpolitikai lépései is. Nacionalista, he- gemonista törekvéseiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, nyíltan együttműködnek a nemzetközi imperializmus szélsőséges, agresszív köreivel. Népünk határozottan elítélte a szocialista Vietnam elleni kínai agresz- sziót, amely nemcsak a vietnami és a ikínai népnek, hanem a szocializmus általános érdekeinek is súlyos károkat okozott. A nemzetközi helyzet kiélezésére, egy újabb fegyverkezési hullám elindítására törekvő imperialista körök tévednek számításaikban, amikor katonai fölényük kivívását, elvesztett pozícióik visszaszerzését tervezgetik. A Szovjetunió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lépést megtesznek szabadságukért, függetlenségük, szocialista vívmányaik védelméért, békés építő terveik valóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és béke- szerető erők összefogásával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés megvédésére, egy új fegyverkezési hullám elindításának, egy új világháború kirobbantásának megakadályozására. A haladó, demokratikus békeszerető erők hatalmasak és növekszenek, a reakció próbálkozásai megtörnek rajtuk. Most minden ország, minden nép érdekének az telel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. A Varsói Szerződés Szervezete nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megvalósításáért dolgozik. Azt tartjuk, hogy a tervezett madridi találkozóra konstruktív szellemben kell készülni, síkraszállni egy olyan európai értekezlet mielőbbi megtartásáért, amely bizalomerősítő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT-II., a hadászati támadó fegyvereket korlátozó szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi törvénybeiktatását, az újabb közép-hatósugarú rakéták telepítésére hozott NATO-döntés végrehajtásának felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhessenek a fegyverkezést csökkentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népekkel, a világ haladó erőivel vagyunk szolidárisak. Ez érvényesül pártunk nemzetközi munkájában, kormányzatunk mindennapi külpolitikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szoros együttműködésre, a fejlődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsolatokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekeknek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok épültek ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét, a Magyar Népköztársaság külpolitikáját a jövőben is az internacionalizmus, a szolidaritás, a nemzetközi barátság magasztos eszméje és békés egymás mellett élés elve határozza meg. A társadalmi viszonyok fejlődése A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd, társadalmunk életében a párt vezető szerepe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvően támogatja, erősödik a szocialista nemzeti ösz- szefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú legfontosabb tényezője az eredményes belső építő munkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási időszak öt esztendejében is magas fokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fegyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista építőmunkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz feladatok megoldásában. A part, a Központi Bizottság, kormányzatunk, a bizalom alap. ján a valóságos helyzetet tárja közvéleményünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségekről, és figyelembe veszt a megalapozott, jogos bírálatot. Ettől az sem tart bennünket vissza, hogy társadalmunkban törpe kisebbségben akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel, politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem értenek egyet, sőt egyesek kritikátlanul átveszik az imperialista propaganda szólamait, lebecsülik népünk eredményeit, kételyeket igyekeznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az irányelvek országos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egységes, eltökélt és bizakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat következetesen hajtsuk végre, határozottabban lépjünk fel a szocailista építőmunkát hátráltató, a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész politikánk következetes megvalósításáért azoknak a terveknek, intézkedéseknek támogatására, amelyektől várható vívmányainak megszilárdítása, az ország gondjainak megoldása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen jelenségek leküzdése. Kádár János ezek után rámutatott, hogy a társadalom osztálytagozódása a legutóbbi öt évben sem változott. A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a párton- kívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért. Fejlődésünket a munkás- osztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló eysége alkotó együttműködése, egymáshoz való közeledése jellemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kialakulásában meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és határozott folytatódása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele, népünk érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödjék. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szervek vezető tisztségeiben, a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívak, a termelésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a munkásosztálynak szilárd szövetségese, becsülettel helytáll az építőmunkában. Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdeke. Az értelmiség tevékeny része a szocializmus építésének, szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értelmiség munkáját. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szaktudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosabban és szervezettebben hasznosítsuk, s fokozottan igényeljük és bizto-. sítsuk az értelmiség részvéte* lét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan célja, hogy az osztályok és a rétegek tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi érdek elsődlegessége alapján érvényesüljenek, tovább csökkenjen a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka köízötti különbség. Pártunk a beszámolási időszakban is megfelelően foglalkozott a nők helyzetével. Az idei népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban 51,5 százalék, közülük a munkavállalási korban levők 79 százaléka dolgozik, az aktív keresőknek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a családban, a közéletben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel teljesítik a rájuk háruló kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elégedettek, változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzetére. Pártunk megítélése szerint a magyar ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyzetében, magatartásában a társadalom általános állapota Is tükröződik. Felkészültségével és tetteivel bizonyítja, hogy lehet rá számítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelességét, tevékeny a közéletben. Úgy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendíthetetlen hívei és lelkes építői legyenek. A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefogásnak fontos része, hogy az itt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgáraiként vesznek részt az építőmunkában, a politikai életben. Szocialista hazánk demokrat tikus politikai rendszerében jelentős szerepük van a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Pártunk nagyra értékeli, hogy a Hazafias Front, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgalom és más társadalmi és tömegszervezetek tevékenységükkel segítik a fejlett szocialista társadalom építését. Növekedett aktivitásuk és társadalmi felelősségük, erősödtek munkájuk szocialista vonásai. Alkotó módon hozzájárulnak társadalmunk szocialista fejlődéséhez, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális alapjainak erősítéséhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatainak szellemében tovább erősödik az állam irányító szerepe a gazdasági és kulturális feladatok megoldásában, a honvédelem szervezésében. Államszervezetünk intézményei rendeltetésüknek megfelelően működnek, népi államunk betölti hivatását. A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista törvényesség. Kádár János a továbbiakban az Országgyűlés, a Miniszter- tanács, valamint a tanácsok munkájával foglalkozott és méltatta a fegyveres erők és testületeinek helytállását. Az állami munkában is kulcskérdés a szocialista vonások erősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgálata. Minden állami intézményben emelni kell a munka színvonalát, köveikezetesebben kell érvényesíteni a társadalmi érdeket. Állami életünk fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a törvényes rend szilárdítása, a törvények megtartása és megtartatása, az állampolgári fegyelem növelése. Közös érdekünk, hogy őrködjünk a közélet tisztaságán, és leplezzünk le, szorítsunk vissza minden társadalomellenes magatartást. Társadalmi rendszerünknek lényegi vonása a kapitalista el(Folytatás a 4. oldalon)
