Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-22 / 70. szám, szombat
KIS NYELVŐR a méhészéi megkedkltetesere törekednek ÉRTÉKES RENDEZVÉNYEKEN VESZNEK RÉSZT A FIATALOK Jó hangulatban tartottak meg a méhészek az évzáró taggyűlésüket Király helmecen (Král Chlmec). Ünnepelték a tavalyi év kimagasló méztermését, s azt, hogy az országos verseny ben szervezetük első lett a méz- felvásárlásban. Ezenkívül megnyerték az első díjjal járó 1U00 korona jutalmat is. Ez a szakszerű méhészkedés és a nek tárban gazdag nyár eredménye. A felvásárláskor történt ellenőrzés szerint a méz kitűnő mi nőségű volt. Azt a sokoldalú támogatást, amelyben szocialista társadalmunk részesíti a méhészszerve- zetet, csakis a magasabb hozamra törekvés térítheti meg. Ennek teljes tudatában dolgo zik a szervezet vezetősége Sza- lay László elnökkel és Cunipoly Zoltán szervező titkárral az élén. Nagy gondot fordítanak a tagság szakmai fejlődésére. Vizsgázott oktatóik évenként többször tartanak előadást és szerveznek beszélgetést a méhmondotta —, mert ilyenkor több idejük van a tagoknak. A szervezet tagsága az eredményes méhészkedés érdekében ellátogatott a szomszédos szocialista országokba, ahol tanulmányozta a munkamódszereiket. Tavaly egy 93 tagú csoport Magyarországon és Romániában vett részt tanulmányúton. Céljuk az volt, hogy a mi méhészeink is alaposan megismerjék a méhek vándoroltatását. Értékes tapasztalatokat szereztek Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, ahol ilyen módon az évi családonkénti átlagtermés eléri a 45—-55 kilogrammot. Azóta a (él folyamán már el is készítettek néhány kaptárokat fuvarozó szekeret. A Királyhelmeci Méhész Alapszervezetet a bodrogközi és a „vízen túli“ méhészek egy része alkotja. 374 tagja van. Közülük csak kettő szövetkezeti, a többi magánméhész, akik az állandó munkaviszony mellett kedvtelésből, szórakozásból mé- hészkednek. A jövő méhészei szüleik jelenlétében versenyeznek (Czető B. felvétele) családok gondozásának időszerű kérdéseiről. Előre felhívják a figyelmet az évszakoknak megfelelő, az időjárás változásaiból adódó problémákra. Hordásidőben mindig valamelyik nagyobb méhtelepen rendezik ezeket az összejöveteleket, s így kiváló lehetőség nyílik a szemléltetésre, esetleg az elmélet gyakorlatai bemutatására. Szalay László hozzászólásában az előadások még nagyobb számú látogatására szólította fel a tagságot. Azért is rendezzek ezeket vasárnap délelőtt — Tavaly a szervezet állományába tartozó 3960 méhcsaládtól 74 ezer kilogramm mézet adtak el a Jednotának és 90 kilogramm virágport a gyógyszeriparnak. Nagyon jó a szervezet kapcsolata az állatorvosi szolgálattal. Ók mindent megtesznek a varoatka, az egyik legveszélyesebb méhbetegség elterjedése ellen. A betegségek megelőzése érdekében sok hasznos tanáccsal látják el a méhészeket. Állandó megfigyelés alatt tartják a szervezethez tartozó méhcsaládokat. Ha fertőzést észlelnek, azonnal megkezdik az ingyenes kezelést. A méhek szaporítása nép- gazadsági érdek, mert minél több méh járja a mezők, a gyümölcsösök virágait, annál nagyobb terméshozamra számíthatnak mezőgazdasági üzemeink lóheremagból, repcéből, napraforgóból, gyümölcsfélékből. Azonban — ahogy az évzáró taggyűlés beszámolójából és a felszólalásokból is kitűnt — a mezőgazdasági üzemek vezetői nem értékelik mindig kellően a méhek hasznosságát. Compoly Zoltán, a szervezet egyik legrégibb vezetőségi tagja a tagság megfiatalítására irányuló törekvésekről s ennek eddigi eredménytelenségéről is beszélt. — Jóval ötvenen felüli az átlagéletkor — mondta. Sajnálatos, hogy a fiatalabb nemzedék idegenkedik a méhészkedéstől. A múlt nyáron a méhészet népszerűsítése érdekében a méhészcsaládok alapiskolás gyermekei számára bodrogközi vetélkedőt rendeztek „Mit tudsz a méhészetről“ címmel. A jól sikerült vetélkedő szervezői megelégedéssel nyugtázták a 27 versenyző tájékozottságát, azonban azt sem titkolták, hogy legalább 40—50 versenyzőre számítottak. A méhészet megkedveltetésé- re törekedett a vezetőség azzal is, hogy méhészszakikörö- ket szervezett a környék kilencéves alapiskoláiban. A próbálkozás kevés sikerrel járt. Mindössze egy helyen, a szomo- tori iskolában létesült ilyen irányú érdekkör Szimko Géza méhészpedagógus hatékony közreműködésével. Pedig a körök munkájánaik vezetését, a fiatalok szakmai tanítását a méhészszervezet sokéves tapasztalattal rendelkező tagjai vállalták. A szervezet vezetősége az idén egy hasznos rendezvénynyel próbálkozik. Ezúttal a méhészcsaládok lányait, asszonyait hívják meg, és megismertetik velük a mézestészták készítésének módját. Kiváló cukrászokat kérnek meg a ikonyha- és cukrásztitkok átadására. A szervezet vezetősége ezzel a rendezvénnyel az egészségre oly hasznos mézfogyasztás elterjedését kívánja szolgálni, hogy a méz az ember mindennapi táplálékává s egyben gyógyszerévé váljon. CSURKU DEZSŐ Egymástól tanulni n»em szégyen Kelet-szlovákiai és észak-magyarországi földművesek sikeres együttműködése Ismert tény, hogy Kelet-Szlovákia a mezőgazdasági termelésben hazánk többi országrésze mögött van. Hogy meddig lesz sereghajtó, az nagy részben a természeti viszonyoktól és a termelőik rátermettségétől függ. Akadnak, akik lehetetlennek tartják a felzárkózást, mondván, hogy a talaj összetételén nem sokat lehet változtatni és a dombokat sem lehet síksággá varázsolni, de szerencsére egyre többen vannak, akik az előbbiekhez hasonló nézetekkel ellentétben a kiutat keresik. Ennek jelentős része a másoktól való tanulás, a tapasztalatszerzés, s erre a szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Köztudott, hogy a kerület mezőgazdasági dolgozói már évek óta szorosan együttműködnek a termelésben jobb eredményeket elérő kárpátukrajnai társaikkal, s e kapcsolat mindkét fél számára gyümölcsöző. A termelés fokozása érdekében a múlt év nyarán újabb lépésre ikerült sor. Ezúttal a kelet-szlovákiaiak a szintén gazdag tapasztalatokkal rendelkező észak-magyarországi földművesekkel kötöttek együttműködési egyezményt. Igaz, néhány mezőgazdasági üzem már korábban élt ezzel a lehetőséggel, de a hivatalos szervek 1979 júniusában igazolták a kapcsolatokat, így jelenleg 28 mezőgazdasági üzempár élvezi az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket. A 'két fél igyekszik kihasználni ezeknek a kapcsolatoknak a termelési és kulturális lehetőségeit. Az egyezményt aláíró megyei, illetve kerületi mezőgazdasági szervek képviselői a közelmúltban Miskolcon találkoztak és megvitatták a közös munlka eddigi tapasztalatait. Arra a megállapításra jutottak, hogy a kölcsönös gazdasági segítség nagy előnyt jelent mindkét fél számára, főleg az új termelési folyamatok elsajátításában, valamint a gépi kapacitások kihasználásában. Ezáltal az államhatár mindkét oldalán gyorsabb és hatékonyabb a munka. Az üzempárok igyekeztek és igyekeznek kihasználni a termelési adottságok eltéréséből eredő lehetőségeket, főleg a ga- bonaneműek betakarításánál, az aratáshoz kapcsolódó műveleteknél, valamint az őszi betakarítási és talajmunkáknál. Borsod- Abaúj- és Zemplén megyében tavaly is korábban kezdődött az aratás mint Kelet- Szloválriában, így ott a cséplés- be 68 csehszlovák kombájn is bekapcsolódott és összesen 4 ezer hektárról takarította be a termést, ami a megye kalászosainak 5 százalékát jelentette. Ezzel az észak-magyarországi megyében 13 napról 12 napra rövidült az aratás időtartama. A kombájnokon kívül 22 csehszlovák gépjármű segített a gabona szállításánál. Ősszel 10 kelet-szlovákiai kombájn és 10 tehergépkocsi vett részt Magyarországon a kukorica betakarításában; a szerves trágya rakodásában és szállításában 5 rakodó, 5 szóró és 15 szállító jármű, illetve gép segített. Gépeink és embereink ott voltak a silótakarmány és a cukorrépa betakarításánál is. A kölcsönös segítség elveivel összhangban Kelet-Szlovákiában 44 magyarországi kombájn aratott, 14 tehergépkocsi szállította a terményt, a szalma betakarításában 8 vendéggép, a kukorica begyűjtésében 10 kombájn, a silókukorica vágásában pedig 6 kölcsöngép segített. Magyarországi földművesekkel a talajmunkáknál és az ősziek vetésénél is találkozhattunk, hiszen 350 hektáron végezték el a tárcsázást és 800 hektáron a vetést. Az együtműködés más területekre is kiterjedt. A napokban megtartott értékelés előnyösnek minősítette az ilyen jellegű együttműködést. Kelet-Szlovákia, valamint Borsod- Abaúj- Zemplén megye szakemberei megegyeztek, hogy az alakuló kapcsolatokat a jövőben tovább tökéletesítik GAZDAG JÓZSEF Parafatölgy vagy paratölgy? , Az erdőkben parafatölgyek nőnek — olvastam egy hazai földrajzkönyvben. Nos, a szóban forgó fát, melynek tudó mányos neve Quercus suber, a növényhatározó, a lexikonok és szótárak tanúsága szerint magyarul helyesen paratölgy-nek hívják. A parafatölgy nyilván a szlovák korkový club tükörfordítása (korok —parafa, dub = tölgy). Most persze azt mondhatná valaki: a para szót önállóan — legalábbis a köznyelvben — nem használjuk, szó táraink sem Közük, nem is igen tudjuk, mit jelent. Azt azonban tudjuk, mi a parafa — a paratölgy ágain és tör zsén fejlődő vastag, lefejthető kéreg, amely könnyű, rugalmas, kitűnő hang- és hőszigetelő anyag —, vagyis voltaképp „ésszerűbb" azt a bizonyos tölgyfát paraj at ölgy-neV nevezni, mint paratölgy nek Ez az okoskodás helytelen, mert ilyen és hasonló kérdésekben sohasem lehet döntő holmi logikusnak látszó elképzelés, hanem csakis a nyelvszokás. Akit érdekel, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából megtudhatja, mi a pora: a halászháló szélére erősített, az alámerülést megakadályozó könnyű fadarab. Azt is, hogy a szó második jelentése: parafa, de ez már tapadással keletkezett a parafa összetételből. Ha most még megnézzük ugyanott a parafa címszót, megtudjuk, hogy nyelvújítási összetett szó, melynek előtagja a népnyelvi para — a hú zóháló úszója —, utótagja a fa főnév. Az is kiderül, hogy eredetileg magát a paratölgy-et nevezték parafá nak, később már csak a lehántott kérgét. Arra is kapunk magyarázatot, miért nevezték meg a különleges tölgyfa kérgét a halászszerszám nevével. Azért, mert a háló úszóját, a párát is könnyű, rugalmas fából készítik. Ez tehát a paratölgy szó eredetének magyarázata. Csak az érdekesség kedvéért utaltam rá, hiszen magyarázat nélkül is tiszteletben kell tartanunk az elfogadott bota nikai megnevezéseket, s nem változtathatunk rajtuk önkényesen semmit. MAYER JUDIT Egyre csak fogalmazunk... Divatos szavak, divatszavak mindig voltak, mindig lesznek. A méltán népszerű, sokat forgatott Magyar Értei mező Kéziszótár szerint a divatszó: „Egy ideig gyakran használt, de hamar elavuló szó.“ Bárcsak így volnál Sajnos, nem egy divatszón szinte évtizedek múltán sem ta pasztalunk avulást. Éppen ezért lehetőleg frissiben kell nyakon csípnünk őket, hogy ne legyen idejük meggyökerezni, mert rontják a stílust, apasztják a szókincset. Az efféle szavaknak nem is az a bajuk, hogy keletkeztek — hiszen a nyelvnek jórészt régi, hasznos elemei —, hanem az, hogy unalmassá, modorossá, sokszor nagy képűvé teszik a közlést, olykor szinte nevetségessé a használójukat. Ezúttal a fogalmazró 1 ejtünk szót. A sajtóban egyre olvassuk, a rádióban és a tévében unalomig halljuk az ilyeneket, hogy ha szabad így fogalmaznom (=ha szabad így mondanom, ha mondhatom így, ha szabad magam így kifejeznem, ha szabad evvel a kifejezéssel élnem); a külügyminiszter így fogalmazott (= így nyilatkozott, ezl mondta); a törvény ide vonalkozó paragrafusa így fogalmaz (=így szól, ...paragrafusa sze rint); az elnök nem véletlenül fogalmazott így (= nem véletlenül nyilatkozott így, nem véletlenül mondta a következőket, nem véletlenül tette ezt a kijelentést); hogyan tudná öt évre előre megfogalmazni a teendőket? f = megtervezni, meghatározni, megállapítani, megszabni). Nem róhatjuk meg tehát azt a nyugdíjas szövetkezetes nér:ikét, aki nemrégiben már szintén fogalmazott. Hiszen napról napra így hallja a tanult emberektől, akik bizonyára jobban tudják, mint ő, hogyan kell finoman beszélni. Dr. TISZAMARTI ANTAL Kit is vettek őrizetbe? Nemrégiben azl olvastam egy rendőrségi hírben, hogy valaki ellopta a7 egyik üzem tehergépkocsiját, s közben összetörte. Majd ez következett a hírben: „A tettes ellen a közbiztonsági szervek őrizetbe vétele mellett ... meg indították az eljárást.“ Vagyis az olvasó azt érthette meg a hírből, hogy X. Y. lopott, de a közbiztonsági szerveket vették őrizetbe helyette. Több módja is lett volna annak, hogy a félreértést el kerüljék. Ha a mondat szórendje így marad is, vesszővel vagy gondolatjellel külön lehetett volna választani ezt a szerkezetet: „őrizetbe vétele mellett“. S akkor így tagolva a mondatot: „A tettes ellen a közbiztonsági szervek — őrizetbe vétele melleit — megindították az eljárást" — a közbevetett részt egyes számánál, vagyis egy személyre utalásánál fogva a tettesre vonatkoztathattuk volna. Azonban nem ez a legjobb módja ez esetben a félreértés elkerülésének, hanem vagy a szórend ily módon való megváltoztatása: „A tettes ellen őrizetbe vétele melleti a köz- biztonsági szervek megindították az eljárást“; vagy a szórendnek másfajta megváltoztatása az említett szerkezet gondolatjeles elkülönítésével együtt: „A közbiztonsági szervek a tettes ellen — őrizetbe vétele mellett — megindították az eljárást.“ Látjuk tehát, több módja is leit volna a helyes mondatszerkesztésnek, mégis félresikerült a hír, most nyilván csak az egyes részletek fogalmazására összpontosította figyelmét a hírszerkesztő, a teljes mondatot nem olvasta el, miután leírta. j ^ kulturális hírek # A gyermeküdülőiről híres tátraaljai kisvároskában, Rabkában a Wladislaw Oskan Helytörténeti Múzeumban igen gazdag gyűjtemény található az amatőr népművészek által készített népi játékszerekből. Vannak köztük fából faragott, festett kis lovasfogatok, fa körhinták, agyagból készített állatfigurák, miniatűr zeneszerszámok, furulyák, sípok, stb. A lengyelországi színházak között a TV-Színháznak van a legnépesebb „nézőközönsége“. A TV-Színház 100 bemutató előadást sugároz évente, amelyeket átlagosan 14 millióan tekintenek meg szerte az országban. A repertoárban a lengyel és külföldi klasszikusok mellett gyakran szerepelnek a mai lengyel és külföldi szerzők művei is. A darabokat a legkiválóbb színészek közre működésével a lengyel színházak neves rendezői viszik színre. 19R0. III. 22.
