Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-21 / 69. szám, péntek
VILÁG PROLETÁRJAI, ES YESOUETEKf SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. március 21. PÉNTEK BRATISLAVA • XXXII». ÉVFOLYAM 69. szám Ára 50 fillér A BÉKÉÉ A JÖVŐ Étiben az évben, amikor a békeszerető emberiség az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 5. évfordulójáról emlékezik meg, s amikor Madridban találkozóra készülnek a Záróokmányt aláíró országok képviselői, az imperialista országok, főként az Egyesült Államok reakciós körei arra törekszenek, hogy lefékezzék a nemzetközi enyhülési folyamatot, és megzavarják a hetvenes évek reményteljes békés művét. A hetvenes évek olyan időszakként kerülnek be a történelembe, amelyet teljes joggal nevezhetünk a nemzetközi enyhülés évtizedének. Lényegesen megváltozott az európai helyzet, szilárd szerződéses alapon megerősödtek a különböző társadalmi rendszerű államok békés kapcsolatai. A hetvenes évek azonban azt az időszakot is jelentik, amelyben más földrészeken is jelentős eredményeket értek el a haladás erői. A fejlődő wilág további országai léptek a szocialista orientáció útjára, a tieokolonializmus súlyos vereségeket szenvedett, szégyentel »es csődbe fulladt a délkelet-ázsiai imperialist«! agresszió. Az Egyesült Államok imperialista körei éppen ebben a hely cetben, a tőkés rendszer általános válságának elmélyülése közepette adtak felt veszélyes frontális támadásra a béke és az enyhülés ellen. Az emberiség e legnagyobb értéke elleni alat tomos támadásnak ezt a stratégiáját Carter elnök az Unió helyzetéről szóló üzenetében fogalmazta meg. Carter — amiül ez az Egyesült Államok történelmében már előfordult —, az előüő amerikai kormányokat jellemző ilyen vagy amolyan fokú politikai realizmus helyett újból erőpoliükát hirdetett meg. A hékeszerető és haladó emberiség érdekeivel és óhajával szöges ellentétben álló amerikai hegemónia/,tiku.s érdekeket az amerikai külpolitika alapvető kritériumává emelték. Míg azonban az erőpolitika már az ötvenes években sikertelennek mutatkozott, vagyis abban az időben, amikor az imperializmus katonai fölényben volt a szocialista világgal szemben, ma teljesen világos, hogy ennek a politikának mostani változata ugyancsak dicstelen kudarcra van ítélve. Carter elnök zöld utat adott a fegyverkezés veszélyes me- «étének. Ez kudarcra ítélt igyekezet, a katonai fölény hiábavaló bajhászása. A Varsói Szerződés államai nem engedik meg, hogy az imperializmus egyoldalú katonai fölényre tegyen szert. Ezeknek az országoknak a népgazdasága és tudománya minden szükséges eszközt megad a fegyveres erőknek, hogy megbízhatóan védelmezzék a nép békés munkáját, békés lövőjét Az amerikai imperializmus az úgynevezett Carter-doktriná bau a világ számos nagy kiterjedésű körzetét arcátlanul amerikai érdekszférának minősíti. Ez nem nevezhető másnak, mint a hegenmnizmus, az imperializmus politikájának, A szuverén államok nem hajlandók az amerikai imperialista érdekek játékszerévé válni, külső beavatkozás nélkül maguk akarnak dönteni saját sorsukról. Az imperialista körök már hosszabb ideje frontális támadást készítettek elő a feszültség enyhülése ellen. Az úgynevezett afgán kérdés, amelyet különféle nemzetközi fórumokon vetnek fel, a szocialista országok gazdasági diszkriminációja, az olimpiai játékok bojkottjának kísérlete, az imperialista államok és Peking közötti politikai és katonai koordináció — mindezeknek közös nevezőjük van. Ez nem más, mint görcsös igyekezet arra, hogy a haladás és a béke útján haladó jelenlegi világot visszavessék a konfrontáció és a hidegháború időszakába. Nem kétséges, hogy az ilyen helyzet megfelelne az VSA uralkodó köreinek. Lehetővé tenné számukra, hogy drasztikus intézkedésekkel elfojtsák a szociális erjedést saját országukban, megerősítsék az Egyesüli Államok hegemóniáját szövetségeseivel szemben, elfojtsák azokat az ellenkező hangokat, amelyek egyre erősebben hallhatók Nyugat-Európában és az Észak-atlanti Szövetség tagjai körében is. Az amerikai imperialista érdekek nem teljesen azonosak számos nyugat-európai ország uralkodó köreinek érdekeivel, és teljes mértékben ellenkeznek az egyszerű emberek érdekeivel, akik az enyhülés folytatódását óhajtják, azt akarják, hogy a béke ne csak szilárdabb legyein, hanem tartősabb is, hogy a jövő nemzedékeket ne sújtsa az előző generációk tragikus sorsa A veszélyes imperialista tervek fő akadálya a Szovjetunió óriási tekintélye, amelyet következetes és fáradhatatlan béke- harcával vívott ki. Éppen ezért az imperializmus frontális támadását a haladás és az enyhülés ellen az antiszovjetizmus hulláma is kíséri, amelyet egyrészt az amerikai uralkodó körök, másrészt az őket szolgáló antikommunista központok szítanak. Ez nein új dókig a történelemben. Ellenkezőleg, amint a történelmi tapasztalatok mutatják, az imperializmus minden egyes alattomos támadását a béke ellen szovjetellenes tárna dások kísérik és az az igyekezet, hogy megbontsák a szocialista országok egységét. Most például ulyaa benyomást igye keznek kelteni, hogy a Szovjetunió ellen alkalmazott amerikai gazdasági és politikai diszkrimináció politikája nem érinti a többi szocialista országot. Ez átlátszó taktika, célja a szocialista közösség, a szocializmusért és a békéért harcoló erők fel zárkózottságán ak gyengítése. Az igazság azonban mindig igazság marad: a Szovjetunió ellen intézett minden egyes támadás a világszocializmus, a haladás és a béke ellen intézett támadás, valamelyik szocialista ország elleni támadás az egész közösség ellen irányul. Mi ennek Csehszlovákiában igen jól ludatáhain vagyunk. Leghübb barátunk, a Szovjetunió, oldalán álltunk a múltban, mellette állunk most, és mellette fogunk állni a jövőben is. A szocialista országok szilárdan és rendületlenül haladnak a feszültség további enyhítésének útján. Mélységes meggyőződésünk, hogy nem a konfrontációké és a konfliktusoké a jövő, hanem ax enyhülésé, az együttműködésé és a békéé, - (Rp) Andrej Gromiko és Bohuslav Chnoupek a tárgyalóasztalnál {ÖSTK-felvétel I TEUES NÉZETAZONOSSÁG Befejeződtek a szovjet—csehszlovák küli.igYm»n<szt<8!r' tárgyal ások {CSTKj Moszkvában leg nap befejeződtek Andrej Groint ko szovjet és Bohuslav Chňou pék csehszlovák külügyminisz tér tárgyalásai. A miniszterek véleménycserét folytattak az egyes időszerű nemzetközi problémákról. Különös figyel met szenteltek a nemzetközi feszültség további enyhülésével, a lázas fegyverkezés korlátozó sával és az európai biztonság megszilárdításával kapcsolatos kérdéseknek. Megvitatták továbbá a közel és közép keleti, a dél és délkelet-ázsiai, vala mint a távol keleti helyzetet. Gondot okoz a szeszélyes időjárás {CSTKJ — A tél utolsó napján Kelet-Szlovákiában újra be köszöntött az igazi tél. A hőmérséklet a fagypont körül in gadozott, és havazások voltak Ez komoly gondokat okoz a me zőgazdasági dolgozóknak, mert ők, a nyugat-szlovákiai kerület tői eltérően, még csak mos! kezdték meg a tavaszi munka kát. A havazás viszont jót tesz az őszi vetésnek, amelyet nem rég trágyáztak meg. Az őszi repce fejtrágyázását a kerület ben csaknem a« egész vetéste riileten, több mint 12 001) hek táron elvégezték. Az őszi búza vetésterülete 105 000 hektár, e területnek már csaknem négy ötödén elvégezték a trágyázást. A tavaszi munkák elhúzódását úgy akarják behozni, hogy jobban megszervezik a munkát, és nyújtott műszakokat tartanak. /' Folytat ás a 2. oldalon) A tárgyalások a kölcsönös megértés légkörében valósultak meg, s valamennyi megtárgyalt kérdésben a teljes nézetazonos ság volt jellemző. A megbeszé lések befejeztével közleményt hagytak jóvá, melyet később tesznek közzé. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (ÍÍSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök az afgán újév alkalmából üdvözlő táviratot küldött Babrak Karmainak, az Afganisztáni Oemokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének, miniszterelnöknek. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chüoupek külügyminiszter táviratban köszöntötte Adr Sah Muhammed Dosztot, Afganisztán külügyminiszterét Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Abol Hasszan Bani- szadrnak, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének az iráni újév alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chnoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Aszfani Szadegh Gotbza- deh «ráni külügyminiszternek. Gustáv Husák köztársasági elnök, táviratban fejezte ki jókívánságait Rudolf Klrchschíagernek, az Osztrák Köztársaság elnökének, 65. születésnapja alkalmából. MAGAS MAGYAR ÁLLAMI KITÜNTETÉS L0RINCZ GYULÁNAK (Tudósítónktól! — Tegnap Bratislavában, a Magyar Nép köztársaság tőkonzulátusán ünnepséget rendeztek, amelyen Lnrincz Gyulának, a CSKP KB tágjának, a CSEMADOK országos elnökének és a Szlovákiai Képzőművésze li Szövetség ein ft kének átadták a Béke és Barátság Érdemrendet, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a neves közéleti személyiségnek és művésznek 70 születésnapja alkalmából. f Folytatás a 2. oldalon j Kovács Béla átadja a kitüntetési i.őrmez- Gyulának fFelvétel: M. Borodáčová — CSTKJ Bobrak Karmai interjúja a Béke és szocializcsias című folyóiratnak Az afgán nép megvéd« forradalmát Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, a forradalmi tanács elnöke, az Afganisztáni He mokratikus Köztársaság kormányfője interjút adott a Kéke és szocializmus című folyóirat munkatársának. Az alábbiakba«» közöljük az interjú rövidített változatát. az Áprilisi FORRADALOM JELLEGE Babrak Karmai nagy figyel met szentelt annak a nyilatko zatnak, amelyben meghatároz táik a forradalmi feladatok fő irányvonalát és amelyet a ka buli rádió 1978. május 9-én su gárzott. A nyilatkozat többek között megállapította: „Az 1978 április 27-i fegyveres felkelés, amelyet az afgán nép akarata ból -az Afganisztáni Népi De mpkratikus Párt vezetésével valósítottak meg a hazafias fisz tek és a becsületes katonák, a nemzeti demokratikus forrada loin kezdetét jelenti, amely sze retett és dicső hazánk történelmének új szakaszát nyitotta meg“. Figyelmeztetni szeretném önöket az idézett szövegben foglalt három tézisre: az áprilisi forradalom lényegének, miül a nemzeti demokratikus forradalomnak a meghatározása; annak hangsúlyozása, hogy a dolgozó nép akaratából valósult meg, valamim országunk történelme új szakaszé nak ünnepélyes kihirdetése. A főtitkár továbbá megje gyezte, hogy a forradalom azért vált demokratikussá, mert kitűzi az általános demokratikus célokat: a földbirto-k fokozatos felszámolását, a föld szétosztását a földnélkülieknek, a művelődés fejlesztését és az írástudatlanság elleni harcot, a nemzetgazdaság kiépítéséi állami szektor és a tervszerű gazdaság létrehozásával, a lakosság életszínvonalának emelését, a nemzeti kultúra fejlesztését, a feudális örökség leküzdését, valamint a politikai demokrácia alapvető elemeinek fokozatos alkalmazását. Az említett célok megfelelnek a nép legkülönbözőbb rétegei érdekelnek, beleértve a nemzeti burzsoáziát és a középparasztságot is. Forradalmunknak ugyanakkor nemzeti jellege Is van, mondotta B*br'»k Karmwl ^i(Folytatás a 3. oldalon/
