Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-19 / 67. szám, szerda

'sswt&mim* V I I Ä ® PROLETÁRJA I, EGYESÜLJÉTEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. március 19. SZERDA BRATISLAVA v m XXXIíl. ÉVFOLYAM 87. szám 9 Ára 50 fillér STRATÉGIAI FELADAT A társadalom természetéből »dodik, hogy az emberek min­dig egyéni fejlődésük körülményei, környezeti feltételeik, kö­zösségen belüli helyzetük alapján ítélnek, gondolkoznak, mon­danak véleményt minden olyan eseményről, változásról, amely közvetlen vagy közvetett összefüggésben van az egész társa­dalom fejlődésével. így vau ez a népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedés sek esetében is, amelyek kivonatos tartalmát a napokban kö- zöliük, s amelynek érthetően nagy a társadalmi visszhangja. Strougai elvtárs lapunk tegnapi és uiai számában közölt be­szédében részletesen kifejtette a gazdaságirányítás 1981. ja­nuár elsejével életbe lépő tökéletesített rendszerének jelen­tőségét, okozati összefüggéseit, céljait, irányzatait és módsze­reit, s többek között az intézkedések várható társadalmi vissz­hangjára is kitért. Štrougal elvtárs a legutóbbi évtizedben elért eredmények reális értékelése mellett őszintén és nyíltan fel tárta társadalmi és gazdasági fejlődésünk árnyoldalait, ame­lyek fékező hatása a világgazdaság új teltételei mellett egyre nyilvánvalóbb, s amelyek további eltűrése komolyan vészé lyeztetné pártunk gazdasági ős szociális politikájának megva­lósítását. Minden gondolkozó ember tudja, hogy az irányítási rendszer tökéletesítésének a problémája nem új. hiszen a fejlődés min den szocialista országban napirendre tűzte, illetve napirendre tűzi ezt a feladatot, s mindenhol az adott ország konkrét tör­ténelmi, társadalmi, gazdasági és egyéb feltételei szerint old­ják meg a gazdasági élet tervezésének. Irányításának és szer­vezésének a problémáit. Am azt is hangsúlyozni kell, hogy az irányítási rendszer tökéletesítése egy törvényszerűen össze­függő folyamat, hiszen minden időszakban alkalmazkodni kell « fejlődés új feltételeihez és körülményeihez, miközben szo­cialista társadalmunk fejlődésének alapvető tengelyét és tártai- utál a párt stratégiai, gazdasági és szociális politikája képezi. Mivel a szocialista országokban a népgazdaság tervszerű irá­nyításában kulcsfontosságú szerepe van a középtávú, ötéves tervnek, ezért ezzel függ össze az a körülmény, hogy nagyobb horderejű változtatásokra a tervezés és az irányítás rendsze­rében legalkalmasabb időpont az. amikor az egyik tervidő­szakból a másikba lépünk. Sajnos, Csehszlovákiában az irányítási rendszer tökéletest' lésére irányuló első kezdeményezésekből a hatvanas évek má­sodik felében a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus kovácsolt magának fegyvert. Arra a kérdésre, hogy miként és miért kerülhetett erre sor, pontos választ adnak a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakulI wálság tanulságai. Ezekre a kérdésekre egyébként Strougai elvtárs is kitért említett beszédében, ahol megállapította, hogy „az előkészített javaslatokba a revizionizmus képviselőinek sikerüli becsempészniük olyan elveket és mechanizmust, ame­lyek egyebek közt a piac ösztönös hatásának abszolutizálásá ban csúcsosodtak ki. Ezek a szocializmustól idegen elvek az irányítás módosításának végső tervezetét teljesen áthatották, aminek következtében mint egész, elfogadhatatlanná vált." Nem fér hozzá kétség, a szocialista népgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése nemcsak gazdasági kérdés, hanem Alapvetően fontos politikai, ideológiai, sőt filozófiai szempont jai is vannak. A szocialista társadalom ugyanis történelmi sza­kaszokra bontható, a kapitalizmustól a kommunizmus felé ha­ladó, átmeneti jellegű társadalmat képez, s átmeneti jellegét éppen a gazdasági és társadalmi változások sorozata képezi. Alapvető minőségű változások következnek be a társadalom termelési alapjában, a termelési viszonyokban, az emberek, a társadalom tagjainak a szemléletében, gondolkozásában és magatartásában. Ma már eléggé általános az a tapasztalat, hogy a gazdasági viszonyokat, a termelési alap szerkezetét aránylag hatásosab­ban és könnyebben lehet formálni, mint az emberük gondol­kozását. Ennek talán az a magyarázata, hogy az emberiség hosszú történelmi korszakukon át kizsákmányoló társadalmak ban élt, — döntő hányada ma is abban él —, s azokban az országokban, amelyek a szocialista fejlődés útját járják, igen nehéz levetkőzni a megelőző évszázadukban gyökeret vert szo­kásokat, a szocializmus feltételei között negatívan ható gon dolkozásmódot és viselkedést. Olykor kispolgári csökevények- nek nevezzük azokat a jelenségeket, amelyekkel nap mint nap találkozunk mind a társadalmi, mind a gazdasági életben, ve­zetőknél és beosztottaknál egyaránt. Az is hiba volt, hogy a hatvanas évek kezdetén túlzott derű látással néztünk a jövőbe. Ügy gondoltuk, hogy a szocialista erkölcs egy emberöltőn belül teljes diadalt arat, s társadal­munkból száműz minden régit keletű emberi gyarlóságot. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a derülátó szemlélet bizonyos- értelemben abban az irányítási rendszerben is megnyilvánult, amelyhez olykor biztató, olykor elszomorító tapasztalatokat gyűjtve mindmáig igazodtunk, s melynek tökéletesítése nap jaink egyik legfontosabb stratégiai jelentőségű, feladata. E!zt az olyan, alapjában véve jóakaratú, s nem ritkán hallható vé temény is bizonyítja, miszerint nem is volna szükség irányítást reformokra, ha az emberek mindenhol becsületesen dolgozná­nak. ha mindenki pontosan teljesítené a kötelességét, ha egye­sek nem akarnának mások rovására élősködni. Van benne valami, a dolgok azonban sokkal bonyolultabbak. Napjainkban már minden szempontból tisztábban látjuk a helyzetet. Reálisan mérlegeljük további fejlődésünk társadal­mi és gazdasági feltételeit, figyelembe vesszük a társadalom­ban ható erőket, a gazdasági növekedés dinamikusan változó belső és külső tényezőit, egyszóval mindent, amit az irányítási rendszer fejlesztésénél figyelembe kell és lehet venni. Strou­gai elvtárs beszédét olvasva ugyanakkor arról is meggyőződ hetünk, hogy az intézkedések azoknak kedveznek, akik örömet akarnak lelni a munkában, akik alkotni akarnak saját maguk, családjuk és az egész szocialista társadalom javára, ami az intézkedések megvalósításának legnagyobb biztosítéka, hiszen nálunk az ilyen emberek vaunak többségben, MAKRAI MIKLÓS Bratislavában, a Kladnianská utcai Kilencéves Alapiskola pedagó gusai teljesítenék hazánk felszabadítása 35. évfordulójának fisz leletére tett vállalásukat. Megnyitották a pályaválasztási szobát, ahol a tanulók és a szülők részletes ismereteket kapnak az egyes szakmákról. Felvételünkön balról Vlado Suchár é$ Ľuboš Lakát', az építőanyagipari gyártmányokat szemléli (M. Borodáčová felvétele —- ČSTK) Jelentős jubileumok tiszteletére ITudósítónktól I — A prešo wi járás dolgozói és építői a termelőmunka minden terűié tőn fokozott lelkesedéssel igye keznek teljesíteni az állami terv feladatait. Erről tanúskodnak a hazánk felszabadulásának 35., és V. I Lenin születésének 110. évfor­dulója tiszteletére tett felaján lások, amelyek értéke 102,1 millió korona. A prešovi fárás dolgozóinak vállalását Michal Spak, a CSKP Kiállítás a Klement Gottwald múzeumban (ČSTK) — A prágai Klement Gottwald múzeumban tegnap „A kultúra közelebb hoz bennün­ket egymáshoz“ címmel kiállí­tás nyílt. A bemutatót a Cseh- és a Szlovák Kulturális Minisz­térium védnökségével az iro­dalmi, a tudományos és a mű­vészeti alkotások szerzői jogai­nak kölcsönös védelméről szó­ló csehszlovák—szovjet állam­közi egyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából rendezték meg. A kiállítás az Idei évnek, hazánk felszabadu­lása 35. évfordulója évének, fontos kulturális akciója, A megnyitó ünnepségen részt vett Óta kar Holan cseh kultu­rális miniszterhelyettes, jelen volt Anatolij Guszkov, a cseh­szlovákiai szovjet nagykövetség tanácsosa. Megnyitó beszédé­ben Otakar Holan méltatta a Szovjetunióban nemrég megren­dezett csehszlovák kulturális napok jelentőségét és a cseh­szlovák—szovjet kulturális kapcsolatok fejlődését. Az elmúlt öt esztendőben ki­fejtett csehszlovák-szovjet kulturális együttműködés ered­ményeit bemutató kiállítás áp­rilis 6-ig tekinthető meg. KB tagja, a prešovi járási part: bizottság vezető titkára, és Mi chal Parada, a Prešovi |nb el nöke — a kerület más vezetői nek jelenlétében — adta át |án Pirč elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a kelet-szlovákiai ke riileti pártbizottság vezető iit kárának. Ebből az. alkalomból Spak elvtárs bejelentette, hogy a ja rás dolgozói tavaly, az SZNF 35. évfordulója és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásé nak 60. évfordulója tisztelete­re vállalt 85,7 millió korona értékű felajánlásukat 63,4 mii lió koronával túlszárnyaltak Az idei felajánlások között az első helýen a takarékosság szerepel. A járás ipari dolgo zói például vállalták, hogy 2.6 millió korona értékben megta karítanak 527 tonna fémet és 25 800 tonna fűtőanyagot l»k I Gustáv Husák fogadta Szaadun Sakirt lCSTKj — Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap a prá­gai várban fogadta Szaadun Sakirt, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoksága Ta­nácsának tagját, belügyminisz­tert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Jelen volt jaroinír Obzina szövetsé­gi belügyminiszter és Anwat Ábdui Kadir al-Hadithi, az Ira­ki Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. Elvtársi és baráti eszmecsere f CSTK j — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök teg­nap Prágában fogadta Alek- «zandr Botvint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A két ország sokoldalú kapcsola tainak fejlesztéséről és elsősor ban a csehszlovák—szovjet gaz­dasági együttműködés elmélyí tőséről tanácskoztak,, A találko zó elvtársi és baráti légkörben zajlott le Nagykövetek a szövetségi miniszterelnöknél (ČSTKj — Ľubomír Strougai szövetségi miniszterelnök teg­nap Prágában búcsúlátogatáson tógadta Olav Lydvót, a Norvég Királyság csehszlovákiai nagy­követéi, Miniszterelnökünk ugyancsak tegnap bemutatkozó látogató son fogadta Ü Tin Oát, a Búr mai Unió Szocialista Köztársa­ság éj csehszlovákiai nagykö­vetét, Václav Húla Varsóba utazott (CSTK) — Václav Húla, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-he- lyettes, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Varsóba utazott. ladeUKZ Wrzaszczykkal, a len­gyel minisztertanács elnökhe­lyettesével, a minisztertanács tervbizottságának elnökével zárómegbeszéléseket folytat a két ország 1981—1985, évi nép­gazdaság-fejlesztési tervének egyeztetéséről. Václav Hűin búcsúztatásán a Ruzynéi repülőtéren megjelent jaa Mitrega, a Lengyel Népköz- társaság csehszlovákiai nagykő v**te Szovjet-magyar külügyminiszteri tárgyalások Andrej Gromiko és Púja Frigyes beszéde (ČSTK) — A szovjet—ma gyár külügyminiszteri tárgya lások tegnap Moszkvában kö zös közlemény jóváhagyásával befejeződtek. Andrej Gromiko szovjet é* Púja Frigyes magyar kül ügy miniszter hétfőn a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről tár gyalásokat folytatott, ezen be lül áttekintették a sokoldalú együttműködés további erősíté sének és fejlesztésének távla­tait. A két külügyminiszter megvitatott néhány kölcsönös érdeklődésre számotfartó nem zetközi kérdést, egyebek kö zött a fegyverkezési verseny megfékezésével, a leszerelés sei, az európai biztonság meg szilárdításával és az ázsiai helyzettel összefüggő problé­mákat. Andrej Gromiko hétfőn ebé­det adott magyar vendége tisz­teletére. Az ebéden pohárkö­szöntők hangzottak el. Andrej Gromiko egyebek kö zött hangsúlyozta: „Tárgyalá saink mindig a barátság és a kölcsönös egyetértés légköré­ben folynak, nézeteink minden kérdésben azonosak. A párt­jaink és kormányaink közötti baráti kapcsolatok megszilárdí kásában hatalmas szerepet tölt be Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János. Párt és állami ve­zetőink minden találkozója újabb fejezetet nyit a szovjet -—magyar barátság krónikájá­ba “ [Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents