Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-07 / 32. szám, csütörtök
FOKOZÓDIK A DOLGOZÓK MUMKAKEZDEMÉNYEZÉSE »-ELKÉSZÜLTEK AZ IGÉNYES TERVEK TELJESÍTÉSÉRE A hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz tagsága a ga- lántai (Galanta) járásban az elsőik között vetett számot a mölt év gazdasági eredményeiről. A zsúfolásig megtelt művelődési ház nagytermében Karácsonyi Sándor főagronómus részletes beszámolójában megemlítette, hogy nehéz évet hagytak maguk után, mégis jelentős sikereket értek el. Problémákat okozott, hogy kora tavasszal kétszáztíz hektár búzát kellett kiszánta- niuk, később pedig a jégverés okozott komoly- károkat. A kukorica hektárhozama azért volt kisebb a tervezettnél, mert ritkán kelt. A kender hektárhozama nagyobb lehetett volna, de a munkacsoportok eléggé lassan és rossz minőségben takarították be. Az értékelés szerint csak Tóth Béla munkacsoportja végzett jó minőségű munkát. Nehézséget okozott az is, hogy a letört dohányt nem tudták idejében megszárítani, mert kicsi volt a szárítók teljesítőképessége. Az állattenyésztés eredményeivel kapcsolatban kedvezőbb 'képet rajzolt a tagság elé. Ezen a szakaszon kiváló eredmények is születtek, de egyes csoportok hanyag munkája miatt nem volt megfelelő az állatok termelékenysége. Nagy eltérése'k mutatkoztak az egyes dolgozók munkájának eredményei között is. Amíg Szabó Gyula huszonkét, Pavel Široň pedig húsz malacot választott el kocánként, átlagosan mindössze tizennégy malacot választottak el kocánként a szövetkezetben. Elismerően szólt a gondozók munkájáról, akik száz tehéntől százegy borjút választottak el, ami országos méretben is jó eredménynek számít. A tehenek átlagos tejhozama háromezerháromszáz liter volt. Gazdaságosan használták fel a takarmányt. A kimutatások szerint egy liter tej előállításához — mivel jó minőségű tömegtakarmányt etettek a tehenekkel — csak huszonhat dekagramm ab- raiktakarmányt használtak fel. Mint minden évben, tavaly 1« csúcseredmények születtek a baromfitenyésztésben. Horváth Valeria vezetésével a szocialista munkabrigád tagjai egy iúdíól huszonhat uaposlihát neveltek fel _ A zárszámadó közgyűlésen a felszólalók keresték-kutatták a termelésben mutatkozó lemaradás okát, bátran rámutattak a fogyatékosságokra, és javaslatokat tettek a munka szervezésé nek megjavítására. Michal Kla- ť:an, a szövetkezet ellenőrző bizottságának tagja bejelentette, hogy a múlt évben sok fogyatékosságot, hanyag munka okozta „termeléskiesést“ állapítottak meg. Jó néhány tag a rábízott cukorrépából nem irtotta ki idejében a gyomot, és ezért a hektárhozam ötven-hat- van mázsával is kevesebb volt, Az ellenőrző bizottság javaslatára a vezetőség úgy döntött, hogy ezek a tagok nem kapnak prémiumot, Az ellenőrzés során azt is észrevették, hogy az egyik istállóban a sertések túl sok abraktakarmányt túrnak ki a vályúkból. Megfelelő intézkedésekkel később ezt sikerült megakadályozni uk. Danter János mérnök, a szövetkezet fózootechnikusa felszólalásában egyetértett a beszámolóval és az egyes szakaszokéin dolgozó tagok megjegyzéseivel és javaslataival. Szintén azt fejtegette, hogy az egyes munkacsoportok és tagok munkájának eredménye túlságosan és indokolatlanul eltérő. Ezért olyan határozati javaslatot terjesztett be, amely feladatul adta a vezetőségnek, hogy ezzel a problémával alaposabban foglalkozzon. Úgyszintén kifejtette, hogy a termelés növelésére idén lényegesen jobbak a feltételeik az állattenyésztésben mint íí múlt évben. Többek között a tehenek évi tejhozamát háromezernégyszáz literre emelik. A múlt évhez viszonyítva mintegy háromszázezer liter tejjel adnak el többet Már januárba n ötvenezer liter tejjel túlteljesítették a tervet. Baromfihúsból is jóval többet adnak el mint tavaly. Intézkedéseket tesznek, hogy az élenjáró dolgozók példája nyomán a gondozók legalább tizennyolc malacot válasszanak el kocánként. Kürtössy Sándor az üzemi pártszervezet elnöke a határozati javaslattal kapcsolatban kijelentette, hogy teljesíthetőnek tartja, mert egyre jobban fokozódik a tagok munkakezdeményezése. Az egyének és csoportok hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére egymillió háromszázezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, amely főleg a termelés növelésére, és a termékek minőségének javítására irányul. A jobb munka érdekében nagy gondot fordítanak a vezetők és a beosztottak képzésére. Hét főis kolai hallgatóval kötöttek szerződést, akik az iskola befejezése után a szövetkezetbe jönnek dolgozni. Különböző módon megfelelő képesítést nyújtottak az állattenyésztési dolgozók hatvan százalékának. Az a céljuk, hogy mindenki alaposan értse munkáját, mestere legyen szakmájának, tudásának gyarapításával felelősebb munkát végezzen. Értékelve a szövetkezet gazdálkodását elmondotta, hogy az üzemi pártszervezet bizottsága jó politikai munkával segíti elő a vezető gazdasági dolgozók Irányító és szervező munkáját. Horváth István elvtárs, az efsz elnöke záró beszédében köszönetét mondott a tagságnak a múlt évi munkáért és a felszólalásokat értékelve kifejezte reményét, hogy idén nagyobb sikereket érnek el. A határozati javaslatban kitűzött feladatok megvalósíthatók, ha minden szakaszon jól kihasználják a lehetőségeket. Az üzemi párt- szervezet segítségével, jó munkával visszaszerzik szövetkezetük régebbi hírnevét. Hangsúlyozta: példát kell venni a közgyűlésen kitüntetett negyvenkét dolgozótól, akik munkahelyeiken kimagasló eredményeket értek el. BALLA JÓZSEF Jól teleinek az ősziek Készülnek a tavaszi munkákra <980 II. 7. A múlt év a mezőgazdaságnak a trnavai járásban sem kedvezett. Főként a gabonatermelés terén volt lemaradás. A hektárhozamok távolról sem teleltek meg az itteni lehetőségeknek. A kedvezőtlen időjárást az őszi és a tavaszi vetés egyaránt megszenvedte. Szerencsére a szemes kukorica jó termést adott. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói tavaly a szocialista mezőgazdaság eddigi történetében a legnagyobb termést takarították be szemes kukoricából, 136 400 hektáron 725 000 tonna kukoricát termeltek. Az átlagos hektárhozam 53,2 métermázsa volt. Ez elsősorban a trnavai járás kukoricatermelőinek köszönhető, akik 62,1 métermázsás átlagos hektárhozamot értek el. A járás mezőgazdasági dolgozói bizonyára sokáig emlékeznek még 1979 őszére, amikor a munkák megszervezése rendkívül igényes feladat volt. Az aszály negatívan hatott a talajelőkészítésre az őszi vetés alatt. Ugyancsak az aszály miatt az őszi vetés jelentős része nem kelt ki idejében. Szerencsére később mégiscsak esett az eső és kissé felmelegedett az idő, ami kedvezően hatott a növények fejlődésére. Milyen a helyzet a trnavai járásban most? Várható, hogy az idén sikerül elérni a tervezett hozamokat? Ezokre a kérdésekre Jaroslav Krizán mérnök, a Trnavai Járási Mezőgazdasági igazgatóság főagronómu- sa (a képen) válaszolt. — Az idén mindent megteszünk azért, hogy gabonából eb érjük az ötvenkét métermázsás Itlagos hektárhozamot, ősszel határidőn belül 21 000 hektáron búzát, 216 hektáron árpát, 90 Jaroslav Krizán mérnök (A szerző felvétele) hektáron pedig rozsot vetettünk. A decemberi leltározás során bebizonyosodott, hogy a növények jobban fejlődnek, mint egy évvel korábban. Ugyan később keltek ki, de átlagos növekedésük gyorsabb. 78 százalékukat nagyon jónak nyilvánítottuk s ennek nagyon örülünk. Eddig több mint 3100 hektáron feltrágyázták a búzát. Jelenleg a talaj nagyon nedves, a gépek számára hozzáférhetetlen. Ezért a nitratálást egy időre minden mezőgazdasági üzem leállította. Ebben a járásban nagy segítséget nyújtanak a re pülögépek. A trágyázási munkákat csak repülőgépekről történő műtrágyaszórással tudják meggyorsítani. De a repülőgépeknek is száraz, fel- és leszállásra alkalmas talajra van szükségük. Jaroslav Križan a továbbiakban elmondotta, hogy rövidesen ismét ellenőrzik az őszi vetést. A további mezőgazdasági munkák azonban az időjáráson és a vegetációs feltételeken múlnak. Mihelyt újra megindul a vegetáció és a talaj szárazabbá válik, a leltározás eredményei alapján döntenek a további agrotechnikai eljárásokról. — Mit teszünk azért, hogy teljesítsük a gabonatermelési feladatokat? — ismétli meg a kérdést Križan mérnök. — Fokozott gondot fordítunk a gyenge növényekre, amelyeknek a számaránya a legutóbbi ellenőrzés adatai szerint 1,9, de semmit sem akarunk a vélet lenre bízni. Lehetőség szerint biológiailag felfejlesztjük eze két a növényeket, vagy kiszánt juk őket és a földeket kukori cával vetjük be. Az őszi vetés nitratálásához elegendő műtrá gyánk van. Már készülődünk a tavaszi munkákra. Több mint 13 000 hektáron akarunk árpát vetni. A termés az időjárástól és a vetőmag csírázóképességé tői függ, amit jónak tartunk. Ugyancsak fontos tényező a talajelőkészítés és a vetés határidőn belüli elvégzése. Már évek óla csak jól bevált szovjet fajtákat és újonnan ne mesített hazai fajtákat vetünk. Az lenne az ideális, ha a tér vezett terület 80 százalékán március 20-ig az árpa a földbe kerülne. A tavaszi munkák el ső szakaszára elegendő műtrágyát készítettünk el. Még egy érdekesség, szemes kukoricát az idén 12 000 hektáron tér mesztünk. E téren felhasználjuk eddigi tapasztalatainkat, s ha ezt az időjárási viszonyok lebe tővé teszik, megismételjük tavalyi csúcsteljesítményünket. JOZEF SLUKA Napirenden az energiatakarékosság A KRÁE0VÁI PÉLDA A Szlovák Nemzeti Felkelésben egykor fontos szerepet játszó Králová község ma Banská Bystrica része. Itt van a központja annak az egyesült szövetkezetnek, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés Egységes Földművesszövetkezete nevet viseli. Sok más mezőgazdasági vállalathoz hasonlóan az elmúlt években itt is akadtak problémák az energiával való takarékos gazdálkodásban. Az Állami Energetikai Felügyelőség dolgozói két évvel ezelőtt tüzetes ellenőrzést végeztek a szövetkezetben, s felderítették a hiányosságokat. A villanybojlerek szünet nélkül be voltak kapcsolva, s a melegvíztartályok sem voltak ellátva megfelelő hőszigeteléssel. Egyes régi épületekben a vezetékek már olyan siralmas állapotban voltak, hogy könnyen előfordulhatott volna tűz vagy baleset. „Ez így nem mehet tovább" jelentették ki az energetikai felügyelők, s konkrét javaslatokat terjesztettek elő a fogyatékosságok felszámolására. Ján Kliment mérnök, a szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Igen, az ÄEF Banská Bystrica-i kirendeltsége dolgozóinak javaslatai alapján egy 13 tagú komplex racionalizációs brigádot alakítottunk a szövetkezetben Pavel Riečan energetikusunk vezetésével. A brigád tagjai között van a közeli gép- és traktorállomás igazgatója, három szakember az ÁEF-ből, a többiek a mi villanyszerelőink és gépjavítóink. Megállapítottuk a feladatok sorrendjét, s ezek teljesítése során eléggé mozgalmas heteket és hónapokat éltünk át az elmúlt évben. Úgy gondolom, hogy nem kevés eredménnyel, s szövetkezetünkben már nem fordulhat elő pazarlás a villamos energiával. Ennek ellenére még mindig akad tennivaló, hiszen nemcsak tőlünk függ az adott tartalékok gyors kihasználása. Erről pontosabb tájékoztatást tud nyújtani energetikusunk, aki éberen őrködik az áramfogyasztás felett. Erről mi is meggyőződhettünk. Éppen az irodájából lépett ki, amikor felkerestük, két táblácskát tartott a kezében, amelyeken jól olvasható utasítások voltak. Az egyik géppel írt papírlap a következő szöveget tartalmazta: „A reggel 6 órától 10 óráig, valamint az esti 17 órától 20 óráig terjedő időszakban a 320-as istállóban tilos bekapcsolni a bojlert, az infrasugárzót és a szecskavá- gótl“ Ezt az utasítást a raky- tovcei üzemrészleg számára készítették. Egy másik utasítás, amely a hronseki részlegre vonatkozik, azt tartalmazza, hogy a 10. számú szabályozási fokozat kihirdetése esetében csak a legszükségesebb fogyasztók üzemeltethetők: a tejkeverők, a ventillátorok, a korlátozott világítás stb. Ezeket az utasításokat minden részleg számára kidolgozzák, s a hirdetőtáblán kifüggesztik. Az üzemegység vezetője személyesen felelős a megtartásukért. Az energetikus visszatér velünk az irodába, az előkészített táblácskákat az asztalra teszí, s mindjárt magyarázatot is fűz hozzájuk. „Ezek a takarékossági utasí tások minden munkahelyen szein előtt vannak, hogy sem a részleg vezetője, sem az etetők és a fejők nem mondhatják, hogy megfeledkeztek róluk vagy eltévesztették az időpontokat.“ „És az elmúlt év hogyan zajlott le az enrgetikus szempontjából? Elég mozgalmas volt?“ „A tavalyi év bizony sok munkát adott, de megérte. Komplex racionalizációs brigádunkra nehéz feladatok hárultak, s ezeket kivétel nélkül teljesítettük. Csak most látjuk igazán, mennyi energia ment nálunk is veszendőbe azelőtt.“ Az energetikus iratokat vesz elő a fiókjából és sorolni kezdi az egyes akciókat. Beszüntették az akkumulációs kályhák üzemeltetését, amivel 40 kWó-t takarítottak meg. A badíni gazdasági udvarban egy 2 ezer literes tartályt hőszigetelővel láttak el. Egy másik még nagyobb tartály hőszigetelését a Banská Bystrica-i Stavomontáže vállalat dolgozói végezték el, kiváló eredménnyel. Az itt felhasznált üveggyapot és más szigetelőanyag 7200 kWó villamos energia megtakarítását segítette elő. Ebben a szövetke zetben elismerően nyilatkoznak a Rovinkai Mezőgazdasági Tech nikai Kutatóintézet tevékeňysé géről is. Innen származott az az újítási javaslat, melynek alapján lényeges mértékben csökkentették a takarmánypo gácsázó gépsor energiaszükség letét „A rovinkai újítás bevezetésével több mint 33 ezer kWó energiát sikerült megtakarítani. Egyébként összesen 88 200 kWó villamos energiát takarítottunk meg a múlt évben, ami 32 ton na kőolajé^,yenértéknek, pénzben kifejezve 180 ezer koronának felel meg.“ — magyarázza az energetikus. Lehet, hogy valaki legyint egyet, hogy milyen csekélység az a 88 ezer kilowattóra. Valóban nem sok, de sok kicsi sokra megy. Ennyi energiát fogyaszt nálunk például 30—35 jól felszerelt családi háztartás. De térjünk vissza a rovinkai kutatók újítási javaslatára. Az eddig legyártott pogácsázó gépsorokhoz több mint 1700 tartály tartozik. Ha ebből legalább ezret olyan hőszigeteléssel látnának el mint Král’ová- ban, ez csaknem 17 millió kWö villamos energia megtakarítását eredményezné. Ez bizony már nem kevés! Érdemes elgondolkozni még egy adat fölött: a kráfovái szövetkezetben 1979-ben összesen 1,3 millió kWó villamos energiát fogyasztottak. Ugyanilyen mértékű volt a fogyasztás 1977- ben is, miközben az eltelt két év alatt korszerű burgonyakezelőt és tárolót, takarmánypo- gácsázó gépsort és más berendezéseket helyeztek üzembe, amelyekben számos nagy fogyasztású villanymotor működik. Mindez azt jelenti, hogy az utóbbi két évben beszerelt fogyasztók energiaszükségletét a feltárt tartalékokból sikerült fedezni. És mik az idei terveik? Pavel. Riečan előveszi a jegyzeteit ás sorolni kezdi: „Először is pontosan felülvizsgáljuk az üzemeken belüli vezetékrendszer állapotát, s fontossági sorrendben elkezdjük a felújítást munkákat. A jelek szerint először a badíni részleg kerül sorra, ezt a ma lachovi udvar követi, majd pedig a baromfitenyésztő részleg. Ez nem lesz könnyű feladat, mert elég sok szerelvény, alkatrész hiányzik hozzá, főleg égők, kábelek és kapcsolók. Nemrég jártam a zvolení Tech- nomatban, szerettem volna 150 égőt rendelni, de elutasítottak, mert állítólag nem tartozunk az előnyben részesített vevőik körébe. Még szerencse, hogy a gép- és traktorállomás enyhíti beszerzési gondjainkat, s valamit az építőipari vállalatok beszerzőitől is kapunk .. Az energetikus munkája azonban nehézségekkel is jár, hiszen az új rend bevezetése mindig körülményes. Egyszer szóvá tette, hogy a gépjavítók teljes megvilágításban uzsonnáztak a műhelyben. Szemükre vetette, hogy fölöslegesen fogyasztják az áramot. „Mi az, már ebből a pár fillérből is ilyen nagy tudományt csinálsz!?“ hangzott a válasz. Az energetikus nem hátrált meg, kikapcsolta a villanyt, és további jó étvágyat kívánt a falatozóknak. „Ha még nem tudná valaki, a fillérekből lesznek a százasok, a százasokból pedig az ezresek.“ — tette hozzá figyelmeztetően. Eleinte az etetőkkel és a fejőkkel is összeütközésbe került. Ma már azonban az istállókban is más a helyzet. Ha ellenőrző körúton jár, a dolgozók már előre figyelmeztetik, hiába keres hibát, úgysem talál, minden úgy van, ahogy azt a kiadott utasítások megkövetelik. Sehol egy fölöslegesen égő lámpa, vagy „tiltott“ időben bej kapcsolt áramfogyasztó. Az energiával való takarékos gazdálkodás közügy lett a kráľovál szövetkezetben. RrtTOPT jgg
