Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-29 / 51. szám, péntek
3 19B0 II. 29. A BT vitája A FELSZÓLALÓK TÖBBSÉGE ELÍTÉLTE IZRAEL POLITIKÁJÁT Az afgán nép szolidáris a palesztin néppel (CSTK) — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este folytatta a tárgyalást a megszállt arab területeken kialakult hely zetről. Az ülés során további szónokok ítélték el Izrael agresszív politikáját. Abdalla Jakkuh Bisara, Kuwait képviselője elmondta, hogy Izrael új módszert kezdett alkalmazni, melyet abszolutizmusnak nevezett. Ennek alap- ián Izrael gyarmatosítja a megszállt területeket és a palesztinokat elűzi földjeikről. Ez az irányvonal az „állami gengszterizmuson“ és azon a meggyőződésen alapul, hogy az erőnek győznie kell. A kuvaiti küldött bírálta továbbá az úgynevezett Carter- doktrínát, mely szerint az USA a Perzsa-öböl térségében „szembe akar szállni a szovjet inváziu veszélyével“. Kuvait nem fél a szovjet tankoktól, mert meggyőződése, liogy a Szovjetunió hozzá sem nyúl a térséghez. Inkább attól a labilitástól tartunk, melyet a térségben Izrael politikája vált ki, mondotta a szónok. Az USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Kína és Banglades küldötteinek kifogása ellenére a BT szerdai ülésén felszólalt Afganisztán képviselője is. Kijelentette, hogy az afgán kormány és az afgán nép szolidáris a palesztin néppel és támogatja harcát. Izrael agresszív politikáját elítélték Mexikó, Niger, Jordánia, Indonézia, Libanon és az NDK képviselői is. Az ülés befejező részében felszólalt Zahdi Labib Tarzi, a PFSZ ENSZ-megfigye- lö je. Felhívta a figyelmet a megszállt arab területeken kialakult feszült helyzetre, ahol az izraeli egységek az arab tüntetők szétverésére az utóbbi napokban többször könnyfakasztó gázt alkalmaztak. Ülést tartott az MSZMP Kozponti Bizottsága (CSTK) — Tegnap ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintő beszámolót, a kongresszusi felkészüléssel foglalkozó jelentést, valamint a 6. ötéves terv előkészítéséről szóló tájékoztatót vitatta meg. IRAN FELTEHETŐEN MÁJUSBAN KERÜL A PARLAMENT ELÉ A TÜSZÜGY Folytatja munkáját a nemzetközi bizottság Suriname Köztársaság a Bangladesi KP kongresszusa (ČSTK) — A Bangladesi Kommunista Párt harmadik kongresszusa befejezte munkáját. A négy napon ál tartó tanácskozás részvevői áttekintették az ország politikai és gazdasági helyzetét, és annak megfelelő határozatokat hoztak. A jelenleg legfontosabb feladat — szögezte le a kongresszus dokumentuma — valamennyi bangladesi haladó, demokratikus és hazafias erii egységének megteremtése. A kongresszus elfogadta a párt új programját, változtatásokat hajtott végre a szervezeti szabályzatban és végül a záróülésen új tagokat válasz tott a központi bizottságba. (ČSTK) — A nemzetközi jn gászbizottság Teheránban teg nap folytatta a volt sah és re zsimje bűneinek kivizsgálását. Az ENSZ szóvivője szerint a bizottság tagjai csütörtökre virradó éjszaka Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésükben kijelentet lék, hogy missziójuk megnyugtatóan folytatódik. Washingtoni kormánykörök ben jelentős idegességei vál tott ki az Iszlám Forradalmi Tanács első titkárának, Szajjad Mohammed Behesttnek szerdai nyilatkozata, hogy az iráni parlament feltehetően csak májusban kezdi el tárgyalásait az amerikai túszok szabadon bo csátásáról. Cyrus Vance ameri kai külügyminiszter szerdán ismét megerősítette, hogy az amerikai kormány véleménye szerint „a nemzetközi bizottság egyik elsőrendű feladata az amerikai diplomaták mielőbbi szabadon bocsátásának biztosítása.' Az UPI hírügynökség washingtoni kormány tisz viselőkre hivatkozva tegnap közöl te, - hogy Behesti nyilatkozata Washingtonban aggodalmat vál tott ki. Az iráni hatóságok és mindenekelőtt az amerikai nagy- követséget megszállva tartó diákok ragaszkodnak ahhoz, hogy az öttagú bizottság fő feladata a megdöntött rezsim bűntetteinek és az Egyesült Államok Irán belügyeibe való bea va tkozásának kivizsgálása legyen. A Reuter hírügynökség szerint a diákok képviselője közölte, hogy a jogászoknak nem teszik lehetővé a találko* zást a fogva tartott diplomatákkal. A világ figyelme ismét a „forrongó kontinens“ egyik országára, Suriname-ra irányult, ahol a hadsereg egy csoportja ,i hét elején államcsínyt hajtott végre. A Suriname Köztársaság Dél- Amerika északkeleti részén fekszik. Nyugaton Guyanával, keleten Francia-Guyanával, délen Brazíliával, északon pedig az Atlanti-óceánnal határos. Területe 103 265 négyzetkilométer, kb 430 000 lakosa van. A lakosság összetétele igen vegyes. A legnagyobb népcsoportok az indiai (37,ö százalék), a kreol (31,3 százalék), az indonéz (1.5.2 százalék), de sok néger és indián is él itt. A különböző nemzetiségek mozaikját kínaiak, szírek, libanoniak és európaiak egészítik ki. A fővárosban, Paramaribóban, amely egyben az orzság legnagyobb kikötője is, mintegy 180 ezer ember él. Suriname hivatalos nyelve a holland, de beszélik az angolt, a hindit, a spanyolt s az őslakosság nyelvét, a taki- takit. Az ország gazdasági életének az alapja a kiváló minőségű (00 százalék alumínium tartalmú) bauxit bányászása. Ez a nyersanyag képezi a legnagyobb bevételi forrást is: a külkereskedelemből eredő bevétel 85 százalékát adja. A bauxit kitermelését és feldolgozását külföldi, főleg észak-amerikai vállalatok ellenőrzik, így pl. a Suralco (az Alcoa leányvállalata), a Billiton (a Royal Dutch Shell) része. A bauxiton kívül bányásznak még nem nagy mennyiségű aranyat is. A vasérc-, a mangán- és a rézlelőhelyek egyelőre még nincsenek kihasználva. Az ország mezőgazdasága viszonylag alacsony szinten áll, mindenekelőtt a cukornád, a rizs, a kukorica, a kakaó, a banán és a narancs termesztésére összpontosít. Élelmiszergyártásban azonban Suriname nem önellátó. Felületének csaknem 85 százalékát trópusi erdők borítják, ám a fakitermelés még csak most van kibontakozóban. A gyarmat 1954. december 29-én nyerte el Hollandia tengerentúli területének a státusát. Suriname történelmében jelentős határkő volt 1973, amikor a hatalmas méretű sztrájk- hullám következtében lemondásra kényszerült az akkori kormány, és új választásokat írtak ki. A választásokból az a pártkoalíció került ki győztesen, amely a Hollandiától való teljes függetlenséget követelte. Az új kormány élén Henck Afron, a Surinaine-i Nemzeti Párt vezetője állt. A függetlenségről folyó tárgyalások azonban 1975-ig tartottak. Hágában 1975. június 27-én a két fél abban állapodott meg, hogy Suriname ban a köztársaságot ugyanazon év november 25-én kiáltják ki. Az 1977-ben megrendezett parlamenti választásokon a Pártok Nemzeti Szövetsége elnevezésű koalíció győzött, amelynek legerősebb tagja az Arron vezette párt volt. (Tagságának túlnyomó része kreol), további tagjai pedig a Kaum Tani Per- satuan Indonesia párt, a Suriname-i Haladó Néppárt és a Haladó Reformpárt (főleg az indiai nemzetiségű lakosság tömörül benne) alkotta. Még 1977-ben új kormány alakult, s a miniszterelnök ismét Henck Arron lett. Ezt a kormányt döntötte meg hétfőn néhány száz katona támogatásával egy alacsonyabb rangú tisztekből álló csoport. Az ország élén jelenleg az ún. nemzeti katonai tanács áll. (p) KÖZZÉTETTÉK A SZOVJET LEGFELSŐBB TANÁCSI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEIT (ČSTK) — Szerdán közzétet ték a Szovjetunió tizenöt szövetségi köztársaságában vasár nap, február 24-én megtartott legfelsőbb tanácsi választások eredményeit. A leadott szavazatok 99,8 — 99,9 százalékát a választói gyűléseken állított jelöltek kapták. Az újjáválasztott köztársasági legfelsőbb tanácsok küldötteinek összetétele híven tükrözi a Szovjetunió lakosságának társadalmi struktúráját. A képviselők több mint fele munkás és paraszt. A képviselők mintegy kétharmada az SZKP tagja, illetve tagjelöltje, mintegy egyhanna- da pedig nő. A legtöbb köz társaságban nőtt a harmincéveseknél fiatalabb képviselők részaránya, amely országos átlagban most eléri a 17—18 százalékot. A legfelsőbb tanácsi küldöttek mintegy 13—14 szá zaléka Komszomol tag. A választások eredményeként jelentősen megújultak a legfel sőbb törvényhozási szervek. Az ENSZ nemzetközi vizsgáló- bizottsága Teheránban mintegy 150 személyt hallgatott ki, aki^ két a sah titkusrendőrsége, a SAVAK kinzott meg. Képünkön: a SAVAK áldozatai a teheráni ENSZ-hivatal elé vonultak, ahol a nemzetközi vizsgálóbizottság végzi munkáját. (Telefoto — ČSTK) NAPIRENDEN LÍBIA ÉS TUNÉZIA VISZÁLYA (ČSTK) — Szadun Hamadi iraki külügyminiszternek, az Arab Liga soros elnökének megnyitó beszédével szerda óta folyik a liga külügyminisztereinek rendkívüli ülése. Az ülést azért hívták össze, hogy közvetítsen Líbia és Tunézia vitájában. Tunézia azzal vádolja Líbiát, hogy szervezője és előkészítője volt a januári gafsai zavargásoknak, amelyeknek során a dél-tunéziai városban több mint negyven ember életét vesztette, száz pedig megsebesült. Líbia tagadja, hogy része lett volna az ügyben. Orvosi jelentés Tito egészségi állapotáról (ČSTK) — Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök egészségi állapota továbbra is válságos. A ljubljanai kórház orvosi konzíliumának jelentése szerint Tito a csütörtökre virradó éjszakát nyugodtan töltötte. Orvosai folytatják intenzív gyógykezelését. Határozott nem az amerikai rakétáknak! Emberek milliói utasítják vissza a veszélyes NATO fegyverek tervezett telepítését 0 Politikusok, befolyásos újságok és a nagyközönség hangja — a szocialista országok álláspontjának támogatása Prága ( Rudé právo tudósítójától) — A NATO decemberi ülésén hozott határozat, amelynek értelmében nukleáris robbanófejjel ellátott mintegy 600 amerikai rakétát telepítenének a NATO nyugat-európai tagországainak területén, a békeszerető közvélemény ellenkezésébe ütközik több országban, mindenekelőtt az európai kontinensen. Egyre gyakrabban hallani a követelést, hogy lehetetlenné kell tenni a már meghozott döntést, hogy a rakétákat nem szabad elhelyezni a kilövő állásokban. Wim Albers, a Holland Munkáspárt parlamenti képviselője kijelentette, hogy a NATO-nak ineg kellene változtatnia döntését, és tárgyalásokba kellene kezdenie. Frank Allaun, a brit alsóház munkáspárti képviselője azt mondotta, hogy ,,az új tömegpusztító fegyverek gyártásáról és nyugat-európai telepítéséről hozott NATO-döntés a fegyverkezési verseny új, veszélyes fordulója elé állítja a világot“. Antoine Sanguinetti nyugalmazott francia tengernagy határozottan szót emelt az amerikai Pershing-2 rakéták és a cirkálórakélák ellen, amelyeket Nyugat-Európába szándékoznak telepíteni, és azt mondotta, hogy az Egyesült Államok hadszíntérré szándékozik változtatni az európai szárazföldet. Az európai béke és biztonság veszélyeztetésének minősítette a NATO brüsszeli döntését Jim Slater, a brit tengerész-szakszervezet főtitkára. Ugyancsak élesen bírálta a konzervatív brit kormány elnökének, Margaret Thatchernek politikáját. Belgiumban kiterjedt kampány folyik: tiltakozó határozatokra a lakosság aláírását gyűjtik. A kampány célja rákényszeríteni a parlamentet, hogy az amerikai rakétáknak brit földön való elhelyezésére megszabott moratóriumot hat hónaptól emeljék fel két évre. Az együttműködési béke- és biztonsági bizottság Dániában is hasonló tiltakozó kampányt szervez. A Német Szövetségi Köztársaságban a keresztények is elítélték a NATO terveit. A Frankfurter Allgemeine című újságban közzétett levelükben ezt írják: „Keresztények vagyunk és megértettük, hogy a rakéták nem az az út, amely a békéhez vezet. Szembehelyezke dünk a katonai kiadások növelésével és nukleáris rakétáknak az NSZK területén való elhelyezésével“. A tiltakozó hullám főként azért terjedt az NSZK- ban, mert szaporodnak a nyugtalanító tények, hogy a szövetségi köztársaság területén már folyik a kilövő állások építése a Pershing-2 és a cirkáló rakéták számára. Nem messze a Ruhr-vidéki Bottroptól és Glad- becktól új katonai létesítmények épülnek, nyilvánvalóan az új amerikai rakéták számára. Ugyancsak megkezdődött a nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták kilövő állásainak és föld alatti bunkereinek építése is. Növekszik a nyugtalanság a lakosság körében, és erősödnek a tiltakozások. Amint azt a Grenzland című újság elárulta, Arsbeck körzetében szándékoznak elhelyezni 36-ot a Nyugat-Németországban telepítésre kerülő 108 Pershing- rakéta közül. Atomrobbanó fejek már vannak amerikai föld alatti raktárakban. Mönchen gladbachtól nem messze is építenek katonai létesítményeket, egyebek között laktanyákat és raktárakat. A Frankfurter Rundschau értesülései szerint a robbanófejek elhelyezésére szolgáló föld alatti bunkernek már az év végéig el kell készülnie. Itt is növekedőben van az ellenállás, a lakosság tiltakozik a veszélyes előkészületek ellen. Nagy Britanniában aláírások gyűjtésével a szakszervezetek szervezik a tiltakozó kampányt. Ez főként az ország keleti részében folyik, ahol a cirkálórakéta-támaszpontok létesítését tervezik. Itt összesen 150 ilyen veszélyes fegyver elhelyezésére készülnek. Aberdeen skót város béketanácsa tiltakozó levelet intézett a brit hadügyminisztériumhoz. Ebben elutasítják amerikai rakéták telepítését s ugyanígy amerikai katonai támaszpontok létesítését is skót földön. Határozottan elutasítják az amerikai rakétatelepítési terveket az emberek a szocialista országokban. Magyarországon országszerte gyűléseket tartanak tiltakozva a NATO döntése ellen. Az ezeken a gyűléseken elfogadott határozatok teljes mértékben támogatják a Szovjetunió békepolitikáját. Bulgáriában, Szófiában a NATO-tervek ellen tiltakozó hatalmas nagygyűlés volt. Ezen határozatot hoztak, amelyben a résztvevők támogatják a Leo- nyid Brezsnyev által Berlinben előterjesztett javaslatokat. De nemcsak Európából érkeznek jelentések az amerikai rakétatelepítési tervekkel szem-1 beni kiterjedt ellenállásról. Folynak a tiltakozások az Egyesült Államokban és más országokban Is. A New York Times közölt egy nyilatkozatot, amelyet aláírt egyebek között Herbert Scoville, a CIA volt helyettes főnöke, John J. Gilligan, a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség egykori igazgatója és George Kistianowsky, aki Eisenhower elnök volt tanácsadója volt. A nyilatkozat aláírói hangsúlyozzák, hogy a NATO döntése újra felszítja a fegyverkezési versenyt. A távoli Laoszban is voltak tiltakozó gyűlések. Ezeket a békebizottság és buddhista papok szervezték. A gyűlések résztvevői elítélték a Pentagon ve-: szélyes szándékait. A Béke-világtanács székhelyén, Helsinkiben kiadásra kerülő Peace Courier című lapjában hangsúlyozza, hogy éppen most kell széles körű kampányt kibontakoztatni, amely meggátolná amerikai nukleáris rakéták elhelyezését Nyugat-Euró- pában. „El kell érni, hogy a nyolcvanas évek az enyhülési politika új győzelmeinek évtizedévé legyenek, olyan évtize-' dé, amikor nemzetközi megállapodások születnének, amelyek megállítanák a fegyverkezési hajszát, és hozzájárulnának a leszereléshez“ — írja a' lap.
