Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-28 / 50. szám, csütörtök
V I t A 9 PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1980. február 28. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA 9 XXXIII ÉVFOLYAM 50, szám Ara 50 fillér TIIOMAHY ES GYAKORLAT A CSKP KB 14. ülésén elhangzott elnökségi beszámoló * népgazdaság ez évi fejlesztési feladataival összefüggésben többek között azt is megállapította, hogy babái’ a Központi Bizottság 1974-es májusi ülése óta sikerült elérni bizonyos részeredményeket a gyártmányok fejlesztésében, s a kutató- fejlesztő munka erői a legfontosabb feladatokra összpontosultak, mégsem lehetünk elégedettek a tudományos kutatás eredményéinek gyakorlati érvényesülésével. Ebből a tényből kiindulva a beszámoló részletesen foglalkozott azokkal a tervezési ás szervezési kérdésekkel, amelyek meggyorsíthatják a tudományos-műszaki haladás ütemét a csehszlovák nép gazdaságban. ^ Elsősorban arra van szükség, hogy a tudományos intézmények tevékenysége következetesebben szolgálja a népgazdaság fejlesztésének konkrét szükségleteit, ezért az illetékes felelős szervek részéről nagyobb figyelmet kell szentelni a tudományos kutatás és a termelés összehangolt, szervesen egybekap- csolndó tervezésének. A tudományos-muszaki haladás ütemének gyorsításához azonban a népgazdaság egész szerkezetében meg kell teremteni a feltételeket, a minisztériumoktól és a vezérigazgatóságoktól kezdve egészen az üzemekig és az egyes munkahelyekig. A tudományos ismeretekből merítő ésszerüsí- tésekuek ugyanis nagyon széles a skálája, hiszen éppúgy ide tartoznak az új, korszakalkotó technológiai eljárások, mint a* apróbb újítások, tökéletesítések. Ezek együttesen hozzák meg azt az eredményt, amely a termékek használati értékének és világpiaci versenyképességének növekedésében, a népgazdaság hatékonyságának növekedésében, s végső fokon az életszínvonal emelkedésében tükröződik vissza Nem véletlen, hogy pártunk a jelenlegi időszakban, különösen a 7. ötéves tervidőszak feladatai, s távolabbi céljaink el érése szempontjából a tudományos műszaki haladást alapvető stratégiai kérdésnek tekinti Tudatában vagyunk annak, hogy az emberiség további fejlődésének alapvető problémáit, főleg az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerellátás kérdéseit kizárólag csak a tudományok intenzív fejlesztésével lehet megoldani. Am az is világos, hogy az alapkutatások területén nélkülözhetetlen a szoros nemzetközi együttműködés, s számunkra rendkívül nagy jelentősége van aunak, hogy a szocialista közösség többi országával együtt « problémák megoldásában a Szovjetunió hatalmas tudományos-kutatási potenciáljára támaszkodhatunk. A tudományos kutatás a jelenlegi időszakban rendkívül sokoldalú szerepet tölt be a gazdaság és a társadalom fejlődésében. Miközben az alapkutatás az elemi részecskék meglepetéseket ígérő világában a távolabbi jövő nagy kérdéseire keresi a választ, ugyanakkor az alkalmazott kutatás eredményei az elektronikában, a kibernetikában, a kémia és a biológia területén közvetlenül hatnak a termelőerők gyorsuló iitemu fejlődésére A tudományos-technikai forradalom korszakában élünk, melyben a tudomány maga is termelőerő. A tudománynak ez a szerepe, s a termeléssel való egybekapcsolásának szükségessége különösen akkor válik világossá, ha e kapcsolat történelmi fejlődését is figyelembe vesszük. Az elmúlt évszázadok során a tudomány ugyanis nem volt olyan kapcsolatban a termeléssel, mint manapság. Ennek egyszerű a magyarázata: a régi osztálytársadalmakban uz uralkodó rétegek a tudományok művelését rangjukhoz méltó időtöltésnek tekintették, a termelőmunkát azonban lenézték, alantas foglalkozásnak tartották. Ez a szemlélet hosszú időre elválasztotta egymástól a tudományt és a termelést. A hatalom birtokosai még a pedagógiai munkát, gyermekeik (iktatását és nevelését is — mivel az is fárasztó íuglaikozás volt — inkább a tehetségesebb rabszolgákra, jobbágyokra bízták. Az ókor számos tudományos felfedezése éppen az ilyen rahszolgasorsból kiemelkedő pedagógusoknak köszönhető, eredményeiket azonban csak a késői utókor kezdte hasznosítani a termelési gyakorlatban, főleg az ipari forradalom korszakában. A felvilágosodás és a társadalmi reformok idején a tudomány és a termelés már közelebb, kölcsönös összefüggésbe került egymáshoz, de még ekkor is elég hosszú idő telt el, amíg egy-egy tudományos felismerés a gyakorlatban is hasznosult. A tudomány és a gyakorlat kölcsönhatásának számos példáját említhetnénk ebből az időszakból. A nagyítóüvegek készítése például lehetővé tette a mikroszkópok és a teleszkópok kifejlesztését, s ezzel a mikrovilág és a naprendszer közelebbi megismerését. Az ipari forradalom hőskorában így követték egymást az újabb és újabb találmányok: a gőzgépek, a robbanómotorok, az elektromosság és a kémia területén, amelyek mögött mindig ott volt egy-egy tudományos ismeret vagy feltételezés, vagy pedig megfordítva, a gyakorlati talál mányok segítették elő a tudomány fejlődését. E kölcsönhatás eredményeként azonban még az ipari forradalom idején is csak ösztönösen fejlődött a tudomány. A for- radalmasítóan ható felfedezések elismerése és bevezetése a maradiság szövevényes akadályaiba ^ütközött. Az államhatalom konzervatív szervei, a tudományos intézményeket is beleértve, nem lelkesedtek az új dolgokért, a változásokért. Az államhatalom és a koncentrált nagytőke csak akkor kezdte felkarolni a tudományos kutatást, amikor felismerték, hogy eredményeit nagyszerűen lehet hasznosítani a hadviselésben és a profit növelésében. Lényegében ma is ez a helyzet, az imperialista körök a tudományos kutatás eredményeit először a fegyverkezési hajszában érvényesítik, $ csak másodlagosan kerülnek át azok a békés célú termelés gyakorlatába. Ezzel szemben a szocialista társadalom mindenekelőtt az emberiség anyagi, szociális és kulturális szükségletei kielégítésének szolgálatába állítja a tudományt, ahogy azt a Csehszlovák Tudományos Akadémia 38. közgyűlésének résztvevői hangsúlyozták a tőkés országok tudósaihoz intézett felhívásukban. Üj energia- és nyersanyagforrásokat kell találni, gondoskodni kell az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás fejlesztéséről, a környezet védelméről, amihez békés munkára, együttműködésre és megértésre van szükség. MAKRAI MIKLÓS A Vajáni fVojany) Erőmű dolgozói hazánk felszabadításának 35' évfordulója tiszteletére 6,5 millió korona értékű kötelezettjén vállalást tettek. Elhatározták, hogy egy százalékkal csökkentik az üzemzavarok arány számát. Ez a népgazdaságnak csaknem két millió korona hasznot jelent. Ésszerűsítésekkel 1500 tonna üzem anyagot takarítanak meg Felvételünkön Ladislav Hudák lakatos munka közben- (A. Haščák felvétele —- ČSTK] A Mi*« HETEK SZELES KŰRlí AUULMAZASÄVAI Szlovákiai aktívaértekezlet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatainak teljesítéséről (ČSTK) — Szlovákia mező gazdasági és élelmiszeripari vállalatainak a 6. ötéves tervidő szak utolsó évében fennállásuk történetében a legnagyobb áru- termelési tervet kell teljesítenie. A bruttó mezőgazdasági termelésnek a tavalyi évhez viszonyítva 8,6 százalékkal, a piaci termelésnek 4.0 százalékkal kell emelkednie. Ezekkel a feladatokkal foglalkozik a mezőgazdasági ágazat politikai és gazdasági dolgozóinak kétnapos aktívaértekezlete, amely tegnap ült össze a trenfiíni járásban levő Krainéban. A tanácskozáson részt vesz MiloS Jakes, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Rudolf Vani:o. az SZLKP KB osztályvezetője, Karol Martinka és Ján Gregor, a szlovák kormány alelnökei, Ján Sábák, a szövetségi mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter helyettese, Ján Janovic szlovák mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter és más vendégek. A főbeszámolót Ián Janik elvtárs tartotta. Megállapította, hogy mezőgazdasági termelésünk központjában továbbra is a gabonatermesztési program áll, külön súlyt helyezünk a tömeg takarmányok termesztésére és ésszerű felhasználására.A 3 850 000 tonna gabona meg- termesztóse (tavaly 3 162 000 tonnát termesztettek), csak a termelés intenzív fokozásával és a kukorica hektárhozamainak növelésével lehetséges. Ki kell küszöbölni az agrotechnikában felmerült hibákat, így a búza búza utáni termesztését. Tavaly például búzát a vetésterület 42 százalékán termesztettek búza után 4 Farkasdi (VI- čany) efsz-ben, s ez megmutatkozott a terméshozamokban is, amikor 4,01 tonnás hektárhozamot értek el. Nádszegen (Trsti- ce), ahol ilyen eset nem fordult elő, búzából 5,08 tonna volt az átlagos hektárhozam. A CSKP KB 13. és 14. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülései rámutattak a földalap kihasználásának jelentőségére, ami az alapvető termelőeszközt jelenti. Kihasználásában nagy tartalékok vannak a kelet-szlovákiai síkságon. Az eddiginél sokkal több burgonyát, cukor-: répát, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyes- és olajos növénye két kell ültetni. Nem egyenlő az állattenyész tés, elsősorban a marhate nyésztés fejlesztésének dinami kaja. Nagy tartalékok vannak a téjhozamban is, a súlygyara podásban és az ágazat fejlesz tését megalapozó egyéb muta tokban. A dunaszerdahelyi (Dii najská Streda | járásban tavaly a marhatenyésztésben az átla f Föl itt at ás a 2, oldalon! ÜDVÖZLŐ LEVELEK (CSTKj — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke üdvözlő levelet küldött Ladislav Vychodil nemzeti művésznek 60. születésnapja alkalmából. Gustáv Husák elvtárs a levélben köszönetét mondott a jubilánsnak jelentős hozzájá" rulásáért színművészetünk fej-* (tiszteséhez méltatta alkotó- munkásságát, amellyel megalapozta a modern szlovák díszlettervezést. Ľubomír Strougai szövetségi miniszterelnök is levélben üd vözölte -i jubiláló művészt. BÁNYÁSZREKORD (CSTKJ - Az ostrava-kar vinái szénmedence stonavai déli üzemében, a CSISZ Bá nyában az Alois Priesníiz vezette lejtőbrigád 31 munkanap alatt több mint 60 300 tonna szenet jövesztett, 60 vonatszerelvénynek felel meg. A szénmedence karvi- nái részlege legfiatalabb bá nyájának eddig ez a legjobb eredménye. A bányászok re kordidő alatt, január 21^tő! tegnapig, nuponta 210 centiméter mélységben 718 négyzetméter területen végeztek fejtést: Az egy műszakban egy főre eső teljesítmény 48,7 tonna. A Pries nitz vezette bányászok ha zánk felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére négy nap alatt további 8000 tonna szenet akarnak bányászni. Ezzel teljesítik azt a szocialista vállalásukat, ame lyet a brigád a „mindenki terven felül a hatodik öt éves tervben" című mozga lom keretében tett. A csehszlovák kultúra napjai a Szovjetunióban A KÉT ORSZÁG KULTURÁLIS KAPCSOLATAINAK TOVÁBBI ELMÉLYÍTÉSÉÉRT A két írószövetség egyútttrmikodési jegyzőkönyvet írt alá 0 Fogadás a Kremlben (CSTK) — Moszkvában teg nap jegyzőkönyvet írtak alá a csehszlovák és a szovjet írószövetség 1980. évi együttműködéséről. A dokumentumot Jan Kozák, a Csehszlovákiai írók Szövetségének elnöke és Georgij Markov, u Szovjet írók Szövetségének első titkára írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a Csehszlovákiai írók Szövetsé ge küldöttségének tagjai, akik a szovjet fővárosban részt vesznek a csehszlovák kultúra napjai eseménysorozatán. A jegyzőkönyvet, amelynek célja a két ország kulturális kapcsolatainak további elmélyí tése, az 1976—1980-as évekre szóló csehszlovák—szovjet kul turális és tudományos együtt működési terv alapján írták alá. Az együttműködési jegyző könyv aláírása szorosan össze kapcsolódik a fasizmus fölött aratott történelmi győzelem .35 évfordulójával, amelyet ebben az évben ünnepiünk — hang súlyozta a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójának adott interjújában Georgij Mar kov, a Szovjet írók Szövetsé gének első titkára. Mint mondotta, a két ország kiterjedt kulturális együttmü ködését igazolják a csehszlo vák kultúra napjai, amelyek most folynak a Szovjetunióban, és a szovjet nép élénk érdek lődésével találkoznak. A csehszlovák kultúra napjai keddi gazdag programja a Cseh Filharmonikus Zenekar moszkvai hangversenyével tetőzött. A zenekart Václav Neumann nemzeti művész vezényelte. A hangversenyen jelen volt Josef Havlín, a CSKP KB titkára, a küldöttség vezetője, Georgij Ivanov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese és más vendégek. A cseh és szlovák könyvek kiállításával együtt kedden Moszkvában egy további kiállítás is megnyílt, amelyen megismerkedhetnek a látogatók a jelenlegi csehszlovákiai képző-, zene- és színművészettel. Csehszlovák és szovjet műépítészek részvételével kedden tanácskozás kezdődött Moszkvában a jelenlegi urbanisztika problémáiról és a legközelebbi években tervezett alkotó tevékenységükről. A találkozó része a csehszlovák műépítészet he tének, amelyet Moszkva után Belorusszia fővárosában, Minszkben is megrendeznek. A Szovjetunió kulturális minisztériuma kedden fogadást adott a Kreml Kongresszusi Palotájában a csehszlovák ven dégek tiszteletére. A részt vevő csehszlovák küldöttséget Josef Havlín, a CSKP KB titkára, a szovjet küldöttséget Pjotr Gye micsev,. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere vezette,
