Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-20 / 43. szám, szerda

Főleg fémből és fából Látogatás a Detva iparművészeti szövetkezet üizemegYségébert Kommentáljuk Megelőzik a veszteségeket A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek értekezletén hangzott el az egyik beszámolóban, hogy a malom- és a pékipari üzemek vezetői a termelési program szerkezetének megváltoztatásával Bratislavában, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban és más iá rásokban igyekszenek elejét venni a kenyérpazarlásnak. Többek között egykilós kenyereket is sütnek, amelyeknek általában a minősége is megfelelő és ezért a vásárlók igé­nyeit is kielégítik. A fogyasztók sokkal kevesebbet dobnak ei a kis súlyú kenyerekből, mint a régebbi két- vagy há­romkilós kenyerekből. Az új intézkedések tehát elősegítik a veszteségek csökkentését. Az első eredmények után egyes pékségek a jövőben megkezdik a háromnegyed- és félkilós kenyerek sütését is. Néhány értekezleten elhangzott az is, hogy a felvásárolt tejet jobban kellene értékesíteni. Ennek ellenére a hosz- szadalmas feldolgozás miatt a tej jelentős része már a tejüzemekben megsavanyodik. Más része szállítás közben veszti értékét, vagy a rosszul zárt tasakból kifolyik. A tej­iparban is olyan intézkedéseket akarnak tenni, amelyek elősegítik az említett okokból keletkezett veszteségek csök­kentését. Üjabb hűtőberendezéseket vásárolnak, jubhan megszervezik a felvásárolt tej szállítását és, amint meg­győződhetünk róla, az üzletekben egyre több a hosszabb ideig tárolható tej. A tejtermékek jobb csomagolásával is a termék minőségének, tápanyagtartalmának megőrzését segítik elő. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő értekezleteken szintén sok szó esik a takarékosságról, a veszteségek csök­kentésének lehetőségeiről. A legtöbb gondot a szállítói- megrendelői kapcsolatokban mutatkozó merevség okozza A múlt évben is több millió korona értékű zöldség, korai- és kései burgonya került a komposztba. A termelők ton­naszámra dobták ki a jó minőségű fokhagymát a szemét­dombokra, mert nem tudták értékesíteni. A paradicsom feldolgozása sem volt zökkenőmentes. Ugyanakkor a nagy­városok zöldségellátása nem kielégítő. Január végén pél­dául Bratislavában és más városokban sem lehetett vásá­rolni fokhagymát. A zöldségfelvásárlásban már hosszabb ideje mutatkozó szervezési fogyatékosság következménye, hogy az idén késve jelenik meg az üvegházi hónaposretek, illetve a saláta a piacokon. A mezőgazdasági üzemekben számos intézkedést tettek a fűtőanyaggal, üzemanyaggal és energiával való takaré­kosságra. A legtöbb helyen ezeket az intézkedéseket szigo­rúan megtartják. Azonban olyan helyzet is van, amikor a takarékosságra kevés lehetőség nyílik. Évek óta megoldat­lan a mezőgazdasági üzemekben dolgozó traktorok akku­mulátorokkal való ellátása. Emiatt a gépeket a munka­szüneti időszakban is járatni kell, mert ellenkező esetben nem tudnák újra begyújtani a motorokat. Ennek követke­zeiében fölöslegesen ezer meg ezer liter értékes üzemanyag fogy el. A mezőgazdasági üzemek év eleji zárszámadó és tervjó- váhagyő gyűlésein és az élelmiszeripari, valamint a külön­böző szolgáltató üzemek napjainkban folyó értékelő gyűlé­sein sok javaslat hangzik el a nyersanyag jobb felhaszná­lására, az üzemanyag- és energia csökkentésére és általá­ban a veszteségek csökkentésére vonatkozóan. Sok millió kuronát hozhatnak ezek a felszólalások, ha a gyakorlat­ban megvalósítjuk őket, mert hozzájárulnak a veszteségek megelőzéséhez. Érdemes tehát minden ilyen jellegű javas­latra felfigyelni. ' BALLA JÓZSEF A mérleg nyelve mozdulatlan tiorský Mikulásnak jelenleg mintegy 4500 lakosa van. Ugyanúgy, mint más községek­ben és városokban, itt is roha­mos a fejlődés. Mégis több éven át gondot Okozott, hogy mun­kaalkalmat adjanak a háztar­tásbeli nők számára. Persze, ép­pen elég munkalehetőség akad a környező városok ipari üze­meiben és a mezőgazdaságban, de ez nem felelt meg minden nőnek. Sokat töprengtek a gond elfogadható megoldásán, míg végül is ... A választási program kereté­ben a községben nemrég új is­kolát avattak. Ekkor vetődött fel a kérdés: mi legyen a régi kétszintes iskolaépülettel? Nem lehetne itt valamelyik termelő- vállalat üzemegységét beren­dezni? Ez a lehetőség a hnb dolgozóinak is eszükbe jutott. Kezdetben a megoldás nőm lát­szott egyszerűnek, végül is akadt olyan ipari szövetkezet, amely alkalmasnak találta az objektumot. A Detva iparművészeti szö­vetkezet itteni üzemegységében előállított termékek nemcsak hazánkban, hanem külföldön is közkedveltek. Pavol Badura, az üzemegység vezetője csak né­hány éve tölti be tisztségét, de már nagyon jól ismeri ezt a termelőmunkát és a piaci kö­vetelményeket. — Jelenleg számos fogyasz­tási cikket gyártunk — közli. — Termékeink zömmel fémből és fából készülnek, s évi ter­melésünk értéke meghaladja a tizenhárommillió koronát. Üzemegységünk 135 dolgozót foglalkoztat, közülük 85 nő. Ta­valy 13,3 millió korona értékű árut termeltünk, az idén ez az összeg 14 millió korona lesz. Termelésünk növelésével mi is elő akarjuk mozdítani a CSKP KB 14. ülése határozatainak tel­jesítését, amelyek fontos politi­kai feladatként irányozzák elő a hazai piacra gyártott termé­kek mennyiségének növelését, minőségének javítását és vá­lasztékának bővítését. Tíz dolgozóval kezdték. Há­zilag gyékényszőnyeget készí­tettek. A dolgozók törekvése, hogy jó minőségű és keresett árucikkeket termeljenek és ki­elégítsék a piac igényeit, köny- myen észrevehető és nemcsak a tervmutatókban tükröződik. A gyékényszőnyeggyárió részleg­ben plüssjátékokat és különféle háztartási kellékeket is készí­tenek, összesen kilencven faj­tát. Az asztalosműhelyben népi bútort, fogasokat és más lakbe­rendezési tárgyakat, mintegy 15 félét gyártanak. A fémmegmim káló műhelyben megrendelésre vasajtókat, kapukat kovácsol­na röviden akarjuk jellemez­ni egy-egy földművesszövetke­zet évzáró taggyűlését, így fo­galmazunk: értékelték az el­múlt év eredményeit és kitűz­ték a kővetkező esztendő fel­adatait. A szécsénkei (Sečian- ky) Ipolymente Efsz-ben nem­rég megtartott zárszámadóról azonban nem szólhatunk az említett, megszokott formában. Az igaz ugyan, hogy az 1979- es év mérlege a tagság elé ke­rült, de az új gazdasági fel­adatok ismertetése ezúttal el­maradt. Ennek az a magyaráza­ta, hogy az idei feladatokkal már az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) szövetkezet tagjaival közösen birkóznak majd meg, s ezeket a rövidesen sorra ke­rülő alakuló gyűlésen tárják az egyesülő gazdaságok tagjai elé. Deák Ferenc, az efsz elnöke beszámolójában részletesen ele­mezte az elmúlt évet, rámuta­tott a fogyatékosságokra és az azokat előidéző okokra is. A növénytermesztést a nagy szá­razság alaposan próbára tette, s ez a legtöbb termékből száz százalékon aluli tervLeljesítést eredményezett. Kivételt csupán a korai burgonya és a szántó­földi keveréktakarmányok ké­pezték. Gabonából is jelentős volt a kiesés, de ennek elle­nére a hektárhozamok alapján a nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban második helyen volt a szövetkezet. Az elnök arról is nak. Ezenkívül még egy műhe­lyük van, amelyben hímzőrámá- kait, .stoppolófákat, textíliakeré- tet faragnak. Mi elsősorban a termékfej­lesztés, a szállítási-megrendelői kapcsoltaitok, a piackutatás kér­dései és az áruválaszték tervé­nek teljesítése felől érdeklőd­tünk. — Terveink teljesítésére ezek a tényezők hatással vannak — magyarázza üzemlátogatás köz­ben Pavol Badura. — Tudnia kell, hogy Szlovákiában kizáró­lag mi gyártunk gyékénysző­nyegeket, hímzőrámákat, stop­po ló fák at. kötőtűket és üvegfa­lakat, A termékfejlesztés kere­tében bevezettük a fából ké­szült, durvább fonal kötésére alkalmas tűk gyártását. Ez a termék jól pótolja a fémből ké­szült, mindeddig drága pénzért behozott kötőtűket. Jó kapcsolatokat tartanak fenn a mintegy 25 nyersanyag- és alapanyagszállító vállalattal. Ennek köszönhető, hogy a szál­lítmányok rendszeresen, idejé­ben megérkeznek. Ez kedvező­en hat a tervteljesítésre. A ter­melési programot minden évben piackutatások alapján dolgoz­zák ki, amelyeket a szövetkezet üzleteinek tapasztalatai és a megrendelések alapján végez­nek. E program teljesítése lehe­tővé teszi, hogy saját maguk fejlesszék ki fából készülő ter­mékeiket, együttműködve a bra- tislavai já1 ékfejlesztési központ­tal. Hogyan lehetséges mégis, hogy több említett termék csak rendszertelenül és csak kis mennyiségben kapható a pia­con? — Ilyenkor általában a ter­melőket szidják — mondja Rá­szólt, hogy nem lehet mindent a kedvezőtlen időjárás számlá­jára írní: egyéb okok is közre­játszottak, hogy nem érték el a tervezett mutatókat. Nem volt tökéletes a gyomirtószerek használata, a gabona, a kukori­ca és a cukorrépa termesztésé­nél, s a takarmánybetakarítás­ban is felmerültek problémák. Az állattenyésztés terén ked­vezőbb eredményekről számol­hatott be a szövetkezet tagsá­gának. Járási viszonylatban is elismeréssel beszélnek a gaz­daság hús- és tejtermeléséről. A felvásárlási tervet mindkét említett termékből túlteljesítet­ték. Az előző években is ha­sonló jó eredményeket értek el, s így megvan a reális alapja, hogy a hatodik ötéves tervben kitűzött feladataikat túltelje­sítsék. A tavalyi munka értékelése után jó gazdához illően Deák Ferenc az elmúlt kilenc eszten­dőre tett rövid visszapillantást. Kilenc évvel ezelőtt jött létre a kelenyei (Kleňany), azipoly- hídvégi (Ipeľské Predmostie), az ipolynagyfalusi (Veľká Ves nad Ipľom) és a szécsénkei szövetkezet egyesítésével az Ipolymente Efsz. A kezdet, mint a legtöbb, nem volt könnyű. Á négy szövetkezet közül akkor három veszteséggel zárta az előző évet. Nem igen voltak még másutt sem tapasztalatok az ilyen nagy gazdaságokkal, dura elvtárs. — A vásárlóknak gyakran igazuk van ebben, de a gyékényszőnyegek esetében a kereskedelem a hibás. Hat­vanfélét gyártunk belőle, éspe­dig annyit, amennyit a keres­kedelem rendel. Még többet is készíthetnénk, mert ezzel hat­vannyolc nődolgozót is tudnánk foglalkoztatni. Jól tudjuk, nincs olyan üzlet, amely ugyanolyan nagy választékban kínálná a gyékényszőnyeget eladásra, mint amilyenben mi készítjük őket. Ugyanez a helyzet a népi bútorral. Az üzletekben kevés kapható belőle. Erre több ka­pacitásunk nincs. Závod köz­ségben már megkezdtük a fá­ból készülő játékszereket elő­állító új üzemegység építését, ebben fűrészáru-szárító is lesz. Az üzemegység szociális programja iránt is érdeklőd­tünk. Főként azért, mert itt nagyrészt nők dolgoznak Nagy érdeklődéssel tekintettük meg az éttermet és a hidegbüfét. A meleg ételeket a Saštíni Épí­tőipari Vállalatból hordják ide. Nagy gondot fordítanak az or­vosi ellátásra. Rendszeresítet­ték a dolgozók megelőző orvosi vizsgálatát. Ezenkívül szerző­dést kötöttek a smrdákyi für­dővel, ahol évente az üzem 25 dolgozója vehet részt gyógy­kezelésen. A dolgozók számára külföldi és hazai üdüléseket is szerveznek. A hnb-vel kötött egyezmény értelmében a gyer­mekintézményekbe való elhej lyezés során előnyben részesí­tik az itt dolgozó anyák gyer­mekeit. A helyi nemzeti bizott­sággal és a helybeli efsz-szel együttműködve hatvan férőhe­lyes óvodát létesítenek, ame­lyet még az idén felavatnak. JOZEF SLUKA felmerültek szervezési problé­mák, s nem utolsósorban az emberi kapcsolatokat kellett a vezetők és a négy falu tagsá­ga közt kialakítani és szilár­dítani. A pártszervezetek nagy segítséget nyújtottak ebben. Legfontosabb feladatnak a gazdaság eredményességét tar­tották, s ezt sikerült is évről évre tökéletesíteni, Megválto­zott a négy falu határa: eltűn­tek a kis parcellák, a mezs­gyék, az árkok, s ezenkívül alagcsövezéssel is jelentősen növelték a termőföld területét. Szinte valamennyi munkahe­lyen a lehetőségekhez mérten javították a munkafeltételeket. Két szám, amely a legtalálób­ban jellemzi a fejlődés ütemét: a szövetkezet munkadíjalapja 1970-ben 5 millió 500 ezer ko­rona, 1979-ben pedig 10 millió 650 ezer koronát tett ki. Mind a kilenc évet nyereséggel zár­ta a szövetkezet, összesen 27 millió 64 ezer korona tiszta jö­vedelemmel dicsekedhetnek. Ilyen alappal fog hozzá a még nagyobb feladatok teljesí­téséhez az Ipolymente Efsz tagsága. A megváltozott gazda­sági helyzet és az egyesítés bi­zonyára felvet majd problémá­kat is, de az eddigi munka a záloga annak, hogy jó szerve­zéssel, megfontolt irányítással az Ipolybalogi Efsz tagságával együtt siker koronázza a közös munkájukat. POTOCKÝ TERÉZ A méhi (Včelnice) Etsz zár­számadó közgyűlésén az elmúlt: időszakot úgy jellemezte Kuzsár István mérnök, a szövetkezet elnöke, mint a hatodik ötéves tervidőszak meghatározó jelen* tőségű esztendejét. A közel 3000 hektárnyi földterületen gazdái, kodó nagyüzem eredményét döntő módon befolyásolta a szélsőséges időjárás. Ennek kö­vetkeztében a 745 hektáron termesztett búza átlaghozama csupán 33,3 mázsa volt, s bár az árpa negyvenegy mázsán is felül termett hektáronként, a tervezett szinttől jelentősen el­maradtak. A cukorrépa volt ta­lán az egyetlen növényfajta, mely a körülményekhez képest jó termést hozott, emellett a cukortartalom is magas volt. A bevételi tervet ebből a ter­ményből 176 ezer koronával túlteljesítette a gazdaság. A növénytermesztés kulcsfon­tosságú ágazata volt a takar­mánytermesztés. A tervezettnél többet takarítottak be, de még ez sem volt elegendő az állat­tenyésztés szükségleteinek fe­dezéséhez. Az elnöki beszámo­lóból kicsendült, hogy a füves területek kihasználása terén még jelentős tartalékokkal ren­delkezik a szövetkezet. Tudato­sítaniuk kell azonban, hogy ezek a területek csak intenzív tápanyagellátással tehetők bel terjessé. Az elnöki beszámolóban, de a hozzászólásokban is sok sző esett a tartalékok kihasználá­sáról. Szorosabb együttműkö­désre lesz szükség a jövőben a gépesítés és a növényterme­lési ágazatok között. A minősé­gi munka megkövetelése e té­ren elengedhetetlen lesz, csak­úgy mint az állattenyésztés­ben. A gazdaság a múlt évben csak részben tudta feladatait megvalósítani, ennek ellenére nem kerültek a veszteséges nagyüzemek közé. Megfontol­tabb vezetéssel, qdaadóbb mun­kával egy év múlva jobb ered­ményekről adhatnak számot. — ha— Banská Bystrica-Kremničkában a Gép- és Traktorállomás dolgozói az idén a tervek szerint 22 millió korona értékű munkát végeznek el, ami csaknem 70 százalékkal több, mint tavaly volt. Felvételün­kön Jozef Miklósi és Ján Pecník, az E-512 típusú kombájnt javít­ják (T. Babjak felvétele — ČSTK) A terv ismertetése elmaradt (EGY NEM HAGYOMÁNYOS ZÄRSZAM ADÓRÓL) Pavol Badura (jobboldalt) a népi bútort készítő részleg egyik dol­gozójával (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents